Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-11 / 2. szám
ftSbatt — Földműves Egyre erősödik az Amerika-el lenes hangulat Nyugat-Európában ét Latin-Amerikában 1953. január 11. Nehézségek az európai hadsereg felállítása körül A „Le Monde” című francia burzsoá lap december 26-i számában az európai hadsereg felállításának nehézségeivel foglalkozik. Vájjon létre jön-e az európai hadsereg ? — teszi fel a kérdést a lap. „Franciaországban — írja — jelenleg nincs meg az a többség, amely ezt megszavazná. Ami a gyakorlatias belgákat és luxemburgiakat illeti, ők csak akkor kezdik meg a tervezet megvitatását, ha arra már Franciaország és Nyugat-Németország áldását adta”. A „Le Monde” megállapítja, hogy Franciaországra nézve a legkedvezőbb eshetőség a következő lenne: „Németország nem ratifikálja a szerződést éc a francia nemzetgyűlés lemond arról, hogy szavazzon egy már elavult egyezmény felett. Számos francia politikus szerint — írja a lap — ez kedvező lenne, mert... az amerikaiak sem vethetnének szemünkre semmit és a németek sem lesznek abban a helyzetben, hogy azt állíthassák: ók játsszák a vezető szerepet Európában”. A francia burzscá lap befejezésül megállapítja: „Mindenesetre az Atlanti Szövetség tanácsa legközelebbi ülésén (ez az ülés ez év tavaszán lesz) bőséges vitára nyílik lehetőség, ha addig a szerződéseket nem ratifikálják. Ez a vita az Atlanti Szövetség teljes feloszlásához vezethet, ha nem jön létre megegyezés arra vonatkozólag, hogy hogyan kell véget vetni a koreai háborúnak és ha Washington tervbeveszi a hadműveletek Kínára való kiterjesztését". Megtisztítják az utat Mr. Broz előtt Mint ismeretes, Tito márciusban Londonba utazik. A látogatást megelőző intézkedésekről a következőképpen számol be a „Daily Graphic” című angol konzervatív lap „Megtisztítjuk az utat Mr. Broz előtt” című cikkében: „A Scotland Yard zöld falai mögött a legnehezebb biztonsági munka folyik, amely Anglia rendőrségére bármikor béke idején hárult. A rendőrség különleges osztálya készül Josip Broz — köznéven Tito látogatására s a belügyminisztérium titkos osztályától kapott adatok alapján összeállítja azok névsorát, akiket Tito megérkezésének első percétől kezdve figyelni fognak. Tito saját óriási biztonsági szolgálatának számos tagja előre Angliába repül, hogy a Scotland Yarddal tanácskozzék Tito saját testőrségének kíséretében, saját külön repülőgépén fog Angliába repülni. Állandóan golyóálló mellényt visel, de ettől függetlenül az angol rendőrség felkészül minden eshetőségre”. Nyugatberllni banditák az NDK büntetőbírósága előtt A Német Demokratikus Köztársaság berlini büntetőbírósága tárgyalta Lothar Böttcher, Günter Anders, Oskar Kostrewa, Horst Feind, Siegfried Schröder és Inge Bittel 18—26 éves nyugatberlini lakosok bűnügyét. A vádlottak — akik ..valamennyien a fasiszta Német Ifjúsági Szövetség tagjai — több támadást intéztek a népi rendőrség magános őrszemei ellen, uszító röplapokat terjesztettek Berlin demokratikus övezetében és különböző kártevéseket követtek el a Német Demokratikus Köztársaság ellen. A bíróság Böttchert, Kostrewát és Feindet 10—10, Anderst 8, Schrödert 5, Bittelt 4 évi fegyházra Ítélte. Egy angol pap kannibáli javaslata Egy délangliai tengerparti fürdőhely, Bognor Regia, lelkésze a tömeges emberirtást javasolja a kapitalista világ gazdasági bajainak orvoslására. Dr. William Snow vikárius — mint a „Reuter” jelenti — egyházközségének újév gyűlésén kijelentette: a világot ma elsősorban nem egy új háború fenyegeti, hanem a túlnépesedés. „A Távol-Keleten — mondotta az embergyűlölő pap — máris súlyos és veszélyes mértékű túlnépesedés következett be. A világon naponta 55,000 üj szájnak kell enni adni. Ha a népek szociális körülményeit megjavítjuk, csak még termékenyebbekké válnak. Itthon s 20 millióval többen vagyunk a kelleténél”. Snow lelkész ezekután a következőket javasolja: „Elkerülhetetlenül szükséges, hogy nemzetközi méretekben valamiképpen szabályozzuk a születéseket. Ez történhetik járvány, éhínség, atomrobbanással végrehajtott pusztítás, vagy közös megegyezés útján. A legcélszerűbb az lenne, ha világparlamentet hívnának össze, amely megszabná, hogy az egyes nemzetek számára évente milyen születési kvótát lehet engedélyezni.” Tito-Jugoszlávia a tőkés rablók vadászterülete A „Pod Zastavom Internacionalizma”, a Romániában élő jugoszláv politikai emigránsok lapja írja: Jugoszlávia a külföldi „üzletemberek” számára a legkönnyebb és legkényelmesebb vagyonszerzési forrásá vált. A különböző külföldi üzérek a jugoszláv vállalatokkal folytatott üzelmeik útján a legrövidebb idő alatt óriási pénzösszegeket zsebelnek be A hadsereg részére történő szállításokon a külföldi tőkéseken és üzéreken kívül a belföldi üzérek is meggazdagodnak. Kénytelen volt ezt bevallani maga a titóista „Borba” című lap is, amikor megírta, hogy „akik a hadsereg számára dolgoznak, nagy pénzösszegekre tesznek szert” s „csaknem minden vállalkozó egy év alatt telket, aranyat, dollárt és egyéb értéket vásárolt magának". t A norvég kormány újabb tiltakozása McCarran-féle Gestapo törvény ellen Az „Arbeiderbladet” washingtoni tudósítójának jelentése szerint Morgenstieme washingtoni norvég nagykövet december 31-én az Egyesült Államok külügyminisztériumának újabb tiltakozó jegyzéket nyújtott át az úgynevezett McCarran—Walter-törvény alkalmazása ellen, amely szerint az Egyesült Államok kikötőibe érkező külföldi hajók legénységét külön ellenőrzésnek vetik alá. A l'Humanité írja: „Az amerikai újságokat mind nagyobb nyugtalansággal tölti el a francia hazafiak mozgalma a jenki megszállás ellen. Ezzel kapcsolatban az amerikai újságok hosszas cikkekben keseregnek a „franciák hálátlanságáról”. Az „U. S. News and World Report” című amerikai hetilap „Túl sok az amerikai Párizsban" címmel cikket közöl, amelyben azt írja, hogy Párizs lett Európa „kis Washingtonja”. A lap szerint 18 épületben 1500 amerikai és 1200 francia hivatalnok dolgozik az amerikai kormány különféle szerveiben. Párizsban az Egyesült Államokat a hivatalos nagyköveten kívül három nagyköveti, három követi rangban lévő diplomata, több tucat tábornok, gazdasági szakértő, ügyvéd és az FBI sok ügynöke képviseli. A lap ezzel kapcsolatban rámutat: a franciák kifogásolják, hogy „az amerikaiak mindenbe beleütik az orrukat”. A latinamerikai országok népei szembeszállnak az amerikai imperialisták gyarmatosító kísérleteivel és egyes esetekben arra kényszerítik kormányaikat, hogy az Amerikai Egyesült Államok imperialista uralma ellen irányuló rendszabályokat foganatosítsanak. Az 1952-ben lezajlott események megmutatják, hogy milyen rossz szemmel nézik a latinamerikaiak az Egyesült Államokat és kísérleteit, amelyek segítségével a latinamerikai országokat be akarják vonni egy új háború előkészítésébe. Az Egyesült Államok stanfordi egyeteme által kiadott újság beszámolt arról, hogy az Egyesült. Államok kísérletei, melyeknek segítségével katonai szerződéseket akartak kötni a latinamerikai országokkal, „csütörtököt mondtak". „Mexikóban, Chilében, sőt Uruguayban — írja az újság — ezek a szerződések Amerika-ellenes tüntetésekre adtak okot”. Az „El Nációnál”, az egyik legnagyobb venezuelai újság közölte Mario Briseno Iragorri ismert iró cikkét, amelyben élesen bírálja az Egyesült Államokat, mert ellenzi a latinamerikai országokban az államosítást. A koreai háború Tu Ping, a kínai népi önkéntesek politikai osztályának helyettes vezetője a „Zsenminzsibao"ban ismertette a koreai háború 1952-es eseményeit. Tu Ping a koreai-kínai népi erők tavalyi eredményei közül öt nagyobbjelentőségü eredményt emelt ki: 1. A koreai-kínai népi erők felszerelésének és technikai képzettségének növekedése. 2. Azok a gazdag tapasztalatok, amelyekre a népi erők parancsnokai és harcosai, mind a mozgóhadviselésben, mind az álló háborúban szert tettek. 4 3. A népi erők által épített szilárd védelmi vonalak. 4. A népi erők harcosainak kiváló harci szelleme. 5. A szállítás feladatainak sikeres megoldása. — Mögöttes szolgálatot teljesítő bajtársaink nemcsak elegendő mennyiségű élelemmel és lőszerrel látják el az arcvonalat, hanem könyvekkel és folyóiratokkal is — írja a továbbiakban Tu Ping. — 1952/-ben a koreai-kínai népi erők több mint 240.000 ellenséges katonát semmisítettek meg. Ugyanez alatt az idő alatt lelőttek, illetve megrongáltak több mint 5300 ellenséges repülőgépet. A koreai-kínai népi erők 1952-ben — amellett, hogy visszaverték az ellenség többezer támadásét és megszilárdították arvonalaikat — A „Pravda” közli Tolkunov cikkét, amelynek címe: „Leleplezték McCarran kapcsolatait a gengszterekkel”. A cikk a töbib közt a következőket mondja: „McCarran amerikai szenátor a belbiztosagi kérdésekkel foglalkozó szenátusi albizottság elnöke messze az Amerikai Egyesült Államok határain túl terjedő kétes értékű hírnévre tett szert. McCarran állt azoknak az élén, akik üldözik és hajszolják a haladó gondolkozású amerikaiakat. A szenátor az Amerikai Egyesült Államok „első detektívje” lett. A burzsoá sajtó nagy hangon úgy reklámozta őt, mint az Amerika-ellenes tevékenység ellen harcoló „megvesztegethetetlen lovagot”. A napokban azonban McCarrannel olyan eset történt, amely teljes meztelenségében mutatta be őt. A szenátor maga is bíróság elé került. A vád az volt ellene, hogy megpróbálta tönkretenni a „Sun” című újságot, amely leleplezte McCarran kapcsolatait a gengszterekkel. A megcáfolhatatlan bizonyítékok falhoz szorították McCarrant, aki kénytelen volt néhány érdekes beismerést tenni. Beismerte, hogy játékbarlangok tulajdonosai ingyen etették és itatták őt, hogy sokáig egyetlen dollár fizetség nélkül élt a banditák tulajdonában lévő szállodákban. Ez a „megvesztegethetetlen lo-A „l'Humanité” megállapítja, hogy az amerikai lap erősen szépíti Franciaország amerikai megszállását. Valójában a francia fővárosban az amerikai politikai, gazdasági és katonai hivatalok 400 épületet foglalnak el. A „l'Humanité idézi David Bruce, volt amerikai nagykövet 1951- ben elhangzott kijelentését, amely szerint az amerikai nagykövetségtől függő hivatalnokok száma már akkor 4000 volt. Bruce óvatosan hozzátette, hogy „erről természetesen nem kell beszélni, mivel a franciák azzal vádolnának bennünket, hogy measzálljuk országukat”. „A franciáknak valóban elegük van abból, hogy az amerikaiak mindenbe beleütik az orrukat — írja а „Г Humanite”. A franciák szabadok akarnak lenni saját hazájukban — nem akarják, hogy országuk atombombatámaszpont legyen. Tiltakoznak az ellen, hogy a francia kikötőket fegyverszállításra használják fel és tiltakoznak az ellen, hogy az amerikai trösztök megfojtsák a francia gazdaságot”. „A mi nacionalizmusunk — mondja a cikk többek közt — létfentartási törekvéseink természetes kifejezése, logikus reakció arra a kísérletre, hogy a sokat szenvedett latinamerikai országokat az Amerikai Egyesült Államok közönséges gyarmataivá akarják süllyeszteni". A „Noticias de Hoy” című újság hírt adott a Latin-Amerikában kifejlődő Amerika-ellene's hangulat hullámáról és a következőket írta: „A főképpen amerikaiak ellen irányuló antiimperialista hangulat növekedése minden alkalommal világosabban látható a Latin-Amerikában megfigyelhető legkülönbözőbb megnyilvánulásokban. A lehető legtanulságosabb az a tény, hogy a latinamerikai népi tömegek a választásokon azoknak a csoportosulásoknak és erőknek nyújtanak segítséget, amelyek politikai harci programmjukban leleplezik, hogyan nyomják el és zsákmányolják ki az amerikai imperialisták ezeket az államokat, amelyek programmjukban ígéretet tesznek a külföldi vállalatok államosítására és a washingtoni parancsoktól független külpolitikára”. 1952-es eseményei nagyszámú harcászati jelentőségű ellentámadást hajtottak végre. Ellentámadásaik során behatoltak az ellenség erősen védelmezett állásaiba és egesz ellenséges szakaszokat és századokat semmisítettek meg. A cikk ezután a Kumhvától északra lefolyt heves harcokkal foglalkozva, így ír: — Az ellenség több mint 50.000 embert, jelentős tüzérségi és repülőerőket vetett be a Szangkamrjung térségben emelkedő két magaslat ellen intézett támadásai során. A több mint 40 napos harcokban az ellenség több mint 25 ezer embert veszített anélkül, hogy akár csak az egyik magaslatot is el tudta volna foglalni. Tu Ping befejezésül hangsúlyozza: — A kínai népi önkéntesek — Peng Teh-huai tábornok helyes vezetésével, önfeláldozó magatartásukkal, a koreai néphadsereggel való szoros egységben és a kínai nép lelkes támogatásával — új, nagyjelentőségű sikereket értek el az elmúlt esztendőben. Megszilárdították 1952 előtt aratott győzelmeiket és nagyszerű feltételeket teremtettek újabb győzelmek kivívására. Önkénteseink ereje napról napra növekszik, az ellenség pedig egyre súlyosabb veszteségeket szenved emberben és anyagban egyaránt. Ha a háború tovább folyik, mind kedvezőtlenebb fordulatot vesz az ellenségre nézve, amelyre végső vereség var. vág" „hálából” igen sok szenátortól kérte, hogy szállítsák le a játékbarlangok tulajdonosaira kirótt adót. McCarran . természetesen nem mondott el mindent. Egészen bizonyos, hogy a gengszterek ilyen jelentős szolgálatokért nemcsak egy fiaskó viskit és ingyenes étkezést adtak McCarrannek. A gengszterek szolgálatában álló szenátor kétségtelenül tekintélyes összegeket vágott zsebre. A „New York Post” című újság megjegyzi, hogy McCarran „emlékeztet a magacsinálta szentre, akit rajtakaptak azon, hogy bűnt követ el". Az újság, levonva a következtetéseket McCarran ügyéből, azt tanácsolja a szenátor követőmek és tettes társainak, hogy „az az ember, aki türelmetlen „szuperhazafiságból” üzletet csinál, az legyen buzgó, amikor a szállodaszámláját kell kifizetnie és legyen óvatosabb, amikor kérést intéz jótevői Ügyében, akik az adó megfizetése alól szeretnének mentesülni." McCarran megvesztegetésének története rendkívül jellemző az Egyesült Államok mai politikai életére. Egyes amerikai újságok jogosan teszik fel a kérdést: vájjon nem azért állították-e ezt a megvesztegethető szenátort olyan magas helyre, hogy intézze a szennyes ügyet: vádolja az ártatlanokat és védje a bűnösöket. 3 Üjabb hadjárat indul Kínában a szárazság ellen A „Zsenminzsibao” közli a Kínai Népköztársaság népi közigazgatási tanácsának irányelveit a szárazság elhárításáért és az öntözési rendszer kiterjesztéséért indított kampányhoz. A népi közigazgatási tanács irányelvei felszólítják a kormányszerveket, hogy szervezzék meg a parasztokat és nyújtsanak segítséget új csatornák, tavak létesítéséhez, valamint újabb kutak fúrásához, hogy így lehetővé váljék még nagyobb földterületek öntözése. Az irányelvek hangsúlyozzák a tervszerű erdősítés, folyószabályozás és a talajjavítás fontosságát. Ezek a munkálatok főleg a Sárgafolyó Senszi-tartománybeli mellékfolyói mentén összpontosulnak. Az előkészületeket még a tél folyamán befejezik. A „Zsenminzsibao” vezércikkben kommentálja a szárazság elhárításáért és az öntözési rendszer kiterjesztéséért folyó kampányt és a többi között megállapítja: „Már eddig is sokat tettünk a szárazság elhárításáért. Kampányunk 1952-ben nagy sikereket ért el és fontos szerepet játszott az idei jó termés biztosításéban. Most azonban, amikor az ország iparosítása érdekében hatalmas méretekben megindul a tervszerű építőmunka, állandóvá kell tenni a jó termést”. Fu Co-ji vízgazdálkodási miniszter az öntözés fejlesztésével kapcsolatban a többi között ezeket írja a „Zsenminzsibao”ban: „Az öntözéssel művelt földek területe több mint kétmillió hektárral növekedett ebben az évben. Ez a növekedés nagyobb, mint az 1950 és az 1951-es éveké együttvéve”. A miniszter a továbbiakban kifejti, hogy 1952-ben több mint kétmillió kisebb-nagyobb víztárolót és gátat létesítettek. Ezen túlmenőleg mintegy 753.000 kutat ástak és sok szivattyúállomást helyeztek üzembe. Bővül az iskolahálózat Albániában Az Albán Népköztársaságban szélesre tárultak az iskolák kapui a dolgozók előtt. A felszabadulás óta sok új iskola nyílt meg a városokban és falvakban Albániában ma már minden faluban van általános iskola. Jelenleg minden tizenhetedik ember jár iskolába, nem számítva az esti tagozatok és szakiskolák hallgatóit. A múltban csupán minden Ötvenedik ember részesülhetett oktatásban, s az ország északi részén még súlyosabb volt a helyzet 1945 óta jelentősen megnövekedett a tanítók száma is. Harc a tbc ellen Lengyelországban Varsóban kiállításon mutatják be a tuberkulózis elleni harc eredményeit. A Lengyel Vöröskereszt központi hivatala által rendezett kiállítás bemutatja, hogyan emelkedik a Lengyel Népköztársaságban a tüdőgondozók száma. Míg 1939-ben az országban mindössze 64 tüdőgondozó volt, ma már több mint 300 van. A tüdőgondozókban a felszabadulás óta hatmillió dolgozót vizsgáltak meg, hárommilliót védőoltásban részesítettek. „Béke-expressz” Kínában A Népek Békekongresszusa tiszteletére Kínában a daírení vasúti dolgozók átadták a forgalomnak a „Béke-expressz”-t. A vonat a pekíng—mancsauli útvonalon közlekedik. A kényelmes, szép társalgóval, hálókocsival és étkezővel rendelkező vonat óránkint 130 kilométeres sebességgel közlekedik. A daireni vasúti dolgozók még az idén további két „Béke-expressz”-t adnak át a forgalomnak. Üj bolgár film A Bolgár Filmművészeti Bizottság a minap tartotta meg „A mi földünk” című új bolgár film díszbemutatóját. A film leleplezi az amerikai-angol imperialisták és balkáni csatlósaik mesterkedéseit, amelyekkel megzavarni szeretnék a bolgár nép békés építőmunkáját. A film bemutatja a bolgár határőrök és a határmenti lakosság éberségét és hősi harcát az imperialista kémekkel és diverzánsokkal szemben. Amerika-ellenes megmozdulások Latln-Amerika országaiban A ,/isztakezíI" szenátor, mint a gengszterek barátja
