Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-08-31 / 35. szám

III. évfolyam 35. szám. Ara 2.- Kcs Bratislava, 1952. augusztus 31. Hűen a felkelés szellemében. Pártunk és kormányunk köré tömörülve, élén Gottwald elnökünkkel, a Szovjetunió nyomdokain, a békéért és a szocializ­musért! íhíáil ouu Kib— to h.o^vt'ijaiují,i jóiént meg jx-dböctn a szövetKezeti Roníerencián, akik a Párt és kormányhatározat eddigi teljesítéséről folytattak értékes vitát. Äz új iskolai év küszöbén Mezőgazdaságunk feladatai nagyok és felelősségteljesek, de egyben öröm­­teiiek is. A hektárhozam állandó, terv­szerű emelése, a mezőgazdasági állatok számának kiszélesítése s ezzel párhuza­mosan hasznosságuk emelése, biztosí­téka dolgozóink élelemmel való ellátá­sának, továbbá szocialista iparunk nyersanyag szükséglete fedezésének. Természetesen ezt a feladatot lehetet­len a régi, elavult gazdasági módszer­rel teljesíteni, a keskeny földecskéken, a talaj tökéletlen megmunkálása, vala­mint az állatok szakszerűtlen gondozá­sa mellett. Egységes Földműves Szövet­kezeteink eddigi eredményei a növényi és állattenyésztési termelés terén, a kis- és középföldmüvesek tízezreit győzték meg a szövetkezeti nagyüzemi terme­lés előnyeiről s arról, hogy a mezőgaz­dasági termelés, valamint a munkater­melékenység emelése csupán a közös, szövetkezeti gazdálkodás mellett érhe­tő el, az egyesített földtáblákon, a gaz­dasági állatok közös tenyésztésével, a haladó agrotechnika és zootechnika (állattenyésztés) alapelveinek érvénye­sítésével, továbbá a magas és jövedel­mező terméshozamok nagymesterei ál­tal. 0 Mezőgazdaságunk szocialista kiépí­tése napról-napra újabb igényeket és követelményeket helyez e téren összes dolgozóinkra s ez céltudatos nevelést és alapos előkészítést kíván. A falu szocialista kiépítés és a mező­­gazdasági termelés emelése új, szak- és politikailag magasan kifejlett, a szo­cializmus ügyének és a munkásosztály­nak odaadó dolgozókat követel. Mező­­gazdaságunk fejlődése és gyarapodása elképzelhetetlen megfelelő számú poli­tikailag fejlett agronómok, zootechni­­kusok, állatorvosok, gépesítők nélkül, valamint a szövetkezetesek politikai és szak-színvonalának állandó emelése nélkül, ami főleg az elnökök, agronó­mok, zootechnikusok, könyvelők az EFSz-ek munkacsoportjainak vezetőire továbbá a gép- és traktorállomások, állami birtokok és a népiszervek dol­gozóira vonatkozik. A mezőgazdasági iskolák és azok ta­nítóinak feladata elegendő számú szak- és politikailag kiképzett dolgozók fel­nevelése a mezőgazdaság számára, az ifjúság és felnőttek soraiból. A kapita­lista múltban a mezőgazdasági iskolák az uralkodó kapitalista osztály érdekeit szolgálták és döntő többségben a falusi gazdagok gyermekeit nevelték. 1948- ban, a februári győzelem után, ha rész­ben meg is változott a nevelés módsze­re a mezőgazdasági iskolákon, mégsem kerültek idáig ki belőlük olyan mun­kaerők, amilyenekre mezőgazdaságunk szocialista kiépítéséhez feltétlenül szük­ségünk van. Nemrégiben mezőgazdasá­gi iskoláinkon még a régi, kapitalista mezőgazdasági tudomány szellemében tanítottak és a tanulók, akik innen ki­kerültek nem voltak meggyőződve a szocialista nagyüzemi termelés elő­nyösségéről, nem lelkesültek az EFSz­­ek, gép- és traktorállomások és állami birtokok megalakításáért és megszilár­dításáért. A mezőgazdasági iskolák ne­velési módszere nem volt szoros össze­függésben falvaink napi életének kér­déseivel, nem volt teljesen beállítva az EFSz-ek kiépítésének szolgálataiba és szocialista mezőgazdaságunk fejlődésé­nek előmenetelébe. A kormány mezőgazdaságunk széles­körű támogatásában foglalkozott a me­zőgazdasági iskolák állapotával és kér­déseivel és ezek újjászervezését hatá­rozta el éspedig úgy, hogy ez megfelel­jen a mezőgazdasági termelés új kívá­nalmainak, mezőgazdaságunk szocialista átépítésének, továbbá a termelés és a munkatermelékenység emelésének. Ma, az újjászervezett mezőgazdasági iskolákba és nevelő központokba a ta­nuló ifjúság ezrei lépnek. Ezen isko­lák mellett létesített különféle tanfo­lyamokon a tanulók újabb ezrei vesz­nek részt. Tanul az ifjúság és most jönnek ide először a felnőttek is a ter­melésből, akiket a kormányhatározat értelmében iskolázásra küldenek az EFSz-ek. állami birtokok, gép- és trak­torállomások. Tanulási vággyal telítve jönnek, a politikai és szaktudás elsajá­títására vagy elmélyítésére, amelyet azután visszatérve a gyakorlati életbe, szocialista mezőgazdaságunk fejlődése és megszilárdítása érdekében érvénye­sítenek. Siroky V. elvtárs a Kommunista Párt IX. kongresszusán ezt mondta: „Nagy feladatainkat a szocialista építés terén A gabona 70 °/Q-át kereszisoros eljárás szerint vetik ef a felsőpatcnyi EFSz tagjai Az idei aratás sikeres befejezése után a felsŐRatonyi EFSz tagjai szorgalmasan ké­szülődnek az őszi munkák elvégzésére. Pártunk é$ kormányunk határozata szellemében, amely elrendeli minden EFSz-nek, hogy a vetések 50 százalékát keresztsoros vetési eljárás szerint ejtsék meg, a szövetkezet tagjai cső portoqjíént elhatározták, hogy a vetések 70 százalékát keresztsorosan vetik el. Ehhez az elhatározáshoz mindenekelőtt a keresztsoros vetés révén elért eredményeik késztették a tagokat. A múlt gazdasági évben is csaknem a vetésterület 25 százalékán alkalmaztak keresztsoros vetést és szép eredményeket értek eb 6 7 mázsával többet hektáronként. Példás készülődésük mellett a munkacsoportok szemcsés műtrágya készítését is tervbe vették. Szűcs Gyula munkacsoportja október 15-ig 15 mázsa szemcsés műtrágya elkészítését vállalta. Jól kidolgozott munkatervek alapján indulnak az őszi munkálatok elvégzésére és hogy sikeresen végezhessék el a vetést, hét szövetkezeti tagot küldtek Dunaszerdahelyre, az ál. lami gépállomásra, hogy ott elsajátítsák a traktorosok tapasztalatait s ennek révén az éjjeli műszakot is bevezethessék. _tja • Az egyes kerületek jelentése alapján Szlo­vákiában augusztus 25-ig az alábbiak szerint állunk a nyári munkában: másodnövények kerület______aratás cséplés tarlóháni vetése Pozsony 100 77.8 51.4 30.6 Nyitra 100 100.0 49.7 34.7 Besztercebánya 97.9 84.6 12.0 4.1 Zsolna 73.6 23.5 13.6 24.6 Kassa 95.0 48.9 29.6 69.7 Eperjes ____94.6 39.3 25.6 8.5 Állami birtokok 99.7 96.4 93.6 78.7 EFSz-ek 100.0 92.5 90.0 20.4 többiek 94.3 60.9 17.3 12.0 összesen: 95.6 68.5 36.2 24.2 Amint a táblázatból kitűnik, nagy feladat előtt állunk, a cséplés meggyorsítása és a tarlóhántás, valamint a másodnövé'hyék veté­se érdekében. A cséplés irama különösen Szlovákia keleti részén nem kielégítő. Az utóbbi esős idők még több erőtt követelnek tőlünk, hogy egy szem gabona sem menjen tönkre. Ha összehasonlítjuk e táblázatot az augusz­tus 20-iki jelentésekkel, azt vesszük észre, hogy ettől a ponttól kezdve 6 százalékkal emelkedett a tarlóhántás teljesítésének terve, a másodnövények vetése ellenben alig 1 szá­zalékkal növekedett. Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy bizony még sok szövetke­zetünk, földművesünk nem értette meg, hogy a másodnövények vetésével átvészelhető az esetleges takarmányhiány. Népiszerveink ugyancsak keveset tettek mindennek érdeké­ben, — hogy javulás álljon be a takarmány­félék bebiztosításában. Ezért az elmaradást minél gyorsabban szüntessük meg és addig biztosítsunk állatállományunk részére kellő takarmánymennyiséget, amig az idő engedi. r Újabb 42 magasabb típusú EFSz alakult meg augusztus 21-től 25-ig A szövetkezeti gazdálkodás sikerei és a jó agitációs munka következtében az utóbbi na­pokban öröm telj es eredményeket értünk el falvaink szocializálásában. Augusztus 21-től 25-ig az agitkettősök további 3-821 kis és kö­zépparasztot nyertek meg a szövetkezeti gaz­dálkodásnak. Ezáltal a közösen művelt te­rület 18.369 ha-ral emelkedett. Ugyancsak örömteljeseknek mondhatjuk azokat az ered­ményeket, amelyeket a magasabb típusú sző-?, vetkezetek megalakításánál elértünk. Szlová­kia területén a fenti időponban 42 újabb III. és IV. típusú szövetkezet alakult és 6 ala­csonyabb típusú szövetkezet áttért a maga­sabb típusra. Ezzel a kis- és középföldművesek gazda­sági egységének száma június 1-től a nagy­üzemi gazdálkodásban 47.422-vel megnöveke­dett és a földterület 282.722 ha-ral emelke­dett. Az újonnan megalapított III. és IV tí­pusú EFSz-ek száma “augusztus 25-ig 489-re emelkedett és ugyanakkor 120 alacsonyabb típusú EFSz tért át a magasabb típusú gazdálkodásra. Az EFSz-be belépett ta­goknál egy földműves gazdaságra átlag 5.9 ha földterület esik, ami azt bizonyítja, hogy ez évben középparasztságunk nagyrésze ha­tározta el magát a szövetkezeti közös gazdál­kodásra. A tagság kiszélesítésében az utóbbi időben legjobb eredményeket a pozsonyi kerület ért el. Ez annál is inkább nagyjelentőségű, mert a szövetkezetek megerősítése érdekében ho­zott Párt és''kormányhatározat teljesítésében a nyitrai kerülettel nem régen meg az utolsó helyen volt. A pozsonyi kerület dolgozói va­lószínűen nagyon is megszívlelték azt a bírá­latot, amely az aratás idején rájuk zúdult és ennek alapján igyekeznek pótolni az elmu­lasztottakat. Ebből levonhatnák a tanulságot a nyitrai kerület dolgozói is, ahol a tömegpo­litikai munka megjavítása esetén még sok­kal szebb eredményeket lehetne felmutni. csak akkor teljesítjük, ha iskoláink . nemcsak szakképzett, hanem politikai­lag is fejlett, a szocializmusnak és munkásosztálynak határtalanul és tel­jesen odaadó embereket nevelnek“. Ezek a szavak kötelezik mezőgazdasági iskoláinkat is. Ezen irányító szavakkal nevelik tanulókat a marx-leninizmus. a proletár internacionalizmus és a szocia­lista hazafiasság szellemében. A haza, a munkásosztály s ennek vezetője, a Kommunista Párt iránti szeretetre fog­ják tanítani tanulóikat. A nagy Szov­jetunió iránti szeretettel töltik meg szivüket, mely olyan önzetlenül segít hazánk szocialista építésében. A még nálunk levő utolsó kapitalista osztály — falusi gazdagok iránti gyűlöletre nevelik, az új világháború uszítóira, — az angol-amerikai imperialisták* iránti gyűlöletre tanítják őket. A mezőgazda­­sági iskolák hazánk szocialista kiépíté­séért lelkesedő dolgozókat fognak fel­nevelni, azon magasztos feladatok tel­jesítésére, melyeket népünk elé szülő­pártunk a Csehszlovákiai Kommunista Párt tűzött. A szaknevelés terén a mezőgazdasági iskolák, dolgozó ifjúsági központok és tanfolyamok tanulói a munka szocia­lista szervezésén és jutalmazásán kívül elsajátítják a haladó micsurin-liszenkói tudomány eredményeit, a szovjet me­zőgazdaság kimagasló dolgozóinak, a magas terméshozamok és állattenyész­tés nagy mestereinek tapasztalatait. Szoros kapcsolatban mezőgazdaságunk Tudományos Kutató Intézeteinek dol­gozóival, megtanulják a természeti fo­lyamatok törvényességének ismeretét, a természet feletti uralkodást és annak alárendelését az ember szükségleteinek. A mezőgazdasági iskolákban nagy fi­gyelmet kell szentelni a gyakorlati ter­melésnek, mely szoros összefüggésben van az elméleti tanítással. A tanulók az elméletben szerzett tudásukat a gya­korlatban hitelesítik és elmélyítik. Ter­mészetesen a gyakorlati iskola-gazda­ságnak példásnak kell lennie. Ezért nagy felelősség hárul az iskola vezető­ségére és összes alkalmazottaira, az is- \ kólái birtok irányításában. Az iskcl i (Folytatás a 3-ik oldalon). i%ári munkák állása Szlovákiában augusztus 25.-ég

Next

/
Oldalképek
Tartalom