Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-05-31 / 22. szám

1 /Я szocialista faluért! Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1953. május 31. Ára 2.— Kčs IV. évfolyam 22. szám Fejlesszük ki a szocialista munkaversenvt az egyének, csapatok, csoportok, szövetkezetek, járások és kerületek között a ránk váró fel­adatok gyors és példás teljesítése érdekében. Az agrotechnikai határidők betartásával harcoljunk a kapásnövények gazdag terméshozamáért----------------------------- * * * -----------------------------­Gyorsítsák meg a cukorrépa egyelését a besztercebányai kerületben A tavaszi munkák második sza­kaszának legfőbb feladata közé tar­tozik a cukorrépa ápolása. E kérdés megoldására összpontosul szövetke zeti tagjaink, állami birtokaink és traktorállomásaink dolgozói, vala­mint parasztságunk figyelme. Kerü­leti méretben a cukorrépa sarabo­­lását 84.7 százalékban, az egyelést azonban csak 26.8 százalékban é­­gezték el. A sarabolásban legjobban az ipolysági járás marad el, ahol még 35 hektárt kell megsarabolni. Tornaiján 23 ha, Rimaszombaton 20 a losonci, kékkői, füleki járás­ban pedig 10—10 hektár vár sara­­bolásra. Addig, amíg a cukorrépa egyelését az állami gazdaságok az e múlt hét végéig 80 százalékra el­végezték, az EFSz ek még csak 23.5 százaléknál tartanak a répa egyelé­­sében. Legjobban éppen a legter­­mőképes járások, mint az ipolysági és a tornaijai járások maradtak el. A cukorrépa ápolásában már egy napos elmaradás is csökkenti a hektárhozamokat. Ezt tudomásul kell venniök a tornaijai járásban lévő rimaszécsi EFSz tagjainak is, akiknél még 17 hektár sarabolása van hátra. Ezzel szemben igen szép példával járnak elő a járásban a gömöri EFSz tagjai, akik már a második kapálást végzik. Jó példát mutatnak még a lénártfalvai EFSz tagjai is, akik a területet felosztva egymás között igyekeznek ezt a fel­adatot elvégezni Ebben az esztendőben a beszter­cebányai kerületben is sikeresen kiszélesedett a proszenyicei mozga­lom. Az EFSz-ek járási méretben 40.3 százalék répaterületet művel­nek a proszenyicei mozgalom sze­rint. Figyelemreméltó, hogy az álla mi gazdaságok ezen a téren na­gyon lemaradtak a szövetkezetekkel szemben, mivel az összes elvetett terület 4 százalékát kapcsolták be csupán a proszenyicei mozgalomba. Amint látjuk, a besztercebányai A nyitrai kerületben a SzlKP X. kon­gresszusa tiszteletére adott kötelezett­ségvállalások teljesítése és a jó mun­kaszervezés következtében az elmúlt hét végéig 96 szövetkezet befejezte a cukorrépa egyelését. E siker hozzájá­rult ahhoz, hogy május 25-ig 73 szá­zalékra elvégezték az egyelést a szö­vetkezetek földjein. Ugyancsak e napig az egész kerületben a cukorrépa 96 százalékát megsarabolták. Az egyelésnél legjobb eredményeket az ógyallai, komáromi, vágsellyei és a lévai járások szövetkezetei érték el. A többi járásokban mégjobban meg kell gyorsítani a cukorrépa egyelését. mert mig két héttel ezelőtt 9 százalékos volt a növekedés az egyelésben, az elmúlt hétben ez 4 százalékra csökkent. На I kerületben annak ellenére, hogy az idén a cukorrépa ápolása sokkal jobban megy, mint tavaly, mégis sokat kell javítani a munkán azo­kon a helyeken, ahol lemaradtak. Haladéktalanul be kell hozni a hát rányt, mert minden késedelem a hektárhozamok és természetesen a szövetkezeti tagok és a többi cu­­korrépatermelök jövedelmének ro­vására megy, nem is szólva arról, hogy minden veszteség elsősorban érinti nemzetgazdaságunkat. az egyelést. mindenütt el akarjuk vé­gezni az agrotechnikai határidőn be­lül, akkor különösen a nemzeti bizott­ságok dolgozóinak minél szélesebb kör­­bem ismertetni kell azokban a szövet­kezetekben szerzett tapasztalatokat, melyek már befejezték az egyelést. Nagy hiba azonban, hogy a kukorica és burgonya kapálása eddig csak 25 százalékban történt meg, mégpedig az­ért, mert sok sarabológép tétlenül he­ver a traktorállomásokon. A gépi sara­­bolás tervét csupán 2.5 százalékra tel­jesítik. Itt is követni kell a jó példát, mint például az érsekújvárit, ahol a traktorállomás eddig 117 hektár bur­gonya sarabolását végezte el, a Köböl­kúti pedig 63 hektárt sarabolt meg. A nyitrai kerületben 96 EFSz elvégezte a cukorrépa egyelését Biztosítsuk a kapások idejében történő ápolását a kassai kerületben A kongresszus előtti szocialista mun^iverseny a kassai kerületben számos hiányosság kiküszöbölését segíti elő, főképpen a tavaszi mun­kák elvégzésének második szakaszá­ban. így például lényegesen meg­javult a helyzet a cukorrépa ápo­lásánál. Ebben elsősorban a király­­helmeci járás ért el szép eredmé­nyeket. E járás EFSz-inek tagjai az összes cukorrépaterület egyhar­­madát a proszenyicei mozgalom sze­rint művelik. Az egész járásban be­fejezték a cukorrépa sarabolását és nem maradnak el az egyeléssel sem. E szép eredményeket a szövetkeze­tek tagjai a szocialista munkaver­seny kifejlesztése következtében érték el s azáltal hogy, — mint már említettük — a cukorrépa nagyrészét bekapcsolták a proseni­­cei mozgalomba. Ugyancsak lénye gesen javult a helyzet a kukorica vetésénél is, különösképpen ami a szövetkezeteket illeti. Ezen a téren azonban az egyéni gazdálkodók el­maradtak. A kerületben a kukori­cavetésnél legjobb eredményt a gál­­szécsi járásban értek el, ahol az egyénileg gazdálkodó parasztok is túlteljesítették a vetéstervet. Az el­múlt héten több EFSz-ben meg­kezdték a kukorica kapálását. A kassai kerületben azonban na­gyon elmaradtak a burgonya ülteté­sében, főképpen vetöburgonyahiány miatt. Ezt a hiányosságot úgy akar­ják kiküszöbölni, hogy már most felkészülnek a burgonya nyári ül­tetésére. Ezen a téren nagy feladat előtt állanak különösen a déli fek­vésű járások, melyek szintén elma­radtak a burgonya ültetésében és amelyeknek többek között az a fel­adatuk, hogy az 1954. évben jó mi­nőségű ültetőmagot termeljenek. Ugyancsak nagy hiányosságokat észlelhetünk a zöldségtermelésnél. Az összes szövetkezetek vegyenek példát a batiz-falvi EFSz-től, amelynek zöldségkertészete eddig 200 ezer koronát jövedelmezett Eddig 17.000 hektár cukorrépa poroztunk be a kártevők ellen Szövetkezeteink tagjai, állami birto­kaink dolgozói, kis- és középföldmű­veseink a kártevők elleni harc biztosí­tásáról szóló kormányhatározat megje­lenése után még nagyobb figyelmet szenteltek a különféle növényi kárte­vők elleni védekezésnek, és ezek pusz­tításának Különösen a cukorrépa, bur­gonya és a gyümölcsfák gondozására fordítottak nagy gondot, mivel a kár­tevők ezeket veszélyeztetik a legjob­ban A járások nagyobb részében már megtették a megfelelő intézkedéseket a kártevők elleni harcban. A délszlo­­vakiai szövetkezetek tagjai és az álla­mi gazdaságok dolgozói repülőgépek segítségével harcolnak, különösképpen a répamoly elterjedése ellen, dynocid és hexachloran szórásával. Ezideig 17.000 hektárnyi cukorrépa területet szórtak meg. ebből legtöbbet a szenei, galántai, ógyallai és a zselízi járások­ban. Ugyanezzel az eszközzel harco­lunk a burgonyabogár ellen is. Ez a veszedelmes kártevő felütötte fejét a malackai járásban. Ezért nyomba i megkezdték a burgonya porozását s ugyanakkor még következetesebben figyelik és keresik lelőhelyeit. A bur­gonyabogár elleni harcra mozgósítot­ták a járás összes lakosságát. A káposztánál is felbukkant az idén egy veszedelmes kártevő, amely a zsenge leveleit pusztítja. E kártevő ellen azonban nagyon hatékonyan le­het védekezni, ha a megtámadott nö­vényt hexachlorammal beporozzuk. A kártevő különösen azokon a helyeken bukkan fel, ahol nem hajtották végre a kellő fertőtlenítési eljárást. A so­­morjai járásban észlelhető a legtöbb káposztabogár, de itt igen sikeresen védekeznek ellene a fentemlített po­rozással. Ezekben a napokban Szlovákia egyes részein megjavították az amerikai szö­vőlepke elleni harcot is. Mint Ismere­tes a szövőlepke a fák egyik legvesze­delmesebb ellensége, mert hernyóinak nagy falánksága mellett rendkívül sza­pora. Az amerikai szövőlepke elleni harcban legjobb eredménnyel dolgoz­nak a nagymegyeri, komáromi, duna­­szerdahelyi és a királyhelmeci járások­ban, ahol mindent elkövettek, hogy ezt a veszedelmes kártevőt, mindjárt a kezdeti stádiumban kiirtsák. Amint a fentiekből kitűnik, a tava­szon már komoly lépéseket tettünk a különféle kártevők elleni harcban, de ennek ellenére ezt a harcot mégna­­gyobb lendülettel és alaposággal kell folytatnunk és kereséssel megelőzni a kártevők további terjedését, hogy igy gazdagnak Ígérkező termésünket és gyümölcsfáinkat megmentsük a károk­tól. Időben biztosítsuk a termés gyors betakarítását Még nem fejeztük be teljesen a ta­vaszi munkákat, de a párt és a kor­mány már mostan folalkozott az ara­tás biztosításával és a termés betakarí­tásával Ez így van helyesen, merthi­­szen a termés betakarítása néhány mil­lió hektárról, nem könnyű feladat. Eh­hez az kell, hogy összhangba hozzuk százezrek munkáját és minél jobban kihasználjuk a gépek és fogatok töme­gét. E hatalmas feladat teljesítésénél ki kell használnunk a szovjet és saját ta­pasztalatainkat s különösképpen fel kell karolnunk dolgozónk azon száz­ezreinek lelkesedését, akik a szövet­kezetekben, állami gazdaságainkban, traktorállomásainkon becsületes mun­kájukkal igyekeznek e nagy feladatot teljesíteni. Ugyancsak kis- és kö/ép­­földmüvesek tízezreinél is alkalmazni kell a legjobb tapasztalatokat, hogy a betakarítást minden veszteség nélkül elvégezzék. Különös gonddal figyeljük a kulákokat, hogy ők is betakarítsák a termést minden veszteség nélkül és ne szabotáljanak a termelésben, a be­takarításban és a beadásban. Az aratás gyors és jó elvégzésének kérdése legyen mindnyájunk legfon­tosabb ügye. Ezzes velejár, hogy minél jobban felkészüljünk az aratásra, mely­nek zavartalan és gyors biztosítása megköveteli, hogy időben dolgozzunk ki minden szövetkezetben, minden ál­lami gazdaságban, traktorállomáson és minden községben pontos aratási ter­vet. Ez azonban ne tévesszen meg min­ket, mert csupán a terv magában még nem elegendő. Hiába sorolunk fel mil­lió számot, ha a terveket nem töltjük meg élő emberekkel. Biztosítani kell, hogy a terveket a dolgozók minél pon­tosabban teljesítsék. Mezőgazdaságunk dolgozóinak az a­­ratási terv lelkes végrehajtóinak meg­nyerése azonban annyit jelent, hogy nem elég az aratási terveket a dolgo­zókkal, a kis- és középparasztokkal megvitatni, de figyelembe kell venni észrevételeiket is, már a tervek kidol­gozásánál. Ez elsősorban a nemzeti bi­zottságokra hárít feladatot. Sok függ attól, hogyan oldják meg a HNB ezt a feladatot. Ezért e nagy feladatok tel­jesítése érdekében a mezőgazdasági osztályok előadóinak, a kerületi és a já­rási agronómusoknak e fontos munkák élére kell állani. Az ő feladatuk lesz, hogy a párt- és kormányhatározatra, valamint földművelésügyi miniszté­rium utasításaira támaszkodva, az ál­lami gazdaságok és traktorállomások igazgatói, brigádvezetői és agrdnúmu­­sai, valamint a szövetkezetek vezetői és tagsága bevonásával kidolgozzák az aratási munkák összes szakaszainak tervét egészen az aratástól a cséplé­­sen keresztül a beadásig. Tavaly nehéz volt a helyzet azokon a helyeken, ahol nem javították ki ide­jében a gépeket és ahol ennek követ­keztében nem tartották be a terv ag­rotechnikai határidejét. Előfordult, hogy a repce cséplését nem biztosítot­ták időre és így a mag kipergett. Né­hol a gabona kaszálatlanul maradt kinn a mezőn, vagy kinn korhadt el a len. is, aminek következtében nemcsak a szö­vetkezet szenvedett kárt, de egész nemzetgazdaságunk is. Ilyen eseteknek most semmi szín alatt nem szabad elő­fordulni. Üjabb tapasztalokkal gazda­godtunk és éppen ezért már most ve­gyük elejét a hibáknak. Használjuk ki a kombájnokkal való aratás tavalyi tapasztalatait. Ismeretes, hogy a nagyszerű szovjet gépek segít­ségével, hála a sokszáz kiiskolázott kombájnvezetőnek és a szovjet szak­emberek segítségének, az elmúlt esz­tendőben nagy sikereket értünk el. Az 1951 évvel szemben a kombájnokat többszörös mértékben kihasználtuk, Sok helyen azonban nem gondoskodtak a szalma gyors eltávolításáról. Sőt még az is előfordult, hogy a szalmát szét­hagyták és elértéktelenedett. Éppen ezért az aratási tervnek elválaszthatat­lan alkotórészét kell hogy képezze э szalma elhordása, kazlakba való raká­sa, a saját fogataink és a traktorállo­mások segítségének igénybevételével. Nem könnyű feladat az aratási terv minden apró részletének felsorolása, mégis mint fontos dolgot, ki kell emel­nem, hogy a búza, rozs, árpa stb. be­takarítása mellett éppen olyan fontos a len, olajos növények, zöldségfélék, egyszóval az összes nyári mezőgazda­ság^ termékek termésének betakarítása Éppen ezért az aratási terv elkészíté­sénél mindezekre gondolnunk kell Aminek azután vegkép nem szabad egyetlen tervből hiányoznia, az a szer­vezetileg jól kidolgozott szocialista munkaverseny, amelyet ki kell fejlesz;­­tenünk minden kerületben, járásban, községben, hogy valóban tömegalapra helyezzük. A valóság az, hogy dolgo­zó parasztságunk tömegei annak örül­nek legjobban, ha a munka jól halad. Különösen pedig annak örülnek, ha az aratás jól megy. Dolgozó parasztságunk e nagyszerű tulajdonságának további kifejlesztésére legjobban alkalmas a szocialista munkaverseny, melynek fő pontjában: — idejében és jól learatni — tulajdonképpen mindazok győztesek lehetnek, akik becsületesen bekapcso­lódnak a versenybe, mert hiszen itt ér­vényesülnek Sztálin elvtárs szavai „Ha idejében arattál, jó) arattál” Szükséges még egy dologra felhívni a figyelmet, mégpedig a tarlóhántás a kasza után történő elvégzésére. így pusztíthatjuk el a legjobban a gazt és lehetővé tehetjük a tarlókeverékek ve­tését a takarmányalap biztosítása ér­dekében, amire valóban nagy szüksé­günk van az állattenyésztés fejleszté­sénél. Tavaly a szárazság következté- I ben sok helyen nem érték el a kívánt eredményt. Előfordulhatna, hogy vala­hol megjegyeznék: — Felesleges tarló­hántást végeznünk, hiszen tavaly sem sikerült. Ilyen helytelen nézet egyáltalán nem állja meg a helyét s ha igazat adnánk neki, elengedhetetlen hibát kö­vetnénk el. Micsurin a nagy szovjet ag­­robiológus arra tanít bennünket, hogy a természettel szemben harcoljunk. Bi­zony gyenge harcos az, aki az első si­kertelenség után eldobja fegyverét. A növénytermelésben a siker eléréséhez hozzátartozik, hogy a lakosság ellátó­nak biztosítása mellett, megfelelő mennyiségű ipari növényt termeljünk fejlett iparunk számára és megfelelő mennyiségű takarmányt biztosítsunk haszonállományunk számára. Ezért mi­nél nagyobb területeket be kell vetnünk tarlótakarmány félékkel. Végül is még egy figyelmezetetés: Időben vegyük tudomásul, hogy az ara­tásra való előkészületeink a kulákok­­kal szembeni osztályharc kiélesedett szakaszában és azokkal a bandákkal szembeni kíméletlen harc jegyében, a­­melyeket a határon túlról küldenek hozzánk az imperialisták. Ezért fokoz­zuk az éberséget minden helyen és minden faluban. Meg kell szervezni a lakosságot, hogy állandó készültségben vigyázzon arra amit kitermelt, nehogy kártevők elpusztítsák egész évi mun­kájának gyümölcsét. Meg kell szervez­ni a rendszeres őrjáratokat, amelyek úgy nappal, mint éjszaka vigyázni fog­nak a termésre. Mindazt, amit elmondtam, tavaly szerzett tapasztalatainkról, meg azo­kat a feladatokat, melyeket a párt és kormányhatározat tűzött ki, csak akkor biztosítjuk teljes mértékben, ha a tavalyinál többet tanulunk a szovjet és saját tapasztalatainkból, ha kidol­gozunk jó terveket, ha jó tömegpoliti­kai munkával kifejlesztjük a szocialis­ta munkaversenyt, ha a tervek végre­hajtását ellenőrizzük, hogy azoknál az agrotechnikai határidők be vannak-e tartva a legapróbb részeletekig. így azután megteremtjük a feltéte­leket a gyors és zökkenőmentes ara­táshoz. Megteremtjük pártunk és kor­mányunk számára a biztosítékot és fő­képpen alapot teremtünk a kötöttpiac fokozatos megszüntetéséhez, s az ösz­­szes dolgozók élelemmel való ellátásá­nak állandó javulásához. így fejlőd­hetnek és szilárdulnak tovább szövet­kezeteink, így nyerhetjük meg a kis- és középparasztok ezreit a szocialista nagytermelés számára, amely a jólét és falvaink felemelkedésének útja. így teljessíthetjük Gottwald elvtárs hagya­tékát mezőgazdaságunkban, amelyben első helyet foglalja el dolgozóink meg­elégedettségének és boldog életének biztosítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom