Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-08-10 / 32. szám

1952. augusztus 10. e Ne feledkezzünk meg az állatállomány hasznosságának emeléséről a nyári munkák idején Szövetkezeteink tagjai, az állami bir­tokok dolgozói, kis- és középföldmű­veseink, hála a nagy gépi segítségnek, amelyet munkásosztályunk juttatott számukra, Keletszlovákiában már tel­jesen befejezték az aratást, sőt mond­hatjuk, hogy a cséplést is nagy gyorsa­sággal közeledik a befejezéshez. Ugyan­akkor szövetkezeteink tagjai, állami birtokaink dolgozói, kis- és középpa­rasztjaink nagy lelkesedéssel igyekez­nek eleget tenni beszolgáltatási köte­lezettségeiknek, sőt azokat túl is tel­jesítik. Szocialista nagytermelésünk nagyszerű eredményei naponta kis- és középparasztjaink százait győzik meg arról, hogy egyedül a szövetkeze­ti nagytermelés vezethet a mezőgazda­­sági termelés emelkedéséhez s így dol­gozóink örömtelibb életéhez is. Növényi termelésünkben a kombájnok, önkötö­zőgépek és egyéb kombinált gépek, aVnelyek megkönnyítik dolgozó paraszt­jaink munkáját, egyre jobban meghó­dítják dolgozó parasztjaink szívét. Az agrotechnikai intézkedések egyre job­ban meggyőzik dolgozó parasztjainkat a szovjet mezőgazdasági tudomány nagy fölényéről, melynek segtíségével egyre jobban emelhetjük a hektárho­zamokat és az állatállomány hasznos­ságát. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az állatállomány hasznosságának emelését illetően még sok hiányossá­gunk van, mert ezen a téren az új mun­kamódszerek alkalmazása lassúbb, an­nak ellenére, hogy az állatállomány hasznosságának emelésénél is messzi­­reható lehetőségeink vannak a terme­lés megjavítására, ha teljes mértékben alkalmazzuk a szovjet kolhozparasztok értékes tapasztalatait. AMIKOR HANGSÚLYOZZUK hogy az aratás, cséplés és a termény­beszolgáltatás mezőgazdasági termelé­sünk egyik legfontosabb szakaszát al­kotja, amelynek sikeres elvégzéséért mindent el kell követnünk, nem volna helyes, ha' ugyanekkor megfeledkez­nénk mezőgazdasági termelésünk u­­gyanolyan fontos részéről, az állatállo­mány hasznosságának emeléséről, amelyre ugyanolyan mértékben támasz­kodik közellátásunk, mint a növényi termelésre. Sajnos azonban azzal a je­lenséggel, hogy a nyári munkálatoknál megfeledkezünk vagy legalább is hát­térbe szorítjuk az állattenyésztést, igen gyakran találkozunk. Miután a nyári munkálatoknál döntő szerepet játszik minden óra és minden segítő kézre szükség van, helyes, ha az állatok etetőit, zootechnikusok és mások segédkeznek ezeknél a munká­latoknál, mindennek azonban a felelős­ségérzet megnyilvánulását kell kifejez­nie, az állattenyésztésben rájuk bízott munka elvégzésénél is. Semmiképpen sem helyes, ha az állattenyésztésben dolgozók figyelmen kívül hagyva fon­tos feladataikat bekapcsolódnak min­denféle munkába, persze anélkül, hogy bebiztosítanák a rájuk bízott feladatok elvégzését is. Természetesen ennek kö­vetkezményei azután kifejezésre jut­nak az eredmények csökkenésénél. Ha az állatállomány hasznosságának eme­lésével foglalkozó Párt és kormányha­tározat értelmében értékeljük az eddi­rA sertésállomány emelésével több hús­hoz és zsirhoz juthatunk gi eredményeket, akkor azt látjuk, hogy egyes feladatok teljesítése nem kielé­gítő, aminek az állatállomány melletti dolgozókat a hibák kiküszöbölésére kell serkentenie. A hibák kiküszöbölését azonnal meg kell kezdeni és helytelen, ha a nyári munkálatokra akarnók a lanyhulást kibeszélni. Amint már mon­dottuk, indent meg kell tennünk a nyá­amelyek az állatállomány hasznossága terén ezidőszerint felszínre kerültek, nagyobb gondoskodás által kiküszöböl­hetők lettek volna. Ott, ahol nagy gon­dot fordítottak a borjak nevelésére és azokban az EFSz-ekben és állami bir­tokokon, ahol bevezették a marhaállo­mány helyes etetését, a legelőre vagy a kifutókba való kihajtását, ott a sza­porodás és a választás megnuygtató. Igen szép eredményeket értek el a víg­­lasi Kutató Intézet dolgozói. Ott, azon­ban, ahol nem vezettek pontos nyilván­hogy nem követtünk el mindent az ál­latállomány hasznosságának emelését illetően, úgy az év elején, mint a továb­bi hónapokban, és akkor sem, amikor a Párt és kormányhatározat irányelvei nagy segítséget nyújtottak nekünk. E tény fölött komolyan el kell gondolkoz­ni. A gyenge eredményeknek, az állat­­tenyésztés összes dolgozóit arra kell mozgósítani, hogy határozott intézke­désekkel távolítsák el a fennálló hiá­nyokat. További felvilágosító munkával, az új munkamódszerek bevezetésével és a dolgozók felelősségre vonásával kell rendet teremtenünk, hogy behoz­zuk az első félévben nem teljesített feladatok által okozott hiányosságokat, Amint már hangsúlyoztuk, az állat­­állomány hasznossága terén előírt fel­adatok teljesítésénél, az ellenőrzés so­rán a felelős dolgozóktól gyakran azt a választ kapjuk, hogy úgy a fogatok, mint az összes dolgozók, a nyári mun­kákra vannak összpontosítva s ennek következtében az állatállományt illető­en csökkent a gondoskodás. Konkrét eset: a gombai állami birtokon az utóbbi napokban csökkent a tejhozapi, ami eddig kielégítő volt. Arra a kérdés­re, mi ennek az oka, az állami birtok felelős dolgozója így felel: „El vagyunk foglalva a nyári munkákkal és ezért meglassúlt a takarmány szállítása”. Azonban ilyen állásponttal nem lehe­tünk megelégedve. Mindenütt, ahol ha­sonló egészségtelen jelenséggel talál­kozunk, azonnal megfelelő intézkedé-Az idei békearatás sikeres befejezése után az úszori szövetkezet tagjai hozzá­fogtak a csépléshez. Már több mint egy hete zúg a cséplőgép az úszori határban. A szövetkezet minden egyes tagja tudatá­ban van annak, hogy a sikeres begyűjté­sért folytatott harc az aratással még nem ért véget. A cséplésre ugyanolyan nagy súlyt kell fektetni, mint az aratásra, sőt még nagyobbat. Merthiszen megbocsájt­­hatatlan könnyelműség volna, ha az ide­jében learatott gabona, a cséplés helytelen megszervezése miatt asztagokban menne tönkre. Minden percet ki kell használni, hogy a gabona minél előbb ki legyen csé­pelve és be kerüljön a Földműves Rak­társzövetkezetbe. A szövetkezeti tagok ez­­irányú igyekezetét az Uszoron dolgozó csallóközcsütörtöki traktorállomás csép­lőbrigádjának a legmesszebbmenően támo­gatni kellene. Sajnos, a cséplés a hiányos munkaszervezés miatt sok időveszteséggel folyik. Mikor meglátogattuk az uszori cséplőcsoportot, olyan dolgoknak lettünk a szemtanúi, ami bizony nem válik a csal­lóközcsütörtöki traktorállomás dicséreté­re. A cséplőgép állt, a csoport tagjai szer­teszét hevertek a búzaasztag tövében, és a cséplőgép árnyékában Megkérdeztük, hogy miért nem működik a cséplőgép, mi­re az egyik szövetkezeti tag szótlanul fel­állt s a villa nyelét beleillesztette a traktor benziniartályába., azután kivette és meg­mutatta a teljesen száraz villanyelet. — Ezért állunk — mondotta röviden. A traktorból ugyanis már két órával ez­előtt kifogyott az üzemanyag. A gépkezelő már jóelőre figyelmeztette a traktorállo­ri munkák sikeres elvégzése érdeké­ben, de ugyanakkor fokoznunk kell igyekezetünket és gondoskodásunkat az állattenyésztést illetően is, mégpe­dig főképpen EFSz-einkben és állami birtokainkon. Főként e feladatok sike­res megoldása bizonyíthatja kis- és középföldműveseinknek a kollektív gaz­dálkodás nagy előnyét. tartást, nem jutalmazták helyesen az állatgondozókat, nem volt helyes a ta­karmányozás, ott mindezek hozzájárul­tak ahhoz, hogy alacspny volt a bor­­jazás, az elválasztás, aminek termé­szetes következménye a hiányosságok mutatkozása a további nevelésnél is. Ezt természetesen a terv nem teljesí­tése is követi. Ezzel a káros jelenség­gel a tornaijai állami birtok, sajószár­­nyai gazdaságában nem tudtak zöld­ágra vergődni, ugyancsak a privigyei ál­lami birtokon és másutt. seket kell tenni a takarmányszállítás meggyorsítására. A gombai állami bir­tok dolgozói igen helyesen cselekedtek, amikor az állatállomány gondozóit is belevonták a nyári munkálatokba. Ezt azonban úgy kellett volna megszervez­ni, hogy az állatokról való gondosko­dás s így az állati termékek termelése ne szenvedjen kárt. Mindezt elérhették volna az összes dolgozók fokozottabb igyekezete révén. Minden előfeltételünk megvan arra, hogy állatállományunk fejlesztésének tervét teljesíthessük. Ehhez azonban szükséges, hogy bátrabban és határo­zottabban haladjunk előre az új mun­kaformákkal és módszerekkel mező­­gazdaságunk eme fontos szakaszán is. Ez megköveteli a lelkiismeretesebb és felelősségteljesebb munkát. Az állat­­tenyésztés összes dolgozóinak lelkesed­niük kell az összes feladatok teljesí­tésénél. A zootechnikus szolgálatnak nem szabad csak a konstatálásra és re­gisztrációra szorítkoznia, nem elég, ha a hiányosságokat megállapítja, de szük­séges, hogy állattenyésztésünket és az állati termékek termelését úgy irányít­sa, aliogyan azt a Párt és a korm vty­­határozat megjelölte s úgy, hogy az ál­lattenyésztésben működő összes dol­gozók büszkén mondhassák, hogy fe­lelősségteljes és lelkiismeretes munká­jukkal harcolnak a szocializmus épí­tő népi demokratikus államunk felvi­rágoztatásáért. Hucskó János P. P. mást, hogy küldjenek hajtóanyagot, mert ellenkező esetben kénytelen lesz leállni. Ügy látszik azonban, hogy a csallóköz­csütörtöki traktorállomáson nem igen siet­tek eleget tenni a gépkezelő kérelmének. A szövetkezet tagjai boszankodva mond­ták. — Ez már nem az első eset, már több­ször is előfordultak hasonló hibák, kü­lönben már a cséplés végefelé járnánk és beszolgáltatási kötelezettségünknek nem­csak 100 százalékra, de azon felül is ele­get tettünk volna. Tudniillik, a szövetkezet tagjai annak ellenére, hogy még több, mint a fele gabonájuk csépeletlen, beszol­gáltatási kötelességüknek 100 százalékban eleget tettek, sőt árpából 250 mázsával többet adtak a tervezettnél. Tavaly jól megművelték a földeket és ahol azelőtt csak 15 mázsa volt a hektárhozam, most 20 mázsára emelkedett. A cséplőgéptől, a gabonát egyenesen a Földműves Raktár­­szövetkezetbe szállítják. —- Addig egy szem gabonát sem viszünk haza, míg az állam iránti kötelességünknek nem te­szünk eleget, mondogatják a tagok. Az aratási és cséplési munkába minden munkabíró ember becsületesen bekapcso­lódott. Az uszori asszonyok is megállják a helyüket a munkában. így pl. Varga Jo­lán, özvegy Kovács Jánosné és a többi asszonyok példásan végzik munkájukat, özv. Kovácsné a szövetkezet megalakulása óta még egy napot sem maradt el a mun­kából. A cséplósnél is bőven kivette ré­szét, mert tudja, hogy munkaerejével ő is hozzájárul jólétünk és gyermekeink bol­dogabb jövőjének kiépítéséhez. Vojtek Gizella. A szövetkezeti alapok helyes létesítése (Folytatás a második oldalról) tagnak, arra való tekintet nélkül, hogy az illető 30 vagy 200 munkaegységet dolgozott le. Tavaly több helyen előfor­dult, hogy a fentemlített példa szerint jártak el, ami természetesen semmi­képpen nem járulhatott a munkafegye­lem megjavításához és megszilárdítá­sához. Hiszen az igyekvő szövetkezeti tag joggal felháborodhatott azon, hogy ő is ugyanannyi juttatást kapott, amint az olyan szövetkezeti tag, aki egész éven át kerülte a munkát és munkájá­val nem járult hozzá a gazdagabb ter­més eléréséhez. Az igyekvő és szor­galmas szövetkezeti tagnak több hasz­na kell legyen a természetbeni jutta­tásokból, mint az olyan tagnak, aki ke­­vésbbé igyekszik. Már korábbi példák­ból tudjuk, hogy a szorgalmas szövet­kezeti tag általában olyan mennyiségű természetbeni juttatáshoz jut, ameny­­nyire saját magának nincs is szüksége. Nem ritka eset, amikor egy szorgalmas szövetkezeti család 15—20, sőt még több mázsa gabonát kap természetbeni juttatásként, amiből saját részére csu­pán 8—10 mázsára van szüksége. Na­gyon helyes, ha ez a szövetkezeti csa­lád fölöslegeit felajánlja az államnak, a magasabb árakért. így pl. a nagyme­gyeri járásban levő alistáli EFSz szá­mos tagja elhatározta, hogy gabonafe­leslegét, 7—8 mázsát a természetbeni juttatásokból, eladja az államnak. így érzik, hogy a természetbeni juttatások­ból sokkal nagyobb hasznuk van, mint azoknak, akik nem dolgoztak szorgal­masan a szövetkezetben. Az alistáli szövetkezeti tagokhoz ha­sonlóan cselekednek a szövetkezeti ta­gok, az EFSz-ek további százaiban is. És így van ez helyesen. A gabona helyes szétosztása tehát ma nagyon felelősségteljes feladata minden szövetkezet vezetőségének és minden EFSz-ünknek. A szövetkezet további fejlődése és virágzása attól függ, hogyan oldják meg a gabona he­lyes szétosztását, hogyan biztosítják be az összes alapokat és milyen igazr ságosan osztják szét a természetbeni juttatásokat. Ezért szükséges, hogy a pártszervezetek, valamint a nemzeti bizottságok, különösen pedig a járási nemzeti bizottságok nagy gondot for­dítsanak a termés helyes szétosztására az EFSz-ekben, hogy ezáltal segítsék az EFSz-eket a szerződésbeli kötele­zettségük teljesítésében, a szövetkeze­ti alapok létesítésében és a természet­beni járandóságok, a Párt és kormány­­határozatok irányelvei alapján való szétosztásában. (TPP) A jánosházai EFSz 147 mázsával túlteljesítette beadási kötelezettségét A jánosházai EFSz 147 mázsával túl­teljesítette beadási kötelezettségét A jánosházai III. típusú szövetkezet dolgozói megértették Pártunk és kor­mányunk felhívását, mert jól felkészül­tek az aratási és cséplési munkálatok elvégzésére. Csoportokon belül is fel­osztották a munkát, minek következté­ben kifejlődött a szocialista munkaver­seny. A cséplési munkákat jól megszervez­ték. A cséplőgéptől az első terményt egyenesen az állam raktárába szállítot­ták, hogy hozzájáruljanak dolgozóink kenyérrel való ellátásához. Ennek ered­ménye, hogy a jánosházai szövetkezeti tagok a cséplési munkák teljes elvégzé­se előtt már teljesítették, sőt túltelje­sítették beszolgáltatási kötelezettségü­ket. Az EFSz-nek ez évben 450 mázsa gabonanemű beadási kötelezettsége volt. ehelyett a szövetkezeti tagok ez­­ideig 597 mázsát, tehát 147 mázsával többet szolgáltattak be. így hálálják meg népi demokratikus államunk segít­ségét, a mindennemű modern mezőgaz­dasági gépeket, melyek alkalmazásával megkönnyítik munkájukat s évről-évre emelik földjeik hvktárhozamát. (pe) öt mázsával emelkedett a hektárhozam az Uszori EFSz-ben AZOK A HIÁNYOSSÁGOK, EZEK A PÉLDÁK VILÁGOSAN MUTATJÁK,

Next

/
Oldalképek
Tartalom