Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-08-10 / 32. szám

1952. augusztus 10. s Miért maradtak el a csépléssel a kürti egyénileg gazdálkodó parasztok. — Nem érdemes hallgatni a kulákok „jótanácsaira'' Falvainkon még sok a kétkedő ember, akiket naponta meg kell győzni arról, hogy in­kább higyjenek népidemokratikus rendszerünkben, annak helyes és ésszerű intézkedései­ben, mint az osztályellenség mérgezett és hazug szavaiban, mivel tudjuk, hogy mindig ráfizetett az, aki hitt a kulákoknak és dolgozó népünk ellenségeinek. kellett volna beszolgáltatnia. Ö ebből csak 180 kilogramm marhahúst és 590 kilogramm ser­téshúst szolgáltatott be, a többi termékekből pedig semmit sem. A gabonáját sem hordta be Kovács Béla spekuláns, aki az 562. szám alatt lakik és 9.66 ha-on gazdálkodik még Sántán is túl tesz a beszolgáltatás nemtelie­­sítésében, merthiszen 579 kg marhahúsból, 579 kilogramm sertéshúsból, 2560 liter tejből és 1585 tojásból nem adott be semmit sem. Mire irányult a kulákok „segítsége“ Minden bizonnyal ez a rövid szemelvény elegendő arra, hogy alaposan megismerjük a kürti kulákok igazi arcát. Még nem mond­tunk el azonban mindent. Ezek az emberek, akik egyenesen szabotálták közellátásunkat, akik a beszolgáltatás nemteljesítésével kis- és középparasztjainkra igyekeztek nagyobb terheket hárítani, most, amikor arról volt szó, hogy dolgozó parasztjaink a munka meg­könnyítése és meggyorsítása érdekében kö­zös szérűn fognak csépelni, mindenféle mó­don igyekeztek őket lebeszélni, még fogat­­jaikat is felajánlották az olyan parasztoknak, akik hajlandóknak mutatkoztak arra, hogy gabonájukat a nagy többség ellenére behord­ják saját udvarukba, cséplés végett. Hej, de mennyire igazak azok a szavak, melyek arra tanítanak minket, hogy a kulákok mindenféle körmönfont módon igyekeznek megnyerni a dolgozó parasztok bizalmát. Nem riadnak A rétéi EFSz ezideig 11 vagon gabonát szolgáltatott be Sütő István, 24 hektáros kulák földjének a felét be sem vetette, holott neki is hasonló kötelezettségei vannak az állammal szemben, — mint Sántának. A 15.77 q marhahúsból nem adott be egy kilogrammot sem, 15.77 q sertéshúsból csak 58 kilogrammott a 3599 to­jásból csak 628-ot, míg a 2800 liter tejből egyetlen decilitert sem. — Polyiak János, 221 szám alatt lakó kulák 13.31 ha földje mellett 3.5 ha eltitkolt s így kisebb beszol­gáltatást ért el, de még ezt sem teljesítette. Így például 865 kg marhahúsból csak 190 ki­logrammot adott be, ugyanennyi sertéshúsból csupán 107 kilogrammot, míg 3000 liter tej­ből 960 litert és 2130 tojásból csak 751-et. vissza az erőszaktól sem, de ha a szükség úgy kívánja, akkor báránybőrbe bújnak és így akarják megtéveszteni a kis- és közép­földműveseket. A kürti kulákok most „nagy­­lelkűek” akartak lenni, amikor arról volt szó, hogy szétverjék a falu egységét. De rá­jöttek a turpisságukra. Sajnos, azonban elég későn döbbentek rá a kürti dolgozó parasz­tok, hogy a kulákok csupán azt akarták el­érni, hogy elkéssenek a csépléssel s így a be­szolgáltatással is, aminek következtében kárt szenvedhetnek.' Így fest hát valójában a kürti dolgozó parasztok esete a kulákokkal és Kür­tön most nagyon sokan kérdezik: „Hogyan lehetséges az, hogy a kulákok ilyen sokáig garázdálkodhattak, merthiszen az nyilvánvaló volt, ha nem tartják be a tervezett állatállo­mányt és nem vetik be a földet, akkor nem is tehetnek eleget a beszolgáltatási kötele­zettségüknek sem.” Amikor megjelent az aratásról és felvásár­lásról szóló Párt és kormányhatározat a fal­vakon, az érsekújvári járásban is nyomban megkezdték a felvilágosító munkát. A nép­pel való beszélgetés során szövetkezeteink tagjai, a kis- és középparasztok a legapróbb részletekig tájékozódtak arról, hogyan kell elvégeznünk a termés betakarítását, hogy gazdag termésünkből egyetlen gabonaszem sem vesszen kárba. A járás dolgozói naponta járták a falvakat, ezenkívül minden községbe állandó oktatókat küldtek, hogy a legmesz­­szebbmenően segítségére legyenek dolgozó parasztjainknak. Ahogyan fokozódott a Já­rási Nemzeti Bizottság, a Helyi Nemzeti Bi­zottság és a többi mezőgazdasági dolgozók segítő munkája, olyan mértékben élesedett a kis- és középparasztok legnagyobb ellen­ségeinek, a kulákoknak aknamunkája is. —­­Amikor ezek ocsmány és hazug híresztelései a kombájnok munkáját illetően, a szovjet gé­pek nagyszerű teljesítménye következtében összeomlottak, az osztályellenség a falvain­kon a közös cséplés ellen indította el rága­lom hadjáratát. „Elszedik minden gabonáto­kat, nem vihettek haza egy szemet sem” — híresztelték nyakra-főre. Így volt ez Tardos­­kedden is. A dolgozó parasztok sokat tépe­­lődtek azon, kire hallgassanak, míg egy na­pon Borbély István, dolgozó paraszt határo­zott hangon jelentette ki egy vitázó csoport­ban: „Azt mondják, hogy Udvardon 600 kis- és középparaszt hordta össze a gabonát közös szérűkbe, ahol már javában folyik a cséplés. Elmegyek és megtudom mi az igazság.” És valóban megtudta mi az igazság. Amikor visszatért falujába, nyomban a Helyi Nem­zeti Bizottságra sietett és kérte, hogy a nép­pel való beszélgetést hívja össze. A falu dol­gozó parasztjai nagy figyelemmel hallgat­ták' beszámolóját arról, hogy bizony a hazug hírekből semmi sem igaz, mert mindenki úgy rendelkezik a gabonájával, ahogyan akar. Az udvardi dolgozó parasztok mindjárt a csép­lőgéptől beszolgáltatják a gabonát az állam­nak, a többit meg hazaviszik. Azután arról beszélt, hogy egyetlen közösszérűn mintegy három napot takarítanak meg csupán azzal, hogy a cséplőgépek átvontatása és átállítása kevesebb időbe telik, mintha mindenki oda­haza a saját portáján csépelne. A tardoskeddi dolgozó parasztok most már nem is vártak tovább, nyomban megkezdték a hordást, a közös cséplési helyre. Nagyon igyekeztek, mert igen értékes napokat vesz­tettek azzal, hogyha kis időre is, hallgattak a rosszindulatú híresztelésekre. Ök maguk kérték, hogy a cséplőgépekre reflektorokat szereljenek fel, mert határidőre készen akar­nak lenni a "csépléssel. Nagy kár lenne, ha a késés miatt nem kaphatnák meg a tervsze­rinti árakat. Az elmúlt hét szombatján 11 cséplőgép on­totta magából a kövér gabonaszemeket a tardoskeddi határban, mörthiszen amint mon­dottuk, be kell hozni a késést •.. Napfényre kerüllek a kulákok mesterkedései Amíg a tardoskeddi egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok szombaton már javá­ban csépeltek, addig Kürtön tulajdonképpen ezen a napon kezdték el a hordást. Ez bizony jó későn történt. Vájjon mi volt ennek az oka? Talán nem akarta volna ki­csépelni gabonáját a dolgozó paraszt, amiért egész éven át dolgozott? Dehogy nem akarta kicsépelni, csak ő is hallgatott a kulákokra és miért lett volna ő másmilyen, amikor a Helyi Nemzeti Bizottság egy tagja is haza­­hordta a gabonát, amikor olyan ember muta­tott rossz példát, akinek jó példával kellett volna elöljárni. Minek kerteljünk. Ebből a példából látszik, hogy a kulákok Kürtön még a HNB egyes tagjaira is hatnak. Helyesebben hatottak, mert végre-valahára Kürtön is le­leplezték őket. Bemutatták, hogyan néznek ki dolgozó parasztjaink „jóakarói”, akik miatt a kürti kis- és középföldművesek csak­nem teljes három hétig kint hagyták a ga­bonát a mezőn és nagyrészük volt abban is, hogy volt olyan nap is az érsekújvári járás­ban, amikor 108 cséplőgépből csupán húsz dolgozott s mikor pont ebben az időben a reakció azt híresztelte, hogy az egyénileg gazdálkodók nem kapnak gépeket. Most már Kürtön is jól tudják, hogy a kulákok csú­nyán rászedték őket és bizony, ha a felesle­gesen elszalasztott három hét miatt nem lesz­nek kész a csépléssel s időre nem teljesítik szerződésbeli kötelezettségeiket az állammal szemben, csakis a kulákoknak köszönhetik, ha károsodás éri őket. Ez tehát a következ­ménye, ha valahol hallgatnak a kulák-„jó­­akarókra”. A „jóakarók“ igazi arca No nézzük csak hogyan néznek ki a kürti dolgozóparasztok „jóakarói” a valóságban. — Kezdjük talán Sánta Sándor 20 hektáros ku­­lákkal, aki a 487 szám alatt lakik. Sántának 60.20 mázsa búzát, 20.25 q rozsot, 60 q árpát és 7.20 q zabot kell beszolgáltatni. Vájjon, hogyan fogja ezt teljesíteni, amikor földjének a felét egyáltalán nem művelte meg, a má­sik felét is csak úgy tessék-lássék. De gye­rünk csak tovább. Sántának 13 q marhahúst, 13 q sertéshúst, 3145 tojást és 2660 liter tejet Rété község III. típusú szövetkezeti tagsága ünnepélyes keretek között kezdte meg a terménybeszolgáltatást. A csépléssel párhuzamosan folyik a be­szolgáltatás is. Az első gabonát a gép­től feldíszített kocsik és traktorok szál­lították a Földműves Raktárszövetke­zetbe. A Raktárszövetkezet dolgozói lelkesedéssel fogadták őket és köszö-A budmericei volt uradalomban, ahol a fel­szabadulás előtt a földesúr ispánjai hajszol­ták a dolgozókat munkára, ma új élet folyik. Az urak hatalmának megdöntésével eltűnt Sommerfeld nagybirtokos úr is, aki azelőtt familiájával együtt a fák hűs lombjai alatt töltötte a nyarat, míg a kizsákmányolt cse-­­lédség a csekély kommencióért hajnaltól­­vakulásig gürcölt a földeken. A felszabadulás után nagyot változott a vi­lág, úgy itt mint az országban mindenhol. A múltban elnyomott mezőgazdasági dolgozók a birtok gazdáivá lettek, amiáltal másként néznek a munkára, mint régen. Azért érnek el munkájuk által napról-napra szebb ered­ményeket a termelésben, hogy eredményei­ket fokozzák. A budmericei állami birtok dolgozói szo­cialista munkaversenyre léptek a vistuki EFSz tagokkal, a nyári' munkák elvégzésé­ben. A tavalyi hibákon okulva jobban felké­szültek az aratási és cséplési munkákra, mert a múlt években előadódott hibák a legtöbb esetben a munka, rossz megszervezéséből eredtek. Az aratási munkákat 143 hektáron, 3 ön­kötözőgéppel 8 nap alatt tervezték elvégezni. Ezért mindkét major dolgozói 3—3, 10 tagból álló munkacsoportot alakított és minden cso­port megkapta a maga területét. A munka­­csoportok tagjai jó munkát végeztek és ami a legfontosabb, összetartottak a munkában. Nem volt olyan személy, aki fegyelmetlen­­ségével lazította volna a munka menetét. Különösen kiemelhetők az állami birtok leá­nyai és asszonyai, akik pontosan, teljes tag­létszámban jelentek meg a munkában. Juná­­csek elvtárs csoportvezető megelégedetten beszél az asszonyokról és azt mondja, hogy a munka minden szakaszán kitünőne bevál­tak és mindenkor felvehetik a versenyt a fér­fiakkal. A csoportok tagjait az élért eredmé­nyekhez főleg a szocialista munkaverseny se­gítette . Az aratási tervet 3 nappal rövidítet­netet mondottak hazánk dolgozói ne­vében, a gyors terménybeszolgáltatá­sért. A beszolgáltatás a csépléssel együtt tovább folyik. Ezideig már 11 vagon gabonát szállítottak be Rété község EFSz tagjai. Dicséretet érde­melnek a rétéi Sokol tagjai is, akik a beszolgáltatás sikeres lefolyásánál köz­reműködtek. -pe­ték le és így 5 nap alatt 143 hektáron vé­gezték el az aratást. A cséplési munkákat a terv szerint 15 nap alatt kellett elvégezniük. A munka új átszer­vezésével, a Bredjuk-féle szovjet gyorscsép­­lési módszer bevezetésével ezt a munkát is 4 nappal rövidítették le. Voltak napok, amikor egy cséplőgéppel 280 mázsát csépeltek ki. Nézzünk vissza a múlt év hiányosságaira, amikor ugyanezen a hektárterületen július 15-től, augusztus 15-ig tartott a cséplés. A gazdaság dolgozói nagyobb gondot for­dítottak az agrotechnikai munkák betartá­sára is. Ennek következtében az elmúlt év­hez viszonyítva ebben az évben 40 -kai ma­gasabb hektárhozamot értek el. A búzánál 28.41 mázsás, az árpánál 35.30 mázsás és a rozsnál 23.70 mázsás hektárhozamot értek el. Ez a gazdag termés lehetővé tette, hogy az állami gazdaság dolgozói az előírt tervet 35 -kai túlteljesítették. Mindez fokozottabb igyekezetre serkenti őket. A jövőben még­­többet akarnak aratni s ezért már most gon­dozás alá veszik a talajt. Az aratási munkák­kal párhuzamosam folyik a tarlóhántás és a másodnövények vetése. Mindezeket a mun­kákat a csépléssel együtt már 100%-ban el­végezték. Tudják, hogy a tarlóhántás már a jövőévi termés előkészítője. A jól elvégzett, tarlóhántással a talaj 5—8 cm-es morzsás ré­teget kap. A felszántott talaj mohón szívja magába a nyári csapadékot, minek következ­tében vízkészlete nő, ez pedig elősegíti a ta­lajbaktériumok munkáját.. A talaj, a tarló­­maradványok elkorhadása közben újabb táp­anyagot kap s ugyanakkor megsemmisül a gyom. A dolgozók 120 hektár területet vetettek be zöldtakarmánnyal, amelynek állattenyész­tésük megjavításánál nagy jelentősége van. A takarmánykeverékek többfélék és így késő őszig el lesz látva állatállományuk kellő zöld­­takarmánnyal, azonkívül nagymennyiséget besílóznak télire. LJj élet a biulmericei állami birtokon A tardoskeddi egyénileg gazdálkodó parasz­tok az udvardi példa nyomán közösszérűbe hordták a gabonát A hatalmas cséplőhelyeken ‘ vígan folyik a munka. Tardoskedden 11 csapat csépel szinte szünet nélkül, hogy mihamarább végezhesse­nek a csépléssel és eleget tehessenek beszol­gáltatási kötelezettségüknek. A szovjet szárító gépezettel naponta másfél vagon gabonát szárítanak ki a losonci raktár­szövetkezetben. Az állami gazdaság dolgozói ezután azon­nal hozzáfogtak a bükköny és a zab cséplé­­schez. Már messziről . hallani a dolgozók örömkiáltásait: — Nemsokára elvégezzük a bükköny cséplését. Már csak itt-ott látni egy­­egy kisebb asztagot, ami még cséplésre vár. A gép alatt fiatal fiút láttunk, amint éppen kötözi a zsákokat, majd tovább rakja, ahol egymásra rakott zsákok várják az elszállí­tást. Lipták József elvtárs elmondja, hogy az ezelőtti napon 8 óra alatt 140 mázsa bük­könyt csépeltek ki. Lelkesedéssel beszél az aratás sikeres lefolyásáról a Bredjuk-féle gyorscséplési módszer alkalmazásáról, ami lehetővé tette, hogy naponta közel 3 vagon gabonát csépeltek ki. Aztán mosolyogva meg­jegyzi még, hogy mindannyian büszkék arra, hogy a szocialista munkaversenyből győzte­sen kerültek ki, mert a vistuki EFSz tagok lemaradtak a cséplésben, a tarióhántásnál és a másodnövények vetésénél. Az úton Junácsek János állami birtok cso­portvezetőjével találkozunk, aki éppen a ha­tárból jön. Junácsek elvtárs 65 éves, azon­ban még mindig nem ismeri el, hogy öreg­szik. Életéből 52 évet töltött az uradalomban és rendívül nehéz körülmények között ten­gette életét. Most felszabadultnak érzi ma­gát és kiveszi a részét az építőmunkából. Jó munkájáért az állami birtok dolgozói cso­portvezetőnek választották. — Itt éltem le az életemet, ebben az ud­varban, minden zíg-zugát ismerem a major­nak, mert egész fiatal koromban az urak cse­lédje voltam. Ha vissza&mlékszem, hogy mi­lyen volt a helyzetünk, amikor még az urak birtokolták a majort, akkor amikor 4 csalá­dot is beszorítottak egy helyiségbe, a szovjet katonák jutnak eszembe, akik meghozták a jobb világot és Pártunk vezetésével új életet kezdtünk — fejezi be János Bácsi. Proksz Eta Az EFSz-ek jó példája de amint a fentemlített kürti eset is mutatja, ez a jó példa egyes helyeken csak elkésve akadt követőkre. Egy dolog azonban meg­dönthetetlenül és ismételten bebizonyosodott: „Aki hallgat az egykori kizsákmányolóra, a dolgozó parasztok legnagyobb ellenségére, a kulákra, az minden alkalommal maga vallja kárát. Dolgozó népünk azonban naponta lelep­lezi a kulákok és spekulánsok gazságait, hogy gaztetteikért megkaphassák méltó büntetésü­ket és egyre kevesebb legyen az olyan dol­gozó paraszt, aki mesterkedésükre ráfizet. Miklya János Amikor e sorokat írjuk, az érsekújvári já­rást csak rövid néhány nap választja el a beszolgáltatási határidő lejáratától és bizony be kell vallani, hogy az egyéni gazdálkodók lemaradása miatt, csak igen kevés remény van arra, hogy a járásnak sikerül e tervét pontosan teljesíteni. Néhány napi késés igen valószínű. A lemaradás azonban csak az egyénileg gazdálkodók részéről tapasztalható, míg az EFSz-ek határidőre teljesítették a beszolgáltatást. Első volt a csúzi EFSz, az­után az andódi, semerovoi, branói, jatói, ér­sekújvári EFSz-ek, majd a többiek követ­keztek. A szövetkezetek jó példával jártak elől,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom