Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-03-29 / 13. szám
8 ^jCzakad Földműves 1953, március 29. A német nép meghiúsítja az imperialisták háborús szerződéseinek végrehajtását A francia nép nagy felháborodással tiltakozik a kormány fasiszta intézkedései ellen A francia kormányhatóságok kedden délelőtt a népellenes intézkedések sorozatát hajtották végre. Letartóztatták André Stílt, а „Г Humanité” főszerkesztőjét. A i-endőrség megszállta a CGT központi székházát és ott házkutatást hajtott végre. Ugyancsak megszállta a rendőrség a CGT-hez tartozó párizsi szakszervezeti központ székházát és ott is házkutatást hajtott végre. A kormány részéről közölték, hogy letartóztatási parancsot adtak ki Benoit Frachon, a CGT főtitkára, Molinó, a CGT titkára, továbbá Dufriche és Tollet, a CGT vezetőségi tagjai ellen. A kormány közlése szerint Molinót és Tollet-t már letartóztatták. * A francia nemzetgyűlés napirendi vitája során Waldeck-Rochet, a Francia Kommunista Párt politikái bizottságának tagja felszólalásában foglalkozott a francia kormány népellenes összeesküvésének újabb fejleményeivel. Miért került sor erre a fasiszta merényletre? — tette fel a kérdést Waldeck-Rochet. — Miért került sor a munkások érdekeit képviselő szakszervezet vezetőinek törvénytelen letartóztatására? A kérdésre csak egy felelet lehetséges: a Washingtonba induló Mayer miniszterelnök és Bidault külügyminiszter be akarják bizonyítani amerikai uraiknak, elszánták magukat arra, hogy minden eszközzel üldözik a francia munkásosztályt, a CGT-t és a Francia Kommunista Pártot. — Franciaországban mindenki világosan látja: a- kormány legfőbb gondja most az, miként ratifikáltassa a nemzetgyűléssel a Wehrmacht újjászületését szentesítő bonni és párizsi szerződéseket, miután a ratifikációra irányuló igyekezete a francia hazafiak egyre növekvő tömegének ellenállásába ütközik. — A mai napon foganatosított törvénytelen és felháborító letartóztatások magyarázata az, hogy a kormány mindenáron gyengíteni akarja a munkások jogait védő szervezeteket és azokat a mozgalmakat, amelyek a békéért, a volt nácik űjrafelfegyverzése ellen harcolnak. Ez a magyarázata annak a nagy .buzgalomnak is, mellyel a kormány le akar sújtani a kommunista képviselőkre. A kormány minden egyéb érve csak ürügy — állapította meg Waldeck-Rochet. Március 19-én éjfélkor a bonni parlament reakciós többsége — háromszoros rendőrkordon és drótakadályok védelme alatt — alig néhányórás tárgyalás után, ratifikálta (jóváhagyta) a háborús különszerződést és az „európai hadseregről” szóló egyezményt. Adenauerék siettek a ratifikálással, hogy elsőnek jelenthessék Dulles amerikai külügyminiszternek: híven teljesítették parancsát, s még jóval a Dullestől kapott 75 napos határidő lejárta előtt keresztülhajszolták a parlamentben a háborús szerződéseket. A bonni parlament reakciós többségének döntése durva merénylet a német-kérdés békés rendezése és ezzel Európa békéje és biztonsága ellen. Az imperialisták és bonni lakájaik — miként Max Reimarm elvtárs, Németország Kommunista Pártjának elnöke a szavazás előtt rámutatott — „a bonni és párizsi háborús szerződések ratifikálásával meg akarják akadályozni a békeszerződés előkészítésével és Németország újraegyesítésével foglalkozó négyhatalmi értekezlet összehívását. A ratifikálás további célja, hogy Nyugat- Németországot az amerikai imperialisták európai agressziós politikájának fő támaszpontjává és az amerikaiak háborújának hídfőállásává tegyék”. Az elmúlt héten a japán képviselőház megszavazta az ellenzéknek a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványát, mivel — mint a határozat mondja — „a .íosida-kormány semmiféle tervezetet nem dolgozott ki az ország függetlenségének biztosítására.” Ezzel Josida miniszterelnök — aki kisebb megszakításokkal csaknem hét év óta áll a japán kormány élén — eddigi legsúlyosabb parlamenti vereségét szenvedte el, s lényegében megbukott. Josida veresége — kormánya nemzetellenes politikájának a csődjét jelenti. Josida reakciós kormányát 1946- ban az amerikai megszállók ültették a japán nép nyakára, hogy törvényes látszatot kölcsönözzenek az ország tervbevett gyarmatosításának és amerikai támaszponttá való átváltoztatásának. Josida készséggé! árusította ki országát amerikai gazdáinak, s gondosan ügyelt rá, nehogy károsodás érje az amerikai monopóliumok érdekeit. Josida szolgai alázattal bocsátotta Japán földjét az amerikai megszállók rendelkezésére. Ma már — mint a „Zsenminzsibao” című kínai lap nemrégiben megírta — a 40 japán megye mindegyikén 14 amerikai támaszpont E bűntett egyik főbűnöse: a jobboldali szociáldemokrata vezetőség, amely színleg ugyan a szerződések ellen szavazott, de a valóságban a szerződések elleni egyetlen hatásos fellépés — a tömegharc — álnok kerékötőjének szerepét játszotta. „A jobboldali szociáldemokrata és szakszervezeti vezetők, ahelyett, hogy minden eszközzel küzdöttek volna Adenauer ellen, minden eszközt felhasználtak a háborús egyezmények ellen harcoló népi mozgalom megbénítására és leszerelésére” — írta a „Neues Deutschland”. Adenauer és a szociáldemokrata vezetők összejátszása látszólag célt ért, de Nyugat-Németország népe, amelyet oly aljasul becsaptak, máris tudtára adta a bonni lakájoknak és amerikai gazdáiknak, hogy a harc néni ért véget! A háromszoros rendőrkordon és a drótakadályok sem tudták megakadályozni a nyugatnémet lakosság tüntetését a parlament előtt. A „DPA", A- denauerék hírügynöksége aggodalommal alapította meg, hogy ez a tüntetés „a legnagyobbszabású volt azok közül, amelyeket eddig a nyugatnémet fővárosban tartottak”. A nyugatnémetországi dolgozó tömegek erejét megsokszorozza až a tudat, hogy harcukban oly hatalmas bávan. S hogy tetézze Japán elnyomorítását, ez a távolkeleti Adenauer bekapcsolta Japánt az Egyesült Államok által szervezett fegyverkezési hajszába. A japán nép széles tömegei által elutasított újrafelfegyverzés keretében Josida legújabban tervbevette, hogy az 1953—1954. évi költségvetésben 59 milliárd jenről 83 milliárdra emeli a hadikiadásokat. Bár a parlamentben leszavazták, a Josida-kormány nem mondott le, hanem egyszerűen feloszlatta az „engedetlenkedő” parlamentet és áprilisra Tito elutazása után több angol lap úgyszólván leplezetlenül ad kifejezést annak az ellenszenvnek, amellyel az angol közvélemény a belgrádi hóhér látogatását fogadta. „Tito látogatását hideg légkör vette körül, amelyet nem tudtak eloszlatni a hivatalos sajtófényképészek hősies erőfeszítései sem, noha azok a kedélyes hangulat illúzióját igyekeztek kelteni” — írja a konzervatív „Glasgow Herald”. zisra támaszkodhatnak, mint a Német Demokratikus Köztársaság. A Német Demokratikus Köztársaság riépi kamarája és tartományi kamarája, amely pénteken ülést tartott, a péntekéül ülést tartott, a német nép nevében ünnepélyesen érvénytelennek nyilvánította a háborús szerződés bonni ratifikálását. Grotewohl elvtárs az ülésen kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya nem hajlandó többé tárgyalni a német egységről a nyíltan hazaáruló Adenauer-kormánnyal — viszont bármikor kész folytatni a tárgyalást egy, a német egységtörekvések szellemében alakított új, demokratikus nyugatnémet kormánynyal. Az NDK fenntartja valamennyi javaslatát a német egység helyreállítására. Nyugat-Németországban most a harc e szerződések megsemmisítéséért, végrehajtásuk megakadályozásáért folyik. Ma már sokmillió egyszerű nyugatnémetországi dolgozó egyetért Heinz Tüskével, aki a Rajna- és Ruhrvidék fiatal bányászainak nevében a következő esküt tette: „Nem nyugszunk addig, amíg az imperialisták háborús szerződéseit meg nem hiúsítjuk és a bűnös A- denauer-rendszert meg nem döntjük'” A lap a továbbiakban arról ír, hogy hiába volt a sajtó minden buzgalma — a páncélos autók, motorkerékpáros rendőrosztagok és a példátlanul szigorú igazoltatás és ellenőrzés nem volt alkalmas arra, hogy lelkesedést keltsen a londoniakban. „A jugoszláv sajtó — írja a „Glasgow Herald” — amely nyilván hozzászokott az ilyesmihez, élesen bírálta a ВВС-t, hogy a rendőri intézkedéseket jelentette, nempedig a közönség lelkesedését”. Amerikai lap beismerése az amerikaeilenes hangulat növekedéséről A „TASZSZ” jelenti: A Washingtonban megjelenő „News” című lap szerkesztőségi cikkében keserűen állapítja meg, hogy amerikai pénzen sehogysem lehet külföldön barátokat vásárolni. A lap kénytelen elismerni, hogy külföldön mindenütt — többek között Japánban, Olaszországban, Nyugat-Németországban — fokozódik az amerikaeilenes hangulat. „Az „Amerikaiak, takarodjatok haza1” jelszót — írja a lap — látni lehet a falakon majdnem minden országban, ahol érvényesül az amerikai befolyás. A közvélemény hangulata olyan, hogy a külföldi kormányokban ülő barátaink sem akarnak megvédeni bennünket”. Idézi néhány nyugateurópai lap nyilatkozatát arról, hogy Európának „elege van” az amerikaiakból és megállapítja, hogy az ilyen nyilatkozatok „mindennél közelebb állnak a valósághoz”, mert az amerikaiak érkezése és tanácsaik „elégedetlenséget keltenek”. Angol polgári lap a jugoszláviai dolgozók nyomoráról A „Manchester Guardian” című angol burzsoá lap cikket közöl Jugoszlávia gazdasági helyzetéről és a dolgozók életéről. A lap a többi között így ír: „Az állam, akár csak az egyes ember, nem rendelkezik semmiféle tartalékkal. Az állam hazárdjátékot űz, amikor normális mezőgazdasági esztendőre rendezkedik be. Ha aztán jön az aszály, a kormány megváltoztatja egész gazdasági programmját. Az idén ez sem használt, mert úgy számított, hogy 1953 eleje előtt nem mutatkoznak a szárazság súlyos következményei... Ezzel szemben a jószág már novemberben a rendkívül kicsiny téli takarmányadagokat fogyasztotta. A leromlott marhák jelem tős részét vágóhídra kellett vinni. Az élelmiszerárak ősz óta állandóan emelkednek. A gyárak viszszavonják külföldi gépmegrendeléseiket. A külkereskedelmi mérleg komoly mértékben rosszabbodott. Egyszóvval a jugoszláv állam minden vállalkozását „életveszély” fengyegeti. A vonatok, már több mint egy év óta egynapos széntartalékkal közlekednek”. A „Manchester Guardian” ezekután így folytatja: „Az ember élete Jugoszláviában olyan, mint az egész nemzet élete: agyoncsigázott, a pattanásig feszült és védtelen a nyomorral szemben ... A városi lakosság megélhetési Japán demokratikus erők harca a nemzeti felszabadításért Az angol lapok ellenszenvvel foglalkoznak Titoval „A LEGNAGYOBB BARÁTSÁG“ Mao Ce-tung elvtárs cikke a „Pravdádban A „Pravda” közli Mao Ce-tungnak „A legnagyobb barátság” című, a „Zsenminzsibao” március 9-i szamában megjelent alábbi cikkét: Joszif Visszárionovics Sztálin elvtárs, korunk legnagyobb lángelméje, a világ kommunista mozgalmának nagy tanítója, a halhatatlan Lenin harcostársa eltávozott sorainkból. Sztálin elvtársnak mind elméleti, mind gyakorlati tevékenysége — korunk felmérhetetlen kincse. Sztálin elvtárs egy egész új korszaknak a képviselője. A szovjet nép és minden ország dolgozói az ő tevékenységének segítségével változtatták meg az egész nemzetközi helyzetet. Ez azt jelenti, hogy az igazság, a népi demokrácia és a szocializmus ügye hatalmas méretekben győzött a földön, a földkerekségnek több mint 800 millió embert számláló egyharmadán. E győzelem hatása napról napra terjed a földkerekség minden részén. Sztálin elvtárs halála mérhetetlen fájdalmat okozott az egész világ dolgozóinak, mélyen a szívébe markol az egész világ becsületes embereinek. Ez azt mutatja, hogy Sztálin elvtárs ügye és eszméi megragadták az egész világ széles neptömegeit és legyőzhetetlen erővé váltak. Ez az erő a már győzelmet aratott népeket győzelemről győzelemre vezeti és ugyanakkor azt eredményezi, hogy mindazok, akik még a régi bűnös kapitalista világ igája alatt nyögnek, bátor rohamra indulhatnak a nép ellenségei ellen. A szovjet nép Lenin halála után Sztálin elvtárs vezetésével felépítette a ragyogó, napsugaras szocialista társadalmat a világ első szocialista államában, amelyet Sztálin a nagy Leninnel együtt az Októberi Forradalom időszakában teremtett meg. A szocialista építés győzelme a Szovjetunióban nemcsak a szovjet nép győzelme, hanem az egész földkerekség népeinek közös győzelme is. Először is: ez a győzelem a legkeményebb valósággal megerősítette a marxizmus-leninizmus abszolút igaz voltát, konkréten megtanította az egész világ dolgozóit, hogyan kell előrehaladniok a boldog élet felé. Másodszor: ez a győzelem biztosította az emberiség számára azt a lehetőséget, hogy a második világháborúban szétzúzza a fasiszta fenevadat. Elképzelhetetlen, hogy a szocialista építésnek a Szovjetunióban aratott győzelme nélkül győzelmet lehetett volna aratni a fasizmus elleni háborúban. A szocialista építés Szovjetunióban aratott győzelme és az antifasiszta háborúban kivívott győzelem közvetlenül összefügg az emberiség sorsával. E győzelmek dicsősége méltán illeti meg a nagy Sztálin elvtársat. Sztálin elvtárs minden oldalúan, klasszikusan tovább fejlesztette a marxista-leninista elméletet, új szakaszt nyitott a marxizmus fejlődésében. Sztálin elvtárs alkotóan tovább fejlesztette Lenin elméletét a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődéséről és a szocializmus egy országban való győzelmének lehetőségéről. Sztálin elvtárs alkotóan gazdagította a kapitalista rendszer általános válságáról szóló elméletet, a kommunizmusnak a Szovjetunióban való építéséről szóló elméletet, felfedezte és megalapozta a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényét és a szocializmus gazdasági alaptörvényét, gazdagította a gyarmatok és félgyarmati országok forradalmának elméletét. Sztálin elvtárs alkotóan tovább fejlesztette Lenin elméletét a pártépítésről. Mindez még jobban tömörítette az egész világ munkásait és minden elnyomott osztályt és népet. Ez tette lehetővé a munkásosztály és minden elnyomott nép harcát felszabadulásáért és boldogságáért, azt, hogy e harc sikerei soha nem látott méreteket értek el. Sztálin elvtárs minden műve halhatatlan hozzájárulást jelent a marxizmushoz. „A leninizmus alapjai”, „A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története (Rövid tanfolyam)” című, továbbá „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” című utolsó nagy műve, a marxizmus-leninizmus enciklopédiája, az elmúlt száz év nemzetközi kommunista mozgalma tapasztalatainak általánosítása. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán mondott beszéde értékes végakarat a világ minden országának kommunistái számára. Mi, kínai kommunisták — éppen úgy, mint a világ minden országának kommunistái — Sztálin elvtárs nagy műveiben találunk utat győzelmeink fel. Lenin halála óta mindig Sztálin elvtárs volt a nemzetközi kommunista mozgalom központi alakja. Köréje tömörültünk, mindig tőle kaptunk útmutatásokat, műveiből szakadatlanul eszmei erőt merítettünk Sztálin elvtársat forró szeretet töltötte el a Kelet elnyomott népei iránt. „Ne feledkezzetek meg a Keletről” — hangzott Sztálin elvtárs figyelmeztetése az Októberi Forradalom után. Közismert, hogy Sztálin elvtárs forrón szerette a kínai népet és azt tartotta, hogy a kínai forradalom erői mérhetetlenek. Hatalmas bölcsességet tanúsított a kínai forradalom kérdéseiben. A Kínai Kommunista Párt és a kínai nép Lenin— Sztálin tanításait követve, a nagy szovjet állam és minden ország forradalmi erői segítségére támaszkodva, néhány évvel ezelőtt történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Most elvesztettük a nagy tanítót és a legőszintébb barátot, Sztálin elvtársat. Micsoda csapás ez! Lehetetlen szavakkal kifejezésre juttani azt a nagy bánatot, amelyet e szerencsétlenség felett érzünk. A mi feladatunk, hogy a bánatot erővé változtassuk. Szentül őrizve nagy tanítónk, Sztálin emlékét, a Kínai Kommunista Párt és a kínai nép a Szovjetunió Kommunista Pártjával és a szovjet néppel együtt határtalanul megerősítik a köztük fennálló és Sztálin nevével megpecsételt nagy barátságot. A kínai kommunisták és a kínai nép ezentúl még többet és kitartóbban tanulmányozza Sztálin tanításait, a szovjet tudományt és technikát, hogy felépítse államát. A Szovjetunió Kommunista Pártja Lenin és Sztálin által felnevelt párt, a világ legélenjáróbb, legtapasztaltabb és elméletileg legjobban felvértezett pártja. Ez a párt példaképünk volt és példaképünk ma is. Ez a párt a jövőben is példaképünk lesz. Szilárdan hisszük, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány Malenkov elvtárssal az élen kétségtelenül folytatni tudja Sztálin elvtárs ügyét, előre tudja lendíteni és ragyogóan továbbfejleszteni a kommunizmus nagy ügyét. Semmi kétség sem fér ahhoz, hogy a béke, demokrácia és szocializmus Szovjetunió vezette tábora még összeforrottabb és még hatalmasabb lesz. Sztálin elvtárs tanítása és a Szovjetunió szocialista építésének példája több mint 30 év során elősegítette, hogy az emberiség hatalmas lépésekkel haladjon előre. A Szovjetunió ma már olyan hatalmas, a kínai népi forradalom olyan nagy győzelmet aratott, a népi demokratikus országok olyan sikereket értek el, a világ népeinek az elnyomás és agresszió elleni mozgalma olyan méreteket öltött, a mi barátságunk és összeforrottságunk annyira megszilárdult, hogy teljes megalapozottsággal állíthatjuk: Nem félünk semmiféle imperialista agressziótól. Bármilyen imperialista agressziót szétzúzunk, minden aljas provokáció kudarccal fog végződni. Kína és a Szovjetunió népeinek nagy barátsága széttéphetetlen, mert ez a barátság Marx—Engels—Lenin—Sztálin internacionalizmusának nagy elvein alapul. A kinai és a szovjet nép, a népi demokratikus országok, valamint az egész világ békeszerető, demokratikus és igazságszerető népei közötti barátság ugyancsak az internacionalizmusnak ezeken a nagy elvein nyugszik, éppen ezért, ez a barátság is széttéphetetlen. Nyilvánvaló, hogy e barátságból fakadó erők felmérhetetlenek, kimeríthetetlenek és valóban legyőzhetetlenek. Rettegjen minden imperialista agresszor és háborús gyújtogató a mi nagy barátságunktól! Éljenek Marx—Engels—Lenin— Sztálin tanításai! örökké éljen a nagy Sztálin ragyogó neve! Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal: Bratislava, Krížková 7. — Telefon 332-99. — Szerkesztőség: Bratislava, Krížková 7. — Telefon: 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Štát. pôdohosp. nakladateľstvo" n. p. závod Bratislava. Krížková 7. — Nyomja: Merkantilné tlačiarne” n. p. zz„ Bratislava, Ul. Nár povstania 41. - Irányító postahivatal: Bratislava, 2. - Előfizetés egy évre: 100- Kčs, félévre 50.-. A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig — Eng. szám.: PIO 566/52. IV. 2. , új választásokat írt ki. Az uralkodó körökön belüli ellentétek közben odáig fejlődtek, hogy a liberális párt kettészakadt, s a pártból kivált szárny új pártot alakított. De Josida, akit az amerikaiak is ^támogatnak, nem akarja a hatalmat kiadni a kezéből. Annál erősebben harcolnak a japán demokratikus erők a kommunista párt által kitűzött célokért: a Josida-kormány megdöntéséért és a nemzeti felszabadító: demokratikus kormányának megalakításáért.
