Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-02-01 / 5. szám
1953 február í. Лапая Földműves Az ipalyvisLi EFSz a szovjet módszerek alkalmazásán al emeli az állatállomány hasznosságát Az ipolyviski EFSz a besztercebányai kerület 1952. évi szocialista versenyében a szociailzmus építőinek és a béke harcosainak első soraiba került, amely igen nagy megtiszteltetést jelent egy szövetkezet számára. Az ipolyviski kis- és középparasztok már az első burzsoáköztársaság elnyomásának idején megtanulták szeretni a pártot és mindenben követni útmutatásait így pártunk és kormányunk multévi határozataiban kijelölt úton haladtak és az azokban lefektetett alapelveket alkalmaztak gazdálkodásuk minden szakaszán.. „A szövetkezet jövedelmének, gazdasági megszilá' dulásának fokozását és a szövetkezeti tagok bevételének lényeges emelkedését nem lehet a közös állattenyésztés minden irányú kifejlesztése nélkül elérni. Sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a káderek kiválasztásának es széthelyezésének. És az eddiginél felelősségteljesebben kell gondoskodni e káderek szak- és politikai neveléséről” — mondja pártunknak és kormányunknak az EFSz-ek megszilárdításáról es továbbfejlesztéséről szóló határozata. Az ipolyviski EFSz elért eredményeiből világosan iátjuk, hogy a szövetkezet tagsága a párt és a kormány határozataira támaszkodva helyesen ismerte fel az állattenyésztés rendkívüli nagy jelentőségét a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésében. Ezt bizonyítja, hogy a szövetkezeti tagok legjobjaiból választották ki az állatgondozókat úgy a sertéstenyésztés, mint a szarvasmarha-nevelés számára. Így kerültek Csala István és Szalatnyai szövetkezeti tagok az anyasertések gondozásához, ahol feladatul kaptak biztosítani a szövetkezet sertesailományának tervszerinti fejlesztését, hogy a beszolgáitatási feladatok teljesítése mellett a szövetkezet elérje a tervezett sertésállományt is. 1952 év elején a szövetkezetnek összesen 192 sertest voil. Az év végére szaporulat által el kellett érni a tervezett 246 darabot és ezzel együtt kitermelni a szövetkezet beszolgáltatását képező 140 mázsa húsmennyiséget. A feladat nem volt könnyű, tekintve, hogy a szövetkezetnek nem volt elég istállója, De olyan helyiség volt elég, ahol kevés munkával alkalmas helyeket lehet készíteni átmeneti használatra, amíg az épülőben lévő új istállók elkészülnek. Egy rozoga pajta és egy üres istálló volt az, ahol Csala eivtárs munkához látott. Vállalta, hogy a párt és a kormány határozatának eleget tesz és elválaszt évi 12 malacot anyánként. Csala elvtárs eredményei A vállalt 12 malac helyett 15 malacszaporulatot ért el anyánként. A szövetkezet így nemcsak hogy elérte a tervezett 246 sertésszaporulatot az év végére, de ezt túlteljesítve ma 318 darabra emelte. Csala elvtárs 28—30 kg-os malacokat választ el 8 hetes korukban, s ennek következtében a szövetkezet sertéshizlaldája, ahol Dolenszký Mária elvtársnő és Tóth János szövetkezeti tagok végzik a hizlalás munkáját, nemcsak teljesíteni tudta az EFSz beszolgáltatási kötelezettségét, hanem azt jóval túlteljesítette Do.enszky Maria elvársnó például a sertéshizlalasban igen figyelemre méltó eredményt ért el, ami sizntén bizonyítja, hogy ö is sokat tanult. Felismerte a szovjet tapasztalatok jelentőségét, amelyek elősegítették sikerei elérését. Súlygyarapodásban napi átlag 65 dkg-ot ért el, de nem elégszik meg az elért eredménnyel, mert munkájában többször tapasztalta, hogy ezt még fokozni is lehet. Ezért a szövetkezetek első országos kongresszusának tiszteletére vállalta, hogy eddigi eredményeit a 65 dkg súlygyarapodást 10 dekagrammal emeli. Az EFSz a 140 mázsa húskontingens beszolgáltatást túlteljesítve 230 mázsát adott be, s ennélfogva a tervezett 378.000 korona helyett 1,428.000 koronára emelkedett a szövetkezet bevétele. Csak a beszolgáitatási kötelezettségen felül beadott sertéshúsból 1,050.000 korona folyt be a szövetkezet pénztárába. Amikor a jó munka ellenére sem sikerül a terv Az átalaktíott sertésólak, ahol Csala elvtárs nagy gonddal ápolja anyasertéseit és azok malacait, csak átmenetinek lettek szánva, amíg az épülőben lévő 2 új istálló elkészül. Közben az új istállók felépültek, de Csala és Szalatnyai eivtársak jó munkája által nyomban meg is teltek, sőt kevésnek bizonyultak. így Csala elvtársnak nem jutott hely és továbbra is a régi átmenetinek szánt ólakban kell maradnia. Az átköltözés terve az új istállókban nem sikerült. Tanulságos es azon új EFSz-ek számára, amelyek nagy istállók hiányában egyre halasztgatják az állatok összpontosítását azt gondolva, hogy csakis modern istállókban lehet hozzáfogni az EFSz-ek sikeres állattenyésztéséhez. Tanulságos ez azért is, mert Ipolyvieken már megvan a tervezett állatállomány és van 2 új sertésóljuk is, de mégsem mondanak le minden alkalmas hely felhasználásáról a szövetkezet további fejlesztése érdekében. Így az ipolyviski EFSz más szövetkezetek által alkalmatlannak vélt ólak felhasználásával teremt alapot újabb istállók építéséhez. Állandóan tanulok és dolgozom Ilyen rövid mondatban válaszol Csala elvtárs arra a kérdésemre, hogy érte el eredményeit. Beszélgetésünk közben egy pillanatra sem all meg, folyton tesz-vesz valamit és röviden ielelget. Közben mégis csak megtudjuk, hogy este munka után szakkönyveket olvas. Ezekből ismeri a szovjet tapasztalatokat, amelyeket munkájánál sikerrel felhasznál. Reggel odahaza először meghallgatja a rádió állattenyésztési és mezőgazdasági előadásait. Hat órakor kezdi az etetést. Naponta háromszor etet és mikor reggel elvégzi munkáját, étkezés nélkül vonatra ül és beszalad a rádióhoz szükséges akkumulátort megtölteni Ipolyságra. Leginkább azt nehezményezi, hogy nincs villany és a rádió használata, amit ö szeret, amiből oly sokat tanul, sok fáradsággal jár. „A múlt évben 602 munkaegységet dolgoztam le és ennek következtében 70.000 korona értékben vásároltam különböző dolgokat — mondja Csala elvtárs, — köztük konyhabútort is. Bizony a kapitalista világban tíz év alatt sem tudtam volna annyit vásárolni, mint most egy év alatt." A szovjet etetési és fejési módszerekkel elért eredmények Nem kisebb igyekezettel végzik munkájukat a szövetkezet szarvasmarha-gondozói, különösen pedig a fejő-gulyások. Ezek közül Kádasi István fejő tűnik ki példás munkájával. Kádasi elvtárs igen eredményesen használja Malininová szovjet fejönő etetési és fejési módszerét, s ennek következtében 13 liter tejátlagot ért el darabonként 1952.-es évben. Kádasi elvtárs egyes teheneknél 25—28 liter napi tejátlagot is elér. Természetes, hogy a Kádasi Isi an által használt szovjet etetési és fejési módszerek igen kedvezően befolyásolták a szövetkezet tejtermelését és beszolgáltatásának teljesítését is. A szövetkezet az 1952.-es évi tejbeszolgáltatásat 20.168 liter tejjel túlteljesítette. Maga Kádasi István már Oktober végén kifejte a szövetkezet beszolgáitatási kötelezettségére előírt tejmenynyiséget. Az 1952.-es év végéig pedig összesen 30 000 liter tejet fejt ki Kádasi István. A jó munka eredménye — magas jutalom Az eredmény megmutatkozik aztán Kádasi elvtárs jutalmazásában is, mert magátólértetodó. hogy munkáját a teljestímény-normák alapján végzi. Ledolgozott 1952-ben 700 munkaegységet, ami után csak az 50 százalékos előlegként 38.898 koronát, 320 gyapjúpontot és természetben szemes terményt 38 mázsa körül kapott. Kádasi Istvánnak az eladott szemes terményből újabb 20.000 korona bevétele volt. 1 darab 180 kg-os sertést ölt és egy további sertést hizlal. Csak ruhából három öltönyt vásárolt és sok-sok más szükséges dolgot vett. így segíti szövetkezeteinket és azok jól-dolgozó tagjait a szovjet élenjáró tapasztalatok, helyes felhasználása abban, hogy szövetkezeteink gazdagok és tgjaik jómódúak legyenek. Nagyon fontos, hogy az ipolyviski, sőt más szövetkezetek tagjai is tanuljanak az élenjáró dolgozók-пак a szovjet módszerek alkalmazásával elért eredményeiből és ezeket a jövőben használják tel a növényi termelésben is. Az ipolyviski EFSz továbbfejlődésének megnyugtató jelensége, hogy nincsenek megelégedve az elért sikereikkel, amit az bizonyít, hogy INYITKA Folytatás a 4-ik oldalról közös gazdálkodásuk éléről és a szövetkezetből mielőbb kitehessek szűrét az oda nem való elnöknek és kuiák barátainak. A kónyöki EFSz képviseletében Kostyál elvtais megemlítette, hogy az elmúlt években a kellő szakismeret és tapasztalat hiánya miatt szövetkezetük nem tudott olyan fejlődést felmutatni, mini azok az EFSz-ek, amelyek tagjaikat iskolázásra küldték. A párt és a kormányhatározat es a mintaszabályzat-tervezet ezt a hiányosságot azonban csaknem teljesen kiKüszöbölte. A hosszú téli estéket jól kihasználták a tagok iskoláz tatására. A vezetőség közül ketten pedig hosszabb idejű szakiskolázason vesznek részt. A szövetkezet egyre jobban fejlődik. Saját erejükből közös istállót javítottak meg, ahová összpontosítottak az állatállományt. Beszerezték a szükséges gazdasági felszereléseket is. Elkészítenék ezévi pénzügyi és munkatervüket. Így variák a tavaszi munkálatok megkezdését. A jól vezetett, tervszerű munkát végző szövetkezetekben nagy gondot fordítanak a korszerű, új agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazására. Így végezték munkájukat a kistetényi szövetkezet tagjai is. Nagy elvtárs a szövetkezet kiküldötte elmondotta, hogy a jó munkaszervezés révén minden munkát az agrotechnikai határidőig sikerült elvégezniük. Szövetkezetükben nem történt meg egyetlen esetben sem, hog, a tagoknak várakozniok kellett volna a beosztásra. Bár ebben a szövetkezetben sem esett több ы pénzügyi és termelési tervüket több mint 25.1*00 koronával túlszárnyalták. Igen am, eober. a szövetkezetben nemcsak a férfierők, de az asszonyok is elősegítették a tervek túlteljesítését Ezt úgy oldották meg, hogy a szövetkezet vezetösege karöltve a párt, HNB és a tömegszervezetek vezetőségével kisdedóvót létesített a taiuban, ahol az anyák bátran elhelyezhették gyermekeiket, s nem kellett munka közben aggódniok, hogy valami baj történik a ház Körül A Konferencián több mint 35 felszólaló mind arról beszélt, hogy a mintaszabályzat-tervezet igen nagy lépést jelent előre. Közös gazdálkodásuk nagyban megszilárdult s egyre elégedettebbek tagjaik. A felszólalásokból visszatükröződött, hogy a járás szövetkezetei évről-évre gyarapodnak, vezetőik egyre jobban elsajátítják a nagyüzemi gazdalkooas vezérelveit, amiben nagy segítségükre van a mintaszabalyzat-tervezet. Ezáltal minden előfeltétel megvan adva, hogy ótéves tervünk oLódik évet sikeresen befejezik s a még kívülálló kis- és kózépparasztokat rávezetik a közös gazdálkodás útjára. Sz. A. LÉVA A lévai járási szövetkezeti konferenciát január 25.-én tartották meg a városi színház nagytermében. A föbeszámolót Petrás elvtárs a járási szövetkezeti osztály vezetője mondotta. Beszédében többek között megemlítette, hogy a lévai járás teljesítette a párt- és kormányhatározatból reáesö feladatokat a szövetkezetek kiszélesítésében és megszilárdításában. Példaképül állította az alsószecsei, derzsenyei és a kmetyovcei szövetkezeteket, amelyek az eltelt esztendő alatt igen nagy mértékben gyarapították a közös szövetkezeti vagyont azáltal, hogy betartották az agrotechnikai határidőket. Termelési tervüket ezáltal sikerült biztosítaniok. De ez nem jöhetett volna létre a vezetőség és a tagok szoros együttműködése nélkül. Nem volt így ez a káinai EFSz-ben. Beszéde további részében megemlítette, hogy a fenti szövetkezetben a vezetőség nem tudta aktívan bekapcsolni a női munkaerőket a közös munkákba, sőt maguk az asszonyok sem igye*1 keztek kivenni részüket a munkákból. Garamlökön sem tettek meg mindent a munkálatok sikeres elvégzése érdekében. — Ebben a szövetkezetben megtörtént az is, hogy maga a vezetőség sem törődött ezzel a fontos kérdéssel Dianovszký elnök például vadászni ment egy hétre ahelyett, hogy a szövetkezet tagjait a jó munkaszervezés révén munkára serkentette volna. Ez nagy kihatással volt a termelési tervek betartására és a magasabb hektárhozamok elérésére. Üjlaki elvtárs Dalmadról felszólalásában igen helyesen említette meg, hogy a szövetkezeti munkát igen nagy mértékben hátráltatta az a tény, hogy a tagok több, mint félhektárt hagytak meg háztáji gazdálkodásra. A szövekezetek fejlődését igen nagy mértékben hátráltatták a befurakodott falusi gazdagok is. Erről a kérdésről a devicsányi EF'Sz agronómusa igen kikéivé beszélt. Megemlítette, hogy szövetkezetükbe is beférköztek a falusi gazdagok, akik kezdetben jó munkásként tűntek fel, de csak azért, hogy kexlő pillanatban árthassanak a szövetkezetnek. A sok felszólaló igen behatóan foglalkozott a mintaszabályzat-tervezettel, amelyet, mint a felszólalásukból is látni lehetett, alaposan megtárgyaltak szövetkezeteikben. A szövetkezeti konferencia kiértékelésénél Vavák elvtárs a kerületi pártbizottság kiküldötte mélyen belevéste a szövetkezeti tagok emlékezetébe, hogy a pontosan elkészített tervek fél sikert jelentenek a nagyüzemi gazdálkodásban. A Szovjetunió élenjáró dolgozóinak módszerei legyenek további segítségükre EFSz-eink tagjainak a munkatermelékenység fokozásában, mert csakis ezáltal tehetjük szövetkezeteinket egészségesekké. Miután megválasztották a kiküldötteket a prágai országos kongresszusra, a járási konferencia véget ért. —ki— SOMORJA A somorjai járási szövetkezeti konferencia részvevői táviratban köszöntötték Csulen elvtársat. Táviratukban megígérték, hogy a mintaszabaiyzatot következetesen alkalmazzák a gyakorlatban. Állandó munkacsoportok keretében becsületesen teljesítik az ötéves terv negyedik évének rajuk eső feladatait. Erről tanúskodnak kötelezettségvállalásaik is. A mintaszabályzattervezet megvitatása alatt további 12 EFSz-ben megalaktíották az állandó munkacsoportokat, úgyhogy most mar 20 EFSz tagsága dolgozik szi'árd szervezetben. A járás 37 szövetkezetében kimérték a fél hektár, háztáji gazdálkodásra szánt területet. A dénesdi szövetkezeti tagok a háztáji gazdálkodásban terven felül tartott állatokat összpontosították. Ezt a szájfájás elmúlása után a járás többi szövetkezeteben is megteszik. Több szövetkezetben leleplezték az osztályellenséget, és kizárják őket a becsületesen dolgozó szövetkezeti tagok közül. NAGYMEGYER Szombaton január 24.-én Nagymegyeren járási szövetkezeti konferenciát tartottak, amelyen megjelentek az EFSz-ek kiküldöttein kívül az állami gazdaságok, a traktorál5 Csala István az ipolyviski EFSz sertésgondozója a szovjet módszerek alkalmazásával még az előhasú anyakocáknál is szép szaporulatot ér el. Csala István sertésgondozó kiváló munkájával hozzájárult ahhoz, hogy az általa elért malacszaporulat következtében már egy ilyen nagy istálló is kevésnek bizonyult, sőt még kettő sem elég, úgyhogy Csala az anyakocáival még mindig a régi helyen maradt. De nem bánja, fő dolog, hogy az átalaktíott ólból társával Szalatnyai Istvánnal már két új ólat megtöltött malacokkal. Kádasi István, az ipolyviski szövetkezet fejőgulyása a Malinyinová szovjet fejőnő módszerének alkalmazásával teljesmértékben hozzájárult a tejhozam emeléséhez, úgy hogy a szövetkezet 20.168 1 tejet adott be terven felül. ha szükség mutatkozik, meg nyilvánosan is kritizálják hibáikat és fogyatékosságaikat. Mindebből látni, hogy a szövetkezet tagsága helyesen ismerte fel a kritika és az önkritika alkalmazásának fontosságát, ami nélkül nincs haladás, nincs továbbfejlődés. Ezért feltételezzük azt, hogy Ipolyvisk továbbra is megmarad kerületi sót országos viszonylatban az élenjáró szövetkezetek között. (Major) lomások dolgozói, valamint a védnökséget vállalt üzemeit képviselői is A nagymegyeri járásban 1952-ben a szövetkezetek tag- és földalapja nagy növekedést mutatott. A multesztendei aratás után több, mint 2000 új tag lépett be az EFSz-ekbe 9463 hektár földdel. A szövetkezeti tagok ma már a járás földjeinek 95 százalékán folytatnak közös gazdálkodást. Az egyénileg gazdálkodók csupán 1842 hektár területet müveinek. A szövetkezetek mintaszabályzat-tervezetének megtárgyalása igen nagy segítségükre volt a szövetkezeteknek több hiányosság kiküszöbölésében. E tény fontosságára Biró Ferenc, az alistáli EFSz tagja külön is kitért és elmondotta, hogy szövetkezetükben eddig nem fordítottak kellő figyelmet a tagok nevelésére, politikai és szakmai fejlesztésükre. Megtörtént az is, hogy iskolába olyan tagokat küldtek, akik munkájukkal nem érdemelték ki, sőt olyanok is akadtak, akik a hallottakat nem tudták érvényesíteni munkájukban. De az alapszabályzat-tervezet megvitatása ennek is véget vetett. Most már másképpen járnak el a kiválasztásnál és olyan elvtársakat küldenek az iskolákra, akikből nyeresége lesz a szövetkezetnek. A szövetkezetek termelési tervének ellenőrzéséről Gersi Győző, az okánikovói EFSz kiküldötte beszélt. Megemlitette, hogy a mintaszabályzat-tervezet sok hiányosságot tárt fel szövetkezetükben a tervezési munkák és annak ellenőrzése terén. Mindezeket a hiányosságokat azonban kiküszöbölték, úgyhogy ismét első helyre kerüljenek a járásban. A konferencia befejező részében a járási EF Zz kiküldötteiből a húsz legjobb tagot választották meg az országos konferenciára. RIMASZOMBAT Rimaszombatban a szövetkezeti tagok járási konferenciáján, amelyet szombaton, január 24-én tartottak, a főbeszámolót a járási pártbizottság elnöke, Pavel Palo, a járási Nemzeti Bizottság alelnöke tartotta. A múlt évben a járásban az EFSz-ekről szóló pártós kormányhatározat kiadasa után 26 új EFSz-et alakítottak, amelybe 1356 parasztcsalád lépett be. Így a szövetkezeti földek területe 39 százalékkal megnövekedett. A mintaszabályzat szerint gazdálkodni annyit jelent, mint szocialista EFSz-t építeni és a tagságot gazdaggá tenni
