Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-07-20 / 29. szám
4 1952. július 20. A kombájnok győzedelmes munkája az érsekújvári EFSz-ben „Elvtársak! Az idén tizenkét nap alatt fejezzük be az aratást és ugyanezen idő alatt legalább' 30 vagon gabonát fogunk beszolgált atni az államnak" — mondotta Morvay Tibor, a IV. típusú EFSz agronómusa, amikor a vezetőség a tagság elé terjesztette az aratási tervet Az, hogy tizenkét nap alatt elvégzik az aratást, sok tag előtt hihetetlennek hangzott, hiszen mindenki jól emlékezhetett az elmúlt esztendőre, amikoris az aratás bizony jól elhúzódott s igy a szemveszteség is nagy volt. Igaz, a szövetkezet felelős vezetői találtak jó kifogást, hogy „kevés a munkaerő s ezzel szemben sok a föld”. Ha ez részben igaz is volt. de volt itt még más baj is Komoly bajok voltak a munkafegyelemmel, a munkaidő betartásával, — ugyanis sokan nem vették tudomásul, hogy főképpen az aratás idején a 8 órás munkaidő a szövetkezeti fejlődés legnagyobb ellensége, — azon kívül a munkaegységek elszámolásánál is bajok voltak, mert a jutalmazás nem a normák alapján történt s így természetesen a szocialista verseny sem fejlődhetett ki. Ez azonban tavaly volt. Az idén a normák rendezése s a tagsággal való elfogadása lehetővé tette a munkaverseny kifejlődését, amikor megjavult a munkafegyelem is és az eredmények is szebbek lettek a szövetkezeti gazdálkodásban. Mindennek ellenére azonban sokan felvetették az agronómusnak a kérdést: „Hogyan akarod elvégezni az aratást két hét alatt, Tibor? Azután, méghozzá ez idő alatt legalább 30 vagon gabonát beszolgáltatni az államnak? .. A terv szépen ki lett dolgozva, szét lett írva minden táblára, minden munkacsoportra és minden egyénre. Mindent felölelt: hány önkötözőgép fog dolgozni, hol és mikor és kivel stb. De bele volt a tervbe foglalva még egy dolog, amely bizony felkorbácsolta a taggyűlés nyugodt légkörét. Nem kellenek nekünk a kombájnok, szétszórják a magot a szántóföldön, azonkívül meg is darálják — kiabáltak többen is egyszerre. Inkább több önkötözőgépet adjanak nekünlj és mi majd megcsináljuk a magunkét — forrt a gyűlés hangulata, amikor a jelenlevők megtudták, hogy négy kombájnnak kell dolgozni az idén a szövetkezet földjein. Ami igaz, az igaz. A reakció Érsekújváron sem alszik; összesuttogott a kombájnokról mindenfélét és bizony akadtak olyan emberek, akik az ilyen beszéd hallatára ellenséges szemmel néztek ezekre a nagyszerű gépekre. Mások meg csak azért beszéltek a kombájnok ellen, mert még sohasem látták őket dolgozni s így könnyen elhittek minden badarságot, 'amit az osztályellenség híresztelt. MEGVÁLTOZOTT A HANGULAT. Az első tiltakozási hullámok után a hangulat azonban nagyon hamar megváltozott. Különösen pedig akkor, amikor a Traktorállomás kiküldöttje szépen és világosan megmagyarázta a szövetkezeti tagoknak, milyen nagy segítséget jelent majd a szövetkezetnek a kombájnok munkája az idei termés betakarításánál. Ugyáncsak azzal is megismertette a tagokat, hogy az idén olyan emberek kerültek ezekre a magasteljesítményű gépekre, akik egy negyed éven át tanulták a gép kezelését s igy megismerték a kezelésével járó munka legapróbb részletét is. A jelenlevők azt is megtudták, hogy egyetlen kombájn mintegy hetven munkaerőt helyettesít, amiáltal nemcsakhogy meg lehet gyorsítani a betakarítást s így elejét venni szemveszteségnek, de ez egyúttal nagy munkaegység megtakarítást is jeleht, stb. — Rossz rá gondolni is, mit vesztettünk volna az idei betakarításnál, ha nem lennének ezek a kombájnok, — mondja Fabula szövetkezeti tag, miközben kezefejével letörli arcáról az izzadságot. Napégette keskeny arca ragyog a lelkesedéstől, amikor a kombájnokra mutat, amelyek éppen befejezték a termés betakarítását a 25 hektáros táblán és egy kis időre leálltak, a motorok lehűtése végett. TÍZ ÓRA ALATT 25 HA ES 5 VAGON GABONA. — Tegnap délután kezdték el a munkát ezen a táblán és ma még dél sincsen s a munka már kész A gabona le van aratva, ki van csépelve és már be is adtuk a Raktárszövetkezetnek Ez bizony nagy szó, merthiszen mintegy öt vagon gabonáról van szó, amelyet két kombájn 10 óra alatt takarított be, — folytatja Fabula elvtárs és még hozzáteszi: — Életemben már sok aratást küzdöttem át, de arról, hogy ilyen jól és ilyen gyorsan s amellett ilyen kevés fáradtsággal lehet aratni, nem is álmodtam. — No és szétszórják a magot? — kérdezzük. A jelenlevők elértik a célzást, de nem haragszanak a kérdés miatt. — Ugyan, hogyan is szórnák szét a magot. Nézzétek csak meg a tarlót elvtársak. Olyan az, mintha valaki jól felseperte volna. Nincsen azon egy fia szem se, — jegyzi meg Juhász elvtárs, amire az öreg Vízik egészen elérzékenyedik: — Sohasem gondoltam, hogy ilyen örömteli aratást is elérhetek még az életemben, — mondja, majd még hozzáteszi, — az ember csak feláll a kombájnra a szalmagyűjtő szekrény mellé, kicsit eligazgatja a szalmát s mikor a szekrény megtelik, kiereszti belőle. Azután jönnek a traktorok s lehúzzák a szalmát a mezőről s utána meg szépen felszántják a tarlót és máris jön a vetőgép... Most megszólal valaki a hátunk mögött: — Várjatok csak elvtársak, ha már ennél a dolognál vagyunk, ne feledkeznünk meg arról sem, hogy hány ember munkáját végzi el egy kombájn. NÉGY KOMBÁJN VAGY 210 EMBER. — Megnézzük az új felszólalót. Kruzsic elvtárs kapcsolódott bele a beszélgetésbe, kissé furcsa helyzetben. Egyik lábával a földön térdelt, míg a másik térdén „íróasztalt” rendezett be s nagy noteszát kiterítve számolt; — 10 ha lekaszálásához 20 pár kaszásra lenne szükség, ezenkívül marokszedőkre, kévehordókra és a cséplőgép személyzetére, ami pedig testvérek között is kitesz hetven embert. Ez annyit jelent, hogy a négy kombájn 210 ember munkáját végzi el. Amint ennél a táblánál is meggyőződtünk, egy kombájn 10 óra alatt több mint 10 hektárnyi területről képes betakarítani a termést, ami átlag 240 mázsa gabona kicséplését is jelenti Ez pedig sokkal több. mint amennyit egy 1200-as géppel elérhetnénk, mert hiszen ennek teljesítménye mintegy 160 mázsa naponta Ami pedig a tavalyi cséplési eredményeinket illeti, átlag alig a felét tudtuk naponta kicsépelni, mint a kombájnok teljesítménye Annyira belemélyedtünk a kombájnok teljesítményeinek vizsgálásába, hogy csaknem megfeledkeztünk magukról a kombájnvezetőkről, akik tulajdonképpen a szövetkezeti tagok nagy örömszerzői és akik most éppen a gépeik körül forgalódnak. hogy kihasználva minden pillanatot jól átnézzék a bonyolult gépezet minden részét. Szabó elvtárs éppen a kombájn alatt vizsgálódik, amikor hozzáérünk. IGY ARATTAK AZ IDÉN ÉRSEKÚJVÁRON A hatalmas szovjet kombájn napi 10 —12 ha gabonát arat le és csépel ki naponta A szovjet mérnökök nagy segítség kombájn vezetőinknek Baj van talán, — kérdjük. — Nincsen semmi baj, de éppen azzal, hogy az ilyen szünetekben átvizsgáljuk a gépet, megelőzzük a bajt. — feleli mosolyogva, majd kibújva a gép alól talpra áll s most már itt magasodik nyurga alakja előttünk. Szívesen és jókedvűen beszél a munkájáról és főképpen nagyszerű gépéről. — Amikor még traktoron dolgoztam minden vágyam az volt. hogy kombájnt is vezethessek, hogy jó kombáinista váljék belőlem. Ez a vágyam teljesült. Tavaly kombájnnal rizst arattam az ifjúság falujában Ez csak olyan kisérletféle volt. hogyan válik be a kombájn a rizsaratásnál is és mondhatom a kísérlet jól sikerült. Ez hozzásegített ahhoz, hogy eljussak a knrnh-invpTptöv három hónapos tanfolyamára, ahonnan már mint kész kombájn-vezető kerültem ki Meg kell azonban mondanom, hogy legnagvohb segítséget a szovjet szakemberektől kaptuk Egv szovjet mérnök elvtárs munkaközben tanított minket és ellátott jótanácsokkal s így hozzásegített ahhoz, hogy zavartalanul és jól tudjuk végezni munkánkat. Később Sajtos elvtárs, a másik kombájri vezetője is belekapcsolódott a beszélgetésbe és bizony ő is bevallja, hogy egy néhány évvel ezelőtt álmodni sem merte, hogy valaha ilyen nagyszerű gépet fog vezetni Nagyon hálás, hogy munkás-osztályunk ilyen értékes gépet adott a kezébe és ezért mindent elkövet, hogy minél nagyobb segítséget nyújthasson a szövetkezetek tagjainak, épúgy mint többi kombájnvezető társai, akik mindannyian magasan túlteljesítik a normáikat Nincs is panasz a kombájnvezetőkre. Valóban kitünően végzik munkájukat Hat hektár a napi normájuk, de ők 10-re vállaltak kötelezettséget, üzemanyag megtakarítás mellett. Amint az eddigi eredmények mutatják, kötelezettségvállalásukat nemcsakhogy teljesítik, de túl is teljesítik. Eddig napi 2 százalék üzemanyag megtakarítást értek el, ami <\sak emelkedni fog, mivel most már nagyobb táblákon fognak dolgozni. Amikor megtelik a tartály, a gabonát a kombájn „ átszorja a teherautóba, amely a szárító helyre viszi A kombájnok újra elindulnak Valósággal éget a nap s mégha az ember mozdulatlanul áll is csak úgy ömlik róla a verejték és bizony mindenki arra gondol, hogy semmiképpen sem irigvlésre méltó do- . log. ha valakinek ilyen időben egész nap a kaszát kell húzni. A kis szünet ideje hamar elillant s a motorok ismét felberregtek. Sietni kell, mert ebben a hőségben a mag gyorsan érik. A kombájnok méltóságteljesen elindultak s lassan belefúródtak a 100 hektárnyi arahyló búzatengerbe s úgy úsztak benne, mint a hajók s út is maradt utánuk, mint a hajók után szokott a tengeren. A szalma-kezelők vígan integettek felénk, amikor a hatalmas tábla túlsó vége felé távolodtak. Több kiváncsi ember nyomban a tarlóra megy s nézi, nem szóródnak-e a szemek. Morvay agronóm elvtárs, aki közben motorbiciklin a helyszínre érkezett, mosolyogva mondja: — Kereshetnek, ameddig akarnak s bizony jól kinézhetik a szemüket, ha egy elveszett magot is akarnak találni. Hiszen a jó kombájnnal alig egy százalék mag hull el, míg a kézi kaszálás következtében gyakran 20 százaléknál is több vész kárba. — Hát én sem hittem volna, hogy egy gép arasson és csépeljen is egyben, anélkül, hogy ne hullajtsa el a magot — ismeri be Macák elvtárs, a II. munkacsoport vezetője, aki már a learatott mezőn keresztül érkezett hozzánk. Bizony ő is ellene volt a kombájnnak és beismerése ezért értékesebb. Arról azonban, hogy Macák elvtárs miért változtatta meg a véleményét, már fölösleges beszélni, hiszen ezt már elmondta Fabula, Vízik. Juhász elvtárs és a többiek, akiket lenyűgözött^ kombájnok nagyszerű teljesítménye és munkája. Hallgassuk csak most mit mond Macák elvtárs? — Jövőre már csakis kombájnokkal szeretnénk betakarítani a termést. — jelenti ki és az agronómus elégedetten mosolyog arre a kijelentésre. Lám, a jó munka hogy megváltoztatja az embereket. Mikor az első kombájn újra hozzánk került. Fabula elvtárs leugrott róla s hozzánk sietett. NEGYVEN SZÁZALÉK MUNKAEGYSÉGMEGTAKARÍTÁS. — Ne feledd megírni elvtárs, hogy mi, akik látjuk mit jelentenek számunkra a kombájnok, nagyon hálásak vagyunk a nagy Szovjetuniónak ezekért a jó gépekért, amelyek gyorsabbá és könnyebbé teszik munkánkat s szebbé teszik életünket — mondotta, majd újra felkapaszkodott a kombájnra. Ez bizony igaz. A kombájnok meggyorsítják és megkönnyítik a munkát s a minőségét is megjavítják s ftündam ellett rengeteg munkaerőt takarítanak meg. Erre pedig az érsekújvári EFSz-nek nagy szüksége van. — Ugyancsak nagy dolgot jelent az is, hogy az a szövetkezet, amely tavaly több munkaegységet merített ki, mint amennyi tervben elő volt írva, most az aratásnál a kombájn segítségével több mint 40 százalék munkaegységet takarított meg. Ez azonban nem minden. A kombájnok segítségével teljes négy nappal rövidítették le az aratás idejét s valóban, e hó 15-ig 30 vagon gabonát szolgáltattak be. Az önkötözőgépek is befejezték munkájukat s a levágott gabona rövidesen kazlakba kerül, majd cséplés után a Raktárszövetkezet és az EFSz raktáraiba. A kombájnokkal kicsépelt gabonát a Tóthutca betonján szárítják, mintegy háromszáz méternyi hosszúságban, melyet azután ki is tisztítanak és minden idegen magtól mentesen szolgáltatják be az államnak. Az arrajárók érdeklődéssel vizsgálják a kövér gabonaszemeket. s a hitetlenkedők megszégyenülten, azok pedig, akik nem hallgattak a hazug propaganda meséire, megelégedetten mennek tovább. Örömük csak fokozódik, mikor a gabonával telt autók sorát látják robogni a szárítóhely felé, mert hiszen ezek a telt teherautók arról tanúskodnak, hogy a szövetkezet hatalmas tábláin sikeresen folyik a harc minden szemért, a békéért. Miklya János. A szárítónál zsákokba kerül a kitisztított gabona és utána nyomban a Raktár Szövetkezetbe. A h daskürti EFSz-ben jól bevált a keresztsoros vetés alkalmazása 35 mázsás hektárhozamot várnak a szövetkezeti tagok A hidaskürti szövetkezet agronomusa gyönyörködve néz a hullámzó buzatengerre, miközben ezeket mondja: — Már ebben az évben nagyobb gondot fordítottunk az agrotechnikai előírások pontos betartására, azonban állandóan bőviteni kell mezőgazdasági szaktudásunkat a szovjet agrotechnikából, hogy minden mezőgazdasági munkát szakszerűen elvégezhessünk. Ebben az évben nálunk is nagy változás történt. Az agrotechnika helyes alkalmazásával hektárhozam emelkedést értünk el. A múlt évben ha-ként 18 q gabonát arattunk, ami ebben az évben 25 mázsára emelkedett. Kísérleteztünk keresztsoros vetéssel. 15 hektárt vetettünk keresztsorosan, azzal a céllal, hogyha ebben az évben beválik a jövőévben nagy területeken alkalmazzuk ezt az új termelési módszert. Örömmel állapítjuk meg, hogy a Szovjetuniótól átvett módszerek jól beválnak hazánkban is és keresztsoros vetésünkről hektáronként 35 mázsa gabonát várunk. Persze ez csak a kezdet. Ezt minden évben fokozhatjuk a haladó szovjet agrotechnika meghonosításával — fejezi be a szövetkezet agronomusa. A hidaskürti szövetkezeti tagok az aratási és cséplési munkák elvégzésénél három 9 tagból álló munkacsoportot alakítottak. A csoportok között nem fejlődhetett ki teljes mértékben a szocialista munkaverseny, mert. a traktorosok az önkötöző gépekkel egy csoportban dolgoztak. Ennek következtében a traktorosok között sem volt megadva a lehetőség arra, hogy egyes traktorosok munkateljesítményeikkel kiváljanak, sőt üzemzavar idején gátolva volt a munka menete. A szövetkezeti tagok tehát egy munkacsoportban dolgoztak, mégpedig úgy, hogy minden csoport elfogott 9 sor kévét. A munkanap leteltével a csoportvezetők öszsz^adták az eredményt. így kitudódott, hogy a három csoport együttvéve, tehát 27 tag, csak napi 20 hektár teljesítményt ért el. A szövetkezeti tagok látták azt, hogy újonnan át kel] szervezni a munkát, mert ilyen alapon napi teljesítménnyel legalább 25 napig tartana az aratás. Már pedig az EFSz-nek 504 hektár kalászos várt aratásra, amit 6 nap alatt szándékoznak elvégezni. Végül elhatározták, hogy máskép szervezik meg a munkát. A traktorosokkal együtt arra a megállapodásra jutottak, hogy minden traktorista számára felmérnek 10 ha területet és ugyanígy felosztják a munkát a csoportok számára is. így mind a három munkacsoport teljesítménye már napközben áttekinthető és könnyebb ellenőrizni a munka menetét. Ennél a munkamegszervezésnél a traktorosoknak is lehetőség nyílik, hogy a gépek teljes kihasználásával fokozzák napi teljesítményüket. A brigád legjobb traktorosa Kiszela Gyula elvtárs, aki ■ Juhász István önkötöző gépkezelő EFSz taggal 8 óra alatt kitűnő munkaminőséggel learat 10 ha búzát. Az aratógépek után azonnal megjelennek a traktorok és megkezdik a tarlóhántást, amely már a jövőévi termés előkészítője. -pe-
