Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-08-24 / 34. szám

8 1952. augusztus 24. Az ipolysági kulákok álarc nélkül A nagymegyeri EFSz tagjai nem elégedtek meg azzal, hogy beadási kötelezettségüknek 100 százalékban eleget tettek, azonkívül még 100 mázsa gabonát adtak be terven felül. A szö­vetkezeti tagok ezzel mutatják ki nagy sezretetüket szocialista hazánk dolgo­zó népei iránt. * A kékkői járásban az elmúlt hét folya­mán 9 új szövetkezet alakult. Az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok mind véget vetettek az egyéni gazdál­kodásnak. Ügyszintén a járás többi fal­vaiban is megalakultak az előkészítő bizottságok. A zselízi EFSz tagok az aratás idején 3 nappal, a cséplés ide­jét 2' nappal lerövidítették, mivel a cséplést két műszakban végezték. Amint beszolgáltatási kötelességüknek 100 százalékban eleget tettek, hozáfog­­tak a természetbeni járandóságok szét­osztásához. Mindenegyes szövetkezeti tag megkapta a ledolgozott munkaegy­ségei után járó gabonát. * A nyitrai kerület állami birtokainak dolgozói az aratási és cséplési munkák sikeres elvégzése után felkészültek az őszi munkálatokra. Mindenegyes álla­mi birtokon előkészítik a talajt az őszi repce alá. Hordják az istállótrágyát, már a repce vetéséhez szükséges gépe­ket is kijavtíották. A repce vetését csak a jövő héten kezdik meg, de a föld előkészítését tovább folytatják, ami­­által előkészítik a talajt a jövöévi ter­méshez. • A sárfai és a csatai EFSz-tagok párosversenyben állnak egymással. Ver­senyt a következő pontokban foglal­ták össze: az agrotechnikai vívmányok legszélesebb mértékben való felhasz­nálása, a keresztsoros vetések alkal­mazása, az időbeni vetés, a burgonya, kukorica és a répa idejében való be­takarítása. Mind a két' szövetkezetben lázasan hészülnek a munkákra. * Az árokmajori állami gazdaságban jól bevált a keresztsoros vetés annak ellenére, hogy földjeik nagyobb része erdő és dombok között fekszik. A ke­resztsoros vetésű búza mégis 35—40 mázsát fizetett hektáronként. Az álla­mi gazdaság dolgozói elhatározták, hogy a jövő évben még szélesebb mér­tékben fogják alkalmaznf a keresztso­ros vetési módszert. * A csallóközkürti kulákok megkapták méltó büntetésüket. Szabotálták beadási kötelezettségeiket. Bugár Vendel 27 ha-os kulák a kiírt kötelezettségéből semmit sem teljesí­tett. Ezért 6 évi börtönre és 25.000 ko­rona pénzbüntetésre ítélték el, vala­mint kitiltották örökre a község terü­letéről. Egyúttal teljes ingó és ingatlan vagyonát elkobozták. Még jól emlékszünk arra, hogy a le­tűnt kapitalista rendszerben a kulák urak hogyan bántak a cselédjeikkel és a szegényebb sorsú parasztsággal. Még nem felejtettük el, hogy 10 évvel eze­lőtt a szegény munkás családapák éle­te árán akarták megmenteni saját bő­rüket és vagyonukat ,,a haza védelmé­ért” jelszóval. Azokat küldték a front­ra, akiket nem neveztek másnak, csak hazátlan bitangoknak, ők maguk pedig idehaza uralkodtak a nép fölött. Csak egyiket említek meg a sok kö­zül, aki ma is a legnagyobb ellensége dolgozó népünknek. Nézzük csak, ki is az a Tóth Lajos (tóbi), hogyan gaz­dálkodott a múltban és hogyan gazdál­kodik ma. A múltban híres gazda volt, mert az ipolysági határban 25 ha földje volt, Ipolyvisken pedig 30 ha. Állat­állománya is volt bőven, mert volt cse­léd, aki gondozta. Ma azonban a híres jó gazda, akinek legalább 10 darab szar­vasmarhát kellene tartani, nem tart csak 5 darabot, mert azokat neki ma­gának kellene gondoznia. A terv sze­rint 9 drb. sertést kellene tartania és neki nincs csak egy malacfia sem. Ez évi beszolgáltatási kötelezettségének úgyszólván semmiben sem tett eleget. Az előírt 650 kg marhahúsból csak 200 kg-ot, az 540 kg sertéshúsból pedig csak 172 kg-ot adott be. Ezek a dol­gozó nép megrögzött ellenségei még mindig azt gondolják, hogy közellátá­sunkat továbbra is szabotálhatják. Pe­dig, ha ezt gondolják, akkor nagyon tévednek, mert dolgozó népünk minden spekulációt leleplez, amely arra irá­nyul, hogy a dolgozókat megkárosítsa. A híres Tóth úr megfeledkezik arról, hogy ma nem a magafajta emberek ve­zetik a községet és ma már nem lehet a jegyző úrral összepaktálni, mint aho­gyan azt a múltban csinálta, amikor „bíró úr” volt Ipolyságon. Az ipolysági kis- és középparasztok még jól emlé­keznek erre az időre s ma nótába fog­lalták az ő áldott cselekedeteit, amely így szól: Kiöntött az Ipoly vize, nem fér a med­rébe. Szabotál a kulák, nem fér a bőrébe. Ne szabotálj kulák, tudom hogy meg­bánod, Örömmunka folyik itt, a vidám arcú fiatalok és dolgozó asszonyok szedik a szép nagy paprikákat és ládákba rak­ják. Egy másik csoport kelkáposztát, kalarábét szed és rakja a kert közepén álló nagy teherautókra, amelyek aztán továbbítják a városi dolgozóknak. A kertészet legnagyobb szakembere Szovics elvtárs, szintén örül a jó ter­mésnek és örömmel újságolja, hogy a vágsellyei járásban nekik van a legjobb kertészetük. „Nem volt könnyű munka, — mondja Szovics elvtárs, mert egy ilyen nagy kertészetet kifejlesz-Az idei termés betakarítása után meg­szűnt a magángazdálkodás. Összefog­tak a falu kis- és középparasztjai és 120-an megalakították a szövetkezetét. Az egész falu kis- és középparasztjai beléptek Oroszváron az EFSz-be. Az A fasiszta rendszer te már hiába is vá­rod. Bíró voltam Ipolyságon, nem mentem a frontra, Nagy szükség van énreám, főjegyző úr mondta. Ciler főjegyző úr nekem azt megtette, Amit kívánt, szüret után meg is adtam érte. Meg mondtuk mi a kuláknak, hogy ne szabotáljon, Mert szövetkezet lesz már minálunk a nyáron. Lesz már szövetkezet s vetünk traktor után, A kulák meg elmehet a főjegyző után. Ezt dalolja ma Ipolyságon mindenki a levitézlett „Tóth úrnak”, de nem ok nélkül. A sok szegény nép, akiket ki­zsákmányolt, a volt cselédjei, akik szá­raz kenyéren dolgoztak látástól vaku­­lásig, ma annál jobban gyűlölik őt. Saj­nos azonban, még ma is akad megté­vesztett ember, Pénzes Béla személyé­­bent, akit tudatlanságánál fogva a ku­lák még ma is kizsákmányol. Ez a sze­rencsétlen ember még mindig nem ve­szi észre, hogy mi történik körülötte és elmegy a kulákhoz dolgozni. Talán Pénzes Bélát a kulák úr „kivételesen” megkímélte a múltban? Ezt aligha mondhatjuk, sőt egyike volt azoknak, akik az elnyomatást a legjobban érez­ték. Már elfelejtette azt, amire mi olyan sokan visszaemlékszünk, hogy a kapitalista rendszer vérszomjas csen­dőreivel házkutatást tartatott nála és mint bűnözőt végig kisértette Ipolyság utcáján. Tehát ideje lenne, hogy az ilyen megtévesztett emberek végre fel­ébredjenek régi álmaikból. Vannak még a községben hasonló ku­lákok, akik a Tóth úr példáját követik és beszolgáltatási kötelezettségüknek nem tesznek eleget. Ilyen pl. a Tokarer úr, aki az előírt 600 kg marhahúsból csak 178 kg-ot adott be, sertéshúsból pedig még semmit. Barátja a 17 ha-os Bállá István sem tér le erről az útról, mert az előírt 536 kg sertéshúsból ez évben még semmit sem szolgáltatott be. (levelezőnktől) teni a múltban teljesen lehetetlen lett volna. Ma azonban a munkáosztály se­gítségével a semmiből is milyen hatal­mas dolgokat lehet produkálni. A régi időkben, ha valaki kertészkedett is, szakadásig hordhatta a vizet az öntö­zéshez. Ma azonban az öntözőgépek segítségével és a különböző kapálógé­pekkel megkíméljük dolgozóinkat a ki­merítő munkától. Mindezt elsősorban is a nagy Szovjetuniónak köszönhetjük, mert az ő felszabadítása nélkül ez so­hasem vált volna valóra. Síréba György, Szelöce. idei békearatás meggyőzte őket, a szö­vetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Elha­tározták, hogy az ősszel minden baráz­dát felszántanak, hogy szövetkezetbe tömörülve gépek segítségével többet termeljenek. Börtönbe vetik a Koreából visszatért török katonákat ANKARA. — A DEFENSE DE LA PAIX című folyóirat törökországi tudósítója arról számol be, hogy a dollárbérenc török kor­mány eddig 18.000 katonát küldött a koreai frontra. Ezek közül 12.000 meghalt, megse­besült vagy fogságba esett. Amikor az első sebesültek visszatértek Tö­rökországba, a kormány nagy pompával fo­gadta őket. Ma valamennyien börtönben vannak, mert elmondták, mit láttak Koreá­ban. Naponta jelennek meg hírek a török lapokban arról, hogy a Koreából visszake­rült katonákat börtönbe vetik, mert „a kor­mány és az amerikaiak ellen beszéltek”. A Koreából visszatért katonák közül több mint ezer a hegyekbe menekült. Számuk napról-napra gyarapodik azokkal a katona­­szökevényekkel, akik megszöknek a kaszár­nyákból, nehogy Koreába küldjék őket. Amikor legutóbb ismét egy 1.000 emberből álló egységet akartak Koreába küldeni, a Szmirnai kikötőből, a katonák hozzátartozói, kétségbeesetten kiáltozták a partról: „Hová külditek fiainkat? Adjátok vissza férjeinket!” A cendőrök szuronnyal támadtak a tömeg­re. A behajózásra váró katonák fellázadtak és nem akartak útnak indulni. A „Hellas Press” hírügynökség háborús gyújtogatok újabb athéni látogatásáról ad hírt. „Vasárnapra — mondja a közlemény —• Athénbe várják Frank Pácét, az Egyesült Ál­lamok hadseregügyi miniszterét, aki miután befejezte látogatását Titónál, Görögországba utazik. Kedden hivatalosan bejelentették, hogy augusztus 21-én titóista parlamenti küldött­ség érkezik Athénbe, élén olyan tapasztalt provokátorokkal, mint Mosa Pijade és Vuk­­manovics Tempo. E küldöttség látogatása után várják a titóista katonai klikk képvise­lőinek Athénbe érkezését. A titóista képviselőknek ezek a látogatásai » a monarchofasiszta Görögországban, éppúgy mint az amerikai hedseregügyi miniszter uta­zása Belgrádból Athénbe, kapcsolatban áll­nak az Athén—Belgrád—Ánkara támadó ka­tonai háromszög megalakításával. Az ameri­kai imperialisták sietve igyekeznek megva­lósítani azt a tervüket, hogy háborút rob­bantsanak ki a Balkánon. Azért küldték mi­niszterüket Belgrádba, hogy kiadja a paran­csot Titónak: lépjen azonnal kapcsolatba az athéni monarchófasisztákkal és az ankarai reakciósokkal. A ZSENMINZSIBAO című kínai lap a multévi és az idei költségvetéssel kapcsolat­ban ezt írja: „Az 1951. évi költségvetési előirányzat megvalósítása és az 1952. évi költségvetési terv elfogadása ékesszólóan bizonyítja a kí­nai nép törekvéseinek megvalósulását a bé­kés alkotó munkában, a kormány gondos­kodását a nép anyagi és kultúrális szirtVOHä­­lának emeléséről. Az idei költségvetés 50 százalékát az állami ipari építkezésekre, az acél és öntöttvas termelés növelésére, a szén­bányászat, a villamos energiatermelés és a textilipar fejlesztésére, vasútvonalak és ön­tözőcsatornák építésére forditjuk. Nagy ösz­­szeggel szerepel a költségvetésben a népok­tatás, az Írástudatlanság felszámolása, az egészségvédelem és a dolgozók életszínvona­lának emelése”. A demokrattikus békefront megalakí­tásáért BRÜSSZEL. — A TASZSZ jelenti: A DRAPEAU ROUGE a Belga Kommu­nista Párt Politbürójának a közleményét közli: A Párt Politbüro ja közleményben üdvözli mindazokat a belga katonákat és munkásokat, akik harcbaszálltak a katonai szolgálati idő meghosszabbítása ellen. A közlemény hangsúlyozza az augusztus 9-i általános sztrájk óriási jelentőségét. A sztrájk a belga dolgozóknak az ország mili­­tarizálása elleni harci akaratát tükrözte. „A keresztény szakszervezetek vezetőinek ellenséges magatartása", a szakadár manőve­rek ellenére, a sztrájk mégis jól sikerült. —­­írja közleményében a párt Politbürója. — A sztrájk a gazdagság legfőbb ágaira kiterjedt és a munkások nagy harci készségét bizo­nyította. A katonáknak és a munkásoknak az utóbbi két hét folyamán kifejtett akciója, valamint az augusztus 9-i általános sztrájk komoly figyelmeztetés a belga kormány és mindazok felé, akik támogatják a háborús politikát. Az általános sztrájk megerősítette a mun­kások és katonák egységét s azok most ere-Ijük tudatára ébredtek. A Belga Kommunista Párt Politbürójának közleménye az eddigi­nél is keményebb, következetesebb harcra hív a katonák leszereléséért, a tömeges soro­zások és a költséges, provokáló jellegű had­gyakorlatok ellen. A harc fokozásának a je­lenlegi keresztény-szocialista kormány buká­sához kell vezetnie és alkalmat kell terem­tenie arra, hogy valóban demokratikus kor­mányt alakítsanak, amely politikáját helyez­ze a nemzeti függetlenség, a szabadság és a béke ügyének szolgálatába. Az utóbbi évek tapasztalata, a katonák és munkások egységének tényleges megterem­tése azt bizonyítja, hogy Belgiumban meg­vannak a szükséges feltételek ahhoz, hogy olyan békés és demokratikus frontot alakít­hassanak, amely biztosítja a győzelmet — ír­ja befejezésül a Belga- Kommunista Párt Po­litbürójának közleménye. Kiváló jó termes van a szelőcei kertészetben Ha az ember végig megy Szelőcén, akaratlanul is szembe tűnik az EFSz kertészeti táblája. A kíváncsiság aztán odáig vezet, hogy a kertészetet föltét­lenül meg kell néznie. Bőven akad látnivaló, mert a kertészet dolgozói cso­dákat müveinek. A jól megművelt nedves, humuszos talajról eszembe jutnak a költő szavai: „Nem lehet száraz, mert ezer éven át öntözték a rabszolgák könnyei”. De végre megvalósult a dolgozók régi álma, mert most a föld an­nak terem, aki azt megműveli. Üj korszak kezdődik Bodrog szerdahelyen is. Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal: Bratislava, Krizková 7. — Telefon: 332-99. — Szerkesztőség: Bratislava, Krizková 7. — Te­lefon: 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja az „Óráé” lap- és könyvkiadó vállalat — Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, ül. Nár. povstanie 41. — Irányító posta­­hivatal: Bratislava 2. — Előfizetés egy évre: 100.— Kés, félévre 50.— Kés. — A lap felmondható minden év végén okt elsejéig. — Eng. sz. PIO 566/52. IV.2. Életbiztosítási kötvény minden családba íeskoslwenská národná poistovna, Nemzeti Válllat Megéri a próbát, hogy naponta 3 koronát tegyünk félre, amiért 20.000-ás életbiztosítást bizto­síthatunk be magunknak - amely 20 év után teljes összegben kerül kifizetésre. Korábbi elhalálozás esetén az egész összeget a család kapja meg. Ceskoslovenská Národná Poisfovna Nemzeti Vállalat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom