Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-06-14 / 24. szám

1953. június 14. 8 fzatsact Föl dm fi Ws Gépállomásaink dolgozói örömmel fogadták az ú) pénzt Pártunk és kormányunk új intézke­déseit, a pénzreformot és a jegyrend­szer megszüntetését gépállomásaink dolgozói a legnagyobb megértéssel fo­gadták. Az érsekújvári gépállomás dolgozói értekezletre gyűltek,' ahol megtárgyalták az új pénz által bekö­vetkezett kedvezőbb bevásárlási lehe­tőségeket. Kocián elvtárs nagyon he­lyesnek véli a párt és kormány intéz­kedését és ahogy mondja — „Éppen azoknál volt a legtöbb pénz, akik nem dolgoztak. Az áruelosztáskor minden­hol ott voltak és sokszor a dolgozók elől vitték el az árut. Seiben elvtárs is helyesli az intézkedést és főképpen a jegyrendszer megszűnését üdvözli, amely újabb csapást jelent a feketé­zőknek. Tököly elvtárs szerint a leg­alkalmasabb pillanatban csaptak rá az üzérkedőkre. Az ógyallai gépállomás dolgozói ugyancsak a legnagyobb megértéssel fogadták az új pénzreformot. Litavský elvtárs szerint az új rendelet jelentős mértékben hozzájárul dolgozóink élet­színvonalának emeléséhez. Oravec elv­társ észszerű és okos intézkedésnek tartja a rendeletet, amely magával hozza az árubőséget is. A kálnai gépállomás dolgozói tízper­cesen vitatták meg a párt- és kor­mány új pénzügyi rendeletét, valamint az élelmiszerjegyek megszüntetését. Iván János felszólalásában hangoz­tatta, hogy a párt és kormány rende­letét örömmel fogadta. Tudja, hogy ezzel a dolgozók csak nyertek, de ha­talmas csapás a henyélőkre, akik munka nélkül nagy összegeket vágtak zsebre. A fizetésemből ugyan megta­karítottam néhány koronát, a rendele­tet mégis örömmel fogadtam, mert tudom, hogy keresetemből gond nélkül továbbra is megélhetek. Hisz nálunk a munka mindenki számára biztosítva van. De rosszul jártak azok, akik nem dolgoztak és csak a mások munkájá­ból éltek. Ezt a jövőben nem tehetik és ha élni akarnak, nekik is dolgozni kell. Hasonlóképpen nyilatkoztak a többi felszólalók is. Főképpen azt hangoz­tatták, hogy a háború előtt a dolgo­zók havonta átlag 300—500 koronát kerestek. Emellett hányán voltak olya­nok, akik nem jutottak munkához. A munkanélküliek milliói koldússzelvé­­nyekre voltak utalva. Most nálunk az a legörvendetesebb, hogy mindenki dolgozhat és aki nem fél a munkától, szépen kereshet is és nyugodt életet biztosíthat magának, és családjának. Végül elhatározták, hogy ebből az alkalomból üdvözlő táviratot küldenek a CsKP Központi Bizottságának, amely­ben kifejezésre juttatják új pénzügyi tervezettel való egyetértésüket és egy­ben kötelezettséget vállalnak, hogy a munkalendületüket még jobban fokoz­zák. Az arató gépeket kifogástalanul megjavítják, úgyhogy a szövetkezeti tagjaink az aratási és cséplési munká­kat időben megkezdhessék. A párt és kormány pénzügyi újítása elősegíti a szövetkezeti tagjaink, a kis- és középföldművesek munkáját is. Oj, gazdag termés betakarítása előtt állunk, amely értékét aranyfedezettel biztosított pénzben kapják meg. A szerződésen felüli termékekért pedig túlárat fizetnek, amelyért szövetkezeti tagjaink sok értékes árút vásárolhat­nak'. Az ógyallai A mezőgazdasági gépesítő iparunk dolgozóinak főtörekvése az. hogy a szövetkezeti tagok munkáját minél könnyebbé és fáradságmentesé tegyék. Oravec és Mészáros elvtársakat, az ógyallai gépállomás dolgozóit áthatot­ta ez a törekvés és olyan módosítást ' hajtottak végre, amely a kévék össze­hordását nemcsak megkönnyíti, hanem ezermester táblán, széjjelszórt kévéket, hanem mindig egy sorban ereszti le őket és­pedig mindig oda, ahol a keresztesek állni fognak. Oravec elvtársnak már több találmá­nya van. Leleményesége nem ismer határt. Főképpen az ággregátok meg­szerkesztésében tüntette ki magát és se szeri-se száma azoknak a gépeknek, jelentős mértékben meg is gyorsítja. Az újítás abban áll, hogy az önkőtö­­zőgép hátsó részére, oda ahonnét a kéve kiesne, egy futóasztalt szereltek, amelyre a kévéket összegyűjtik. Ha az asztalon már kb. 14—15 kéve van. akkor a gépen ülő dolgozó a jobb lá­bával a pedált lenyomja és a kévéket egy helyre lerakja. A módosított ön­kötözőgépet már az idei aratásnál be- i vetik. Előnyös ez, mert nem hagy a I i amelyek Oravec elvtárs munkáját di ■ I csérik. Fenti képünk is a módosított önkö­tözőgépet ábrázolja, amely szintén Oravec elvtárs ötletességét bizonyítja. Az első kép a futó asztalt mutatja be, ahol a kévék összegyűlnek. A második kép azt a pillanatot ábrázolja, amikor a mozgó asztal egy lábnyomásra kifor­dítja az összegyűlt kévéket. TŐ га kló rá IIгатогаиотазатн Hírétk lit i »Szocialista karbantartás alatt vagyok“ Az érsekujvári gépállomáson nagyon eredeti és hatásos módon igyekeznek a gépek üzemtartóságának tartamát emelni. A gépállomás gépein téglaala­kú Ízléses táblákat helyeztek el: „Szo­cialista karbantartás alatt vagyok ”­­felírással. A táblára felírják a gép vezetőjének nevét is. Ez az újítás rö­vid idő alatt az egész körzetben nép­szerű lett és a traktorosok túlnyomó­része már át is vette. Egészen termé­szetes, hogy az a gép, amelyik szocia­lista karbantartás alatt van, nem lehet piszkos, elhanyagolt, nem rágódhatnak be a csapágyai és az olajat időben cserélik benne. Az előforduló bajokat azonnal kiküszöbölik. Egészen biztosra vesszük, hogy ezt a karbantartási módszert rövidesen a többi gépállomások dolgozói is átve­szik. A csehországi és sz’ov tkjai kcmbéjnvezeiök köcsönds * segítsége A szövetkezeti tagjaink már tavaly meggyőződtek arról, hogy milyen nagy segítséget jelent a kombájn. Ezért az idei aratási munkáknál szövetkezeteink túlnyomórésze már kombájnnal fog aratni. Természetesen, egyelőre nincs még annyi kombájnunk, hogy minden szövetkezet kérésének eleget tehes­sünk. A gépállomások igazgatósága azonban megoldotta ezt a kérdést is. Szlovákiában az aratás legalább 3 hét­tel hamarabb kezdődik, mint Csehor­szágban. Ennek következtében a cseh kombájnvezetők Szlovákiába jönnnek és a szlovák kombájnvezetők pedig az itteni aratás befejezése után viszonoz­zák a cseh kombájnok segtíségét. A budejovicei, plzeni, karlovary és a libereci kombájnok már június 20. körül elindulnak Szlovákjába, ahol az aratás végéig maradnak. A plzeni ke­rületből 12 kombájnvezető és segéd­erő érkezik, akik „Stalin 4” mintájú gépjeikkel Csallóközben és Kassa kör­nyékén fognak aratni. Éppen ezért er­re a felelősségteljes munkára már most a legalaposabban felkészülnek. Konopásek elvtárs a kombájnbrigad vezetője már egy héttel hamarabb el­indul, hogy az aratás helyszínén ta­pasztalatokat szerezhessen és hogy megfelelő aratási tervet készíthessen. Az aratás befejezése után 12 szlová­kiai kombájn indul Plzenbe, akik a cseh kombájn vezetőkkel együtt segí­tenek a Plzeň környéki szövetkezete« gabonáinak minél gyorsabb leatatásá­ban. Az érsekúvári g'páilomás vasalása a X-ik kongresszus ti zselére A gépállomásaink sorba ki akar­ják venni részüket a X-ik kon­gresszus tiszteletére tett vállalások­ban. Ma már nincs olyan gépállo­más. amelynek dolgozói nem tettek I volna valamilyen felajánlást. így az | j érsekujvári gépállomás dolgozói is | j kötelezték magukat, hogy az ösz­­, szes arató- és cséplőgépek javítá- I sát a kongresszus napjáig befeje­­! zik. Ezt a vállalásukat már 97 szá­zalékban teljesítették. A hiányzó 3 százalékot egyelőre alkatrész hiány miatt nem tudják befejezni. Az idei kombájn-aratásnál újítást szándékoznak bevezetni. A kom­bájnból kikerülő szalmát sajtolni fogiák, ami által a szalma elraktá- • rozása és szárítása jelentős mérték­ben megkönnyebbül Főképen szö­vetkezeti tagjaink kísérik figyelem- | mel ezt az újítást, ami érthető is, mert ezáltal nemcsak hogy megsza­badulnak a szalma fáradságos szá­rításától, hanem jelentős mennyisé­gű munkaegységet is megtakaríta­nak. A ffelediek készülnek а X. kongresszusra A feledi gépállomás dolgozói is alaposan felkészülnek az idei ara­tási és cséplési munkákra. Éppen ! ezért elhatározták, hogy az összes üzemképtelen gépjeiket а X. kon­gresszusig megjavítják. A gépállo­máson nagy a sürgés-forgás. A na­pokban befejezik az utolsó elevá­torok javítását is és ezzel a nyári javítási tervüket 99 százalékban tel­jesítik. A javítások befejezése után a cséplőgépkezelők, valamint az ön­­kötözők kezelői egyhetes tanfolya­mon vesznek részt, hogy az idei aratási és cséplési feladataikat mi­nél eredményesebben elvégezhes­sék. Gépesítés a Szovjetunióban Szovjetunióban az állami gép- és tra ktoráüomások nagy segítséget nyúj­tanak a kolhozok parasztságának a mezőgazdasági termelés szüntelen növekedésében. A kombájn A bejáratás! művelet általában két részre oszlik. Egyik a motor bejáratá­sa, a másik a cséplő- és aratószerke­zet, valamint járószerkezet bejáratása. A bejáratást mindig terhelés nélkül kell végezni, mert ellenkező esetben a fellépő nagyobb erők, az alkatrészek felületét nemhogy simábbá tennék, ha­­hanem azokon súlyos berágodást idéz­nek elő s ezáltal az alkatrész haszna­vehetetlenné válik. A motor bejáratás! ideje legalább 30 óra. A bejáratást megfelelő kép­zettséggel rendelkező személynek kell végezni. A motor bejáratásakor az in­dulás előtt meg kell győződni, hogy motor vízzel, olajjal kellőleg fel van-e töltve és hogy a zsírkenésű részek is mind le vannak-e kenve. A motor bejáratását alacsony for­dulatszámmal kell kezdeni. A fordu­latszámot anélkül, hogy a motor járá­sa egyenlőtlenné válna. A motor bein­dítása után, néhány perc elteltével, célszerű a motort leállítani és átvizs­gálni, hogy nem jelentkezett-e valami rendellenesség. Amennyiben igen, úgy a hibát meg kell szüntetni. Két-három órai lassú járatás után a motort le kell állítani és a részeit alaposan átvizsgálni. Első­sorban meg kell vizsgálni a szelep­emelő himbáknál lévő hézagot és amennyiben a járatás következtében ott elállítódás keletkezett volna, úgy a szelepeket újból be kell állítani. A továbbiakban a motor fordulatszámát a kézi szabályozóval fokozatosan emel­jük mindaddig, amig teljes gázadás esetében a motorral egybeépített cetri­­fugális szabályozó működésbe nem lép és a fojtószelepet megfelelően lezárja. Ebben az állapotban járatjuk a mo­tort további. 2—3 órán keresztül. En­nek befejeztével a motort megint ala­posan át kell vizsgálni, meg kell fi­gyelni, hogy a motor valamelyik része túlságosan nem melegedett-e fel. Ha semmi rendellenésséget nem ta­pasztalunk, akkor a motort a további bejáratások folyamán kismértékű ter­be járatása helésnek, vetjük alá. Ez abból áll, hogy bekapcsoljuk a cséplő- és arató­­szerkezetet, és így a motor azokat mozgásban tartja. Ez esetben azonban először megint csak alacsony fordu­latszámmal szabad a motort járatni és csak később, további 2—3 órai lassú fordulatszám után, emeljük fokozato­san a fordulatszámot. Amikor a cséplőszerkezet bekapcso­lása után a motorkapcsoló pedálját óvatosan visszaengedjük, ezáltal a cséplő- és aratószerkezetet mozgásba hozzuk, és közben a lehetőség szerint figyeljük a gép valamennyi mozgó ré­szét. Miután a gép kezelője a vezető­ülésből az egész gépet áttekinteni nem tudja, célszerű, ha ilyenkor a segéd­­vezető vagy más a kombánjhoz értő személy a földön állva is figyeli a mozgásban lévő alkatrészeket, úgy hogyha bármilyen rendellenesség mu­tatkozna, a vezetőt azonnal figyelmez­tetni tudja a hibára. 8—10 órai helybem bejáratás után át lehet térni a menetközbeni bejára­tásra. Ez egyrészt a motornak kis mértékben történő további megterhe­lését jelenti, másrészt ez egyúttal a járószerkezet bejáratása is. A menet­közben! bejáratásnál először csak a legalacsonyabb sebességeket használ­juk, és csak később, fokozatosan lehet áttérni a magasabb sebességre. Ha a motor bejáratást időtartama a 20 órát már elérte, az olajat ki kell cserélni. Az olajat a motor meleg ál­lapotában kell leereszteni, mert így az olaj hígabb és jobban folyik. A kifolyt olajat meg kell vizsgálni, hogy nem tartalmaz-e lekoptatott fémrészecské­ket, mert ha igen, abból valamely al­katrész rendellenes nagymértékű ko­pására lehet következtetni. A bejáratás utolsó szakasza a kom­bájn aratási és cséplési üzemeltetése. A 30 órai bejáratás után az olajat a motorban, a hajtóelosztóban, a sebes­ségváltó szekrényben, valamint a hyd­rauliku* emelőszerkezetben is ki kell cserélni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom