Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-02-01 / 5. szám

\ 1953. február 1. fiatmit Föidmifiws 7 Fordítsunk nagyobb gondot a községi fogyasztási szövetkezetek kádereinek kiválasztására és iskolázására A községi fogyasztási szövetkezetek megalakítása tervének folyamatos teljesítése érde­kében még gyorsabban és bátrabban kell kiválasztani és iskoláztatni a kádereket. A szö­vetkezeti tanintézetek réztvevöinek jelenlegiszámával nem elégedhetünk meg. A községi fogyasztási szövetkezetek olyan új szervezetek, amelyek segítségével a fogyasztási szövet­kezeti mozgalom a falu komoly segítőtársává válik. A káderek kiválasztása a fogyasztási szövetkezetek számára, egyik fö feladatunk. Itt szemelőtt kell tartam, hogy olyan lesz a szövetkezet munkája, amilyenek a káderek a vezető funkciókban. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezen a téren is a káderek kér­dése a döntő. A káderek helyes kiválasztása és nevelése nélkül nem teljesíthetjük a fo­gyasztási szövetkezetek feladatait. Idényanyák nevelése Malenkcv elvtárs a Szovjetunió Kommunis­ta pártjának XIX. kongresszusán többek kö­zött a következőket mondotta: „A párt és államvezetés döntő erejét a káderek biztosít­sák. A káderek helyes kiválasztása és neve­lése nélkül nem érvényesíthetjük sikeresen a párt politikai irányvonalát. A káderek kivá­lasztásakor az a főfeladat, hogy minden le­hető módón javítsuk a vezetőgárda minőségi összetételét, erősítsük meg párt-, állami, és gazdasági szerveinket a part és az állam ér­dekei iránt odaadó, munkaterületüket kitü­nően ismerő emberekkel, akik képesek előbbrevinni a párt és az állam ügyét. Ezek a szavak szamunkra is érvényben vannak. A fogyasztási szövetkezetek kerületi szövetségének feladata, hogy a járási fo­gyasztási szövetkezetek segítségével a káde­rek kiválasztásánál necsak a mennyiségre, hanem a minőségre is összpontosítsák figyel­müket. Ennek a feladatnak a káder-ügyek intézőinek és a kerületi szövetségek elnökei­nek sokkal nagyobb figyelmet kell szentel­niük azzal, hogy az egyes dolgozók alkalma­sak-e funkcióra, (elnök, üzletvezető; fő­könyvelő stb.), hogy a funkcióból, a munka beosztásából következő feladatokat képesek-e időben, politikailag, szervezetileg és szakté­ren megfelelően teljesíteni. A káderek kiválasztásánál a községi fo­gyasztási szövetkezetek számára, mindenek­előtt a kis- és középföldmüvesekre, valamint az olyan személyekre kell összpontosítani a figyelmet, akiknek szoros kapcsolatuk van a paraszt-problémával, hogy ezáltal a községi fogyasztási szövetkezetek kezdettől fogva tel­jesítsék feladatukat. A káderek kiválasztása nem csak a káder-dolgozók feladata, hanem a kerületi szövetség egész elnökségének ügye. Az elnökségi gyűléseken rendszeresen foglalkozni kell a fogyasztási szövetkezetek megalakításának szervezési részével, de ép­olyan fontos, hogy foglalkozzanak a káderek kiválasztásával is. A káderek kiválasztásánál komoly hiányos­ság a káderek kivizsgálásának bürokratikus módszere. Sokszor az egész ügyet a járási fogyasztási szövetkezetre hagyják. A szövet­kezet igazgatója sok esetben olyan rosszul szervezte meg a munkát, hogy a dolgozók ki­választását másra bízza és 6 könnyelműségé­vel, ilyen fontos feladatok teljesítésében meg­elégszik a kiválasztott káderek számával. Ez az eljárás helytelen. A kérdőívben foglalt adatok, formális tájékoztatások szerint és az illető dolgozók politikai és munkaképzettsé­gének alapos felülvizsgálata nélkül nem tud­juk megállapítani, hogy alkalmas-e az illető arra a funkcióra, amelyre ajánlották. Különös figyelemmel kell kiválasztani azo­kat a kádereket, akiket iskoláztatásra java­solnak és akik később a fogyasztási szövet­kezetek főkönyvelői lesznek Itt alaposan ki kell vizsgálni, hogy az elvtárs rendelkezik-e a szükséges előfeltételekkel, meg kell álla­pítani továbbá, hogy milyen viszonya van a számokban és egyáltalán a nyilvántartáshoz. Csakis alapos felülvizsgálás es meggondolás után lehet valakit javasolni könyvelői funk­cióra. Minden-egyes dolgozóval, aki a községi fo­gyasztási szövetkezetben fog működni, be­szélni kell, még mielőtt iskoláztatni küldjük. A járási fogyasztási szövetkezet igazgatója karöltve a kerületi dolgozóval vagy elnökkel, kivizsgálja a pozitívumokat és a hiányossá­gokat, mert csak ezután küldhetik nyugodt lelkiismerettel az illető dolgozót abba a mun­kabeosztásba, ahol képessegeit a legjobban felhasználhatja és ahol igy leghasznosabbá válik társadalmunk számára. Csak az így kiválasztott szövetkezeti vezető­dolgozók tudják valóra váltani Gottwald elv­társ szavait, melyek szerint a vezetődolgozók­nak idejük 50%-át a kádereknek kell szen­telniük. így nem fog előfordulni az, hogy valakit kiküldenek iskoláztatásra anélkül, hogy előzetesen beszéltek volna vele és azután csak az iskolában tűnik ki, hogy milyen hiá­nyosságai vannak, amelyek miatt az iskolá­ból esetleg visszaküldik munkahelyére, mert nincsenek meg nála azok az előfetételek, amelyek funkciója betöltéséhez az iskola el­végzése után, szükségesek. A káderek kiválasztásánál az eddiginél jobban ki kell használni a női kádereket. — Tapasztalatból tudjuk, hogy a járási fogyasz­tási szövetkezetekben épúgy, mint a fogyasz­tási szövetkezetek szlovákiai szövetségében a női munkaerők felelősségteljes helyeken nagyon jól beváltak. A női munkaerők kivá­lóan teljesítették feladataikat osztályvezetői vagy pedig a járási fogyasztási szövetkezet igazgatójának funkciójában. Három tanfolyamon bebizonyosodott, hogy az eiv társnők nagy érdeklődést tanúsítanak az előadások iránt és megvannak az előfeltéte­lei annak, hogy az iskola befejezése után feladataikat munkahelyikön sikeresen telje­sítsék. Helytelen az, ha a járási fogyasztási szövetkezet igazgatója női munkaerőket csak üzletvezetőnek vagy elárusítónak vesz fel. A járási fogyasztási szövetkezeti központban is felelősségteljes helyekre kell őket állítani. Érvényben van ez a kerületi és szlovákiai szövetségre is. A járási togyasztási szövetkezetek vezető­sége, valamint az igazgatók és minden dolgo­zók, akik érdekelve vannak a káderek kivá­lasztásában, a fogyasztási szövetkezetek és rnas munkahelyek számára, a kádereket, azok politikai és munkaképességi tulajdonságaik szerint válasszák ki, nem pedig a baráti és rokoni kapcsolatok alapján. A járási fogyasz­tási szőve [Kezetek vezetősége és igazgatója olyan kádereket javasoljon a fogyasztási szö­vetkezetek kerületi szövetségén, akik poli­tikailag és munkateljesítmény terén meg­felelnek, A kaaerek kiválasztásában a községi fo­gyasztási szövetkezetek számára, különösen a zsomaí kerület maradt hátra. A kerületi szövetség eddig még nem tette meg a szük­séges intézkedéseket arra, hogy bizonyos mennyiségű kádert kiválasszon és iskolázta­tásra küldjön. A kerületi szövetség dolgozói­nak, de főleg az elnökségnek végre tudomá­sul kell venni, hogy a községi fogyasztási szövetkezetek az 1953. év vegéig keli megva­lósítani. A zsolnai kerületi szövetség felada­tát még 100/y-ra sem teljesítette. Ugyanakkor a többi kerületekben már 6b—70 százalékos eredményt értek el. A zsolnai Budúcnost nagyon nehézkesen, sőt azt mondhatjuk felelőtlenül jár el a ká­derek kiválasztásában. E kerület hatáskörébe 5 járás tartozik, melyekből eddig egyetlen egy doigozot sem küldtek ki iskolázásra. Hi­ba volt az is, hogy a káderek felkutatását Gábris e.v társra rázták, aki különben is túl van terhelve funkciókkal és így ezzel a fon­tos kérdéssel keveset törődik. A kerületi szövetségek feladata az, hogy a terv szerint meggyorsítva alakítsák meg a községi fogyasztási szövetkezeteket, továoba, hogy ezeket jó káderekkel ellássák és egy­idejűleg gondoskodjanak a megfelelő dolgo­zók isKOiaztatásárói a jövőben megalakuló járási szövetségek számara, amelyeket azon­nal a községi iogyasztasi szövetkezetek létre­hozása után foganatosítanak az egyes járá­sokban. — A községi fogyasztási szövetkezetek dolgo­zói iskolázásának minőségét meg kell jayi­­tani es pedig főleg aböan, hogy kezdve a sziovakiai szövetségtől es a kerületi szövet­ségektől alaposabb ellenőrzést lehessen meg­valósítani, hogy az előadótestület az egyes témákra felkeszüit-e rendesen. Az előadók­nak időben kell reagámiok a hallgatók kri­tikájára és a hiányosságokat haladéktalanul ki kell küszöbölniük. Az iskolavezetőknek a többi feladataik mel­lett úgy kell vezetniük a hallgatókat, hogy az iskolázás alatt a lehető legtöbb politikai és szaktudásra tegyenek szert. Az iskola minden egyes résztvevője tisztában legyen azzal, hogy azért küldtek tanulni őket, hogy politi­kai és szaktudásukat kimélyítsék. Ez azon­ban nem azt jelenti, hogy már előre vala­milyen magas funkciót biztosítottak számuk­ra. A funkciókra az iskola elvégzése után aszerint osztják be őket, hogy milyen politi­kai és szaktudást szereztek. A magyar elvtársak számara, akiket a köz­ségi fogyasztási szövetkezetekbe jelöltek ki, még ebben a negyedévben megkezdődik az iskola. A községi fogyasztási szövetkezetek, a ká­derek helyes kiválasztásával és nevelésével a szocializmusért lelkesedő dolgozókat kapnak és igy a falu szocialista átépítésében — a mezőgazdasági kistermelésről a nagyterme­lésre való áttérésben nagy segítséget nyúj­tanak. Kora tavasszal felnevelt anyákat csak a fóhordás idénye alatt használjuk, ezeket tovább tenyésztésre nem alkalmazzuk, ezért idényanyáknak nevezzük okét. Neve­lésükre szükségünk van, mivel ezeket a méhészkedésnél hasznosítani tudjuk. A fiatal anyáknak az a tulajdonságuk, hogy ezek nem hajlamosak a rajzásra és a petézésben kisebb teljesítményűek, mint az egyéves vagy idősebb anyák. A rajzási ösztön megakadályozásában eddig is sokat kísérleteztünk, azonban kisebb eredmé­nyekkel. Újabb kutatások alapján a mé­­hészközönség rájött arra, hogy eredmé­nyesen megszüntetni a rajzási ösztönt csakis fiatal idényanyákkal lehet. Ezeknek az a tulajdonsága, hogy a főhordás aiatt keveset petéznek, növeli értéküket, mivel a méhcsalád nagyobb teret tud a költöter­­be mézzel beraktarozm és ezzel már nagy­­részben biztosítva van a család téli méz szükséglete. Tudjuk, hogy a lóhordás ide­jén megrajzott család a rajokon kívül egyéb jövedelmet nem hoz. A lerajzolt családok rendszerint annyira gyöngék ma­radnak, hogy ezek saját erejükből téli mézkészletüket biztosítani nem tudják Az egyéves és idősebb anyák a főhordás idé­nyébe tömérdek Hasítást raknak le, mely fiasitás a hordás után kel ki, ez a fiasitás a költőtérbe felhalmozott kevés mézet el­fogyasztja és így a méhcsalád ősszel ete­tésre szorul. Azokat a méhcsaládokat, metyekfől idényanyákat akarunk nevelni, már ősszel mézzel etetjük fel és tavasszal, amint az időjárás megengedi ezeket mézzel serkent­jük. A mézben a méhek megtalálják a szükséges tápanyagokat és vitaminokat, amit a cukor nem tartalmaz. Súlyt fekte­tünk e méhcsaládok tavaszi gyors fejlő­désére. Anyákat nevelni és neveltetni csakis jól lejlett családoktól lehetséges. A kevésbbé fejlett családok nem bírják az egyenletes hőmérsékletet a kaptárban megtartani. A lehűlt anyebölcsők egy-két nappal később kelnek vagy elhalnak. Az idő után kikelt anyák kevésbbé lejlettek vagy egyáltalában alkalmatlanok hivatásuk betöltésére. Mikor etessünk A kezdő vagy nagyon elfoglalt méhé­szeknél gyakran előiordul, hogy méh-csa­­ládjaikat kevés élelemmel látják el télire. A múlt esztendő annyira mostoha volt mézhozamra, hogy kiépített tartalék mé­zes-keretekkel kevés méhész rendelkezik. Az éhező méhcsaládokat pedig az éhen­­pusztulastól minden áron meg kell men­teni. Télen és kora tavasszal, amikor még a méhek kirepülni nem tudnak, ezeket méz vagy cukorsziruppal etetni nem lehet. A méhek képtelenek a szirupból elpárolog­tatni a fplösleges vizet. Ezt kénytelenek öblös végbelukben tartani, ami megterhe­lést és egyszeiu vérhrnd okozhat. Továbbá a sziruppal való etetés a méheket kíröpü­­lésre ösztönzi, tehát a kaptár belsejében ezek jobban tütenek és a telelő csomóból széjjel másznak. A téli es koratavaszi idő­járás nagyon változó, a nappali és éjszakai hőmérséklet között nagy az ingadozás. A kaptárba széthúzódott méhcsaládnál a hir­telen hócsökkenés sok kárt okoz, mivel a téli csomótol elmaradt méhek megder­mednek és elpusztulnak. Az éhező méh­családot télen vagy kora tavasszal megóv­hatjuk a pusztulástól és elkerülhetjük a betegségeket is, ha fedelezett és a szoba melegével felmelegített mézes keretet adunk neki vagy pedig mézeslepénnyel etetjük. Mézeslepény készítése Tiszta deszkalapra (gyúródeszkára) le­szórunk minden éhező családra számítva 75 dkg finomra őrölt porcukrot. Minden méhcsalád cukoradagjához 25 dkg folyé­kony mézet adunk. A méz hőmérséklete felmelegítés után ne lépje túl a 35°C-t. s ezért mindig melegített vízben két edény­ben melegítjük, nem pedig a tűzhelyen. A magasabb hőfoknál a méz veszíti táp és Az egyenletes meleg biztosításához a 40 napos serkentés mellett a méh-családnái alkalmazni fogjuk a fűthető kaptárt, hogy ezzel is növeljük a tavaszi gyors fejlődést. Tavaszkor az anyanevelést befolyásolja az ingadozó hőmérséklet, főleg veszélyez­tetve vannak az alacsonyan elhelyezett f? dett anyabölcsók. Továbbá a födött anya­­bölcsőket szükséges külön-külón anyakel­tető kalitkába helyezni, mivel ezek kikelés után szabadon egymást meggyilkolnák. A keltetó kalitka azonban ilyenkor még hát­rányos, mivel a méhek ezt nem veszik kö­rül s ezáltal a bölcsőnek nincs meg a hó­foka, melynek fejlődéséhez állandóan 34— 35°C meleg szükséges. Az egyenletes me­leget mesterségesen is lehet biztosítani mukóltogépekkel. Műköltögép anyabölcsökre A mesterséges költés már nem újdon­ság, ezt a régi görögök is alkalmazták tyúktojás költéséhez. Országunkban már régen használják a költógépeket anyaböl­csók költéséhez. Ezek a koitögépek azon­ban költségesek és csak villanymelegítésre vannak felszerelve. Az ilyen villanykóltöge­­pek 1952. évi hbereci méhész kiállításon ki voltak állítva. Egy ilyen kis költőgép ára 10.000—14.000 korona között forgott. Az ilyen drága kültogépre kevés méhész tud szert tenni ég azért azon fáradoztam, hogy méhészeinknek olcsó és mégis jó kóltőgé­­pet tudjak konstruálni. Az első gépek gyártása sikerült, melyekben nem csak anyabólesőket lehet kelteni, hanem alkal­masak tyúktojás keltetéséhez is. Ezzel a költőgéppel több száz anyabólesőt- lehet kikelteni, minden veszteség nélkül, alkal­masak tehát a nagyüzemi méhészetekben is. Az ilyen kóltőgépet mindenki sajátmaga olcsón elkészíthet. Az elkészítéséhez csak kevés deszka anyagra van szükség, mert a belső és külső burkolata linóleumból ké­szül. E költőgép anyagának ára kb. 1.400 ko­ronát tesz ki. Fűtése egyszerű petroleum lámpával történik. mézes lepénnyel vitamin értékeit, tehát gondosan végezzük a melegítést. Az igy leimelegített mézet a porcukorra öntjük os tésztagyurás módjára össze­gyúrjuk es addig dolgozzuk ki, amíg ke­mény cukroslepeny masszát kapunk. Az összegyúrt masszának az átdolgozás után nem szabad a kezhez ragadni. Abban az esetben, ha ez mégis ragadna, adjunk hoz­zá még porcukrot és újból dolgozzuk ezt át. A kész mézeslepényt felosztjuk 1 kg-os adagokra és gömbölyített formába az éhe­ző méh-család telelő csomója felé a kere­tekre helyezzük. A mézeslepény behelye­zésénél rozsdamentes drotszövetet haszná­lunk, hogy a mézeslepény masszája ne es­sék szét és ne hulljon a keretek közé, ahol a méh-család el van helyezve. A méh-csa­lád a beadott mézeslepényt lassan tudja csak elfogyasztani, mivel ezt a masszár a méh-család könnyű párái olvasszák fel és így válik élvezhetővé a méhek részére. A mézeslepény behelyezései a családhoz óvatosan végezzük, minél kevesebb zörej nélkül. Óvatosan takarjuk a mézeslepé-ny masszáját, hogy ez felülről ne hüljön ki és ne száradjon. Lepénnyel való etetést csakis a végső esetekben végezzünk, amikor méh-csalá­­dunkat az éh-halál fenyegeti, Sinkovics Béla Méhész olvasóink figyelmébe! Felhívjuk azokat az olvasóinkat, akik a szlovák nyelvű „Včelárstvo” helyett rend­szeresen kapják a Szabad Földművest, hogy az 1953. évre szőlő előfizetési díjukat ezentúl a Szabad t » műves kiadóhivatala Bratislava, Krížková 7, címre küldjék el!

Next

/
Oldalképek
Tartalom