Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-04-05 / 14. szám

--­Földmfiws 1953. április 5. Az ekecsi traktorosbrigád vezet a brigádok közti versenyben Az idén a tavaszi munkák sokkal lendületesebben haladnak előre, mint tavaly. Traktorosbrigádjaink mindenhol igyekeznek az agrotechnikai határidő­ket betartani, sőt a legtöbb helyen a tavaszi vetést jóval a határidő előtt be­fejezték. Akármerre tekintünk Csal­­lóközban, mindenfelé szorgalmas szö­vetkezeti tat >tc és fürge traktorok mű­veli a talajt. A legtöbb helyen már csak a burgonya és a tengeri elvetése van hátra. A nemesócsai gépállomásnak 21 trak­torosbrigádja van, amelyek mind szö­vetkezeti tagok és így érdekelve van­nak a szövetkezeti termelésben. A brigádközpontok közül az ekecsi br'gád a legjobb, amely már 119 százalékra teljesítette feladatát. Hogy ez a brigád ilyen kiváló ered­ményt ért el, mindenekelőtt a jó poli­tikai munkának, szervezésnek, jó fel­­készültségnek és nem utolsó sorban a korai kezdésnek köszönhető. A brigád vezetője Jassú József elvtárs, aki a szövetkezettel a legszorosabb kapcso­latban és a legnagyobb összhangban dolgozik. Minden traktoros már előre tudja feladatát és sokszor megtörténik az, hogy a traktoros a hét minden nap­jára előre tudja, mit fog do’gozni. Ahol nem lehet a munkát így megszervezni, a traktoros ott is legkésőbben a mun­ka megkezdése előtt egy nappal meg­kapja feladatát, úgyhogy a munkabe­osztásra sohasem, kell várni. Az ekecsiek nagyoh szép eredménye­ket értek el a terv teljesítésében. En­nek ellenére nem bízhatják el magukat. Tudják ők negyon jól, ha élen akar­nak maradni, bizony nagyon kell igye­keznek. A lakszakállasi traktorosbri­gáddal folytatnak versenyt, akik bi­zony mi tagadás, semmiben sem ma­radnak le az ekecsiek mögött. Mdnkatervüket idáig 118.62 száza­lékra teljesítették, tehát csak 0.36 szá­zalékkal vannak elmaradva. A laksza­­kálasi brigádot Cseh Sándor elvtárs vezeti és ahogy mondja — az ekccsie­­ket nemcsak hogy utolérjük, de el is hagyjuk őket. Nagymegyeren két traktorosbrigád dolgozik és ahogy mutatkozik, nem is akármi­lyen traktorosbrigádok ezek. Az első számú brigádot Mikolay Miklós vezeti, akinek a brigádja 115 százalékos tervteljesítést ért el és csak 4 százalékkal maradtak el az ekecsiektől. Utol akarják érni őket, ami egy kis nekilendüléssel el is érhető. A nagy­megyeri 2-ik számú brigád is nagyon szépen halad előre. Tervüket 113 szá­zalékra teljesítették és ahogy Ígérik, az iramot még jobban fokozzák. Schmehaus elvtársnak az a véleménye, hogy a jelen pillanatban nagyon nehéz eldönteni, hogy melyik brigád lesz az első, merthiszen, ahogy fent is kitűnik — a négy brigád között csak nagyon kevés a különbség és a tulajdonkép­peni értékelés meglepetést is hozhat. Nagyon örvendetes tény az, hogy a nemesócsai gépállomás kerületében a munkaversenyt nagyon jól megszer­vezték. Mindenekelőtt a párosverseny­re helyeztek nagy súlyt. Minden trak­toros bekapcsolódott a versenybe. A brigádok is versenyeznek, sőt a nemes­­öcsi gépállomás körzete is versenyt folytat a galántai gépállomás körzeté­vel. Krizsán Mihály, a gépállomás ve­zetője éppen most kapott értesítést a galántai gépállomástól, a tervteljesítés­ben elért eredményekről. Krizsan elv­társ és Schmehaus elvtárs azt mond­ják, hogy ennek a jelentésnek a való­diságáról meg akarnak győződni és ép­pen ezért galántára mennek és a ka­pott adatokat helyszínen ellenőrzik. — ök is ellenőriznek minket, mi is ellen­őrizzük őket, és ez így van rendjén — jegyzi meg Krizsan elvtárs. Hogy milyen munkafegyelem van az ócsai traktorállomás körzetében, mi sem jellemzi jobban, mint a nyáradi traktorosbrigád cselekedete: A traktorosbrifládok éjjel­nappal dolgoztak A nyáradi szövetkezet a tavaszi ve­tés megkezdéséhez nagyon későn kap­ta rr">g a szükséges vetőmagot. Más szövetkezetek már rég vetettek, de a nyáradi traktoristák munkatervét a maghiány keresztezte. — Mi leszünk az utolsók — mondogatták a brigád tagjai. De a FRSz mégis megembarel­­te magát éS elküldte a szükséges vető­magot. Hát lett erre aztán nagy sür­gés-forgás a nyáradi traktorosoknál. Éjjel-nappal vetettek. A traktorosok barázdákban váltot­ták egymást. Sőt megtörtént az fš, hogy az éjjeli műszak nagyobb teljesítményt ért el, mint a nappali. Ennek a didcséretre méltó munkalendületnek az lett az e­­redménye, hogy dacára a késői kez­désnek, a vetési munkákat még két nappal hamarabb befejezték, mint azt az agrotechnikai határidő megszabja. A traktorosbrigádok vezetői a leg­szorosabb együttműködésben kívánnak a szövetkezetekkel dolgozni. Ott, ahol agrotechnikai vagy szaktanácsra var, szükség, a gépállomás ezt készségesen megadja. Vannak azonban szövetkeze­tek, amelyek még bizalmatlanok a trak­torosbrigádokkal szemben. Ilyenek kö­zé tartozik a nemesócsai szövetkezet is. A traktorosbrigéd el akarta szórni a szövetkezet műtrágyáját. Ezt a mun­kát könnyebben, olcsóbban, gyorsab­ban és tökéletesebben elvégezték vol­na, mert a brigádnak szélestávú mű­trágyaszóró gépe van. A szövetkezet azonban elutasította a traktorosbrigád ajánlatát és a mű­trágyát szokatlan módon egyenest a szekérről lapáttal szórták szét. | Hogy ezáltal mennyi műtrágyát elpo­csékoltak az ócsaiak, arról fölösleges beszélni. A bogyi szövetkezet is fékezte a traktorosbrigéd munkáját. Az istálló­­trágyát későn hordták ki a földekre és az elterítése is lassan haladt, úgyhogy a traktorosoknak folyton várniok kel­let. Ez bizony nem vall valami jó mun­kamegszervezésre. A trágyát már télen ki kellett volna hordani, nem pedig várni a tavaszi munkák megindulásáig Az ilyen munkabeosztásnak a jövőben nem szabad megismétlődnie. Az izsapi szövetkezet se féljen a burgonyaültetéstől. A traktorosbrigád ezt sokkal jobban, gyorsabban és ol­csóbban elvégzi, mint maga a szövet­kezet. Az izsapi szövetkezet fölöslegesen sok lovat tart. A lovak nincsenek kellően kihasználva és a fejőstehenek rovására eszik a drága takarmányt. Az ízsapiaknak meg­fontolás tárgyává kellene tenniök a lo­vak számának csökkentését. Az így nyert takarmánnyal a tejhozamot le­hetne emelni. A tanyi szövetkezet a burgonyaülte­tés terén már máskép gondolkodik. A szövetkezet összes burgonyáját a gép­állomás ülteti el. Az űj burgonya ülte­­tögép épp kint áll a földön és a szö­vetkezeti tagok kíváncsian nézegetik A gép szép zöldre van festve és elő1 két barázdát szánt a földbe, amelybe a gép. Földes József, a tanyi szövet­ejt. majd két-két tárcsa betakarja a barázdát. A tanyiaknak nagyon tetszik a gép. Földes József ,a tanyi szövet­kezet tagja meg is jegyzi, hogy tavaly bizony egy hónapig tartott a burgonya­ültetés. — Nem olyan könnyű dolog a barázdákban végigdugdosni a burgo­nyát, hajlott derékkal — mondja Szép László, 50 év körüli erélyes hangú szö­vetkezeti tag. A nemesócsai gépállomás körzetében a télen megjavított traktorok mind ü­­zemben vannak és má'- most megálla­pítható, hogy komolyabb gépkiesés nem történt. Ez annak a jele, hogy a gépe­ket jól megjavították. Szénásy elvtárs, a nemesócsai traktorosbrigád vezetőid azt mondja, hogy gépeinél a legcseké­lyebb fennakadás sem fordult elő. A génállomás üzemképtelen gépeinek szá­ma azonban ennek dacára elég magas (8 száza'ékl, ami azzal magyarázható, hogy az állomás nem kapott megfelelő mennyiségű hajtókarcsavart. A nemesócsai gépállomás körzetében lévő traktorosbrigádoknalj már csak a burgonya és a tengeri vetése van hát­ra. Ezek a munkák már szintén folya­matban vannak. Eltekintve a már megemlített fogya­tékosságoktól. elmondhatjuk, hogy- a tavaly elért eredményekkel szemben az idén sokkal körültekintőbben, na­gyobb felkészültséggel szervezték meg a tavaszi munkákat és így a bő termés alapjait lefektették. Füry József Kultúrcsoportjaink készülnek az országos versenyre Nemsokára tanúi leszünk a népművészeti alkotás újabb hatalmas seregszemléjének. Eperjesen és Kassán április 9-től 17-ig, egy héten keresztül Szlovákia legjobb szín­játszói, zene- és énekegyüttesei, tánccsoportjai, szavalói, bábjátszói és néprajzi kollektívái mutatják be munkájuk eredményét. Ez a munka az elmúlt esztendőben nagy eredményeket hozott, A letűnt tőkés uralom fojtogató kizsákmányolá­sától való felszabadulás megteremtette az alkotóerők ér­vényesülését is, mely az ujitómozgalomban, a szocialista munkaversenyben s a művészeti alkotásban nyilvánul meg. A fellépő 57 együttes már most szorgos munkával ké­szül a versenyekre A csoportok főleg a munkaterv tel­jesítését s a tagság művészi színvonalának emelését tart­ják szem előtt. A csoportok között kiváló élharcosokat ta’álunk, akik valamennyien a szocialista építés, a szo­cialista verseny s a kultúrforradalqpi élenjárói. Stará Tura mechanikai üzeme az országos szocialista m^|»ka­­versenyben első helyen áll. Hogy az üzem le ne marad­jon s megtartsa első helyét, a kultúrcsoport tagjai már most ledolgozzák 3 napi elmaradásukat, melyet a kultúr- , szemlén való részvételükkel üzemük veszítene. Az 57 együttes közül 8 színjátszó, 6 bébjátsző, 14 néprajzi csoport, 10 zenekar, 10 ékne-zene együttes, 8 énekkar és 1 szavalókóruí lép fel. Az együtteseken kívül húszán lépnek fel magánszámokkal. Hogy a népművészeti alkotás fejlődéséről képet al­kothassunk, elég megemlíteni, hogy az ország egy millió dolgozója vesz részt havonta a kultúrmozgalomban. Ez a munka nem a letűnt idők műkedvelőinek szórakozásában és időtöltésében merül ki, hanem a szocialista jövő épí­tésében. Népművészeink művészetükön keresztül hatnak a nézőre. Színjátszóink hősei, a dal, a muzsika s a rit­musok az építőmunkára mozgósítanak s fegyvert adnak a béke harcosainak kezébe. A kultúrcsoportok ma szerve­sen hozzátartoznak az üzemekhez, a falusi kultúrottho­­nokhoz, gépállomásokhoz. Ma már el sem tudjuk kép­zelni a kultúragitáciőt, a május elsejének, a Győzelem Napjának megünneplését a Csehszlovák-Szoviet Barátság Hónapját, a Békearatást népművészeti együtteseink nél­kül. Ezen a II. országos kultúrszemlén az üzemi csopor­tok közük a losonci Timrava, a povážska bystricai Gott­­wald-üzem, a tőketerebesi, lévai, komáromi, stb. színját­szók vesznek részt. A lévai kultúrotthon csoportja köte-r lezettséget vállalt, hogy az aratás ideje alatt a járás va­lamennyi egységes földművesszövetkezetét meglátogatja. A komáromi Csemadok színjátszó csoportja Gergely Sán­dor, „Vitézek és hősök” című darabját mutatja be. A színműben a dolgozó nép áldozatos hősei harcolnak a haladásért, a jogokért, melyért életüket is odaadják, ha úgy kívánja azt a szent ügy, a munkásosztály felszaba­dításának ügye. Az énekkarok közül fellépnek a kultúrszemlén Szlo­vákia legjobb kórusai. így a többek között a Szlovák Tanítók Énekkara, mely 32 éves múltra tekint vissza. Az ifjúsági együttesek ugyancsak szép számmal szerepelnek. A tánccsoportok közül néprajzi együttesek mutatják be azokat a táncokat, melyeket a néptől tanultak, a fal­vakon gyűjtöttek. Lelkesedést és örömet kifejező tán­cokkal vonulnak fel a tánccsoportok színpompás népvi­seletekben, Tura Luka együttese myjavai táncaival, az ál’amdijjal kitüntetett Lúčnica, a pohorelai važeci, hla­­dovkai s a többi szlovák, magyar és ukrán együttesek. A komáromi magyar gimnáizum Csisz tánccsoportja a múlt évi Csemadok országos konferencia díszszemléjén mutatkozott be, ahol nagy sikere volt. A mostani kultűr­­versenyen műsorának legszebb számaival vesz részt. Ezek a Majális, Az új falu ünnepe, a Kis Kossuth verbunkos, Szalagtánc, Komáromi leánycsárdás stb. A népművészeti alkotőverseny II. szlovákiai kultúr­­szemléje bemutatja a népi alkotás sokrétűségét, melyek népűnk gazdag hagyományaiból sarjadnak, s abból merí­tenek erőt fejlődésükhöz. A kultúrverseny legjobbjai azok közül* az együttesek közül kerülnek a versenyre, melyek nem csak egy bizonyos feladat és célkitűzés végrehajtá­sára verődnek össze; ezek a csoportok állandó és terv­szerű .munkában kovácsolódnak össze politikai, szakmai és művészeti vonalon egyaránt. Ez az a kultúrmunka melynek mondanivalója van. mely harcias, építő és nevelőerejű. A népművészeti alko­tás most üj tartalommal telik meg, mely a párt politi­káját s az ország építését céltudatosan szolgálja, mely egy szebb világot, egy szebb életet hordoz magában. Az új módszerek népszerűsítésével a mezőgazdasági termelés fokozásáért A párt és a kormány határozataikban hangsúlyozzák, hogy a lakosság széles rétegeit nevelni és oktatni kell. A me­zőgazdasági megbízotti hivatal abban a törekvésben, hogy a lakosság legszé­lesebb rétegeinek szakismereteket nyújtson, megszervezte grafika ábrák­kal ellátott előadások kiadását. Ebben is a szovjet propaganda szol­gál mintául számunkra. Gyakorlatilag szovjet minta szerinti agroplakátokról van szó. Mi az «agro­­piakát? Az agroplakát tulajdonképpen tömörített formában megírt szakelő­adás. Ez azt jelenti, hogy ezeket az előadásokat csak szakemberek írják, mégpedig úgy, hogy az előadásban fel­sorolják az összes lényeges körülmé­nyeket, a legújabb tudományos és ku­tató eredményeket és a problémákról szóló tárgyalásokat. Minden egyes ilyen előadás maradéktalanul megoldja a fel­vetett kérdést. Ha valami túlságosan bonyolultnak látszik, akkor azt gyakor­latilag ábrázolják, hogy ne legyen hosz­­szadaimas szöveg és a kérdés is köny­­nyen megérthető legyen minden olva­só számára. Így az agroplakát nemcsak a föld­művesek széles rétegei számára jár haszonnal, hanem hasznos az előadó, a közművelődési dolgozók, az agronó­­mok, 2Micsurin-körök iskoláinak, stb. is. Az agroplakátokat a járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályaik és közművelődési csoportjaik útján osztják ki. Az agroplakátokat ingyen küldik meg a községeknek és az EFSz­­eknek. Ajánljuk valamennyi közművelődési dolgozónak, agronúmusnak, tanítónak. EFSz elnöknek, stb., hogy ezeket a pla­kátokat ragasszák keményebb papírra, hogy az előadásokon, megbeszéléseken, vitákon stb. felhasználhassák. Falragaszok számára való helyen csak azokat kell kifüggeszteni, ame­lyeket .közvetlenül az előadásokon nem használunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a keménypapírra ragasztott apróplakátokat ne kellene megfelelő módon kifüggeszteni. A plakátokat rendszeresen adják ki, s ezért ajánl­juk, hogy azok megjelenését kísérjék figyelemmel. Uymódon az év végéig értékes és célszerű tananyagot gyűjt­hetnek össze. Tartalmuk a terv szerint lényegében kettős: éspedig a mezőgazdasági ter­melés és az állattenyésztés kérdésének megoldása. A folyó évre 31 tárgy van tervbevéve, a sorozatokon kívül, ame­lyek széles alapokon oldják meg a kér­dést. A mezőgazdasági termelés szá­mára az idén kiadandó agroplakátok a következők: 1. Vetőmag előcsíráztatás. 2. Műtrágyával való trágyázás. 3. Magasabb lentermés elérése. 4. Nagyobb burgonyatermés elérése. 5. Zöldségtermelés. 6. Nagyobb cukorrépatermés. 7. Kereszt- és szűksoros vetés. 8. Magnemesítés. 9. Szántás előhántós ekével. 10. Takarmányvetési eljárás. 11. Szemcséstrágyák. 12. Fümagtermelés. 13. Tarlóhántás és tarlótakarmány ve­tés. 14. Rét- és legelőgondozás. 15. Takarmánykaszálás és szárítás. 16. Silózás. 17. Gyümölcstermelés. Az állattenyésztés terén a követke­ző tárgyú agroplakátokat adják ki: 1. Harc a száj- és körömfájás ellen. 2. Fejés gépekkel és tejkezelés gé­pekkel. 3. A tehenek nagyobb tejhozama. 4. Borjú ridegnevelése. 5. Anyasertések nevelése és mala­­coztatása. 6. Szarvasmarha gyors hizlalása. 7. Hogyan kell a tehenek meddősége ellen harcolni. 8. Szarvasmarhalegeltetés. 9. Az EFSz-ek állattenyésztésének megszervezése. 10. Istállótrágya kezelése. A földművelési és állattenyésztési kérdéseken kívül még a következő tár­gyú agroplakátokat adják ki: 1. A DT 54 traktor karbantartása. 2. A gép- és traktorállomásokon a Bredjuk-módszer szerinti cséplés. 3. Az EFSz-ek munkájának a grafi­kon szerinti megszervezése. 4. Aratás kombájnokkal. Az említett agroplakátokat csak cím­mel jelölik meg, hogy milyen tárgyról szólnak. Megemlítendő, hogy a kérdé­sek tudományos elintézésének ez a jó módszere és ajánljuk más munkaágak­nak is, hogy hasonlóan járjanak el. Előny az is, hogy a munkakérdés el­intézésének a célszerű módja és hogy tulajdonképpen módszertan is. Az elő­adónak ilymódon rövid formában ren­delkezésre 4И a teljes megoldás. Azon­kívül alkalmas szemléltető oktatás min­denki részére, aki elolvassa, vagyis még előadó nélkül is teljesíti rendeltetését. Megjegyzendő még, hogy a felsorol­tak közül már megjelentek és a leg­közelebbi napokban a következő agro­plakátok jelennek meg. Harc a száj- és körömfájás ellen. A DT traktor karbantartása, Műtrágyával való trá­gyázás, Magasabb lentermelés elérése, Zöldségtermelés, Nagyobb burgonyater­més elérése, Nagyobb cukorrépatermés, Magnemesítés, Istállótrágya kezelése. A további agroplakátokat; tervszerben fogják kiadni. /e ‘ Minthogy az „előadásoknak" ebben a formában való kiadása nagyobb szá­mú munkatárstól függ, a földművelés­­ügyi megbízotti hivatal ezt a munkát a prágai Földművelésügyi Miniszté­riummal együtt végzi. Ily felosztással gyakorlatilag meg lehet valósítani a tervbevett feladatokat. Ez az eljárás eddig bevált. Jozef Nosko. Fokozzuk a tavaszi munkák tervének teljesítését A gépállomások dolgozói most nagy feladat vár. Minden kedvező percet és napot fel kell használni a szövetkeze­tek megsegítésére, hogy ezáltal az összes tavaszi gabonanemüket és egyéb veteményeket időben elvethessék. Na­gyon sok gépállomáson ezt így teszik. Már négy gépállomás, és pedig a sze­­redi, pozsonyi, nagyszombati és a pőstyéni, becsületesen teljesítették a tavaszi vetési tervüket. De a holicsi. csallóközcsütörtski, zselizi és az ér­sekújvári gépállomások is előrelátha­tólag idejében teljesítik tervüket. Ez­zel szemben nagyon sok gépállomás elmarad a tavaszi vetési terv teljesí­tésben. A galántai gépállomásnak pél­dául nagyon jó munkafeltételei van­nak. A tavaszi vetés tervét mégiscsak ■52.6 százalékra teljesíti. Jelentősen le­maradtak a žabokreti, myjavai, privi­­gyei és más gépállomások. Felelősségre kell vonni a csítárí dologkeríílő kulákot A közelmúltban lapunk hasáb­jain foglalkoztunk az alsőcsitári szövetkezet fejlődésével. Komoly hiányosságokra mutattunk rá, me­lyek úton-útfélen akadályozzák a szövetkezet további fejlődését. Rá­mutattunk arra is, hogy Vámos úr, a kulák beférkőzött a szövetkezeti tagok soraiba azzal a céllal, hogy bomlasztó munkát fejtsen ki és e­­légedetlenséget szítson a becsületes dolgozó tagok között. Bírálatunk nemcsak a faluban, de a szomszédos községekben is nagy visszhangra talált. A dolgozó pa­rasztság jól ismeri Vámos úr múlt­beli „tevékenységét” és most már ragaszkodott ahhoz, hogy a ku'á­­kot távolítsák el a szövetkezetből. A kulák ezáltal mindinkább köze­ledni érezte könnyű életének végét, mert hiszen — amint említettük — a falu szövetkezeten kívül álló kis- és középparasztjai is ujjal muto­gattak a múltban elkövetett átkos tetteire. De mint tudjuk, a kulák minden helyzetből talál kiutat. Vá­mos is megtévesztette szép és hí­zelgő szavaival a község és a szö­vetkezet funkcionáriusait s addig beszélt, amíg jő bizonyítvánnyal el­látva elengedték a faluból, hadd próbáljon szerencsét másutt s a múltra igyekeztek fátyolt borítani. Így Mincér „szövetkezeti elnök sem tudott ellenállni” Vámos kérésének s ugyancsak kidlcsérte a kulákot, hogy az minél jobb elhelyezést, ál­lást kapjon. Persze a szövetkezeti tagságot meg sem kérdezte, mert abban az igazolványban, amelvet Vámos a szövetkezeti tagoktól ka­pott volna, nem lett volna valami nagy öröme a kuláknak. Vámosnak a közellátási kijelent­kezés sem ment nehezen, mert még aznap kezében voltak a szükséges iratok. Itt is utána kell nézni, ki a ludas a dologban. A szövetkezet vezetőségének és a helyi nemzeti bizottságnak sem­miképpen sem lett volna szabad hagyni, hogy Vámos kulák a falu­ból szép csendesen elillanjon. Nyil­vános gyűlést kellett volna össze­hívniuk és a nép előtt, a szövet­kezet tagjaival karöltve kellett vol­na dönteniök Vámos további som­sáról. A Vámos féle földeket vissza kellett volna adni a tulajdonosnak, hogy maga művelje meg azokat. Ez az osztályellenség elszigetelésé­nek az egyik leghatásosabb módja és csakis ezáltal ránthatták volna le még jobban a leplet Vámos igazi kizsákmányoló voltáról. Ф

Next

/
Oldalképek
Tartalom