Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 2. szám

Földmibes 1953. január 11. A kulák nem lehet jó még az alsócsitári EFSz-ben sem Bizonyára sokan vannak, akik hallották már, vagy jól ismerik „A csitári hegyek alatt régen leesett a hó ..kedves népdalt, de egyebet még nem hallottak erről a faluról. Mint a nóta is mondja, Csitár község a Zobori hegyláncolat tövében, a Zsib­­ricei hegycsúcs alatt fekszik. Tavaly még az apró parcellák százait takarta el a hó, ezen a télen pedig már a szövetkezeti tagok nagy tábla földjeit borította be. Ismerkedjünk meg tehát a csitári szö­vetkezettel, nézzük meg közelebbről mit hozott az eltelt esztendő a nagyüzemi gaz­dálkodásba kapcsolódott kis- és középpa­rasztságnak. Mindjárt az elején elmond­hatjuk, hogy a gépi segítséggel jól meg­művelték földjeiket. Időben elvégezték a talajmunkálatokat, aminek meg is lett az eredménye, mert a szövetkezet négy, sőt öt mázsával is nagyobb termést ért el, mint a magángazdálkodók s ugyanakkor az egyénileg gazdálkodók semmivel sem ju­tottak előbbre a nagyobb terméshozamot illetően, addig — mint említettük — a szövetkezeti közös gazdálkodás, munkála­tainak időbeni és jobb elvégzése révén lé­nyegesen emelte a kavicsos földek termő­­képességét. Jó munka — szép eredmények Az egyénileg gazdálkodók élénk figye­lemmel kisérték a szövetkezeti tagok munkáját. Látták, hogy a gépek milyen óriási előnyt jelentenek még ebben a hegy­vidéki faluban is a munkálatok elvégzésé­nél és az aratás alatt nem egyszer csodál­ták meg az önkötözők munkáját. В a 1 k ó Dezső 4 hektáros kisparaszt, aki feleségé­vel és idős apjával éppen akkor aratott, amikor a szomszédos szövetkezeti földe­ken az önkgtözőket vontató traktorok aratták a szövetkezet gazdag termését, azt hangoztatta, hogy a gé^i munka nem elő­nyös, mert sok szemveszteséget okoz. Úgy látszik azonban maga sem hitt szavainak, mert amikor a traktor rövid idő múlva el­hagyta a learatott gabonatáblát, kíváncsi­ságból a szövetkezeti kévéből kihúzott egynéhány kalászt. Saját gabonájából ugyancsak szedett kalászokat és este, ami­kor hazatért a vacsora után összeegyez­tette a két föld termését. A „vizsgálat” nyomban meggyőzte őt, mert a kalászok­ból kihullott gabonaszemek ékésen bizo­nyították, hogy a gépi munkánál sokkal kisebb a szemveszteség. A szövetkezet tagjai az eltelt esztendő alatt rájöttek arra, hogy az állatállomány­ból csak akkor hajthatnak nagyobb hasz­not s akkor érhetnek el sokkal nagyobb eredményt, ha azt közös istállóba helyezik el. Az állatállomány összpontosítását vég­re is hajtották. Súlyos hibát követtek el azonban, hogy nagyrészt csak fiatal' nö­vendék állatokat összpontosítottak, míg teheneiket meghagyták háztáji gazdálko­dásukban. Mennyivel nagyobb eredményt értek volna el, ha arányosan hajtották volna végre az összpontosítást. Még meg kell említeni, hogy ebben a községben is­meretlen volt ezelőtt a juhtenyésztés. A szövetkezet azonban, habár csekély mér­tékben is, bebizonyította, hogy juhte­nyésztéssel is lehet gyarapítani a közös szövetkezeti vagyont. Ment Mártonék 870 munkaegysége A szövetkezeti vagyon gyarapodása a tagság jövedelmében is megmutatkozott. Ment Márton, aki három hektárral lépett a szövetkezetbe, örömmel mondja el, hogy lényegesen megváltozott a helyzete s anyagilag is jobban áll, mint egyénileg gazdálkodása idején. Az eltelt esztendő alatt egymaga 674 munkaegységet szer­zett. Ámde a felesége is kivette részét a közös munkából. Sőt a fia is belekapcso­lódott a csúcs munkák idején, összesen 870 munkaegységet szereztek. A cséplés után 16 mázsa kenyérgabonát és egyébb takarmánymagot is kapott jutalomképpen, pénzben pedig december elsejéig több, mint 40.000 korona jövedelme volt, amihez hozzájön az 50 százalék, amit az évvégi elszámolásnál, mind gabonából, mind pénz­ből -kap. Mátyus István másfélhektárral lépett a szövetkezetbe és annak ellenére, hogy csak az aratás után kapcsolódott a közös munkálatokba ezideig 15.000 korona előleget kapott. Kulák nem való a szövetkezetbe Az egyénileg gazdálkodók ezzel szemben a földek helytelen művelésével alig ter­meltek annyit, hogy kifutotta volna az ál­lammal szemben vállalt kötelezettségük teljesítésére. A szövetkezet eredményeiből azonban világosan láthatják, hogy az ő régi, elavult termelésükkel nem vehetik fel a versenyt a szövetkezet tagjaival a termelés fokozására. Ezáltal csökken a jö­vedelmük és az életszínvonaluk is. Nagy hiba, hogy sem a helyi pártszervezet, sem a Helyi Nemzeti Bizottság nem fejtett ki megfelelő felvilágosító munkát, nem be­szélt a kis- és középparasztsággal, nem használta ki a szövetkezet sikereit a közös gazdálkodás előnyeinek kidomborítására. Ezenkívül az osztályharc kérdését is fi­gyelmen kívül hagyták. A szövetkezeten kívül álló parasztság pedig nem jó szem­mel nézi, hogy még mindig nem távolítot­ták el a szövetkezetből a befurakodott osztályellenséget; Vámos „urat”, aki a könyvelői tisztségben „ténykedik”. Pedig Vámos „úr”, több mint 30 hektár földön gazdálkodott és sem ő, sem felesége soha­sem dolgozott. Annakidején két cselédet tartott, de amikor látta, hogy a kizsákmá­­nyolókra nem nagy jövő vár, úgy három évvel ezelőtt, elérkezettnek látta az időt arra, hogy megszabaduljon földjeitől, amelynek nagyrészét a faluban és a szom­szédos községek gazdálkodói között nagy pénzért eladta. A drága pénzen eladott földek árán személyautót vásárolt magá­nak, ahelyett, hogy a megmaradt 7 hektár földjét művelte volna. A beszolgáltatási kötelezettségét sem teljesítette s amikor ezért felelősségre vonták elhatározta ma­gát s tagnak jelentkezett a szövetkezetbe, ahol a könyvelői funkcióval bízták meg. A csitári kis- és középparasztság nagyon jól ismeri Vámos „urat”, aki ezelőtt, mint e fentiekben említettük a falu lakosait is kizsákmányolta, többek között Balkó Jó­zsefet, a helyi pártszervezet elnökét is, aki huzamosabb ideig cselédeskedett Vámos és felesége birtokán. Igen ám, de Vámos úr szépen tud beszélni és vannak olyanok, akik elhiszik, hogy ő valóban jól akar dol­gozni, holott számos példa bizonyítja, hogy a szövetkezetbe furakodott kulák, minden téren ártalmára van a közös gazdálkodás­nak. A szövetkezet megszilárdításáról és to­vábbfejlesztéséről szóló párt- és kormány­­határozat, valamint az EFSz-ek mintasza­­bályzattervezete nyiltan kimondja, hogy „A szövetkezet tagjai nem lehetnek kulá­­kok és a kizsákmányoló osztály más tag­jai”. Az ilyen elemek úton útfélen akadá­lyozzák a közös gazdálkodás előrejutását, mert nem nyugszanak meg sorsukban. A jövőben a helyi pártszervezetnek a szö­vetkezet tagjaival karöltve meg kell tisz­­titaniok szövetkezetüket az osztályellen­ségtől, mert csakis ezáltal nyerhetik meg a falu többi kis- és középparasztját a nagyüzemi gazdálkodásra. Szombath A törnöd EFSz-ben megvitatták a szövetkezetek mintaszabályzat tervezetét A vágsellyei járás szövetkezeteinek tagsága nagy örömmel fogadta az országos szövetkezeti konferenciáról szóló javaslatot, amelyben egyebek között a mintasza­bályzat tervezetét fogadják el szövetkezeteink tagjai. A mintaszabályzat tervezete még hatékonyabb hozzájárulást jelent íalvainkon a szövetkezeti gazdálkodás megszi­lárdításában. Éppen ezért szövetkezeteink tagjai élénk figyelmet szentelnek a sza­bályzattervezet áttanulmányozásának és észrevételeiket vagy javaslataikat a taggyű­léseken szívesen nyilvánosságra hozzák. A tornóci EFSz-ben ugyancsak megvi­tatták a mintaszabályzat tervezet pontjait és széleskörben foglalkoztak a szövetke­zeti vagyon kérdésével is. A mintaszabály­zat tervezet érvényrejutásával pontosan tudni fogják, kire hárul a felelősség a kö­zös gazdálkodásért, sót a mezőgazdasági felszerelések karbantartásáért is. Egyebek között megállapítást nyert, hogy a minta­­szabályzat tervezetben nincsen szó az ag­­ronómus munkájáról. Ezenkívül rámutat­tak azokra az alapvető hibákra, amelyeket az eltelt esztendő alatt elkövettek és ame­lyeket ebben az évben ki kell küszöböl­niük. Molnár József, az első munkacsoport vezetője például megemlítette, hogy a mintaszabályzat tervezet megvitatása nagy változást hoz majd a szövetkezetükbe és a tagok között is megszilárdul a munkafe­gyelem, ami a sikeres gazdálkodásnak egyik fő feltétele. Ebből kifolyólag még hozzátette, hogy a munkaerkölcs leromlá­sa a túlméretezett háztáji gazdálkodás kö­vetkeztében harapódzott el a szövetkezet tagjai között, s javasolta a tagok földte­rülete ne haladja meg a félhekjíárt, mert ez nem is helyes és egyenesen szabályelle­nes. A tocsnicai EFSz első lett szlovákiai méretben a szocialista munkaversenyben A munkaverseny országos kiértékelésé­nél Szlovákiában a losonci járásban lévő tocsnicai (tósári) EFSz nyerte el az első helyet. A szövetkezet tagjai az elsőséget elsősorban is azzal érdemelték meg, hogy a szocialista munkaverseny fontosságát helyesen értelmezték s ezáltal hozzájárul­nak hazánkban a szocializmus kiépítéséhez. A tocsnicai szövetkezet tagjai az őszi munkálatok megindulásakor két mezei munkacsoport megszervezésével kezdték el a vetés és a begyűjtés munkálatait. A két munkacsoport 56 tagját négy csoport­ra osztották fel, hogy így könnyebben el­végezhessék feladataikat.' A vetést az ag­rotechnikai határidők betartásával végez­ték és nem feledkeztek meg a szükséges műtrágyák alkalmazásáról sem, sőt az is­tállótrágyát is kihordták a földekre, ame­lyet nyomban beszántottak. Jó munkaszer­vezéssel öt nappal a tervezett idő előtt végezték el az őszi munkálatokat és hat hektárnyi kihasználatlan területet vettek művelés alá. A szövetkezet minden termelési ágában folyik a munkaverseny a magasabb ter­méseredmények eléréséért. A szövetkezet tagjai ennek köszönhetik, hogy úgy a be­szolgáltatási kötelezettségeiket, mint ter­vüket teljesítették. Nagy segítségükre volt a szovjet tapasztalatok alkalmazása is, amely szintén nagyban fokozta munkájuk eredményeit. Például a sertéstenyésztés­ben meghonosítoták a Ljusková módszer alkalmazását, amelynek segítségével ma­gas elléshozamot érnek el tenyészkocáik­­tól, átlag 13—14 malacot egy fészekből. Amint láthatjuk, a szövetkezet az évi mun­ka és pénzügyi terv szerint gazdálkodik s így vált lehetővé, hogy termelési tervüket mindenben 1000/0-ra teljesítették. Mezőlaborc járáshoz tartozó Bresztovce községben az 1952-es év márciusában alakult meg az EFSz. Azóta már két sertéshizlaldát és egy tehénis­tállót hoztak tető alá. Az állatállomány összpon­tosításával is igen előrelendültek, ezáltal meg­teremtették állatállományuk hasznossága foko­zásának előfeltételeit. * .tó. A szövetségi vasútvonal és a béke-vasút építői a közelmúltban gyű­lésre jöttek össze, ahol megtárgyalták az épít­kezések meggyorsításának módozatait. A két vasútvonal építőinek igyekezete újabb értékes kötelezettségvállalásokban csúcsosodott ki. A ruzsini viaduktot július elsejéig befejezik. Ez 30 nap megtakarítást jelent, pénzértékben ki­fejezve pedig 250.000 koronát tesz ki. A koszto­­lányi szakaszon dolgozók vállalása 15 munkanap megtakarítás, összesen 170.000 korona értékben. lllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHlllllllllllllllllllllllinillltlIlllllllllllllllllllilliillllllllllllllill A bacsfai EFSz-t is meg kell tisztítani a kulákoktől A somorjai járásban az őszi munkák sikeres és mielőbbi befejezéséért folyó munkaver­­senyben a bacsíai Egységes Földműves Szövetkezet került az első helyre. Miért sikerült első­nek befejezniük az őszi munkálatokat? — Elsősorban azért, mert páros versenyben álltak a keszőcési szövetkezettel, mely mozgósította a tagokat a munkák gyorsabb és jobb elvégzésére. A legnagyobb lendületet azonban a Gottwald elvtárs születésnapi évfordulójára, továbbá a Szov­jetunió Kommunista Pártja XlX-ik kongresszusa tiszteletére tett munkafelajánlásaik százszá­zalékos teljesítése adta meg, miszerint vállalták, hogy a kitűzött idő előtt, vagyis öt nappal hamarább befejezik az őszi munkálatokat. A keszőcési EFSz-el folytatott páros-verseny, habár határozottan eredményes volt, hibától mégsem volt mentes, mert mégnagyobb ered­ményeket elérhettek volna, ha a csoporton be­lül is kifejlődik az egyéni munkaverseny, mely a csoport-munkaverseny tulajdonképpeni alap­ja. Múlt évi gazdálkodásuk tapasztalatait az 1953 évre szóló pénzügyi és gazdasági terv elkészíté­sénél jól felhasználják; sokkal körültekintőbbek lesznek a munkaegységek betervezésénél is, nem úgy mint tavaly, hogy egyes munkafolyamatok­ra gyakorlati tapasztalat híjján s mondjuk meg őszintén — bizonyos felületesség is közreját­szott — nem terveztek be munkaegységet. Az állatok felvásárlására fordítandó pénzösszeg be­tervezése is kimaradt. Ezekből a hibákbál sokat tanultak s a mostani terv elkészítésénél sokkal gondosabban járnak el. Az EFSz vezetőségét átszervezték, illetve vál­tozásokat eszközöltek; rájöttek arra, hogy 300 hektáros szövetkezetben küiön agronómus be­állítása a jelenlegi helyzetben még nem fizető­­dik ki, ígyhát ezen feladatok elvégzését a szö­vetkezet elnöke, a raktári teendőket pedig a zootechnikus fogja végezni. A szövetkezet beadási kötelezettségét dolgozó népünk államával szemben 100 százalékra telje­sítette. A tervezettnél többet adott be: tejből 8000 literrel, mely 30 százalék többletnek felel meg, marhahúsból 200 százalék, tojásból 109 százalék, s búzából 105 százalékra tett eleget. — Zabból 4.20 mázsával termeltek többet hek­táronként, s a napraforgó is jóval nagyobb ter­mést adott az előírt mennyiségnél. Mindezt az idejében végzett vetéssel, gondos növényápolás­sal, a talajnedvesség jó megőrzésével érték el. Az állattenyésztés terén is jó eredményeket értek el, különösen a tehenészetben, ahol a fe­­jési átlag 8—10 liter. Nem egy olyan tehenük van, amely naponta 15 literen is felül ad. A tejátlag további emelését Malinyinova szov­jet fejőnő módszerének bevezetésével, (a tőgy­masszázs és a napi háromszori fejés), fogják fo­kozni. A növénytermelési és az állattenyésztési munkacsoportba a tagokat nem önkényesen osz­totta be a vezetőség, hanem a tagok saját ma­guk választották meg munkakörüket, mely egész­séges munkaerkölcs kialakulásának alapját ve­tette meg. így a tagok otthon érzik magukat saját munkaterületükön, illetve helyükön. Azonban többet kellene foglalkoznia a vezető­ségnek a tagok és saját maguk iskolázásának ügyével: ne támaszkodjanak e téren teljesen a járás mezőgazdasági osztályára, mely képtelen az egész járás szövetkezeteiben a tagság ren­delkezésére szakelőadókat biztosítani. Községen­ként négy előadás téli időre a járás részéről biztosítva van, de csupán ennyi nem elegendő, fontos, hogy a szövetkezet tagjai saját maguk is kezdeményezőleg lépjenek fel e téren. Kér­jek meg az olyan embereket, akik nem kimon­dottan szakelőadók, de értenek jól a mezőgaz­dasághoz, s már gyakorlati tapasztalatokkal ren­delkeznek a szocialista gazdálkodás terén, hogy időnként tartsanak egy félórás, vagy egy órás előadást. Ha értékes vita fejlődik ki az előadás után, abból is sokat lehet tanulni. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságra vonatkozó párt- és kormány­­határozatokat gondosan áttanulmányozzák, még előadó sem kell, csak egy jó olvasó és egy vi­­tavezetö, — de a bacsfai szövetkezet vezetősé­ge erre nem gondolt. Sokkal nagyobb figyelmet kell szentelniök a jövőben a párt- és kormány­­határozatok megvitatására. Ezen határozatok is­merete elengedhetetlenül szükséges, mely idő­­ról-időre megszabja mezőgazdasági feladatain­kat az ötéves terv keretében, de utat mutat a hibák helyes és gyors kiküszöbölésére s a mun­ka szocialista módon való megszervezésére is. A párt- és kormányhatározatok ismeretének hiá­nyára vall például a „jó kulák’.’ elmélet is, mely beférkőzött egyes vezetők gondolatvilágába. Ezt a káros elméletet gyökerestől ki kell irtani, mi­vel ez elaltatja az osztályéberséget s később a szövetkezet tagsága látja a kárát. A párt- és kormányhatározat világosan ki­mondja, hogy a kulákokat ki kell zárni az EFSz­­bdl és ez a bacsfai EFSz-re is vonatkozik. Mit keres tehát a szövetkezetben özvegy Galambos­­né, 34 hektáros kulákasszony és a többi 22.19 és 17 hektáros kulákok? — A szövetkezet ren­des, becsületes tagjai zárják ki soraikból az oda befurakodott osztályellenséget, a falu volt kizsákmányolóit, a Galambosnékat és társait, akik előbb-utóbb a tönk szélére s pusztulásba sodornák virágzásr^k indult szövetkezetüket. Kováé* István I

Next

/
Oldalképek
Tartalom