Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-03-29 / 13. szám

/ tíatmd ANTONÍN IÁPGI€(KÝ C€ITWjIID EIVTÁIPS Hl!) HAIRC©SIÁRSA\ Földműves_________________________________________3 1955, március 29. Viliem Široký miniszterelnök letette fogadalmát a köztársasági elnök kezébe Szombaton a délutáni órákban a köztársaság elnöke a következő tartal­mú levelet küldötte Viliam Širokynak, a csehszlovák kormány miniszterel­nökhelyettesének : „Miniszterelnökhelyettes úr, a "Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöké­vé nevezem ki Önt. Antonín Zápotocky”. iiiMiitiiMiiiMiiiiiiiiMimiHitiiHiiHiMiitiiiiiiiHiiiii HIlmiltMlllllllllllltl'IIIIIIMIIII Az újonnan kinevezett miniszterelnök ezután a prágai várban a köztár­sasági elnökének kezébe letette az Alkotmány által előírt fogadalmát. A fo­­gadalomtetelnél jelen voltak Csehszlovákia Kommunista Partja Központi Bi­zottságának elnökségi tagjai, a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottságá­nak elnöksége, a kormány tagjai, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárai, a Nemzetgyűlés elnökségi tagjai, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testületének tagjai. Antonín Zápotocky köztársasági elnök és az összes jelenlévők ezután szerencsekívánataikat fejezték ki Viliam Širokynak, a Csehszlovák Népi De­mokratikus Köztársaság új miniszterelnökének. műmsircký Viliam Široký elvtársnak, a CsKP KB politikai titkársága tagjának a Csehszlovák Köztársaság miniszterel­nökévé történt kinevezésével a cseh­szlovák munkásmozgalom kiváló kép­viselője, új népi demokratikus álla­munk építője, Gottwald elvtárs hű ta­nítványa és munkatársa kerül népi hatalmunk egyik legnagyobb szervének élére. Široký elvtárs életműve abban all, hogy biztosította és biztosítja a gottwaldi irányvonal megvalósítását Szlovákiában. Široký elvtárs életműve abban áll, hogy az osztályellenség és ügynökei minden ellenállása és fon­dorlata ellenére ezen az irányvonalon egyre nagyobb sikerekre vezeti Szlo­vákia Kommunista Pártját, amely si­kerek Szlovákia s ezzel az egész köz­társaság további felvirágzását jelentik. Široký elvtárs teljes hévvel és lel­kesedéssel veit részt a Csehszlovákia Kommunista Pártja megteremtéséért vívott harcban, amikor a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom hatása alatt egész életét feltétel nélkül a munkás­­osztály harcénak szentelte történelmi feladatának teljesítéséért — a kapi­­ta..zmus megdöntéséért és az új szo­cialista társadalom megteremtéséért. Široký elvtárs, aki a pártszervezési gyakorlati munkában csodálatraméltó energiát fejtett ki, egyidejűleg szor­galmasan tanulmányozta a leninizmust, hogy alkalmazhassa a kommunista mozgalom gyakorlatában, amelyet ak­kor ártalmasán befolyásoltak a szo­ciáldemokrácia csökevényei. Teljes erővel résztvett mindazokban a küz­delmekben, amelyeket a párt Gottwald elvtárssal az élen a Bubnik, Bolen. Vercsik és egyéb opportunisták és lik­vidátorok ellen folytatott. Ugyanakkor ott találjuk őt Szlovákia dolgozó né­pének úgyszólván minden küzdelmé­ben, akár a munkássztrájkokban, akár a munkanélküliség elleni küzdelemben, akár a szegényparasztoknak a végre­hajtások elleni mozgalmában. A bur­­zsoá bíróságok ebben az időben éven­te bebörtönözték, úgyhogy Široký elv­társ kénytelen volt illegálitásba vonul­ni. A hivatásos forradalmár nehéz helyzetében 'a köztársaság majdnen, minden kerületében kerületi párttit­kári állást töltött be. A CsKP sorsára nézve döntő időben Široký eivtárs a CsKP Gottwald elv­társ által vezetett küldöttségének tag­jaként 1928-ban a nemzetközi mun­kásmozgalom szívébe, Moszkvába ke­rült a Kommunista Internacionálé VI. kongresszusára. A kongresszuson hí­ven állt Gottwald elvtárs oldalán, aki győzedelmes harcot vívott a CsKP ak­kori Jílek-féle opportunista vezetősé­ge ellen. A CsKP történelmi jelentő­ségű V. kongresszusa után a gottwal­di Központi Bizottság tagja lesz. A CsKP Központi Bizottságának oktató­jaként a köztársaság különböző kerü­leteiben működik. Mindig ott, ahol a pártnak legjobban szüksége van rá. Az áruló burzsoáziára nézve jellem­ző, és egyúttal, a CsKP legmélyebb hazafiságanak bizonyítéka, hogy az az ember, akit éveken keresztül bírósá­gok és rendörkémek üldöztek, abban az időben, amikor Hitler köztársasá­gunkat veszélyeztette, Szlovákiában magasra emelte a köztársaság védelme következetes harcának zászlaját a külső és belső fasiszta ellenség ellen Široký eivtárs a Kommunista interna­cionále 1935 augusztusában Moszkvá­ban megtartott VII. kongresszusán Gottwald elvtárs után fellépett a fa­sizmus és a háború veszedelme ellen, Szlovákia népének szabadságáért foly­tatandó harc programmjával. Ez a Programm Szlovákiában a CsKP har­cának alapja lett. Hitler ötödik had­oszlopa, a Hlinka-féle szlovák néppá-t ellen, a nép egységének megteremté­séért és a köztársaság megszilárdítá­sáért, Szlovákia és a cseh országré­szek egyenjogúságának alapján, a cse­hek és szlovákok testvériségének szel­lemében. Ebben az időben, mikor 0 Kommunista Internacionálé funkcioná­riusa lett, Široký elvtárs a nemzetközi munkásmozgalom bizalmát élvezte. A Antonín Zápotocky, a Csehszlovák Köztársaság új elnöke, a forradalmi munkásmozgalom régi, kipróbált har­cosa, a csehszlovák nép nagy fia, a Szovjetunió hű barátja, Lenin—Sztálin ügyének tántoríthatatlan harcosa. Zápotocky elvtárs 1884-ben szüle­tett, a kladnói bányavidék közelében, Zakolany községben, régi, forradalmár családból. Apja a haeai munkásmozga­lom egyik úttörő harcosa volt, ő maga 1902 óta vesz részt a munkásmozga­lomban. Alig 21 esztendős, amikor már megízleli a keserű börtönkenye­ret. Az 1905-ös nagy munkástünteté­sekben való részvétele miatt letartóz­tatják és börtönbevetik a csehszlovák nép elnyomói. Ez idő óta sokszor pró­bálták rabsággal, terrorral megtörni Zápotocky elvtárs erejét és hitét a munkásosztály, a szocializmus ügyé­nek győzelmében. Megjárta az osztrák­magyar monarchia börtöneit, bebörtö­nözték az első csehszlovák burzsoá­­köztársaság idején, éveken át szenve­dett a német Gestapo koncentrációs táboraiban. De nem tudták megtörni sem testét, sem forradalmi szellemét. Zápotocky elvtárs egész életét a csehszlovák munkásosztály jogaiért, szabadságáért és emberi életéért ví­vott harcnak szentelte. Ezért küzdött, mint a csehszlovák szociáldemokrata baloldal egyik vezetője, a kladnói bá­nyászok szakszervezeti titkára, 1907- től az első világháborúig. Ezért szer­vezte a kladnói bányászok sztrájkját 1920-ban, ezért vezette — már mint egész Csehszlovákia szervezett forra­dalmi munkásainak egyik ismert veze­tője — a nagy sztrájkharcokat az Szlovákiában folyó harc irányítása mel­lett Široký elvtárs országos keretek­ben résztvett a párt nagyjelentőségű szervező munkájában és mint a CsKF KB négy titkárának egyike, 1936-bar a CsKP VII. kongresszusán Gottwald elvtárs beszámolója után beszámoló* tartott a párt káder- és szervezési politikájáról. Abban az időben, amikor a fasizmus fokozott -mértékben veszélyezteti a köztársaságot, Široký elvtárs minden demokratikus és nemzeti erőt mozgó­sít, leleplezi és szétmorzsolja a ludák klerofasiszták árulását. Široký nevével függ össze a párt dicső történelmi je­lentőségű okmánya — „Szlovákia gaz­dasági, szociális és kulturális fellen­dítésének terve”. Amikor a müncheni árulás után a szlovák burzsoázia az 1938 október 6-i úgynevezett zsolnai egyezménnyel Szlovákiát koncul vetette a ludák fa­sisztáknak, Široký elvtárs volt az, aki ugyanaznap Zsolnán a fasizmus elleni illegális harcra utasította a pártot a szlovák nép szabadságáért. Midőn a párt utasítására külföldre távozik, nyomban Csehszlovákia szétdarabolása után a szlovák nép nemzeti felszaba­dító harcának céljául tűzi ki a demo­kratikus Csehszlovák Köztársaságot és ennek eléréséért vezető utat: a cseh és a szlovák nép legszorosabb testvéri szövetségének útját. Široký elvtárs a fasiszta elnyomás egész ideje alatt a legsúlyosabb viszo­nyok között is hűen és megalkuvás nélkül helytállóit Gottwald elvtárs irányvonala mellett a nemzeti, szabad­ságért, a köztársaság népi demokra­tikus alapokon való megújításáért foly­tatott harcban. 1941 nyarán legközelebbi munkatársainak egyikeként Szlovákiá ba küldi őt Gottwald elvtárs, hogy vegye át szabadságharcunk irányítását. Mikor a Gestapo kezébe került, akkor is kihasznált és megteremtett minden lehetőséget, hogy gottwaldi irányelve­ket adjon Szlovákia illegális kommu­nista pártjának az össznépi fegyveres harcra. Hogy küzdjön ama helytelen nézetek ellen, amelyeket a burzsoa­­nacionalisták hurcoltak be az akkori illegális vezetőségbe. A mai és a jövő nemzedékek előtt örökké a hazafiság és bolsevik ke­ménység ragyogó példaképeként fog állani a Gestapo kínzókamráiban ta­núsított hősies viselkedése és az a tény, hogy mikor a hitlerista gége­metszők az akasztófa árnyékába állí­tották, akkor is népére gondolt és ezt az üzenetet vetette akkor papírra: „Elárultak. Becsülettel akarok meg­halni, a Szovjetunióhoz, a CsKP-hoz és a nemzethez hűen. 1941 július hó 28.” Hősiesen és bátran vezette és 1929—31-es gazdasági válság idején. Ezt a harcot folytatta a felszabadulás után is, kezdetben a csehszlovák szak­­szervezetek, majd — 1948 győzelmes februárját követően — a csehszlovák kormány élén. Gottwald elvtárs 1949- ben így jellemezte Antonín Zápotoc­­kyt 65. születésnapja alkalmából: „ . . . egész életed, az egész munkád, amely a bátor munkásvezémek, eré­lyes politikusnak és szilárd szervező­nek munkája volt, át van hatva egyet­len érzéstől, a legjobb érzéstől, ame­lyet bennünk a munkásosztály és kommunista pártja kifejleszt: ez a dolgozó nép felszabadító küzdelméhez való határtalan hűség és ragaszkodás, Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanai­hoz való határtalan hűség és ragasz­kodás, a Szovjetunió iránti határtalan hűség és odaadás”. Zápotocky elvtárs, a munkásosz­tállyal, a dolgozó néppel összeforrott forradalmár hűségével szolgálta, épí­tette és erősítette a munkásegységet és a munkásosztály marxista-leninista kommunista pártját. 1921-ben tevéke­nyen szervezte a kommunisták és a szociáldemokrata baloldal összefogását, egyik alapítója volt Csehszlovákia Kommunista Pártjának. Harcolt a pár­ton belül a különböző elhajlók, a bur­zsoázia ügynökei ellen, s a párt tör­ténelmi ötödik kongresszusán, amikor Gottwald elvtársat választották a párt vezetőjévé, Zápotocky elvtárs is tagja lett a gottwaldi központi vezetőség­nek. Ez időtől fogva Gottwald elvtárs­sal együtt küzdött a párt lenini-sztá­lini politikájának győzelméért. A Nagy Októberi Szocialista Fórra­vonta be a harcba a párt illegális dol­gozóit és rajtuk keresztül a szabad­ságharcosok tömegét. E harc gyümöl­cse a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés volt, amikor a párt diadalmaskodott mint a nemzet vezető ereje. Amikor 1945 elején a Szovjet Had­sereg felszabadította köztársaságunkat és Široký elvtársnak sikerült meg­szöknie a börtönből és átverekedte magát a partizánokkal a felszabadított területre, kezdettől fogva teljes len­dülettel mozgósította a gottwaldi vo­nal szellőmében a pártot és a népet harcra a végső felszabadításért és az elpusztult gazdaság újjáépítéséért. Ez­zel egyidejűleg harcolt azért, hogy a pártot megvédje a burzsoá-nacionalis­­ták ártalmas befolyásától, akik ma­gukhoz ragadták Szlovákia Kommu­nista Pártjának vezetését. Široký elvtársnak megválasztása Szlovákia Kommunista Pártjának élére a Zsolnán 1945 augusztusában tartott konferencián, biztosítékot jelentett ar­ra, hogy a szlovák nép vívmányai és a Szovjetunió felszabadító műve nem lesznek hiábavalók. Široký elvtárs, u pártot Szlovákiábán és egész dolgozó népünket a csehek és szlovákok közös államának és testvériségének megszi­lárdításáért folytatott harcra irányí­totta. Keresztülvitte és megvalósítot­ta Szlovákia szocialista iparosításának gottwaldi politikáját. A szlovák népet arra tanította, hogy vívmányainak leg­veszedelmesebb veszélyeztetőit az ag­­roludák szlovák burzsoáziában lássa, amely az úgynevezett Demokrata Pártban tömörült. Egyben arra taní­totta a szlovák népet, hogy leghűsé­gesebb szövetségesének a gottwaldi CsKP-től vezetett cseh munkásosz­tályt tekintse. A burzsoá-nacionalisták áruló politikájával szemben népünket arra irányította, hogy az összállann politikát, mint Szlovákia sikeres elő­rehaladásának előfeltételét fogja fel és valósítsa meg, és egyben a cseh dol­gozó népnek a különféle ipari közpon­tokban megmagyarázta Szlovákia ipa­rosításának jelentőségét a közös, népi demokratikus állam megszilárdítása szempontjából. A CsKP gottwaldi vonalának Široký elvtárs által való következetes kihar­colása a szlovák népet a dicsőséges februári győzelemre vezette. Široký elv társ népünket állandóan a kétéves terv teljesítésére és később nz ötéves terv nagy feladatainak teljesítésére mozgósítva, mérhetetlen érdemekei szerzett e gottwaldi vonal mai óriási eredményeinek elérésében, mind Szlová­kiában. mind országos viszjri/.atnan is. Široký elvtársnak a CsKP IX. kon­gresszusán mondott szavai, hogy Szlo­vákia iparosítása elválaszthatatlan Hi­dalom óta Zápotocky elvtárs szünte-’ lenül hirdette, hogy a csehszlovák munkásosztálynak a szovjet példát kell követnie. Ő volt hazájában a Szovjetunióval való barátságnak, Lenin —Sztálin ügyének egyik leglelkesebb, legékesebben szóló agitátora és pro­pagandistája. Évtizedeken át állhata­tosan védelmezte a szocializmus or­szágát, ellenségeinek rágalmaival, pro­vokációival és támadásaival szemben. „Nem sikerült és sohasem fog sike­rülni egy pillanatra sem — mondotta Csehszlovákia felszabadulásának hete­dik évfordulóján — megingatniok a Szovjetunióval való szövetségünket — Sohasem felejtjük el azokat a hatal­mas áldozatokat, amelyeket a Szovjet­unió népei és dicső hadserege hozott a fasizmus leveréséért és ezzel a mi szabadságunkért. Mindig a proletariá­tus nagy tanítóinak, Marxnak, Engels­­nek, Leninnek, Sztálinnak eszméit kö­vetjük és felépítjük a szocializmust országunkban. Hívek leszünk a béke­táborhoz, a Szovjetunióval való szö­vetséghez és nagy barátunkhoz és fel­szabadítónkhoz, Sztálin elvtárshoz”. Zápotocky elvtárs következetesen vallotta, hogy a Szovjetunió példáját kell követni, a lenini-sztálini politikát kell megvalósítani a nemzeti kérdés­ben is. Dolgozóink egyek a cseh és szlovák dolgozókkal abban a tudatban, hogy Zápotocky elvtárs és Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével né­pünk győzelmesen halad tovább a megkezdett úton, új sikereket vív ki a Szovjetunió oldalán , a békéért vívott harcban és felépítjük hazánkban a szocializmust. ■ 111111111111II Ilii llllll III IIIIIIIIMIIIIIНШНII lllllllllllt III IIIHIIIIIMIIUIIIIIIItlIIM szét alkotja az egész köztársa,aj gaz­dasági fejlődésének, bebizonyultak ma, amikot Köztársaságunk a gottwaldi vezetés alatt Csehszlovákia valamennyi dolgozójának hatalmas hazája/a, olyan egységes hazájává vált, mint soha az­­elott. Az egész csehszlovák nép, amely náicius 21-én feltétlen bizaiomnnl üdvözölte Zápotocky elvtársnak — Gottwald elvtárs legszorosabb harcos­társának, — a köztársaság elnök Wé ve'ó megválasztását, épp oiy u alom­mal fogadja Široký elvtársnak minisz­terelnökké való kinevezését, 'qv erre a nagyfontosságú helyre Gottwald elv­társ hűséges tanítványa és munkatársa került, Zápotoacky elvtárs köztársasági, e'nök hosszúéves munkatársa. Népen -c a cárt és a kormány gottwa Ji veze­tésében látja biztosítékát annak, egy továbbra is balrarj tiurehaladunk Lenin és Sztálin zászlaja alatt a gottwaldi úton. Változások a kormányban Annak érdekében, hogy a kormányel­nökség a bekövetkezett változások u­­tán teljesíthesse a rárótt feladatokat, Antonín Zápotocky köztársasági elnök Viliam Siroky miniszterelnök javasla­tára miniszterelnökhelyettessé nevezi ki Oldrich Berant, a prágai kerületi nemzeti bizottság eddigi elnökét, és Rudolf Barákot, a brnói kerületi nem­zeti bizottság eddigi elnökét. A köztársasági elnök továbbá saját kérelmére egészségügyi okokból fel­mentette hivatalától Ján Bílek, eddigi kohászati és ércbányaügyi minisztert, és a kohászati és ércbányaügyi minisz­terré Jozef Reitmayer, eddigi minisz­­terelnökhelyettest — az Állami Terv­hivatal elnökének eddigi helyettesét nevezte ki. A köztársasági elnök egyúttal ing. Jaroszlav Szlámát miniszterhelyettessé — az Állami Tervhivatal elnökének he­lyettesévé nevezte ki. * A kormány újonnan kinevezett tag­jai Viliam Siroky kormányelnök jelen­létében szerdán délelőtt a köztársaság: elnök kezébe letették az alkotmány ál­tal előírt esküt. A köztársasági elnöa irodája nevében jelen volt BohumP Červíček irodafőnök. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom