Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-09-28 / 39. szám

4 1952. szeptember 28. Méltóan ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35-ik évfordulóját A marcellházi EFSz-be tömörült kis. és középparasztok nagy lelkesedéssel készülnek a SZK(b)P XIX. kongresszusának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35-ik éves évfordulójának megünneplésére. Valamennyien tudjuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mit hozott a mi számunkra is. Ennek a napnak az emléke mélyén belevé­sődött dolgozó parasztságunk szívébe, mert a szovjet dolgozók győzelme meghozta ne­künk is a szabadságot. Szövetkezetünk megerősítésével és a jó termés biztosításával készülünk a SzK(b)P XIX. kongresszusának megünneplésére Perbete község kis- és középparaszt­jai a SzK(b)P XIX. kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünneplésére megtették a szükséges előkészületeket. Szövetkeze­tünk megerősítése érdekében 170 kis- és középgazdálkodót nyertünk meg a szövetkezeti gazdálkodásnak s így a ku­­lákokon és a spekulánsokon kívül már mindenki tagja a szövetkezetnek.’Újabb 420 ha földdel szaporodott a szövetke­zet vagyona, újabb munkaerők kapcso­lódnak be a közös munkába, hogy a jövőben minél nagyobb terméshozamot biztosítsunk. Itt vannak közöttünk Mátyás József, Szabó László és a többi egyénileg gaz­dálkodók is, akik megértették, hogy a boldogabb jövő megalapozását csakis velünk együtt, a közös munkával lehet megvalósítani. Nem is lehet nagyobb \ dicsőség, mint szövetkezeti tagnak len­ni és közös erővel építeni a szocializ­must. Jakab Julis néni is megtalálta a helyét, amikor a 3 hektárjával belépett a szövetkezetbe. Szövetkezetünkben a legnagyobb5 ütemben folynak az őszi munkálatok. Már eddig elvetettünk 10 ha repcét, amely már szépen kikelt és 100 ha őszi árpát. Az őszi bú^a vetése alá folya­matban van a talaj előkészítés. A beta­karítási munkálatokkal is szépen hala­dunk. Közellátásra beszállítottunk 380 q burgonyát és ugyancsak beadtunk 14 ha-on termelt kendert, amelyből szép termésünk volt. Minden előfeltétel megvan arra, hogy az új tagok bekapcsolódásával az őszi vetési munkálatokat jóval a tervezett idő előtt befejezzük. Sütti József Perbete. A bodrogszerddhelyi EFSz-ben rizstermelés­ből 50—60 q-ás hektárhozamot várnak. A gazdag termés betakarításában jelentősen be­kapcsolódnak a női csoporttagok is. E nagy nap iránti tiszteletünk jeléül elha­tároztuk, hogy kötelezettségvállalásainkkal hozzájárulunk hazánkban a szocializmus mi­előbbi kiépítéséhez, hogy ezáltal mi is méltó tagjai lehessünk annak a nagy béketábor­nak, amelynek élén a szovjet dolgozók áll­nak. Ezért elhatároztuk, hogy őszi vetésein­ket a kiűzött határidő előtt elvetjük, amely biztosíték lesz a magasabb terméshozam el­érésére. Növeljük szarvasmarha- és a sertés­­állományunkat, hogy a jövőben több húst biztosítsunk ipari dolgozóink részére. Az új tagok állatállományát a legrövidebb időn be­lül összpontosítjuk és erre a célra megfelelő épületeket adaptálunk. , A burgonya és kukorica betakarítását ide­jében elvégezzük és a bőséges takarmány­alap biztosítása érdekében a kukorica kórót is idejében betakarítjuk. 1. Gazdasági iskolánk mindenegyes tanulója védnökséget vállal járásunk valamelyik EFSz-e fölött, ahová hetenként egyszer ellá­togathat és tanácsokkal látja el a szövetkezeti tagokat a termelésben és a pénzügyi terv ki­dolgozásában. Ezúttal a saját képességét is fejleszti gyakorlati és elméleti szempontból. 2. A tanári karral együttesen védnökséget vállalunk a kövecsesi EFSz fölött, amelynek minden támogatást megadunk, hogy a szövet­kezet rövid időn belül mintaszövetkezetté fej­lődjön a tornalji járásban. 3. Vállaljuk ezen szövetkezetben 1 hektár répa kiszedését és betakarítását. 4. Betakarítjuk a Micsurin-kertben kiter­melt zöldségféléket és előkészítjük a talajt a Dolgozóink közellátásának biztosítása ér­dekében határidő előtt teljesítjük beszolgál­­tatási kötelezettségeinket. Az ez évre előírt 82.500 liter tejet már október 15-ig beszolgál­tatjuk s a következő hónapokban már terven felül fogunk szállítani. Sertésgondozóink ez év október 30-ig 100 mázsa sertéshúst adnak át a FRSz-nek és így a sertéshúsból is ele­get teszünk beszolgáltatási kötelezettségünk­nek. A szövetkezet dolgozóit állandóan nevel­jük, hogy a közös gazdálkodás megismerésé­vel kialakítsuk a jobb munkaerkölcsöt. Tö­rekvéseinkben bízunk az újonnan megválasz­tott Helyi Nemzeti Bizottság támogatásában is és így biztos léptekkel haladunk a kitűzött cél felé. MARIKOVEC ALADÁR, 1 Marcellháza. jövő gazdasági évre. Egy pár parcellát beve­tünk őszi veteménnyel. 5. Iskolánk átépítésénél a legszükségesebb időben ledolgozunk 200 brigádórát. 6. Betanuljuk a Szabad szél című, haladó színművet, amellyel meglátogatjuk a járás szövetkezeteit a hosszú téli estéken. 7. Ebben az évben jobban megszervezzük a politikai körök munkáját, amelyhez egyút­tal szoros támogatást kérünk a járási CsISz vezetőségétől. Ezen kötelezettségvállalásunkat 100%-ban szándékszunk teljesíteni, hogy így is kifeje­zésre juttassuk szeretetünket és hálánkat Pártunk és Kormányunk iránt a sokoldalú támogatásért A kövecsesi gazd. isk. tanulói. Az alisláli EFSz tagok köfelezelfségváltalásai Az alistáli szövetkezeti tagok szép kötele­zettségvállalással készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára. — Ezekben a napokban még jobban akarnak dolgozni, hogy így fejezzék ki hálájukat népi demokratikus rendszerünk iránt. Kötelezett­ségvállalásuk legfőbb pontja az őszi munká­latok idejében való elvégzése. A napi mun­kát tervszerint végzik, a csoportok és egyé­nek munkáját pedig mindennap kiértékelik. A szövetkezeti tagok magukévá tették ezen kötelezettségvállalás fontosságát és jól be­kapcsolódnak a munkába. Különösen jól dol­gozik Vég Géza, mezőgazdasági csoportja, melynek tagjai csak nemrégen léptek a szö­vetkezetbe. A szövetkezeti tagok már elvé­gezték a kukoricatörést. Azonkívül 28 ha föld­területről begyűjtötték a burgonyát is. Ezen munkákkal párhuzamosan haladnak az őszi vetéssel is, mert eleget akarnak tenni köte­lezettségvállalásaiknak. Ezideig 50 ha őszi­árpát és 85 ha rozsot vetettek el keresztsoros vetéssel, azonkívül 28 ha-on elvégezték a repce vetését. A jó munkamegosztás mellett a szövetkezeti tagok találnak időt a közös is­tálló felépítésére is. Rövid időn belül 600 da­rab sertést és 1100 darab'szarvasmarhát he­lyeznek át az új, modern közös istállóba. — Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az alistáli szövetkezeti tagok nagy léptekkel ha­ladnak a fejlődés útján és szövetkezetük rö­vid időn belül mintaszövetkezetté fejlődik. BULLA LAJOS, AlistáL A naprágyi EFSz sikeresen halad előre az őszi munkák elvég­zésében A naprágyi szövetkezeti tagoknak e napok­ban lehetőségük nyílott arra, hogy meggyő­ződjenek arról, hogy határukban is, amely' ugyan dombos, nagyon jól bevált a gépek munkája. A hernyótalpas traktorok előtt nincsen akadály, amely hátráltatná az őszi munkák elvégzését. A naprágyi dolgozók ed­dig el sem tudták képzelni, hogy a gépek ilyen hatalmas feladatokat képesek végre­hajtani. Nem beszélve arról, hogy a traktor jobb minőségű munkája mellett olcsóbb, mint az igásfogat. A gépek hatásos segítsége mellett a szövet­kezeti tagok 10 nap alatt elkészítettek 50 hek­tár földterületet az őszi vetésre. Ezt a mun­kát Kovács László, az abafalvai traktorbri­gád traktorosa végezte el, amiért a naprágyi szövetkezeti tagok ezúton is köszönetüket fí­­jezik ki. így a gépek segítsége lehetővé teszi, hogy az új szövetkezeti tagok más munká­tokat is időben elvégezzenek. Lelkes munká­juk bizonyítéka az is, hogy két és fél nap alatt 25 ha területen végezték el az istálló­trágyázást. y Ügy a vezetők, mint a szövetkezeti tagok azon igyekeznek, hogy munkájukkal bebizto­sítsák gyermekeink és a dolgozó népünk jobb jövőjét. RAGÁLYI FERENC, Tornaija A kövecsesi gazdasági iskola tanulói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére Mi, a kövecsesi gazdasági iskola tanulói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszte­letére kötelezettségvállalást teszünk, hogy így fejezzük ki hálánkat szeretett Pártunk iránt. Tudjuk, hogy a Nagy Októberi Forradalom tette lehetővé számunkra, hogy ma szabadon tanulhatunk és az iskola padjaiban ülve elsajátíthatjuk a fejlett mezőgazdasági tudományt, amelyet szocialista hazánk felépítésére használunk fel. E nagy nap alkalmából a következő kötelezettségeket vállaljuk: A világ leghaladóbb mezőgazdaságának útja A szovjet mezőgazdaság ötéves terve,\ mint az az ötéves fejlesztési terv irányelveiből ki­tűnik, nagy kihatással lesz az egész világ me­zőgazdaságának fejlődésére. Az SzK(b)P XIX. kongresszusa elé kerülő javaslat irányelvei feltárják a világ leghaladóbb mezőgazdasá­gának nagyszerű távlatait. A szocializmust építő országokban s ezek között hazánkban is A kis- és középparasztok az ötödik sztálini ötéves tervben Ugyancsak reményteljes jövőjük képét látják, amit e pillanatokban alig lehet átfogni. Magától ért­­jhető, hogy ezek a gigantikus prespektívák erősen fellelkesítik a dolgozó parasztságot, a szövetkezeti nagytermelés kiépítéséhez és megszilárdításához. Az ötödik sztálini terv ismételten emlékezteti dolgozó parasztjain­kat, hogy milyen felmérhetetlenül nagy se­gítséget kapnak a szovjet mezőgazdaság és a szovjet kolhozparasztok tapasztalatainak fel­­hesználása révén. Hiszen a világ legtökélete­sebb mezőgazdaságának gazdag tapasztalatai jelentik a legértékesebb tőkét dolgozó pa­rasztjainknak a falu szocialista kiépítésében és legfőbb biztosítékai annak, hogy a jövőben ők is elérhetik saját gazdaságuk olyan ha­talmas fejlődését, mint amilyen az ötéves terv javaslatai révén buzdítja őket. Az ötödik ötéves terv ugyanekkor nagy ki­­hatással van a kapitalista államok földmű-1 veseire is, mert a kapitalista államok dolgozó parasztjai össze fogják hasonlítani saját éle­tüket a szovjet parasztság életével, össze­hasonlítják nap-nap melletti kizsákmányolá­sukat a földbirtokosok, bankárok és börzések által, a szovjet kolhozparasztság jólétével és kulturális fejlődésével, összehasonlítják min­dennapi rettegésüket, hogy a bank, uzsorás vagy valamilyen végrehajtó ki ne hajtsa őket kis terméshozamot hozó földjükről, a szov­jet kolhozparasztok szabad életével, akik a hektárak százain, sőt ezrein évről-évre ma­gasabb terméshozamokat érnek el s egyre gazdagabbak. Ki van zárva, hogy ilyen ösz­­szehasonlítás végül is a kapital ista államok dolgozóit egyre nagyobb tömegekbe ne tömö­rítse, a haladó frontba és a béke táborába, ami annyit jelent, hogy mindegyre határozot­tabban csatlakoznak a munkásosztályhoz a kizsákmányolok karmaiból való felszabadu­­lásukértT Azok a gigantikus feladatok, amelyeket a sztálini ötéves terv javaslatai szabnak meg a szovjet mezőgazdaságnak, nem lennének el­képzelhetők hatalmas gazdasági és erkölcsi­politikai alap nélkül, amelyeket az előző öt­éves tervek építettek ki. A négy sztálini öt­éves terv a szegény- mezőgazdasági kisterme­lésből kiépítette a világ legtökéletesebb és leggazdagabb nagytermelését és az elmaradt földművesből a világ legkulturáltabb és leg­­öntudatosabb parasztságát fejlesztette ki. Az első ötéves tervnek az volt a feladata, hogy bebiztosítsa a szocializmus győzelmét a falvakon. Az első ötéves terv eredményeivel kapcsolatosan Sztálin elvtárs 1933 januárjában többek között a következőket mondotta: „Az ötéves terv legfőbb feladata az volt, hogy az apró és elaprózott gazdaságok a nagy kollek­tív gazdaságok alapjára helyezkedjenek, hogy ezáltal be legyen biztosítva a szocializmus gazdasági alapja a falvakon és így ki legyen küszöbölve a kapitalizmus felújításának le­hetősége a Szovjetunióban.” Az első ötéves terv ezt a történelmi felada­tot teljesítette. Az ötéves terv végén az ösz­­szes gazdaságok több mint 50%-a a kolho­zokban volt és az összes földterület 70%-át már a kolhozok művelték. Emellett az első ötéves terv megoldott még egy másik fon­tos feladatot is a mezőgazdasági termelésben — a gabonatermés bebiztosítását. Addig, amíg a kollektivizáció előtt a mezőgazdasági kis­termelés csupán 500 vagy 600 millió púd ga­bonát tudott beszolgáltatni, az ötéves terv utolsó esztendejében a mezőgazdaság már 1200—1400 millió púd gabonát adott be. — Hogy ez milyen hatalmas Sikert jelent, azt úgy tudjuk még jobban felmérni, ha vissza­­emlékszünk arra, hogy ugyanebben az időben a fő gabonatermelő kapitalista országok a gabonaterületek vetését 8—10%-kal csökken­tették. Az Egyesült Államok ezenkívül a gya­pottermést 15%-kal, a cukorrépa vetés terü­letét pedig Németország és az akkori Cseh­szlovákia 22—300/0-kal csökkentették. Ugyan­ekkor a mezőgazdasági termelés értéke az Egyesült Államokban 11 milliárd dollárral csökkent, még 1932. évben 5 milliárd dollár­ral. A második ötéves terv a mezőgazdaságot már a kolhozok széles alapján építette, ezért főfeladata nem a kollektivizálás ütemének gyorsítása volt, hanem a kolhozok szervezeti megszilárdítása. Sztálin elvtárs 1933 január­jában kijelentette: „A kolhozokat megszilár­dítottuk és a régi, egyéni gazdálkodáshoz az út mindörökre el van zárva. Most az a fel­adatunk, hogy a kolhozokat szervezetileg megszilárdítsuk, ki kell belőlük zavarni a káros elemeket, ki kell keresni a valóban megbízható bolsevista kádereket a kolhozok számára és a kolhozokat valóban bolsevisták­ká kell tenni”. Továbbá a mezőgazdasági termelés kiszélesítése és fokozása volt fon­tos, különösen az állattenyésztés terén, mert amint Sztálin elvtárs 1934 januárjában ki­fejtette: „Az állattenyésztés kérdése ma épp­olyan elsőrendű kérdés, mint amilyen teg­nap a gabonáé volt, amelyet már megoldot­tunk.” A termelés kérdéseinek megoldásánál elkerülhetetlenül szükséges volt a tudomány széleskörű kihasználása a mezőgazdaságban és ennek kapcsán a gépierő kihasználásának állandó fokozása. Mert Sztálin elvtárs szavai szerint: „a munkafolyamatok gépesítése olyan új és döntő erőt jelent, amely nélkül nem tarthatjuk be lendületünket és termelésünk új terjedelmét”. Végül az ötéves terv egyik főfeladata az volt, hogy a kolhozparasztság életszínvonalát lényegesen emeljék, ami nem­csak, hogy lehetséges volt, de egyben szük­séges is, mivel a Szovjetuniónak Sztálin elv­társ. szavai szerint, már megvolt mindene ahhoz, hogy a kolhozparasztok a kolhozföl­dek gazdag dolgozóivá váljanak. A második ötéves terv nagyszerűen telje­sítette a kijelölt feladatokat. A gabonabeta­karítás az első ötéves terv utolsó évében 69,870.000 tonnáról, a második ötéves terv végére 120,290.000 tonnára emelkedett, mi­közben pl. a megszokott gabonaalap Ukrajná­ból — amely ezidő szerint mintegy 400,000.000 púd gabonát produkált — áttevődött a Szov­jetunió keleti és északi részeibe, amelyek már 1.1—1.2 milliárd púd árúgabonát produkál­tak. Világos, hogy ilyen áttolódás csakis a kolhoz mezőgazdasági termelés alapján tör­ténhetett meg. A gépesítés fejlődése, továbbá a technika és a tudomány behatolása a mezőgazdaságba, magas fokot ért el. Az első ötéves terv 160.000 átlagosan 15 lóerős traktorával szemben a másik ötéves tervben 512.000 traktort kapott a mezőgazdaság, hasonló lóerő átlaggal. A gépállomások csupán 1937-ben több mint 7 millió 200 ezer egészévi munkaerőt takarí­tottak meg a kolhozoknak. A második ötéves tervben a kolhozok szá­mára 3.935.000 képzett szakembert (kombájn­vezetőket, traktorosokat, mezei és állatte­nyésztési csoportvezetőket, könyvelőket stb.) tanítottak ki. A második ötéves terv végéig a kolhozlaboratóriumok száma 12.363-ra emelkedett. A kolhozparasztság gazdasági helyzetének mély változásáról legmeggyő­zőbben tanúskodik az a tény, hogy míg a forradalom előtt egy gazdasági egységre átla­gosan 7 ha-nyi terület esett (emellett a felé­nek nem volt több 1—2 ha földnél) a kolho­zokban egy egységre 20 ha esett. A kolhoz­parasztok jövedelme csupán 4 év alatt 1934— 1937-ig több mint 2.7-szer növekedett pénz­ben. A szovjet mezőgazdaság további hatal­mas fejlődése a harmadik sztálini ötéves terv idején, Hitler alávaló és gonosz támadása kö­vetkeztében meg lett szakítva. A háború a kolhozintézmény nehéz próbája volt, de a kolhozok ezt a próbát nagyszerűen kiállták. A kolhozintézmény bebizonyította, hogy úgy a frontot, mint a hátteret megfelelő mennyi­ségű élelmiszerrel, az ipart pedig megfelelő nyersanyaggal tudja ellátni. A kolhozrend­szer egyben az egész világot meggyőzte ar­ról, hogy csakis a szocialista mezőgazdaság tud győzelmesen kiállni egy olyan próbát, amilyen a második világháború és hatalmas területek megszállása volt. Csakis a szocia­lista mezőgazdaság tudta megalkotni azokat a feltételeket, amelyek az emberi történelem legnagyobb győzelméhez vezettek. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom