Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-03-29 / 13. szám
fiatod Földműves 1953, március 29, A mező védő erdősávok jelentősége a mezőgazdaságban Ahhoz, hogy a hektárhozamok emelkedjenek, nagyon sok természeti és mesterségesen megteremtett tényező szükséges. Ezen tényezők közül a haladó agrobiológia és agrotechnika mellett, nagyon sok szó esik a mezővédő erdősávok létesítéséről is. A kelet- és délszlovákiai járások félszáraz éghajlata ugyanis nagy mértékben befolyásolja a terméseredményeket. A kapitalista rendszerben az erdőgazdálkodást teljesen különválasztották a mezőgazdaságtól. Különválasztották azért, mert az erdőgazdálkodást, mint nagyon jól jövedelmező üzemet lehetett kezelni és hasznosítani. Az erdő sokszázéves tartalékából bőven adott felhalmozott készletekéi és az erdő felújítása sem kívánt nagy tőkebefektetést. Aí erdősáv hatása a A szél erejének a csökkentése az egyik legnagyobb feladat, amit a me*ővédő erdősávokkal fékezhetünk és minimumra csökkenthetünk. Az e téren szerzett tapasztalatok azt mutatják, nogy egy megfelelő sűrűségű erdő mögötti szélárnyékban a fák ma-A szocialista gazdálkodási rendszerben az erdőgazdálkodás már más képet mutat. A földművelés füves rendszerében a fa nemcsak az iparnak szolgáltat nyersanyagot és a mezőgazdaság részére termel szerszám és épületiét, továbbá ellátja a lakosságot tűzifával, hanem ezenfelül tervszerű erdőtelepítéssel, erdősávok létesítésével hozzájárul a talaj termékenységének fokozásához. A nyersanyag feldolgozó üzemekben az erdőgazdaság termékeit köbméterek jelzik. Az erdőgazdálkedás hasznosságát és célszerűségét a mezőgazdasági vonalon nem a kitermelhető fa mennyisége határozza meg, hanem az, hogy a telepített erdősáv mennyiben járul hozzá a talaj termékenységének fokozásához. növényzet fejlődésére rése szempontjából a fapászta szél fe-. löli és a fapászta ellentétes oldalán is találunk hasznos teret. így, ha sorozatos, illetve rácsszerű fapásztákat tervezünk a fapászták távolságát egymástól minden további nélkül a famagasság 20—30-szorosára vehetjük. A-gasságának 20—30-szoros távolságában a szél ereje még mindig csak 80 százalékos. Ez azt jelenti, hogy például egy 18 méter magas erdő szélárnyékában, 400—500 méter távolságban a szél még mindig nem érte el teljes sebességét. A szél gyorsasága és ereje a fapászták előtti térben 70—80 százalékos. A fapászták előtti hasznos tér a fapászta magasságának 3—5-szörösére vehető. Tehát a szél erejének megtömint látjuk, a mező védő ültetvények jó akadályt képeznék a szél ellen: a szél beleütközve az erdopásztába, vészit sebességéből és gyengülő erővel fúj tovább. Minél magasabb a pászta, annál távolabb érvényesül szélerösségcsökkento hatása. A szél sebességét legjobban olyan pászták csökkentik, amelyeknél a fák tövénél keresztülfújhat, de felül nem, mert sűrű lombos. séklet és a szél szárító hatása. A levegő nedvessége a széltörő pászták mögött és élőtt magasabb, mint a szél által nem védett helyeken. Az emelkedés a védett oldalon a pászta magasságának kétszeres távolságában a legnagyobb. De thég tízszeres távolságban is két százalékos, sőt a védőpászta közelében még a pászta előtt, tehát a szélnek kitett oldalon is 1 százalékos emelkedést mutat. Minél nagyobb a levegő páratartalma, annál nagyobb a harmatképződés lehetősége, és a csapadék valószínűsége. Ezzel szemben a párolgás annál kisebb. A növények nedvességpárologtatására hatással van a levegő páratartalmán kívül a levegő hőmérséklete és a szél ereje, valamint sebessége. Minél gyengébb a szél, annál kisebb a párolgás. A talaj párolgásának csökkentése A párolgás mértéke főleg a szélviszonyok különbözőségétől függ. Minél szer akkora a talaj felszíni nedvessé gének párolgása, mint szélcsendben. «n — szél £ A fapászta. csökkenti a párolgást, védettebb a széltől a talaj, annál kisebb a párolgás. A párolgást ugyanis nemcsak a levegő hőmérsékletének emelkedése segíti elő, hanem a szél mozgása is. Amikor nincs szélfúvás. olyankor a páratelt földszinti réteg sokáig mozdulatlan és csak hosszú idő után adja át helyét más levegőrészecskéknek, ami annyit jelent, hogy lassabban párolog. Nagy szél esetében a csere gyorsan történik. Ilyenkor két-Ha a legnagyobb párolgást 100 százaléknak vesszük, akkor északi szél esetén a párolgás nagysága északi irányban a fák magasságának háromszoros távolságában 93 százalék, a fapászta szélarnyékában pedig csak 53 százalék. Az elpárolgás maximumát a fapászta magasságának 25-szeresénél éri el. Itt északi irányban az elpárolgás 100, déli irányban pedig 94 százalék. Az erdősávok hatása az őszi vetések átteielésére Az erdősávok által határolt területen összegyűlt hó alatt a talaj kevésbé hül le és fagy át. A hó télen megvédi a növényt a megfagyás elöl, tavasszal pedig a hőmérséklet ingadozását csökkenti. Ábránk szemléltetően mutatja, hogy az erdősávok közötti területen, valamint nyílt vidéken a hótakaró vastagsága milyen mértékben befolyásolja a talaj megfagyását. A pászták hatása a levegő nedvességére és hőmérsékletére Az erdőpásztáknak kedvező hatása van a levegő hőmérsékletére és annak változására: a nappali hőmérsékletet csökkentik, az éjszakait 1—2 fokkal növelik. A levegő nedvessége a pásztákon és a pászták közötti területen a növények levelei és a talaj által történő nedvesség-párologtató hatás réven emelkedik. Különösen emelkedik a nedvesség az alsóbb, talajfeletti levegőrétegben. Szlovákia déli részének éghajlata általában esőszegény. A csapadék időszakonként és vidékenként változik és tág határok között ingadozik. Gyakran éppen a fő tenyészeti időszakban hagyja cserben mezőgazdaságunkat, mint az megtörténik minden másodikharmadik évben. Konkrétan az 1951 —52 gazdasági évben is megtörtént. Nagy baj, hogy egyes vidékeken, mint Csallóközben és a királyhelmeci járásban a rendelkezésre álló nedvességgel szemben aránytalanul nagy a hőmér-A fapáiita л íveli « levese relativ nedvessé jit Az erdősávok, mint a fentiekből láttuk, csökkentik a szél erejét, megakadályozzák a talaj kis részecskéinek elhordását és megőrzik a talaj termőképességét. Ha erdősávok határolják a táblákat, akkor a hóolvadáskor keletkezett vizek és a nyári záporok nem \ mossák ki és nem hordják le a talaj felső rétegét, amely a legtermékenyebb. Az erdősávok megváltoztatják az általuk szegélyezett területek levegő és vízgazdálkodását, amelyekkel nagy mértékben befolyásolják a növények növekedését és fejlődését is. A pászták közötti területen a nyílt területhez képest a növények fejlődés'' időszaka meghosszabbodik, a korai gabonafélék beérése valamivel elhúzódik, a növények jobban bokrosodnak, a kalászok pedig jobban megtelnek. Ezenkívül a füvek kaszálás után jobban sarjadnak, melynek következtében többet lehet kaszálni. Több szovjet kísérleti állomás adatai szerint az erdősávok által körülvett területen a gabonatermés 7 mázáéval több volt hektáronként, mint a nyílt területen. Az erdősávok nem kevésbbé befolyásolják az ipari növények zöldségfélék, évelő és egynyári takarmánynövények terméseredményeit. Az aszály és a szelek Szlovákiában is nagy károkat, terméskieséseket okoznak, különösen a déli részeken elterülő járásokban. A rövid időközönként meismétlődő és igen kegyetlen szárazság elpusztítja a vetéseket és tönkreteszi a termés jelentékeny részét. Mezőgazdaságunknak ezek az ellenségei — a szelek és viharok és az aszály csak azért félelmetes, mert nem tudjuk még őket uralni — mondta Dokucsájev. Meg kell tanítani irányítani őket s akkor már a mi hasznunkra fognak működni. Bedécs Gyula, Lelesz A fiatal csirkék gondozása a baromfitenyésztés alapja A sikeres csirkeneveléshez feltétlenül szúkszéges, hogy olyan tojásból keltessük, amely tenyésztyúktól származik. Az állami költödékben erre nagy gondot fordítanak. A költödékből megrendelt csirkék szállításánál feltétlenül ügyelni kel: egy-két dologra. Ne engedjük meg, hogy a csirkék megfázzanak, mert akkor egy-két napos korukban elpusztulnak. Sose vigyük őket nyitott teherautón vagy más nyitott szállítási eszközön. Szállításkor úgy csomagoljuk be a csirkéket, hogy elegendő levegőhöz jussanak, de a levegő legalább 20 C fok legyen. Ezt úgy érhetjük el, hogy a nyitott autót ponyvával befödjük, a fenékre pedig annyi melegített téglát helyezünk, amennyi az egész úton elégséges meleget szolgáltat. A fiatal csirkéket sokszor tyűk alá teszik. Az EFSz-ek és állami gazdaságok baromfifarmjain azonban mükotlóst használnak a csirkék neveléséhez. A mükotlós alatt a csirkék nincsenek kitéve annyi veszélynek, mint a természetes kotlónál. Kevesebb helyen több csirkét felnevelhe,tünk vele. A takarítás is egyszerűbb a műkotlósnál, mint a tyúk alatt nevelt csirkéknél. Ezenkívül a műkotlósnál nem fáznak meg olyan könnyen az apró csirkék, nem szalatgálnak a harmatos fűben, mert olyan helyre tesszük őket, ahol a pázsit száraz. Különböző műkotlóst ismerünk. A régi típusuakat petróleum-lámpa melegíti. Vannak melegvízzel és párával ellátott műkotlósok is. Legújabban villannyal melegített kotlósokat használunk, ami megteremti. a sikeres csirkenevelés legfontosabb előfeltételeit. A műkotlóst magasított helyre helyezzük el. Ez azt jelenti, hogy kb. 50—70 centiméter magas lábai legyenek. A kotlós melegítő részét el kell látni fűtőtesttel, nyílással és hőmérővel. A szabályozható nyílás biztosítja az egyenletes hőmérsékletet, a friss levegő beáramlását és az elhasznált levegő eltávolodását. A melegséget hőmérővel ellenőrizzük. A hőmérőt a fűthető hely belsejébe kell elhelyezni, a padlózattól kb. 5 centiméter magasságban. A füthető hely el van látva ajtóval, amelyen keresztül a tisztogatást végezzük, és kifutónyílással, melyen a csirkék ki és be járhatnak. Vigyázzunk arra, hogy egyszerre csak egy ajtó legyen nyitva, mert különben huzat keletkezhet, ami nagyon árt a fiatal állatoknak. A kifutót feltétlenül kerítsük be, mégpedig olyan módon, hogy a kerítés a csirkék fejlődéséhez mérten szabályozható legyen. A kifutóban helyezzük el az itatókat és a homokfürdőket. Ügyeljünk a kifutóban lévő hőmérsékletre is. A mükotlós és a kifutó alá kátránypapirt helyezzünk. Ezzel megkönnyítjük a tisztántartást. A kátránypapírt szórjuk be szénapernyével. A műkotlósban az első héten 33-35. a másodikon 28, a harmadikon 25, és a továDbi hetekben is 25 C fok meleg legyen. Sinkovics Ilona Ipolynyék. Takarékoskodjunk a téli csapadékkal A mostani szép napos idő alkalmas arra, hogy a tavaszi munkákat gyorsabban végezzük el, azonban nagyon veszedelmes lehet, ha a talaj hirtelen elveszti nedvességét. Ha nem simítózzuk és boronáljuk a talajt idejében, kéthárom nap alatt teljesen eltűnik nedvessége. Hogyha a talaj nedvességével takarékoskodni akarunk, idejében biztosítanunk kell ennek megőrzését, mert ez nagyon fontos a gazdag terméshez. Feltétlenül minden eddig meg nem simítózott és meg nem boronáit földet meg kell ilymódon művelnünk, különösen Szlovákia déli és keleti részein. A simítózást a barázdák irányában kel! elvégezni, azonnal, amint észrevesszük, hogy a barázdák széle száraz. Simítózással és boronálással csökkentjük a föld nedvességének elpárolgását és megakadályozzuk azt, hogy a víz megálljon a talaj egyes részein, ahol talajvíz tör elő. Simítózással és boronálással megakadályozzuk a gyomnövények csírázását és burjánzását. A kukoricával, kenderrel és egyéb meleg éghajlatot kedvelő növényekkel bevetendő földeket a simitózás után még többször boronálással kell porhanyósítani egészen a vetés idejéig, hogy így megsemmisítsük a gyomnövényeket, hogy a föld kérgét meglazítsuk, és a föld alsó rétegében lévő csapadék a felszínre kerüljön. Mennél több nedvesség van a talajban, annál hamarább csíráznak a növények, annál hamarább betakarják a föld kérgét leveleikkel, s így megakadályozzák annak kiszáradását, azonkívül sokkal könnyebben ellentállnak a gyomnövényeknek és egyéb kártevőknek, — s magasabb hektárhozamokat érünk el. Ne feledkezzünk meg a füves-keverékek alávetéséről A tavasziakat sok helyen már elvetették, sok helyen pedig teljes ütemben folyik vetésük. Emellett meg kell említenünk azt, hogy aránylag nagyon kevés helyen kezdték meg a füves herefélék és lucernáskeverékek alávetését az árpába, zabba és az ősziekbe, Be kell hoznunk ezt a hátramaradást. Tudnunk kell, hogy a fűfélék és a here igen hagy szerepet játszik EFSzeink és állami gazdaságaink állatállományának takarmányozásában. Ha késve vetjük őket, akkor a takarónövény alatt nem bírnak fejlődni, sőt előfordulhat, hogy teljesen kipusztulnak, mire a takarónövényt betakarítjuk. Fontos tehát, hogy azonnal előkészítsük a füvek és herefélék vetőmagját. A hiányzó mennyiséget beszerezhetjük a földműves raktárszövetkezetben. Legjobb ezeket a tavasziakkal egyszerre vetni, vagy két-három nappal utánuk. Ha őszi veteményekbe vetjük a füves keveréket, akkor ügyeljünk arra, hogy a vetést addig elvégezzük, amig az őszi vetemény nem magasabb, mint 5 cm. Másik fontos kérdés a herefélék és füvek mag termelési területeinek bevetése. Fontos, hogy minden fajtát külön részbe vessük. Tudnunk kell, hogy az évelő takarmányok vetése igen fontos szerepet játszik a füves vetésforgó bevezetésében. Éppen ezért ugyanolyan gonddá1 vessük őket, mint a tavaszi gabonaféléket. Áprilisi teendők Ha a talaj hőmérséklete elérte a 6—8 fokot, lássunk hozzá a burgonyaültetéshez. Ültetés előtt: sorolóval jelöljük ki a sorok helyét. A középkorai burgonyafajtákat 70 centiméter sor- és 35 centiméter tőtávolságra ültessük. A későbbi fajták sor- és tőtávo.sága 70X40 centiméter legyen. Ültetéshez 6—7 dekás jó csiraképességű gumókat válogassunk ki. A vetésmélység homokon 15, közepesen kötött talajon 10—12, kötött-talajon pedig 8 centiméter legyen. A burgonya nagyon meghálálja, ha apró istállótrágyából és szuperfoszfátból készült szemcséstrá•gyát adunk a fészkek alá. A szemcséstrágyából egy-egy bokorba kávéskanálnyit szórjunk, húzzunk rá egy-két centiméter földtakarót és utána ültessük a burgonyát. Amint az idő felmelegszik, megjelenik a fiatal répavetések egyik legnagyobb elelnsége, a répabarkó. Ez ellen a veszedelmes kártevő ellen hatásos védekezési mód, ha a répaföldeket 30 centiméter széles, 40 centiméter függőleges és simafalú árokkal kerítjük körül, az árok fenekére pedig 8—10 méterenkét ássunk 20 centiméter átmérőjű és 20 centiméter mélységű símafalú gödröket, ahova a bogarak behullnak. Ezekből a gyüjtógödrökből könnyen kiszedhetjük és elpusztíthatjuk a répaföldek kártevőit. A kukoricát kultivátorozott, s utána könnyű hengerrel lesimított talajba vessük. A sima talajt vonalazzuk meg sorhúzóval keresztben és hosszában. A kereszteződéseknél fészkekbe vessük a kukoricát. A négyzetes vetéshez kevesebb vetőmag kell, egyenletesebb a növények tenyészterülete, s ekekapával keresztben-hosszában gyorsan és jó lehet a növényápolás munkáját végezni. A négyzetesen vetett Kukorica lényegesen többet terem. Ezért törekedjünk arra, hogy minél nagyobb területen alkalmazzuk ezt az új vetési módszert. * Kezdjünk hozzá a melegágyakban nevelt dohánypalánták ültetéséhez. A palánták kiszedése előtt a melegágyakat öntözzük meg, hogy szedés közben a gyökerek ne szakadjanak el. A kiszedett palántákat ültJÍ*?.g nedves takaróval fedjük be. A kerti dohányt 50X30 az egyéb dohányfajtákat pedig 70X50 centiméteres sor-, illetve tőtávolságra ültessük. A sorok irányát minden esetben úgy jelöljük ki, hogy azok észak-dél irányban fussanak. A rizs vetését akkor kezdjük meg, amikor a talaj és az öntözővíz hőmérséklete eléri a 12—14 C fokot. Nálunk ez körülbelül április közepén következik be. A vetést rendszerint géppel végezzük. A 25—30 centiméter sortávolságra vetett rizs könnyen gyomlálható és jól aratható. A vetőgépet tehát úgy kell beállítani, hogy 25—30 centiméteres sortávolságra vessen. * A zöldtakarmányok átmenet nélküli etetése rendszerint hasmenést, esetleg felfúvódást idéz elő az állatoknál Ezért fokozatosan szoktassuk hozzá jószágainkat a zöldtakarmányhoz. A zölden kaszált szálastakarmányt az első Hetekben rázzuk össze száraz szénával vagy takarmányszalmával. A legelőre hajtott állatoknak pedig az első hetekben este és reggel adjunk száraztakarmányt. Ha az állat hasmenést kapott, keverjünk a takarmányba porrátört faszenet. A zöld futószalag biztosítására kéthetes időközökben szakaszosan vessük a csalamádét borsós keveréket s egyéb zöld, etetésre szánt takarmányt, így állandóan friss, nedvdús eleséget biztosítunk jószágainknak. Haladéktalanul fejezzük be a lucernavetését A lucerna egyik legértékesebb takarmánynövényünk. Mint zöld, mint szárított állapotban kitűnő állataink számára. Nagy jelentősége van a talaj termoképeségének megjavításában is. A lucerna kötött, vagy középkötött lúgos, illetve közönbös hatású talajt igényel. Lehetőleg istállótrágyával megtrágyázott kapás növény után vetjük. Ha erre nincs mód, akkor szórjunk a földre hektáronként 4—500 kilogram szuperfoszfátot, 1—1,5 mázsa osztravaí salétromot. A vetést 1—2 cm mélyen, gabonasor-távolságra, vagy szüksorosan, illetve keresztsorosan végezzük. Vetés után hengerezzük meg a földet. Ahol a lucernát még nem vetették el, azonnal lássanak munkához, mert ez az értékes takarmánynövény is csak akor ad bő termést, ha a mag idejében földbe kerül.
