Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-02-01 / 5. szám
6 1953. február 1. a Földműves Magasabb szaktudással a sikeresebb szövetkezeti gazdálkodásért • A kírályrévi EFSz tagok felkészülnek a nagyobb feladatok teljesítésére „Az eddiginél bátrabban kell kiemelni a legjobb dolgozókat, a bevált szövetkezeti tagokat és nótagokat, főleg az ifjú és tehetséges kádereket a szövetkezet felelősségteljes és vezető funkcióiba ..mondja a szövetkezetek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló Párt és kormányhatározat. Ezt a királyrévi megnagyobbodott és megerősödött EFSz tagjai helyesen értelmezték és a gyakorlatban is alkalmazták, miszerint a szövetkezet több fiatal, s munkában példásan elöljáró tagját felelősségteljes és vezető funkciókba választották. Jtt van például a szövetkezet fiatal elnöke KolláriV Dezső elvtárs, aki még jóformán be sem töltötte 28.-ik életévét. Arcán derűs mosoly ül, szeme optimizmust sugárzó, szavai nyíltak, határozottak, kiérezhető belőlük a megnemalkuvás. Gyűlöli a nagyotmondó, de semmitevő szószátyárkodő embereket. Kommunistához méltó módon, türelmes felvilágosító és nevelő munkát végez lépten-nyomon. De nem idősebb nálánál Mészáros Pál sem, aki a szocialista munkaversenyben keményen és jól megállta a helyét az aratási és cséplési munkák során A szövetkezet tagsága alelnöki funkcióval bízta meg s reméli, hogy az új gazdasági évben még ragyogóbb eredmények elérését segíti elő. A szocialista munkaverseny újtípusű embereket formált, olyanokat, mint Nagy László, Mészáros Pál és a többiek, akik új szocialista módon viszonyúinak a munkához és azon törekednek, — még Balogh Sándor bácsi is — hogy szakismereteik gyarapításával a szovjet tapasztalatok alkalmazásával még nagyobb terméseredményeket érjenek el és emeljék állatállományuk hasznosságát. Balogh bácsi körülbelül 50 éves lehet. Hét hold földecskéje nem valami rózsás életet nyújtott maga és családja számára. A múlt év folyamán többi földműves társával együtt ő is a felemelkedés, a jobb élet, a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. A szövetkezetben megtalálta számítását. Ugyanolyan gonddal és szeretettel ápolja a szövetkezet állatait, mint azelőtt otthon a sajátját. Így nem csoda, hogy a január 3.-i szövetkezeti taggyűlésen az állattenyésztési munkacsoport vezetővé választották. A szövetkezeti tagság iskoláztatásának jelentősége A szövetkezetben már eddig is több szakelőadás volt a tél folyamán s Balogh Sándor bácsi a világért sem marad el ezekről. Hiszen ott csak tanulni lehet. De nem csak ő jár szorgalmasan a szakelőadásokra, hanem a tagok úgyszólván mindannyian. Tudják, hogy nagy szükségük van szak- és egyéb ismereteik gyarapításéra, mert ha tavaly az agrotechnikai intézkedések betartásával rekord rozstermést is tudtak elérni — 26 métermázsát átlagosan hektáronként — ezt még fokozni tudják, ha minden szövetkezeti tag alaposabban megismeri a szovjet agrotechnika jól bevált módszereit és minden téren alkalmazza is azokat. A tavalyi tapasztalatok alapján őszszel már 100 százalékra keresztsorosan vetették el búzájukat, mely 130 hektárt tesz ki. Az állattenyésztési szakelőadáson Balogh bácsi minden figyelmét a járási szakelőadó elvtárs szavaira összpontosította, mert sok kérdésre vált feleletet. Hiszen nagyon bosszantotta a tejtermelés alacsony színvonala is. Ez a szövetkezet leggyöngébb pontja. Mikor az előadó a takarmányalap biztosításáról beszélt, Balogh bácsi szeme felcsillant s elgondolkozott azon, hogyan lehetne az elmondottakat a szövetkezet viszonyaira alkalmazni. Meg is jegyezte: „Nálunk bizony rendkívül jó szolgálatot tenne a „zöld futószalag”, mert így be tudnánk biztosítani az állatállomány takarmányozását tavasztól-őszig. Annál is inkább szükségünk volna erre, mert legelőnk sincs. No meg aztán ott van az átteleltetés kérdése is. Bezzeg nem kellene most azon törni a fejünket, hogyan teleltetünk át, ha idejében elegendő silótakarmányt biztosítottunk volna állatállományunk számára. A nedvdús sílótakarmány egész éven át elsőrendű takarmányt képez, de különösen télen biztostíhatjuk vele állatállományunk átteleltetését és a tejhozam színvonalát." Nagy László, éppúgy mint Balogh bácsi szintén nagy érdeklődéssel hallgatta az állattenyésztésről szóló szakelőadást, mert — amint mondja — csakugyan sokat tanult belőle. Emellett a jó szakkönyvekről sem feledkezik meg. Szeretettel olvasgatja, tanulmányozza a mezőgazdasági szakkönyveket, hogy a tudás fegyverével felvértezze magát. Jól tudja, hogy a többtermelés csatáját csakis így lehet eredményesen megvími. A szövetkezet tagjai példát vehetnek úgy Nagy Lászlótól, mint Balogh bácsitól a szaktudásra való törekvés, valamint jó munkájuk, avagy nyiltszinűségük terén. Nagy László sohasem kertel, nem az emberek hátamögött, hanem szemtől-szembe mondja meg mondanivalóját. Ezt a derinceségét tanúsította akkor is, mikor a szövetkezet raktárosa Gladics Sándor elfeledkezett magáról, amikor többet ivott, mint ami egészségére vált volna. Feltette neki a kérdést — mint funkcionárius helyesen cselekedett-e, mikor ilyen rossz példát mutatott. Ha Gladics Sándor raktáros józan ésszel is úgy gondolkozik, mint ittas állapotban, akkor helytelen úton jár. Az építő kritikát köszönettel kellene fogadnia, nem pedig azt visszautasítania. Ha továbbra is élni akar a tagok bizalmával, akkor jóvá kell tennie hibáit. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a jószándékú kritikát őrömmel fogadja. Az meg végképpen nem helyes, hogy amint megharagszik valakire, nyomban kóláknak nevezi, akár kis- vagy középföldmüves az illető. Ezzel csak a reakció malmára hajtja a vizet. A szövetkezetben nem tűrhetjük meg а kulákot és mindenáron lehetetlenné kell tenni, hogy bármilyen formában ártson a szövetkezetnek. de semmiesetre sem nevezhetjük kuláknak a kis vagy középföldművest csupán azért, mert megbírált bennünket. Ezt Gladics Sándornak is meg kell tanulnia. Gladics magatartása azért fejlődhetett ki így, mert a szövetkezet tagjai nem érvényesítik eléggé kritikai jogukat a szövetkezet vezetőségével szemben. így a vezetőség munkájának javítását nem segítik elő. Kétségkívül a szövetkezet új vezetősége nagy lépéssel vitte előre, a szövetkezetét, de még számos hiányosságot kell kiküszöbölnie. Például jobban kellett volna előkészíteni a szövetkezet tagjait a mintaszabályzat-tervezet megtárgyalására. A vita gyenge volt, nem kapcsolták egybe a szövetkezet összes kérdéseivel. Éppen ezért szükséges, hogy továbbra is behatóan foglalkozzanak a mintaszabályzat-tervezettel és annak alapján javítsák meg munkájukat. Minden egyes tagnak jól kell ismernie a mintaszabályzat-tervezetet, mert ez a szövetkezeti gazdálkodás alaptörvénye. Igen nagy mértékben függ a tagok anyagi jólétének megteremtése attól, hogyan tartják be a mintaszabályzat minden egyes pontját. Meg kell azonban említenünk, hogy a munkafegyelem megsizlárdítása érdekében a tagsag a mintaszabályzatból kiindulva olyan határozatot hozott, hogy aki megtagadja a munkacsoportvezető utasításait és megbontja a munkarendet, annak 5 munkaegységet levonnak. Minden tag havonta legalább 21 napot köteles ledolgozni munkacsoportjában. Ha a szövetkezet tagjai követik Nagy László, Mészáros Pál, Kollárik Dezső, Balogh Sándor és a többi jó szövetkezeti dolgozó példáját, akkor még szilárdabb, még egységesebb, még virágzóbb lesz szövetkezetük. Büszkén számolhatnak majd be a következő, az 1954. évi járási szövetkezeti konferencián arról, hogy a szocialista munkaverseny, a szövetkezeti építőmunka újabb Nagy Lászlókat, Mészáros Pálokat, stb. formált ki, nevelt szocialista emberekké, a falu boldogabb holnapjának építőivé. Kovács István •i A vágsellyei gépállomás dolgozói 46 egyéni kötelezettségvállalással köszöntik a szövetkezeti nagygyűlést Gépállomásaink ebben az évben még fokozottabb mértékben készülődnek a tavaszi munkák megkezdésére, mint tavaly. A téli javítási munkák fogaskerékként kapcsolódnak be a tavaszi mezőgazdasági munkálatokba, amelyeknek idejében való elvégzésétől függ a termés. — Ezért fektetnek gépállomásaink olyan nagy súlyt a téli javításokra. Gépállomásaink a téli javítási munkálatokba bevonták a traktorosokat is. Ennek az intézkedésnek döntő jelentősége van. A traktorosok ugyanis, akik a gép szerkezetével tisztában vannak, a gépek karbantartását is jobban értik. Ez pedig gyakorlatban annyit jelent, hogy a gép hosszabb idejig marad üzemképes állapotban és kevesebb javítást igényel. A vágsellyei gépállomáson is lázasan folyik a munka. A téli javítást szeretnék a párt- és kormányhatározatnak megfelelően február 28.-ig befejezni, de az áramhiány következtében a téli javítási versenyben a másodüt helyről az ötödik helyre kerültek. Nem csoda, ha Polák szerelő elvtársat bántja a dolog. Az áramszolgáltatással kapcsolatban a gépállomás igazgatójának is komoly panasza van. Hiába szervezték meg a téli javítási munkákat három műszakban, az egész javítási tervet a rendszertelen áramszolgáltatás felborítja. A villamos-müvek nem tájékoztatják pelyesen a gépállomást. Megtörtént az Is, hogy este fél tízig jelezték az áram megszakítását. Ennek alapján a munkások mind hazamentek. Az áramot azonban este fél hat órára bekapcsolták, de akkor az üzemben már senki sem volt Így az egész délutáni műszak semmit sem végezhetett. Ha ez így folytatódik továbbra is, akkor az is előfordulhat, hogy a gépállomás az ötödik helyen sem tud megmaradni és lekerül az utolsó helyre. A gépállomás dolgozóinak jó hírnevük van. Munkafegyelmük nagyon jó. Most is versenyben állnak Érsekújvárral. Pedig az újvári gépállomás komoly versenytárs. Ha a vágsellyei gépállomás a versenyt megakarja nyerni, akkor ugyancsak meg kell tennie mindent, hogy az újváriakat megelőzze. A példás munkafegyelmet mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy a szövetkezeti nagygyűlés tiszteletére 46 egyéni kötelezettségvállalást tettek, amelyek határidőre szabott gépjavításról szólnak. A többi alkalmazott május 1. és május 9.-nek tiszteletére vállalt egyéni kötelezettséget. Meg keü említeni az ifjúságot is. A lányok kötelezték magukat arra, hogy munkaidejükön kívül havi 20 órát a munka bármely szakaszán ledolgoznak. Ezt a kötelezettségvállalást a női irodai alkalmazottak is aláírták. Az ifjúság férfi tagjai pedig arra kötelezték magukat, hogy minden stabilmotort megjavítanak. Ezenkívül a munkásság együttes kötelezettségvállalást is tett. Erről azonban a gépállomás politikai megbízottja megjegyzi, hogy az egyéni kötelezettségvállalásokat szívesebben szorgalmazza, mert azok ellenőrizhetőbbek. Ezek az örvendetes események a dolgozók politikai öntudatának magas színvonalát bizonyítják. Az üzemi iskolát nagyon jól megszervezték. Az eiőbbemlített adatok világosan bizonyítják, hogy meg is hozták a hozzájuk fűzött reményeket. Az üzemi iskola tavaly, december 2-án kezdődött. Ezeken az előadásokon a dolgozók 95 százaléka vesz részt. Vita és eszmecsere azonban ezeken az előadásokon sehogyan sem akar kifejlődni. Pedig éppen ezek a viták és eszmecserék adnák meg az előadásnak igazi értékét A politikai előadóra hárul a feladat, hogy ezen a téren is javulás következzen be. A gépállomás alkalmazottai mind elismeréssel nyilatkoznak az üzemi iskoláról és ahogy Manilák traktoros is mondja, az üzemi iskola nagy segítséget nyújt szakmai téren és egyben a munkásság politikai tudását is növeli. Mandák elvtárs egyébként szegény szülők gyermeke. A szelőcei Károlyi birtokon cselédként dolgozott, majd midőn a „kegyelmes urak” eltűntek, megalakították az EFSz-t. Már kis korában nagy vonzalmat érzett a gépek iránt. Traktorosnak jelentkezett és Cseklészen részvett az előkészítő tanfolyamon. Megszerezte a hajtási engedélyt Azonban nagyon bántotta, hogy ha gépe elromlott, nem tudta megjavítani, pedig sokszor csak nagyon csekély hiba történt. így érlődött meg benne a gondolat, hogy bekapcsolódik a téli javítási munkálatokba. Ez kapóra jött azért is, mert a párt- és kormányrendelet is előírja, hogy minden traktorosnak legalább 14 napra be keli kapcsolódnia a téli javítási munkálatokba. Mandák elvtárs így megismerkedett a gép szerkezetével. A tavaszi munkák megindulásákor ismét felül a traktorra és csillogó szemekkel mondja, hogy most már nemcsak vezetni tud, de a gépet meg is tudja javítani. Keszeli szerelő elvtárs a csapágyazás tudományáról beszél. Ez a legfontosabb műveletek egyike. Éppen ezért a legmegbízhatóbb emberek végzik. Ilyenek közé tartozik Hamar elvtárs is. „Itt nem lehet a munkát elhamarkodni — mondja Hamar elvtárs — Biztos kéz és nyugodtság kell ehhez a munkához. Nem szabad a tengelynek sem kotyogni sem feszülni.” A műhely túlsó részén Varga Dezső, az alig 20 éves szerelő már az adagoló szivattyúkat próbálja ki. Munkájába annyira belemerült, hogy a feladott kérdésekre nem is nagyon akar válaszolni. Aztán mégis megered a nyelve és pontosan elmagyarázza, hogy a jó adagolónak a nyomást tartania kell. A rossz adagoló nem bírja a nyomást. Máder Dezső mosolygó arca elárulja, hogy mondani akar valamit. Elmondja, hogy Újvárról kérte áthelyezését ide. Ez az állomás közelebb esik falujához. Itt a meleg-befuttatást végzi és ahogy mondja, ha a munka nem megy úgy, ahogy szeretné, ha nem tudnak minden nap két gépet átadni, akkor még aludni sem tud nyugodtan. Megemlíti még, hogy szeretne itt is olyan központi fűtést beszerelni, mint Érsekújváron van, hogy a dolgozók kényelmesebben dolgozhassanak. Tavasszal neki is fognak a szere-r lésnek és a jövő télen már fűtött helyiségben fognak dolgozni A gépállomáson egyébként a szovjet csomósrendszer szerint javítják a gépeket. Polák elvtárs beismeri, hogy eleinte bizony idegenkedéssel fogadták ezt az újitást. „Már hogy volna az jól — mondották sokan — hogy egy gépen a műhely összes munkása dolgozik. Az elvégzett munkáért így ki fog felelni?” Oskín, szovjet mérnök elvtárs olyan meggyőzően beszélt ennek az új rendszernek az előnyéről, úgy hogy később ők is átvették. „Ma már látjuk ennek az előnyét, — mondja Polák elvtárs — mindenki azért a munkáért felelős, amelyet elvégez. Sót ennél a rendszernél sokkal jobban kidomborodik a személyi felelősség lényege, mint az előző javítási rendszernél." Ennél a javítási rendszernél még a csapágyakat is másképpen öntik. Azelőtt a csapágyak öntése elég körülményes volt. Nagyon gyakran megtörtént az is, hogy akármennyire is vigyáztak az öntésnél, mégis lyukacsosak maradtak. Most azonban 80—90 százalékos kompozíció-rudacskákkal a meleg csapágyakat egyszerűen kikenik. Az ilyen módon javított csapágyak sokkal tartósabbak és nem lyukacsosak. Ezenkívül a kompozícióból is kevesebb kell, ami pedig nagyon fontos körülmény. Vannak azonban fogyatékosságok is a gépállomáson. Ilyenek közé tartozik például az igazgató és a politikai előadó közötti súrlódás, ami semmi szín alatt sem lehet a gépállomás előnyére. Azonban kölcsönös megértéssel ezt is ki lehet küszöbölni. Füry József. A kommunisták példát mutatnak a csallóközaraDj ősi állami gazdaságon Amikor az elmúlt évben pártunk és kormányunk határozatot adott ki az állami gazdaságokról, akadtak olyanok, akik kijelentették, hogy a határozat teljesítése' lehetetlen. A reakció természetesen ezeket a téves megnyilvánulásokat támogatta, hogy így zavart okozzon a termelésben. A csallóközaranyosi állami gazdaságban is előfordult, hogy egyes dolgozók semmibe sem vették a határozatot. Az állattenyésztési dolgozó kközül páran már 11 órakor kifeküdtek a napra az istálló előtt ahelyett, hogy munkájuk után néztek volna. Malininová módszerének bevezetése helyett inkább több erőtakarmányt adtak az állatoknak. Ez könnyebb volt számukra, mint a tehenek tőgyét naponta háromszor masszírozni. Az eredmény az lett, hogy az állatok súlya növekedett, de a tejhozamok változatlanok maradtak., Az ilyen hibás eljárások azonban ritkák voltak. A párttagok elsőnek értették meg az állami gazdaságokról szóló párt és kormányhatározat jelentőségét és azonnal munkához láttak. Szép Lajos elvtárs Malininova módszerének bevezetésével gyenge takarmányozás mellett is naponta 10—12 liter tejhozamot ért el. Balia Gyula már október l.-re teljesítette egészévi tervét a tejtermelésben. A feketeháti gazdaság fejönői tartják a kílencliteres átlagot. Az anyadisznók gondozói közül Szedlák Jánost és Olajos Pétert kell megemlíteni, akik túlteljesítve a párt és kormányhatározatot, tizenkettőnél több malacot válaszottak el átlagosan egy-egy anyától. Példájuk nyomán Fiala és Takács elvtársak is jó eredményeket értek el. A siker „titkáról” Szedlák elvtárs így nyilatkozik: „Minden anyát kétszer fedeztetek. Malacozás előtt két nappal maszszirozással előkészítem az anyákat a szoptatásra. A masszírozást az ellés után négy napig végezzük. így az anyák elegendő tejet tudnak biztosítani a malacoknak. Ha valamelyik anya 10—14-et malacozik, a malacok fele rendszerint gyengébb. Ezért két csoportra osztom őket. Először a gyengébbeket engedem az anyához szopni, majd 15—20 perc szopás után az anya két órát pihen és akkor szoptatja az erősebb malacokat.” Szedlák elvtárstól továbbá megtudjuk, hogy az újszülött malacok nyolc nap múlva csírázott árpát kapnak. Ezenkívül 10 dkg faszenet is adnak nekik napjában kétszer. Délben 10 dkg tiszta agyagos földet adnak azért, mert így a kis malac le van kötve és nem issza meg unalmában a trágyalevet. Az elválasztás nyolchetes korban tötrénik, amikor a gondos ápolás következtében a malacok már elég erősek. Először kihagynak egy szopást, szereznünk. A gabonafélék, iparnövények, aztán kettőt, végül teljesen elmaradt. A malacok súlya ekkor 10—25 kg között mozog. Olajos és Szedlák elvtársak amint ez a fentiekből kitűnik, példát mutatnak a csallóközaranyosi dolgozóknak. Kiváló munkájukért a birtok vezetősége egy-egy hízósertéssel jutalmazta őket. Németh András, Csallóközaranyosi A leleszi mezőgazdasági iskola Micsurin körének eredményei Az iskolánkban működő Micsurin-kör az elmúlt évben több értékes kísérletet folytatott. így sikerült pár értékes tapasztalatot szereznünk. A gabonafélék, iparnövények, Í takarmányok és zöldségek a helyes gondozás következtében a szárazság ellenére is jó termést adtak. A kölessel, mivel ez melegkedvelő növény és fejlődési ideje rövid, megvártuk, míg a talaj kellőképpen felmelegedett. Ezáltal a növény egyenletesen kikelt és jó termést adott. Csumíz alá a talajt ősszel mélyen átforgattuk, hogy minél több nedvesség raktározódjék benne. Időben elvetettünk, mert a korai vetések a talajnedvesség tavaszi készleteit jobban hasznosítják. A sorok közötti távolságoknál két módszert használtunk: 15 és 8 cm-es sorközöket hagytunk. Azt tapasztaltuk, hogy a nagyobb sortávú parcellán a bugák nagyobbra fejlődtek és a növény szára is bujább lett. A keskenyebb sortávú vetés kevesebb magot adott, de ugyanakkor u növény szára takarmányozásra alkalmasabb lett. A rizskisérletekkel nem tudtunk kimagasló eredményeket elérni, médpedig azért, mert kertünk talaja homokos és így nem győztük vízzel ellátni a földet. A jövőben ezt a problémát úgy oldjuk meg, hogy a rizsföld művelendő rétege alá vizet át nem eresztő agyagból teknőszerü réteget készítünk. Pohánkát a korán kiültetett koksza-giz helyére vetettük. Széles sortávot hagytunk. — Termésünk kiváló volt. A magtermés fokozásának érdekében pótbeporzást is alkalmaztunk. A heterózis kukoricánk háromszori porzósa teljesszemű csöveket hozott. A multévi tapasztalatainkat ez idén felhasználjuk. Ez évben még nagyobb méretű kísérleteket valósíthatunk meg, mert most már üvegház is áll rendelkezésünkre. Kovács Gyula, Lelesz. Szovjet tapasztalokkal a magas termésért, a magas hasznosságért!
