Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-04-05 / 14. szám
1953. április 5. Szabad _ Fölműves A magyar parasztság megváltozott élete Most, amikor az emberiség még fel sem ocsúdott a nagy Sztálin halála okozta első megrázkódtatásból, amikóf kimondhatatlanul sajog a dolgozók szíve a pótolhatatlan veszteség miatt — a magyar nép számára kétszeres jelentősége van a felszabadulás ünnepének. A magyar nép és vele a dolgozó parasztság csak akkor kezdett igazi életet, amikor Sztál,n hős harcosai vérük hullatása árán felszabadították az országot. A felszabadítók csapásai alatt hullott szét a reakciós, népelnyomó, bestiális régi államrend így vált lehetővé, hogy a nép a kommunisták vezetésével lerázza évezredes elnyomóit és a szabad, boldog élet útjára léphessen. A felszabadulás után mindenütt az országban felosztották a nagybirtokok földjét Ezzel gyökeresen megváltoztak a magyar földbirtokviszonyok. A felszabadulás előtt a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokok száma az öszszes birtokok számához viszonyítva csak 0.8 százalék volt. viszont ezeknek a kezén volt az egész földterület 48.1 százaléka. 1,622 000 parasztgazdaság földterülete 8.3 millió katasztrális hold volt, míg ezzel szemben 12.000 száz holdon felüli kulák, kapitalista és nagybirtokos 7.7 millió hold földön terpeszkedett. 12.000 földbirtokosnak tehát csaknem annyi birtoka volt, min* 1,622.000 parasztgazdaságnak. De még ez sem ad teljes képet a helyzetről. Hozzá kell tenni, hogy a földbirtokok között a feudális mammutbirtokok voltak túlsúlyban. 302 nagybirtok 3.000 holdnál több földdel rendelkezett és összterületük meghaladta a 3.5 millió holdat. Ugyanakkor 5 holdon alul volt 1.2 millió gazdaság, átlagosan 1.4 kataszteri hold. vagyis, egy hektárnál kisebb földterülettel. Emellett volt 220 ezer gazdasági cseléd és 754 ezer mezőgazdasági munkás, akiknek egyáltalán nem volt földjük. A földbirtok ilyen megoszlása volt a fő oka annak, hogy Magyarországot a felszabadulás előtt a „három millió koldus országának” nevezték. A felszabadító Szovjetunió örök dicsőségére szolgál, hogy harcával megteremtette az agrárátalakulás feltételeit is Abban a Magyarországban, amelyben a felszabadulás előtt a koldusok, nincstelenek, az ország útjain éhezvebolyongó földmunkások és nyomorgó, a földesúr, a kulák és a bank hármas harapófogójában vergődő kisparasztság élt — ma szabad és boldog parasztok élnek. Ma• gyarország ma ipari ország, melynek ''dolgozó parasztsága egyre több és értékesebb segítséget kap ahhoz, hogy átalakítsa, magasabb színvonalra emelje a falu életét. A magyar falvak útja 1945, a földreform óta nagy utat tett meg a magyar falvak népe. A szovjet csapatok 1945 tavaszán igaerővel és vetőmaggal segítették a tavaszi vetésben a dolgozó parasztokat. A sztálini nevelés, az igazi proletárinternacionalizmus dicső példája volt ez, hiszen ebben az időben a tavaszi munkák kezdetén, 1945 márciusában még dörögtek az ágyuk az országban. A Szovjet Hadsereg katonái és tisztjei azonban tudták: az оф igazi ellenségük, a Horthvfasiszta államrend, a tőkések és földbirtokosok éppúgy ellenségei a magyar dolgozó parasztságnak is. A Szovjetunió segítségével a magyar népgazdaság sebei gyorsan behegedtek. A párt és az állam nagy gonddal segítette a dolgozó parasztok gyarapodását. Szabadon lélegeztek a parasztok és úgy boldogultak, mint soha a magyar nép ezeréves írott történelme során. A dolgozó paraszt, akiről a felszabadulás előtt joggal mondták: „Ha a paraszt csirkét eszik, vagy a csirke beteg, vagy a paraszt" — egyre inkább jómódú, boldog életet él. A bankuzsora oilincseit széttörte a kommunisták vezette magyar nép. Nem ül már szuronyos csendőr sem a falu nyakán Mégis az igazi felszabadulást a természet szeszélyei elől nem hozhatta meg a kisparaszti sors. Az állam segíti á dolgozó parasztokat — de a traktor, a többtermésért folyó harc egyik fö fegyvere, nehezen, esetlenül forgolódott a kis nadrágszíj parcellákon. Olyan .vetésforgót, mely megőrza talaj ió szerkezetét, ellenállóvá teszi a talaj morzsáit a víz oldó. porlasztó hatásával szemben — kis földön nem lehetett kialakítani Döntő fordulat Ezért van az. hogy a magyar mezőgazdaság egész fejlődésében, a dolgozó parasztok felemelkedésében döntő fordulatot hozott Rákosi Mátyás elvtárs 1948. augusztus 20-án megtartott beszéde. Ez a nagyfontosságú útmutatás termelőszövetkezetek létesítésért szólította ' föl a dolgozó parasztokat Alig telt bele néhány hónap és a dolgozó parasztok — a párt szavát követve — száz és száz termelőszövetkezetet hoztak létre Ezzel a magyar mezőgazdaság a szocialista átalakulászakaszába lépett. Most, az ország felszabadulása nyolcadik évfordulóján a mezőgazdaság szocialista szektora hatalmas erőt képvisel. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok együttvéve az egész ország szántóterületének 37.3 százalékát teszik ki. A termelőszövetkezetek területe a múlt év utolsó hónapjában elérte a 24.6 százalékot és ezen a földön 318.000 termelőszövetkezeti család gazdálkodott. Ezek a számok azt jelentik, hogy a szocialista szektor az ország mezőgazdasági termékekkel való ellátása tekintetében már igen jelentős téiívezóvé vált. Ugyanakkor továbbra is az egyéni parasztgazdaság szolgáltatja a mezőgazdaság] termékek túlnyomó részét és ezért a termelőszövetkezetek támogatására és' fejlesztésére irányuló politika mellett (amely jelentős kedvezményedet biztosít a termelőszövetkezeteknek) a párt és a kormány gondot fordít az egyéni paraszgazdaságok munkája, termelése javítására, az egyénileg dolgozó parasztok jólétének növelésére is. Amint a számok mutatják, 1948 óta a szövetkezeti, mozgalom igen jelentős és gvorsütemü fejlődést ért el. E fejlődés jellemző vonása, a szövetkezetek száma és taglétszáma növekedésén túl a közös, szövetkezeti vagyon gyors növekedése, amely olyan esztendőben történt, amelyben az időjárás rendkívül sok kárt okozott. Kiváló termés eredmények A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének jellemző új vonása, hogy azekon a helyeken, ahol a termelőszövetkezetek már megszilárdultak és eredményeikkel az egyéni parasztokéi jelentősen .felülmúlják, vagyis a gyakorlatban is bebizonyították a szövet-, kezeti gazdálkodás magasabbrendűséget, a középparasztok is nagy számban, megindultak a szövetkezetek felé. Ezt világosan mutatja, hogy az év őszén a szövetkezeti községek és városod száma 665-re emelkedett. Mivel az ország összes községeinek száma kereken 3.200, ez azt jelenti, hogy az összes község több, mint 20 százalékában a középparasztság is már a szövetkezet tagja. A jól dolgozó szövetkezetek a multévi rendkívüli kedvezőtlen időjárási viszonyok közepette is sok helyen kimagasló terméseredményt értek el így például a kunszentmártoni Za’ka Máté termelőszövetkezet — a szovjet agrotechnika vívmányai, köztük a keresztsoros vetés alkalmazásával — kedvezőtlen időjárás mellett is több mint 36 mázsa hektáronkénti őszi árpatermelést ért el Sok termelőszövetkezet ért el hasonlóképpen szép eredményeket a termelés legkülönbözőbb területén. Ennek eredménye az, hogy a már megszilárdult, jól működő termelőszövetkezetek tagjai igen jó jövedelemhez jutottak. A sárbogárdi Vörös Hajnal termelőszövetkezet például minden munkaegységre 4.7 kilogramm búzát, 1.6 kg árpát, 4 kg kukoricát, 5 kg burgonyát, számos más terményt, így szálas takarmányt és e mellett még 12 forint készpénzt is fizetett tagjainak. A mezőgazdaság szocialista szektora, az állami gazdaságok és gépállomások széles hálózatát is magába foglalja. Az utóbbiak 1952-ben már több mint 10 ezer erőgéppel segítették a mezőgazdaság fejlődését. Ebben az évben pedig a növényápolásra is alkalmas univerzális traktorok száma megduplázódik. A kombájnok száma 1953-ban megháromszorozódik. A gépállomások felszerelése 1953-ban alkalmas arra, hogy a termelőszövetkezetek összes alapvető talajmunkáit elvégezze A mezőgazdaság szocialista szektora fejlődésének jelentőségét azoríban nem lehet csupán számokkal felmérni. A szocialista szektor megszületése és fejlődése azzal jár. hogy megszületik Magyarországon az új, szocialista parasztság. A szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztok, az áüami gazdaságok és gépállomások dolgozói njegismerik, hogyan lehet eredményesen harcolni a' természet szeszélyei ellen, A munka hősei Ez a küzdelem nemcsak kiváló terméseredményeket hoz. A falun épülő szocializmus új embereket teremt — s ez még nagyobb eredmény és különösképpen a jövőben fogja megmutatni hatását A magyar termelőszövetkezeti mozgalom a munka olyan hőseit hozta létre, mint például Katona Lajos. a turkevei Vörös Csillag termelőszövetkezet brigádvezetője, aki háromszor merült alá a folyó télutói jeget ! vizében, hogy előhozza az öntözőberen! dezés vizbehullott alkatrészét, nehogy j fennakadás legyen a munkában. De I nemcsak az ilyen hőstettekről van szó. j Arról is. hogyan válnak közösségi em- I berekké azok. akik pedig abban a világj oan nőttek fel. amelyben „az embcj embernek farkasa” volt Kis, látszólag Hétköznapi események is mutatják. h<I gyan formálja a szövetkezet önfelál- i :lijzó közösségért élő és egyben előre! láló. saját -érdekeit is jól felismerő emj berekké tagjait. Ugyanazok a tagok, I akik egy évvel előbb még gyakran el• maradoztak a munkából, s mindössze 80 vagy 100 munkaegységet szereztek a múlt évben, nem ritkán már 200 vagy 300 munkanapot teljesítettek a szövetkezeti földeken. Ezek az emberek egy év alatt megtanulták a szövetkezetben, hogy az egyéni boldogulás útja a közös erővel, a közösség felemeléséért végzett munka. A szövetkezetek fejlődését kifejező prózai szám valójában olyan idős parasztemberekről is beszél, mint a Budapest határában levő XVIII. kerületi Szabadság termelőcsoportban a 70 éves Mácsodi Kálmán, aki 1952-ben 343 munkaegységet szerzett. Olyan boldog emberekről, akik azt hitték, hogy hajlott koruk miatt már semmire sem alkalmasak és most a szövetkezetben valósággal megfiatalodtak: olyan munkát kaptak, amit el tudtak végezni, amihez nem testi erő, hanem hozzáértés és tapasztalat kell — és újra megtalálták a módját, hogy hasznára legyenek családjuknak, a szövetkezetnek, az országnak. S ha most, a szabadság születésnapja előtt meg akarjuk vonni a szocializmus fejlődésének mérlegét, beszélni kell olyan lányokról, asszonyokról, is, akikről és akik azt hitték, hogy csak a főzőkanál kezeléséhez értenek és ma az állami gazdaságban, a termelőszövetkezetben olyan kiváló mestereivé váltak a földművelésnek vagy állattenyésztésnek, t mint például Bertalan Ilona, az egyik j állami gazdaság munkaérdemrendes ál- j latgondozónője, aki brosúrát írt a szov- ; jet itatásos borjúnevelésről és így a j maga szakterületén az ország tanító- j iává vált. A dolgozó parasztok örömmel követik a párt útmutatását A magyar dolgozó parasztok boldogan, szabadon, jólétben élnek és örömmel követik a párt útmutatásait. A mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott nagy és eredményes munka természetesen mégsem megy harc, osztályharc nélkül. A nép ellenségei, a kulákok és mindenféle egyéb söpredék nem mond le a régi rend visszaállítására vonatkozó hiú ábrándjairól. Az ellenség gyűlölködve,, foggal-körömmel igyekszik gáncsolni a parasztok anyagi és kulturális felemelkedését, a mezőgazdasági termelés új módszereinek elterjedését és a szövetkezetek megerősödését. Az ellenség a dolgozó parasztok maradiságára és hiszékenységére épít, rágalmaz és kárt tesz mindenütt, ahol egy pillanatra is ellankad az éberség. Arra törekszik, hogy befurakodjék a termelőszövetkezetekbe, gépállomásokba, állami gazdaságokba, és egyrészt kárt tegyen, másrészt az általa okozott bajokat és zűrzavart úgy tüntesse fel a dolgozó parasztok előtt, mintha azok a szocialista mezőgazdaság velejárói lennének. Mindez azt jelenti, hogy a dolgozó parasztok előrehaladása a szocialista mezőgazdaság* felé nem megy magától, hanem szakadatlan, szívós és türelmes munkát kell folytatni a dolgozó parasztok felvilágosítására, a szocialista mezőgazdaság fölényének bebizonyítására. Az új, a szocialista út feltétlen helyességéről még nem sikerült az egész dolgozó parasztságot meggyőzni. Mégis: a mai magyar dolgozó parasztság — beleértve az egyénileg dolgozó parasztokat is — már nem a régi. Fiai, lányai tízezrével állnak az állam és a párt vezető, irányító posztjain. A dolgozó parasztok nyolc éve szívják a szabadság levegőjét, nyolc éve élvezik — történelmük során először — az állam támogatását, először vezeti őket céltudatos, erős, felemelkedésüket elősegítő párt — a munkásosztály pártja, a kommunisták pártja, Rákosi Mátyás lenini-sztálini pártja. A Magyar Dolgozók Pártja híven betartotta és betartja a nagy Sztálin minden kommunistára kötelező esküjét, híven őrzi a munkásosztály hatalmának alapját, a munkás-paraszt szövetséget, A munkás-paraszt szövetség jelszavával vívta meg a magyar nép történelmi harcát a felszabadulás utáni első években a proletárdiktatúra megvalósításáért, a nép országának megteremtéséért. Ezzel a jelszóval valósítottuk meg a magyar parasztság évszázados vágyait, a nagy parasztforradalmárok, Dózsa György, Táncsics Mihály, a lánglelkü költők, Petőfi Sándor és Ady Endre álmait — azt, hogy a nagyúri föld és terméke azé legyen, akit Illet, aki verejtéke hullatásával megműveli. E jelszóval, a munkás-paraszt szövetség jelszavával teljesítjük a drága, felejthetetlen Sztálin, a történelem e legnagyobb alakja forradalmi hagyatékát a párt rendíthetetlen türelemmel és tántoríthatatlan céltudatossággal a boldogság és bőség útjára, a szocializmus útjára vezeti a falc dolgozó népét. A magyar dolgozó pa- j rasztság áldja és örökké áldani fogja j felszabadítónk és vezérünk, szerető atyánk, a nagy Sztálin nevét és követi útmutatásait, végakaratát. Épül a szocialista Magyarország, a szocialista magyar falu. s ezzel is épül, erősödilt Sztálin dicső életműve. Magyarországi képek Rákosi Mátyás elvtárs Karcag mezőváros dolgozó parasztjainak nagygyűlésén A Szovjetunióban járt parasztküldöttség hazatérte után a kisparasztok ezreit győzte meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről A bogyoszlói termelőszövetkezet megalakulása. Magyar kisparasztok aláírják a belépési nyilatkozatot A gödólli Mezőgazdasági Akadémián a kis parasztok ezreit képezik ki a magasabb terméshozamok tudományának elsajátítására
