Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-06-14 / 24. szám

1953. június 14. 7 kölnid Földműves Újabb értékek termelésével üdvözlik a SzIKP X. kongresszusát A gútai EFSz tagjai már most bistositták a téli takarmányalapot A gútai EFSz négyezeregyszáz hek­tár területen gazdálkodik. I öböl 3.536 ha szántóföld. Hatalmas földterület ez. Megművelése jó munkaszervezést s odaadó szövetkezeti tagokat kíván. A gútai szövetkezetben mindakettő megvan, hiszen csak nemrég adtunk hirt arról, hogy a szövetkezet rizster­melő csoportja államdíjat kapott út­törő munkájáért és az elért eredmé­nyek elismeréseképpen. Azokban a napokban, amikor is­meretessé váltak kormányunk és a párt intézkedései a pénzreformról és a jegyrendszer megszüntetéséről, a gútai EFSz tagjai a csoportokon be­lül megvitatták az új helyzetet. Eze­ken a csoportgyűléseken egyre jobban kibontakozott a szövetkezeti tagság tisztánlátása. Csakhamar azok is meg­győződtek a pagyhorderejű intézke­dések helyességéről, akik ideig-óráig az .ellenséges suttogó propaganda §i)­­lanatnyi áldozataivá vá'tak. Annak eUenére, hogy június elsején a szö­vetkezet tagjai nem ismerték még a mezőgazdasági termékek új árait és azokat a lehetőségeket, amelyek ezek­ből fakadnak, mégis megállaoitották, hogy az új pénzügyi intézkedések és a jegyrendszer megszüntetése nagy­előnyöket biztosít minden becsülete­sen dolgozó szövetkezeti tag, s ugyan­úgy a többi kis- és középparasztiaink számára is. A gyűlésen a szövetkezet e'nöke meg is jegyezte: — Most azon törekszünk, hogy mihamarabb teljesítsük szerződésbeli kötelességün­ket, hogy azután minél több termé­ket adhassunk el magasabb árakon, mert ezáltal a mi jövedelmünk lé­nyegesen emelkedik. Igaz, eddig is lelkiismeretesen dolgoztunk, de ez­után méginkább megfogjuk a dolog végét és megvagyok győződve arról, hogy a munkafegyelem mégjobban megszilárdul. vajda Kálmán szövetkezeti tag pe­dig személyes beszélgetés útján igye­kezett megismertetni minden embert, akivel csak találkozott, az új intéz­kedések nagy jelentőségével. A be­szélgetés során meggyőző erővel mu­tatott rá arra, hogy az új intézkedé­sek csak azoknak nem tetszenek, akik feketéztek és nem saját munkájuk­kal szerezték a pénzt, hanem össze­harácsolták a dolgozók rovására. Min­den dolgozónk tudja, hogy pénzünk vásárló'erejénél fogva sokkal nagyobb lehetőségek nyílnak számára az élet­­színvonal emelésében, mint azelőtt, amikor a spekulánsok kezében sok pénz volt. Dolgozóink ezért fogadják lelkesedéssel az új intézkedéseket. Üj pénz ■ új munkaEendtilet I Miután a gútai szövetkezet tagjai alaposan megismerkedtek az új in­tézkedések nagy előnyeivel, nyomban igyekeztek hálájukat a párt és a kor­mány iránt kimutatni, hogy a kor­mányrendelet megjelenése utáni na­pon hozzáláttak a takarmány silózá­sához. hogy ezzel is megteremtsék az állatállomány hasznosságából több jövedelme legyen a szövetkezetnek, jobb minőségű és több állattenyész­tési termékért több, nagy vásárló ere­jű pénzt kapnak. 40 hektárnyi árpa és bükkönykeverék silózásáról volt szó. Ez píréig felelős munka, mert a szövetkezetnek 1.270 darab szarvas­­marhaáHománya van, de ugyanakkor munkaerőhiány mutatkozik. Jó mun­kaszervezéssel azonban a szövetkezet tagjai különösen Leczkési Sándor zoo­­technikus vezetése mellett jól meg­szervezték a munkát s a jó vezetés révén ezt a kérdést is megoldották, így a silózás simán megy végbe. Eb­ben nagy segítséget nyújtanak a rizs­termelő csoport tagjai is. akik sza­bad idejükben a silógödrök építésénél és a silózásnál dolgoknak. A rízsesek az SzIKP X-ik kongresszusa tisztele­tére kötelezettséget vállaltak, hogy a silózás befejezéséig állandóan segíte­nek az állattenyésztők csoportjának. Jq példájukat a gyümölcstermelő cso­port tagjai is követték. Leczkési zoo­­technikus ezután számbavette a ren­delkezésére álló munkaerőket és ki­jelölte a silógödrök helyét. A silózást az istállók melletti mezőkön hajtják végre, ahol éppen folyik a takarmány kaszálása. A silógödröket vermelés formájában építik, mintegy 110 cm mélységben és 21 m hosszúságban az alján, felül pedig 25 m hosszúságban. A siíóvermek szélessége alul 3.5 m, felül pedig 4.5 méter. Ezeket a ver­meket nyomban kiásásuk után meg­töltik 200 m3 síi óanyaggal mégpedig úgy, hogy a föld felszíne felett a siló­­takarmány még mintegy 80 cm ma­gasságban fel van duzzasztva. A sí­­lózás a következőképpen megy végbe. Amint mondottuk, egy nap alatt ki­ássák a gödröt s az ezt követő két napon megtöltik a vermet. A negye­dik napon peaig két oldalról és a te­tején befedik. A lekaszált tarlót nyomban felszántják és késedelem nélkül bevetik csalamádé és mohar­­keverékkel, hogy ilyenformán további zöldtakarmányt nyerjenek sílózásra. Mindezek mellett a szövetkezet tag­jai még 100 hektár területen lekaszál­ták a rétet. A szénát most szárítják. 15 hektár here már boglyákba rakva, szárad. Amint láthatjuk, az új intézkedé­sek még nagyobb munkalendületet fejlesztettek ki a szövetkezet tagjai között Ez azonban még nem minden. A X. kongresszus tiszteletére A fent említett munkák mellett a szövetkezet tagjai nem feledkeztek meg a további fontos munkákról sem. Idejében kidolgozták az aratás és a cséplés tervét, pontosan szétírták a munkát az egyes csoportokra, csapa- • tokra, sőt az egyénekre is. Ezenkívül a szövetkezet tagjai az SzIKP X. kongresszusa tiszteletére kötelezték magukat, hogy az összes kapásnövé­nyek ápolását június 10.-ig befejezik. E kötelezettségvállalásukat már telje­sítették is. Mivel az összes növény­ápolási munkákat idejében befejezték Mayer János csoportja kötelezettséget vállalt, hogy a gondjaikra bízott 17 hektárból 12 hektáron 150 mázsával magasabb hektárhozamot ér el, a 250 q-ás tervezett terméshozammal szem­ben. Hajkó Mihály csopoÄja meg ar­ra kötelezte magát, hogy 200 mázsá­val nagyobb cukor répa termált ér el. Figyelemre méltó, hogy mind a hét csoport összesen 14 hektár cuKorré­­pát művel a proszenyicei mozgalom alapján. Ugyancsak ki kell emelnünk a rizs­termelő csoport felajánlását is, amely­nek tagjai arra kötelezték magukat, hogy a X. kongresszus' tiszteletére a rizs első gyomlálását július elsejéig elvégzik,, vagyis 15 nappal előbb, mint azt a tervük előírja. A csoport vállalta, hogy 10 hektár rizsfölóön hektáronként 10 mázsával nagyobb , terméshozamot ér el, mint amit az állami terv előír. Ez annyit jelent, hogy legkevesebb 47.5 mázsa rizster­mést takarítanak be hektáronként. Ámde az anyakocák gondozói sem szorulnak háttérbe, mivel felajánlot­ták. hogy a 9 választási átlag helyett ezentúl 10 darabot választanak el, ami által a választott malacok számát 372 darabbal emelik. Páran János, a nö­­vendékállatok gondozója arra vállalt kötelezettséget, hogy havi öt kg súly­­gyarapodás helyett 10 kg súlyszapo­rulatot ér el havonként. A gútai EFSz tagjai, amint a fenti példa mutatja, helyesen értékelik kor­mányunk és pártunk ' intézkedéseit s mindjárt igyekeznek biztosítani mind­azokat a lehetőségeket, amelyek szá­munkra ezekből az intézkedésekből fakadnak. [Sz F] Az új pénz új munkalendületet hozott a pogrányi EFSz-be Nagy hullámokban borzolja a szél a pogrányi szövetkezet gaz­dag termést ígérő gabonatábláit. Ebben az esztendőben első ízben aratják le a szövetkezet tagjai közös munkájuk eredményét, melyért egész esztendő alatt oly szorgalommal, igyekezettel dol­goztak. Nem csoda tehát, hogy nagy örömmel várják az aratást főképpen azért, hogy munkájuk gyümölcsét ezúttal új, nagy vá­sárló erejű pénzért adhatják el, ami által mégjoban megszilár­díthatják közös gazdálkodásukat. Amint az első jelek is mutat­ják, az új pénzreform, a jegy­rendszer megszüntetése máris igen nagy kihatással van a mun­kafegyelem megszilárdítására és a szövetkezeti gazdálkodás meg­javítására. A pogrányi szövetke­zetben a pénzreform előtt példá­ul akadtak olyan tagok is, akik keveset, vagy egyáltalán nem vették ki részüket a közös mun­kából így fékezték a szövetke­zet egészséges fejlődését. Zeman­­csek Mihály szövetkezeti tag például eben az esztendőben alig pár napot dolgozott le a szövet­kezetben Most látja, hogy ez így nem mehet tovább és az új pénzreform életbelépése után most már ő is aktívan be­kapcsolódott a munkába Be­látta, hogy csakis állandó becsü­letes munkával lehet gazdaggá építeni a szövetkezetek ami ter­mészetesen hozzájárul saját be­vétele és életszínvonala emelke­déséhez is. A szövetkezet tagjai, mielőtt az aratási és cséplési előkészületei­ket megtették, befejezték a nö­­vénvápolási munkákat Most a takarmánytermés betakarítását vég­zik. A pogrányi szövetkezet cukorrépája páratlan a környé­ken. A szépen megművelt répa­­földön fejlett répák díszelegnek, melyek bizonyítják, hogy gondos és szorgalmas kezek ápolták. A cukorrépa levelei mar teljesen elborították a földet, úgyhogy a talajt sem lehet látni a terebé­lyes levelektől. Szomolányi Mihály, a szövet­kezet csoportvezetője elmondot­ta, hogy sokat segítet a növény­ápolási munkánál, hogy a kapás­növények művelését egyénekre is felosztották. Ezáltal minden tag igyekezett munkáját a legjobban elvégezni. A cukorrépa egyelé­­sénéí Kondé Antal és Bús Verőn szövetkezeti tagok tűntek ki, akik 65 áron végezték el az egyelést. Míg a szövetkezet tagjai becsü­lettel dolgoznak és arra töreked­nek, hogy minél nagyobb termést érjenek el, addig akadnak olyan tagok is, mint pl. Szórád Gábor, aki ebben az esztendőben még egy munkaegységet sem szer­zett, nem vette ki részét a mun­kából. holott ő is megkapta a háztáji gazdálkodásra a fél hek­tár földet. A szövetkezet vezető­ségének a helyi nemzeti bizott­sággal karöltve meg kell győznie az ilyen tagokat, hogv minél job­ban és családjukkal együtt be­kapcsolódjanak a közös munká­ba, épúav.’ mint azt már az előbb említeti Zemancsek Mihály tet­te. Máskénben Szóród szövetke­zeti tag nem részesülhet azok­ban az előnyökben, amelyek, a jól dolgozó tagokat meBilletlk A szövetkezet öt^on s^ózoiéko1 előlegként rpgi nénzbpn *17 len­­róna intalmat fizetett ki munka­egységként. Ha mélyebben meg­nézzük a szövetkezet gazdálko­dását, akkor látjuk, hogy a be­vételek 80 százaléka az állatte­nyésztésből ered. Tehát nagyon fontos, hogy a növénytermelés­ben is jobb eredményt érjenek el, fokozzák a hektárhozamot, hogy így az összbevételt a növé­nyi termékekből is egyre job­ban növelhessék. A pogrányi szövetkezet tehát igen fejlett állattenyésztéssel rendelkezik. A jó gondozásnak köszönhetik, hogy sertéshúsbea­dási tervüket már most egész év­re teljesítették, sőt még 12 má­zsát terven felül is beadtak. Ezekhez az eredményekekhez nagyban hozzájárult Pindes Mi­hály, aki feleségével együtt lel­kiismeretesen végzi munkáját. Mindennek ellenére az állatte­nyésztési munka szervezésében még mutatkoznak hiányosságok. A tehenészetben például még nem fejlődött ki eléggé ez egyé­ni felelősségérzet Ilyen eset is előfordul: Kutvka Ferenc eteti az állatokat, de nem ö, hanem Pin­des József végzi el a fejést. Ezen nedig hamarosan segíteniök kell A teheneket szét kell osztani egyénekre, akik az ete+éssel egvütt a feiést is elvégzik Igv a hasznosság szerint kanhatiák iu-' talmazásukat. Másképen nem várhatnak a tejhozan növekedé­sében lényeges íavulást és így azt sem, hogy a szövetkezet a tejtermelésből is magasabb jöve­delemre tegyen szert. Ahhoz pe­dig nem fér semmi kétség, hogy az állatáilománv hasznossága nö­vekedésével. növekedik a gondo­zók jutalmazása is. Lidice sorsa éles fegyver a békeharcban Lidice embertelen és borzalmas el­pusztításának és békés lakosai kigyil- , kolásának évfordulója arra az időszak­ra esik, amikor a világ asszonyai Kop­penhágában a legszilárdabb elhatáro­zással fogadalmat tesznek, hogy min-I nép békés, alkotó munkájáról és el­mondta, milyen boldog élete van az ifjúságnak, s a gyermekeknek a Szov­jetunióban. A szónóki emelvényre a csehszlovák nép kiküldöttje a lidicei anya, a Ildi­den erejükkel megvédik a világbékét és gyermekeik nyugodt és boldog éle­tét. Ezekben a napokban fog összeülni Budapesten a Béke Világtanács ülése, ahol a világ legkiválóbb és legértéke­sebb emberei fogják megvitatni a ten­nivalókat, hogy megóvják az emberi­séget az esetleges harmadik világhá­ború borzalmaitól. Mindkét értekezlet bizonyítéka az egész világot átfogó hatalmas békemozgalom erejének. Lidice úgy áll az emberiség történe­tében, mint a legkiáltóbb és legvád­­lóbb eseménye a fasiszta háború okoz­ta embertelenségnek, terrornak és Iel­­kiismeretlenségnek. Lidice sorsa min­den békeszerető ember előtt úgy áll, mint a legmélyebb tiltakozás hasonló borzalmas tömeggyilkolás és rombolás ellen, amelyet az emberi mivoltukból kivetkőzött fasiszták hoztak a népekre. Lidieét 1942 június 10-én elpusztí­tották, felégették a földdel egyenlővé tették, békét óhajtó, hazájukat szerető dolgozó lakosait legyilkolták egy szá­lig. Ha feltenné valaki azt a kérdést, hogy miért kellett ennek megtörtén­nie, a válasz csak az lehet, hogy egyes fasiszta tiránusoknak gyilkolás! kedve kerekedett és ezzel a borzalmas cse­lekedetükkel meg akarták féiemlíteni a leigázott Csehszlovákia lakosait. Ismeretes, hogy Csehország gyűlöli fasiszta helytartóját R. Heydrich SS főcsoportvezetőt cseh hazafiak jogos gyűlöletből meggyilkolták. A tettese­ket nem találták. Elég volt az ártatlan levél, amelyet Horák cseh katonatiszt az emigrációból küldött Anna Maru­­száková munkásnőnek, hogy megindul­jon a lidicei lakosság borzalmas üldöz­tetése. Ebből a levélből arra következ­tettek, hogy a gyilkos Lidicéről szár­mazik, hogy Lidice lakosai a fasiszták ellen földalatti tevékenységet folytat­nak. Nem elégedtek meg azzal, hogy Horák családját és Anna Maruszákovát koncentrációs táborba hurcolták, ahol el is pusztultak, hanem június 9-én a Gestapo végrehajtó „hóhér csapata” körülvette a nyugovóra tért falut, a városból senkit ki nem engedtek töb­bé, a nőket és gyermekeket 15 éves korig az iskolába és pincékbe, a 15 évnél idősebb férfiakat pedig a falu nagybirtokosának pincéjébe hurcolták Június 10-én reggel megkezdődött a legborzalmasabb legyilkolása Lidice la­kosainak. A fasiszta hivatalos jelentés szerint 184 férfit lőttek agyon tizes csoportokban, majd egy tömegsírba temették őket. Még ezzel sem elégí­tették ki bosszúszomjukat és ember­telen gazságukat. Fasiszta tűzoltók érkeztek, akik miután a gyilkosok a faluból minden értéket kiraboltak, fel­gyújtották a falu négy sarkát. * * *' 1952 áprilisában a bécsi Musikverein termében figyelemreméltó konferencia jött össze. Hatvannégy ország küldöt­tei tárgyaltak itt arról, mit keli ten­­niök, hogy az egész világ gyermekeit megmenthessék azoktól a borzalmak­tól, amelyeket egy új háború hozna magával. Politikai meggyőződésükre es felekezeti különbségre való tekintet nélkül jöttek itt össze az orvosok, ne­velők, művészek, képviselők, apák és anyák. Mindenféle ember .. . Egyesek müveitek, mások egyszerűek. Fehér, fekete, barna és sárqabőrüek. De mind egyet akarnak Azt, hogy a világ gyer­mekei hékében nőhessenek fel, hogv egészséges fejlődésük biztosítva legyen és hogy becsületes emberek váljanak belőlük Az elnökségben tiszteletbeli helyet foglalt el a koreai nép képvise­lőnője, aki borzalmas vádat hozott magával az amerikai betolakodók el­len’ 300 000 koreai gyermek meggyil­kolásának vádiát A ielenievők emlé­kezetébe vésődött Naovezsda Miháj­­lovnak Parienovának a szovjet kül­döttség elnöknőjének, kedves arca Beszámolt a konferenciának a szovjet cei HNB elnöknője Petráková Ruzsena lépett. A teremben minden elcsendese­dett, mikor az elnöklő német delega­tus átadta a szót. Petráková Ruzsená­­nak sok a mondanivalója azok számá­ra, akik azért jöttek össze, hogy meg­tanácskozzák a gyermekek érdekében a béke megvédésének ügyét. Először úgy látszott, hogy sírva fakad. De azu­tán szétnézett a teremben és nyugodt hangon szólalt meg: „Olyan anya be­szél Önökhöz, akit az élet megtanított harcolni”. — Beszélt Lidice elpusztí­tásáról, a férfiak és gyermekek legyil­­kolásáról. „Senkinek nem engedjük meg, hogy hozzányúljon népünk mai boldog életéhez, gyermekeink jövőjé­­hez, akik a tavaszi napfényben, a ter­mészetben, a virágokban és madarak­ban lelik örömüket. Az emberiség leg­drágább kincse a gyermek; gyerme­keink védelmére hívjuk fei a világ anyáit. Fogjatok kezet és harcoljatok együft a békéért. Mi, a csehszlovák nép képviselői, elsősorban a német nép küldötteihez fordulunk. Különösen Önöktől, a német néptől függ, hogy a békét Európában megtudjuk-e mente­ni. Harcoljatok Nyugat-Németország újra felfegyverzése ellen, ne engedjé­tek meg, hogy Nyugat-Németország népét a háborús gvujtogatók gaz ter­veik megvalósítására hasznai jak fel? Harcoljatok az egységet, békeszerető német államért! Ebben a harcban né­pünk oldalatokon áll. Szólaljon fel konferenciánk sokféle nyelven, de kö­zös értelemben. Erős, lángoló hangon: „Le a háborúval! Éljen a béke! Min­dent a világ gyermekeinek szabad és boldog életéért!” A küldöttek figyelmesen hallgatták a sokat szenvedett lidicei anyát, aki három gyermekét és férjét vesztette el ezekben a borzalmas időkben Olyan anya beszélt, akinek férje becsületes, kidolgozott munkáskezű ember volt, mint mindnyájan, akiket a fasiszták ezen a borzalmas napon legyilkoltak A legtöbbje bányász volt és a közeli üzemek munkásai. Beszéde befejezté­vel az egész terem felállt. Mikor lele­pett a szónoki emelvényről köréje se- I reglettek a német kiküldöttek. Mind j kezet akarlak vele szorítani és beakar- I ták blsonyírani, hogy nem minden né­met egyforma, hogy egész Németor­szág dolgozó népe békét kíván és hogy millió ember van ott, akik bát­ran harcolnak a béke ügyéért, nem­csak a Német Demokratikus Köztár­saságban, hanem Nyugat-Németország­­ban is. Az egyik küldött ezt kérdezte „Mondja, hogy tudott ilyen borzalma­kat túlélni?” — „Az otthon, a férjem és gyerme­keim utáni vágy tartott életben. Erőt adott nekem igazságos’ ügyünk győ­zelmébe, a Szovjetunió győzelmébe és hazánk felszabadításába vetett szilárd hitem". Mielőtt Peterková, a koncentrációs táborokba került, mindig azt hajtogat­ta, hogy asszonynak, méghozzá sze­gény asszonynak ne legyen a politiká­hoz semmi köze. Elég gondja van > gyerekek eltartásával és felnevelésé vei Férje rokonszenvezett a kommu nistákkal. bár nem volt párttag. Ru zsenát azonban nem érdekelték a po litikai események. De most, amikoi megtanulta, hogy mi a fasizmus és mi a háború, látta azt is, hogy a nemzet­közi események szorosan összefüggne sorsával és azzal, hogy a családok él hetnek-e biztonságban és élvezhetik- _ I munkájuk gyümölcsét, erős elhatán zás érlelődött benne és ezt mond válaszul a hozzá intézett kérdésekre j „Élni kell és harcolni kell a békéér’ j a boldogságért és a világ valamenn' gyermekéért”. TÚRI MÁRIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom