Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-03-29 / 13. szám
1953, március 29. 7 &attoď Földműves C2eveL SS • ezotn к írják „„ '..................Ilii 1111ШМНШИЖНШШ1Ш A szocialista munkaverseny segített a vetés gyors elvégzésében A zselizi állami gazdaság jól felkészült a tavaszi munkákra. Ez az eredményen is meglátszik. A tavasziak vetését az agrotechnikai határidőn belül már elvégeztük. A gabonát 100 százalékban sűrű és keresztsorosan vetettük el. A tavalyi lucernaföldeket műtrágyával megszórtuk. A gabonáknak 70 százalékát szemcsés műtrágyával együtt vetettük. A későbbi kapásnövények alá a földet előkészítettük és csak várjuk az egyes növények vetésének agrotechnikai idejét, hogy azt is elvégezhessük. A cukorrépa vetését még hamarább elvégezhettük volna, de azt több megszakítással vetettük, hogy ne egyszerre keljen ki, hanem folytatólagosan és így a ritkításnál és egyéb megmunkálásnál ne legyen rohammunka. Az őszi vetéseket leheng ereztük. Annak dacára, hogy egyes tavaszi termények vetőmagját elkésve kaptuk, mégis az első helyen vagyunk a tavaszi munkák elvégzésében. Ezt az elsőséget becsületes munkásainknak köszönhetjük, akik kihasználtak minden percet. Nem ismertek sem ünnepet, sem vasárnapot, míg minden mag a földbe nem került. Éjjel végezték a boronálást és a símítózást, hogy nappal vethessenek. Traktoristáink közül munkájukkal példaképül állnak: Szloboda Gyula, Luki László a Karolina majorból, Kiss István Nagypusztáról, valamint Kolár Sándor. Traktoraikat mindig a legnagyobb lelkiismeretességgel rendben tartják, hogy munka közben ne álljon elő valamilyen üzemzavar. Hazánk, pártunk és kormányunk iránti hűségüket és szeretetüket munkájukkal bizonyították be. Fogatosaink is kivették részüket a munkából, jól dolgoztak és dicséret illeti meg őket is, mert hozzásegítettek bennünket a tavaszi munkák időbeni elvégzéséhez. Ezek közül kitűntek: Vanek Gyula Zselízről, Papos József Peresről, Vámos József Múlásról, stb. Felsorolhatnánk még a többieket is, mert mindnyájuk kollektív munkája segítette a birtokot abban, hogy a tavaszi munkáknál szép eredményeket mutathatunk fel. Az egyes majorok között szocialista munkaverseny folyik, melyben az első helyet a lekéri major foglalta el. Második helyen a zselizi és ároki majorok végeztek. A harmadik helyezett Karolina és Nyír majorok, utánuk a többiek majdnem egyidőben végeztek a tavaszi munkákkal. A zselizi állami gazdaság munkásai munkájukkal segítik az első ötéves terv ötödik évének teljesítését, biztosítják a jobb életet, erősítik a békeharcot és eredményeikkel csapást mérnek a háborús gyújtógatókra. Köpenczei József, Zselíz Teljesítettük sertés- és marhahús-beadási kötelezettségünket az első félévre A növények fejlődését nagyban elősegíti a helyes trágyázás. Ezt az agrotechnikai előírások szerint véghez is vittük az ipolynyéki szövetkezet földjein. Az összes növényeket a zab kivételével — még a tavaszi magkeverékeket is — hektáronként 100—150 kg szemcsés-szuperioszfáttal vetettük egy sorba. A gyengébb földeken vetés előtt műtrágyaszóró aggregáttal hektáronként 200—250 kénsavas amóniákot és 100—150 kg 40 százalékos kálisót szórtunk szét. Az őszi vetéseket ezzel egyidejűleg — különösen azokat, melyek rosszul teleltek — 100—150 kg osztravai salétrommal szórtuk be. Ezekkel a munkákkal egyidejűleg elvégeztük az aprómagvak vetését és ápoljuk az őszieket. A fő növények vetését 5 nap alatt elvégeztük és a vetésterület 40 százalékát keresztso-A bodolói egységes földműves szövetkezet, alig egyéves múltra tekint vissza, de ennek ellenére bebizonyította, hogy életképes, s hogy rövidesen a járás egyik legjobb szövetkezete lesz. A szövetkezet élén Komjáti József áll, aki azelőtt 5 hektár földön gazdálkodott. Noha még csak rövid ideje vezeti a szövetkezetét, minden eloieltétele megvan annak, hogy feladatának rendesen eleget tesz. A szövetkezeti tagok között számos példás munkát végző dolgozó van. Stiblár Antal és Vajszer Ferenc például az egész télen át és most is a legnagyobb pontossággal látja el takarmánnyal és alommal a szövetkezet 140 szarvasmarháját és 300 sertését. Maguk az állatgondozók is annak tudatában végzik munkájukat, hogy most is, sőt igazában csak most, a szövetkezetben dolgoznak saját magúknak. Vegyük csak például Laczkó Jánost, aki magas korát meghazuttolva olyan fürgén és szorgalmasan dolgozik a gondjaira bízott állatokkal, hogy az bizony dicséretére válik, Látszik, hogy szereti az állatot. A sertés-Erdóvel szegélyezett völgyben fekszik Debrőd község, Szepsitől kb. 4 km-re. Valaha nem sokan ismerték. Lakossága meszégetéssel foglalkozott és lovacskáikkal meszet árulva végigjárták az egész országot. Most ez a vándorló élet megszűnt. Megalakították ók is az EFSz-et, hogy igy közösen gazdálkodva jobb életet biztosítsanak maguknak és gyermekeiknek. A tavaszi munkák megkezdéséig az erdőből közösen fát fuvaroztak, mely a közös gazdaságnak 110 ezer korona jövedelmet hozott. Ezzel nagyot lendítettek szövetkezetükön. Azonkívül példát mutattak a többieknek, hogy télidőben is lehet hasznothajtó munkát végezni. Különösen három tag tüntette ki magát a munkában, akik egy napot sem hiányoztak. rosan vetettük be. Kihordtük a maradék istállótrágyát is. Az összes parcellákról pontos feljegyzéseket vezetünk, melyben feltűntetjük a vetőmag mennyiségét, a vetés idejét, a vetés módját, a műtrágyázást, stb. Ezen jegyzetek alapjan könnyen ellenőrizhetjük az eredményeket és esetleges hibákat, hogy aztán belőle levonhassuk a tanulságot. Dacára szövetkezetünk kis taglétszámának,, a tavaszi munkákban megerősödtünk, mert állandó munkacsoportokkal kezdtünk a munkát. A szövetkezet négy tagját — akiket így nélkülözhettünk — elengedhettünk az osztravai bányába. Egyszóval, elmaradott BFSz-ünk napról-napra emelkedik, nemcsak a munkában, de a beszolgáltatásban is. A beadásban nagyszerűen állunk. A sertés és marhahúsbeszolgáltatásunkat az első fél évre teljesítettük tenyésztésben Bodnár István és Képes Erzsébet tűntek ki. Adám Mária a baromfifarm gondozója, nem régóta dolgozik itt, de a tojáshozamot mégis sikerült duplájára emelnie. Bizonyára még jobb eredményeket fog elérni, ha a farmot átalakítják, úgyhogy a baromfiaknak lesz elég férőhelyük. A fiatal szövetkezet a vetés után hozzálát az új szarvasmarhaistálló és sertéshizlalda felépítéséhez. A telket már kimérték, most az alapok kiásására kell összpontosítaniok figyelmüket. Ha a bodolói szövetkezetről beszélünk, nem hagyhatjuk említés nélkül azt a körülményt, hogy 1.200 mázsa szalmát bocsátottak a járás szalmában szűkölködő szövetkezeteinek rendelkezésére. Ez dicséretére válik a fiatal szövetkezetnek. Reméljük, hogy a .szövetkezet; tagjai a jövőben . mindén.. téren meg jobb eredményeket tudnak felmutatni. . 4i 1. I. , - i J •" Jászó ./ , Mejega bácsi mar nem fiatal ember, de derekasan kivette részét a közös munkából, mert mint mondja, csak így gyarapíthatják közös gazdálkodásukat. Szepesi Géza és Fehér József .elvtársak is így gondolkoznak.' . Március o-en megkezdték a tavaszi munkát, de a völgyben újból hideg, időre fordult. Így először csak 10 hektárt vethettek el. A többi 20 hektárt csak később tudtuk elvegezni. Traktorosaik behozzak az időjárás miatt elmulasztott napokat es mindent idejében elkészítenek. Traktorosaik kozui legjobban Csík Elemér erdemei dicséretet. Turcsik István, Jaszó és a hizlaldánkban még kb. 250 darab 60 kg átlagos súlyú sertésünk van. Tavaly ilyenkor még egy kg-t sem adtunk be. Az állatgondozó és takarmányozó állandó munkacsoportot meg a tél idején sikerült megszerveznünk, igen jól dolgoznak, amit az elért eredmenyekből is láthatunk. Juhállományunk is szaporodik, elérte már a 700 darabot. Juhászaink elfogadták a viski IV. típusú szövetkezet versenyfelhívását, hogy 100 anyától 110 bárányt választanak el. Jelenleg már 112-nél tartanak. A gyenge bárányokat olyan szeretettel és kitartással gondozzák, hogy munkájukat mindig siker koronázza. Meg van a reményük, hogy a versenyből elsőnek kerülnek ki. Itt mutatkozik meg a szocialista munkaverseny célszerűsége. Bomstein Oszkár, Vinica Keresztsoros vetéssel fokozzuk a termést A gútai szövetkezetben az árpavetést március 18-án befejeztük. A keresztsoros vetési módszert 242, s a szűksoros vetést pedig 32 hektáron alkalmaztuk. A többi tavaszi vetés is á befejezés előtt áll. A tavaszi szántással azonban lemaradtunk. A terv szerint 560 hektárt kell felszántanunk. Eddig azonban csak 270 hektáron végeztük el a szántást. A traktorállomás gépei ugyanis még mindig gyakran elromlanák, ami bizony nagy mértékben hátráltat bennünket szántási tervünk teljesítésében. Pedig a föld csak akkor ad bő termést, ha idejében meg szántjuk és idejében megműveljük. Községünkben még elég sokan vannak szövetkezeten kívüliek. A tavaszi munkák náluk — néhány esetet kivéve, elég jól folynak. Hiba volt az, hogy ők is későn kapták meg a vetőmagot.’ Ennek ellenére, ha az időjárás megengedi, úgy á- szövetkezet mint a község egyénileg gazdálkodó , kis- és középföldművesei a .legrövidebb időn belül földbe teszik a magot. Molnár Géza Gúta Túlteljesítik a tojásbeadást A malmovói szövetkezeti tagok fokozott munkával, feladataik1 túlteljesítésével készülnek május elseje méltó megünneplésére. Ügy a növénytermelési, mint - az állattenyésztési dolgozók kötelezettségvállalásokat tesznek, amelyek a termés fokozására és az állatok hasznosságának emelésére vonatkoznak. Külön említést érdemelnek azok u dolgozók, akik a tojásbeadási kötelezettségük túlteljesitésére tettek felajánlást. így Bezák József 50, Szigli Lőrinc 50, Drong Mihály 20, Vojácsik István 55, ifj. Bátoríy Pál 50, és id. Bátorfy Pál ugyancsak 50 darab tojással túlteljesíti első negyedévi tojásbeadasi kötelezettségét. Ezek a dolgozók azzal, hogy több élelmet adnak közellátásunknak, bebizonyították, hogy a szocializmus építését saját ügyüknek tekintik. Bulla Lajos Somorja Bodoló község a haladás útján Fejlődésnek indult a debződi szövetkezet Anvásítás pefézteféssel Az anyát terjedelmes rostaszövet borítóval lépre rekeszük és csak akkor bocsátják szabadon, amikor már a sejtekbe petézett. A méhek a petéző anyát szívesebben fogadják. A legbiztosabb módszerek közé tartozik, de lassú. Többféle petéző kalitka van. A következő az egyszerűbbek közé tartozik. 10 cnj hosszú keretlécekből keretet szegeznek össze, egyik oldalát rostaszövettel védik, a másikon a lécek élére fogazott bádoglemezt szegeznek, hogy a kalitkát lépre lehessen tűzni. Anyásítás Előnye, hogy az anya azonnal petézhetik. Néhány módszer a sok közül: Mézzel. Az anyát az árva család lépjéből melegiben vett mézzel vastagon •bekenik és a lépre, fiatal méhek közé bocsátják. A méhek lenyalják róla a mézet és eközben megbékülnék vele. Egészen fiatal anya beadására nem ajánlatos, mert a méhek olyan mohón és kíméletlenül nyalják, hogy még puha szárnya megsérülhet. Vízzel. Az anyát 5—10 másodpercig vízben fürösztjük és a csendesen, méhek felzúditása nélkül megbontott kaptár keretének felső lécére bocsátjuk. Alaposan meg kell áznia. Fürösztéskor marokban vagy szárnyán fogják és ide-oda mozgatják, vajjy kalitkával, Kissé nyitott gyujtósdobozzal merítik vízbe. A víz langyos legyen. Nagy melegben közönséges állott víz is jó. Füsttel. Az anyát estefelé tiszta kalitkába teszik s élelem nélkül meleg, sötét helyen, pl. nadrág zsebben tartják fél órát. Akkor a kaptár kijárójá-Az egyik lécen anyaráccsal takart nyílás van, ezt jókora mézescukros pépdarabbal födik. Az anyát kísérő méh nélkül olyan munkáslépre rekesztik a kalitkával, mely néhány nyílt mézessejt kivételével üres. A méhek egyidő mujva bejutnak az anyához, de az anyát csak akkor bocsátjuk ki, ha már petézett. A szűk helyen megesik, hogy halmozva rakja a petéket a sejtbe, de nem baj. felehet, hogy a méhek eközben anyabolcsőt húznak, ennek azonban nincs jelentősége. * szabadon ban néhányszor füstöt fújnak be, a kijárót nedves ronggyal 3 percre bedugják, majd bebocsátják az anyát a kijárón. Néhány másodperc múlva még egyszer befüstölnek. Vagy az előzőhöz hasonlóan kezelt anyát este a felemelt fedödeszka alatt egyenest a fészekbe engedik. A méheket gyenge füstöléssel riasztják vissza. Liszttel. Az árva család kaptárjából 5—7 lépet keretbakra vagy üres kaptárba raknak s 5—10 percig várnán, míg a méhek bőségesen tele nem szívták magukat mézzel. A lépekben tehát födetlen vagy felbontott lépeknek kell lennie. A méheket jól meghintik tiszttel és az anyásítandó család kaptárjának üres részébe rázzák. Mikor a Keretek felével végeztek, az anyát is belisztezik és a lisztes méhek közé engedik. aztán pedig folytatják a munkások lerázását. Az egész társaság a fészekbe vonul és szíves fogadtatásban részesül. A méhcsaládok népessége A gyenge és erős család. Gyengének mondjuk ä kevésnépü, erősnek a soknépű méhcsaládokat. Az erősséget időszakok szerint kell megítélni, mert a népesség változó. A fejlődés időszakának kezdetén a családok 6—7. esetleg 8—9 lépet is takarnak. Gyenge az a család, mely 5 léputcánál kevesebbet foglal el. Az ilyen család a maga erejéből aligha fejlődőt ki főhordás idejére, mert:- 1. Az anya csak azokba a sejtekbe petézhet, melyeket a méhek takarnak. Kevés lépen ülő családban tehát a legjobb anya sem terjeszkedhet. 2. Gyenge család nehezebben tudja fenntartani a fészekben a Hasításra szükséges meleget. Ha az előző év végefelé a fiasitás nem maradt korán abba, a család nemcsak elég népes a fejlődés megindultakor, hanem méhei nem is túlságosan vének. Az ilyen család fejlődésében bízni lehet. Ha azonban a méhek nagyrésze már tavaly öreg volt, a család az év elején rohamosan elnéptelenedik; még mielőtt elég fiatal méh kelt volna ki az elhullók helyébe. Akár emiatt, akár rossz telelés v^gy Főász anya miatt gyenge a család, segíteni kell rajta. ) \ Segítés a gyenge családokon. Kiegyenlítéssel és egyesítéssel lehet sejgiteni. Kiegyenlítéskor a^ gyenge család mástól elvett fiasításos lépet kap méhekkel vagy méhek nélkül. Egyesítéskor két méhcsaládból egyet csinálunk. Kiegyenlítünk: 1. ha- csak kisebbarányú néptelenségén kell segíteni; 2. ha elég idő van még főhordásig árrá," hogy a család a beadott Hasításból kikelő méhek segítségével kifejlődjék; 3. ha a család néptelenségét nem az anya hibája okozza; 4. ha a családok számának fönntartása fontos. Egyesítünk: 1. ha a néptelenség nagyobbarányú; 2. ha a főhordás közelsége miatt gyökeres és gyors beavatkozás szükséges; 3. ha a néptelenséget az anya hibája okozza; 4. ha a család anyátlan és nincs mivel anyásítani. Kiegyenlítés. A népesítésre szorúló család egyheti időközökben 2—3 ízben 1—1 keléshez közeli fiasításos lépet kap. Az érvágás ne okozzon kárt a fiasítást adó, szép fejlődésnek induló családnak, a beadott fiasitás pedig ne terhelje meg a gyenge családot: takargatni, melengetni tudja. Ha nincs olyan lép. melyben csupa keléshez közeli födött fiasitás volna, meg lehet elégedni azzal is, hogy a Hasítás nagyrésze födött legyen. A méheket lesöpörjük és a lépet a gyenge család fészkében a hasonló korú fiasitás mellé helyezzük. Ha nem lehet bízni benne, hogy a gyenge család a Hasítási takarja, a lépet a méhekkel együtt tesszük át. Mindkét családból való méheket megfüstöljük egy kicsit, hogy marakodás ne legyen. Egy családból egy lépnél többet elvenni és egy gyenge családnak egynél több fiasításos lépet adni egyszerre nem tanácsos. Az erős család gyengítése a méztermelés rovására van. A kezdőnek azonban nem a mézelés fontos, hanem az eredeti létszám fenntartása. A méztermeléssel foglalkozó haladottabb méhész ellenben helyesen teszi, ha erős családjait nem csapolja meg főhordás előtt, hanem kiegyenlítéskor a leggyengébb családoktól veszi el a fiasításos lépet a közepesek fejlesztésére, vagy a leggyengébbeket a közepesekkel egyesíti. így több családja vesz részt a termelésben. A kiegyenlítést néhány évtizeddel ezelőtt igen kedvelték. Ma ritkábban élnek vele. Egyesítés. Első pillanatra veszteséges, mert a családok száma megapad. Komoly termelő méhészetben azonban pen? ^ szabad ettől idegenkedni. Az ‘egyesítéssel keletkezett népes, nagy család a főhordást kihasználja, téli eleségét begyűjti és esetleg még ugyanabban az esztendőben mesterséges rajoztatással a régi létszámot helyre lehet állítani. A gyenge családok ellenben külön nem boldogultak volna. Az egyesítés hatása csak akkor tartós, ha az új nagy családnak jó az anyja. Csak az egyik családnak legyen anyja. Az anyátlan népnek fiasításos anyabölcsóje se legyen. Ha a családokat közvetlenül a régi. rossz anya kidobása után kell egyesíteni, ajánlatos a meghagyott anyái kalitkába rekeszteni, ahogy anyásításkor. A méhek ne rohamosan, hanem fokozatosan keveredjenek. Az egyesítés legkönnyebben akkor sikerül, amikor a méhek gyűjtenek, vagy etetünk A lesöpört, tehát lép- és vagyonnál - küli család hajlamos arra, hogy a másikhoz bevonuljon. A rostaszöveten át egyszaguvá tett, vagy füsttel, illatos vízzel szagosítotf családok békésebben egyesülnek. Inkább az anyátlan népet mozdítsuk el helyéről és csapjuk az anyáshoz, nem pedig fordítva. Biztosabb az egyesülés, ha a családok közel voltak egymáshoz. Ha nincsehe'k közel, olyan időt válasszunk az egyesítésre, mikor a méhek gyengén röp ködnek.
