Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-07-20 / 29. szám
1952. július 20. f A taksonyi EFSz békearatása A Deák brigád agregátok segítségével gyorsítja a munkát — Amióta a traktor két önkötözőt von maga után, gyakrabban kell zsírozni. — mondja Smetka elvtárs. — Nem baj, — szól a másik, — az a fontos, hogy ugyanannyi üzemanyaggal a munka A fegyelembontók számára kívül tágasabb — Ha a múltban a kapitalistáknak és a kulákoknak kényszerből dolgoztam, most csak nem ülök karbatett kézzel, mikor a magunk világát építjük Pedig már nem kellene, mert 8 gyermeket engedtem szárnyra, akik mind dolgoznak és jól keresnek Egy fiam ipariskolát végzett és ma ipariskolában tanít, — mondja büszkén. Ök már tudásuk szerint elhelyezkedhetnek a termelésben, én csak itt érzem jól magam a szövetkezetben. — Megerősödtünk, — szól közbe Bencsík Mihály elvtárs, — amióta egy pár fegyelembontót kizártunk a szövetkezetből. Ebben az évben a munkacsoportokon belül egyéni munkamegosztással olyan gyönyörűen megy a munka, hogy a közös gazdálkodásban igazán öröm élni. Ebben az évben 22 métermázsa búzát terveztünk hektáronként, de vannak olyan területek, ahol 25 mázsa termés lesz hektáronként. A jövőtől még többet várunk, mert a gépek üzembehelyezése szövetkezetünk földjein minden évben javít a talajon és eszerint minden évben emelkedik a hektárhozam is. Most is volt olyan árpánk ahol 4 ha-ról 90 q termést csépelt ki a kombájn, — mondja Bencsík elvtárs. Cséplőgéptől egyenesen a raktárba Jelszó alatt ünnepélyes gabonaátadás Köbölkúton Hatalmas gabonatáblák hullámzanak Köbölkút határában. A nap úgy tüzel, mintha nem is maga sütne, hanem egy óriás kályha szórna tűzesőt a határra. Lélekzenj is nehéz a forró levegőben, csak a kombájnok és az önkötözőgépek bírják frissen a kapaszkodót. Semmi nekik az emelkedő, jókedvűen és tökéletesen dolgoznak. kiváló minősége mellett, egyszerannyit aratunk le, mint azelőtt Most Krajcsík Mihály, szövetkezeti taggal találkozunk, amint szerszámokkal a vállán csodálkozva nézi az új módosítást — Ez a Deák ezermester. Jó, hogy ilyen brigádvezetőnk van. A traktorosaink, igazát mondhatom, — a szocialista falu apostolai, — mondja Krajcsík bácsi fejcsóválva. Krajcsík elvtárs 66 éves Korához képest még jól bírja a munkát. Így beszél a szövetkezetről'. Hogyan készültök a cséplésre? — kérdeztük. — Nálunk ez nagyon egyszerű. Csupán Deák elvtárséktól függ, hogy hány órát dolgoznak naponta, mi szerintük váltjuk a csatákat, — mondja a szövetkezet csoportvezetője. Annyit azonban megjegyzek, hogy csoportjaink ebben az évben sohasem látott munkafegyelemmel dolgoznak, ami többteljesítésre serkenti a traktorosokat is. Dolgozni akarunk, éjjel is megyünk, ha a helyzet megköveteli. Deák elvtárs a traktorosok brigádvezetője mosolyogva végighallgatja a szövetkezeti tagok felajánlását és ezeket mondja: — Cséplőgépeink tökételesen kijavítva várják a cséplést. Egyet sem vittünk a műhelybe javítás céljából, mindent magunk javítottunk ki, a brigádközpontban. Hat géppel fogunk csépelni, amit három csoportra osztunk. 680 ha termése vár cséplésre, amit 16 nap alatt eivégzünk, persze nem nézzük az óra mutatóját, hanem azt, hogy hogyan halad ellenfelünk, a Hamar-brigád. Proksz Eta. Már hogyne örültek volna a szövetkezeti tagok, mikor már több éve együtt dolgoznak a Deák-traktorbrigáddal és amely egyúttal a galántai járás egyik legjobb traktorbrigádja. A traktorok zúgásától szinte remegett a levegő. A hatalmas kékszínű kombájn olyan büszkén gördült az önkötöző és tárcsás ekék között, mint egy igazi csoportvezető. Mikor már egészen közel voltak a traktorok, fogadtatásképpen megszólalt a szövetkezet fúvózenekara. Erre a traktorosok leállították a gépeket s örömtől sugárzó arccal olvasták a díszkapu feliratát. Gyönyörű látvány volt ez, mindenki szemébe könnyet csalt a meghatottság. Az 1952. év békearatása előtt állunk most, ami egy újabb hatalmas lépést jelent előre a szocializmus felé. Ebből a meleg fogadtatásból láttuk, hogy. a traktorosbrigád tagjai és a szövetkezeti tagok a legjobb viszonyban élnek egymással. Már három éve dolgozik Taksonyban a Deák-brigád s ezalatt az idő alatt úgy összeszoktak a traktorosok és az EFSz-tagok, mint egy nagy család. Mégjobb munkára serkentette őket ez a lelkes fogadtatás és kemény akarattal ragadták meg a volánt, egy célkitűzéssel „minél előbb elvégezni az aratási és cséplési munkákat, hogy szövetkezeti tagjaink teljesíthessék az állammal szembeni kötelezettségüket. A gépek megindultak a szövetkezeti dús, aranysárga búzatengere felé, ahol csaknem egy területen 450 hektár kalászos várt aratásra. A traktorosok már előre felkészültek és a munkaterv szerint ki-ki a maga területe felé indította gépét. A brigádvezető pedig egyik géptől a másikhoz sietett a gép üzembehelyezésénél. így kezdődött meg az aratás a koradélutáni órákban a taksonyi határban. A szövetkezeti tagok is jól felkészültek az aratásra A tavalyi hibákon okulva másképpen szervezték meg a munkát. A munkacsoportokat csatákra tagozták, a csatákon belül pedig egyénekre osztották fel a munkát. Tehát ennek köszönhető, hogy az aratási munkák előtt elvégezték 180 hektár kapásnövény másodszori bekapálását és 86 hektár terjedelmű földről már másodszor begyűjtötték a takarmányt. Az aratásnál két 30 tagból álló munkacsoport dolgozik, minden munkacsoport három 10 'J"tagú csatára van osztva. Itt nagy dicséretet ■>i aéídemelnék a szövetkezeti asszonyok, akik mindennap teljes taglétszámban jelennek meg a munkahelyen és szorgalmas két kezük munkája után pillanatok alatt nőnek a keresztek. Nem is bírnak a gépek annyi kalászost levágni, hogy a szövetkezeti tagokat megelőznék. Például a délutáni órákban alig 3 óra alatt 20 szövetkezeti tag 25 hektáron elvégezte a keresztrakást. A traktorosok látják a szövetkezeti tagok munkakedvét és még fokozottabb igyekezettel azon vannak, hogy minél több gabonát learassanak. Deák elvtárs olyan mint egy madár, egyik géptől a másikhoz repül. Nincs nyugta egyhelyen maradni, látni akarja a gépek munkáját. No meg aztán izgatott is egy kicsit, mert komoly ellenfélnek bizonyult a szocialista munkaversenyben a Hamar-brigád, akikkel az aratás és cséplés idején összemérik az erejüket. A Deák-brigád valóságos munkalázban ég. Deák elvtárs pedig állandóan gondolkozik, spekulál, hogyan lehetne a 8—9 hektáros n»pi teljesítményt még fokozni. Aztán agyában egy terv született meg, amit azonnal ismertetett a gépjavítómesterrel. — Volt egy teljesen használhctatlan kardánnélküli gépem, amelyre Bosák elvtárssal agregátort szereltünk, úgyhogy egy KD 35-ös szovjet hernyótalpas, két önkötözőt húz maga után. Ezzel a módosítással egyszerre 4 méter széles búzát vágnak a kaszák, ami legalább 18 ha napi teljesítményt és 30%-os üzemanyagmegtakarítást jelent Az aratógépek után a tarlóhántást egy szovjet tárcsás szántóekével végezzük, amely egymaga 5 önkötözőgép és egy kombájn után képes elvégezni a tarlóbuktatást. Ez a jól bevált gép 4 méter széles földet fog el egyszerre Napi teljesítménye meghaladja a 40 hektárt is, — mondja Deák elvtárs Minden percet kihasználnak Déli tizenkét óra volt. A traktorosok leállították a gépeket és traktoraik mellett ebédjüket fogyasztották. Utolsónak az agregátra szerelt önkötöző állt le. Azonban észrevettük, hogy a traktoros továbbra is a gépen maradt és a volán mellett ülve jóétvággyal kanalazza levesét. — Elvtárs, te miért nem szállsz le a traktorról vagy talán jobban esik az ebéd ott fent, — kérdeztük. — Felesleges időpazarlás lenne. Minden percért kár, amikor egyéni versenyben állunk egymással. így pedig ehédután megindítom a gépemet és megyünk tovább, — mondja Iván Sándor traktoros, miközben nagyokat harap a hófehér foszlós kalácsból. Iván elvtárs 19 éves CsISz tag. Már két éve vezet és nagyon boldog, hogy éppen őrá bízták az agregátra szerelt önkötözőt. Az önkötöző kezelői Smetka Mihály és Lászik György EFSz tagok most is ott vannak körülötte és éppen a zsírzáshoz készülődnek. A cséplőgépnél pedig a szokottnál is nagyobb a munka irama. — Délután nagy ünnepre készülünk, — állapítja meg az egyik szövetkezeti tc^g. S csakugyan, amint a faluba érünk, díszbe öltözött utcák fogadnak bennünket. — Ünnepélyes gabona átadás lesz, amelyen részt vesznek a környékbeli EFSz tagjai is — halljuk a járó-kelőktől. Amint tovább haladunk a díszkapuhoz érünk, amelyen hatalmas felírat díszeleg, hirdetve a szövetkezeti tagok munkaerejét, a cséplés és a gabona beszolgáltatás fontosságát a béke megőrzéséhez. Nemsokára az utcákon mindenfelől gabonával telt hosszú kocsisorok közelednek a begyüjtőhelyre. Minden fogat kidíszítve, „Cséplőgéptől egyenesen a raktárba“ jelszavakkal ékesítve. Igazi örömünnep ez, mert mint parasztságunk is mondja: a gabona az élet és hazánk gazdasági erejének egyik fontos forrása. Tehát jól értettem Konopka elvtárs szavait, de szinte hihetetlennek tartottam, hogy az aratással hat nap alatt végezzenek azért, mert önkéntelenül visszagondoltam a keserves kapitalista múltra, amikor a kizsákmányolok Somsics földbirtokos nagybirtokán a különböző retorziós szerződésekkel és a hajcsároktól űzve, hajtva, hat hétig arattunk. Már pedig a munkába való indulás nem reggel 5—6 órakor volt mint ma, hanem nem sokkal éjfél után, amikor a kakasok éjfélre szóltak, két-három órakor. Sokszor munkaközben egymást csak a kiejtett hangok és a beszéd alapján ismertük meg, mert még koromsötét volt. A marokszedő asszonyok és gyermekek reggeltre csak úgy dideregtek, mivel a harmatos gabonától ruhájuk egész testükig csuromvizes volt. A szovjet hősök ontott vére következtében parasztságunk évszázados pőre a földért el„dűlt. Ma ott, ahol mi és apánk, az urak kénye-kedvének, éhségnek és nyomornak kitéve hullattuk véres verejtékünket, a föld azé lett, aki megműveli s neki is hajt hasznot. Szlovákok és magyarok közösen, a legnagyobb egyetértésben építik ezen a földön új és szebb életüket. Pattogó indulók közepette az ünnepély tetőfokához ért, mikor autóján kíséretével befutott Krosnár elvtárs, a felvásárlás minisztere. Az ünneplő szövetkezeti tagok nagy lelkesedése közben szólásra emelkedett Krosnár elvtárs, aki megköszönte a szövetkezetbe tömörült földművesek odaadó munkáját, az aratás időbeni elvégzéséért és a gabona azonnali beadásáért. Beszéde után Sóoky elvtárs, a búcsi EFSz elnöke értékes kötelezettségvállalásokat tett, amelyben Ígérte, hogy szövetkezetük beszolgáltatási kötelezettségeit 101%-ban teljesíti. A bélai szövetkezetből Sóty elvtárs tett ígéretet, hogy ezután még jobban fokozzák munkateljesítményüket, hogy még nagyobb terméseredményeket érjenek el és így több gabonát és egyéb terméket adhassanak dolgozóink asztalára. Lassanként megindultak a gabonával telt szekerek a gabonabegyüjtő raktár felé. A bátorkeszi szövetkezet ezen a Dolgozó parasztságunk e föld jobb gazdájának bizonyúlt, mint a volt kényurak bármelyike. Az urak termésének betakarítására régen agyonhajszolva kapitalista módon hat hétre volt szükség. Ugyanezen föld termését saját maguk számára, a fölszabadult dolgozók szocialista termelési módszerek alapján, lelkesedéstől hajtva, 6 nap alatt végzik el. Az igaz, hogy dolgozó parasztságunk és szövetkezeti tagjaink támogatásában sem volt hiány. A 150 hektár dús kalászos termésének betakarítását megkönnyítette a Párt és a népi állam segítő keze, de segítette nagy felszabadítónk, a Szovjetunió gazdag tapasztalatai és nagy ajándéka a kombájn is. Az osztályellenség kombájn elleni propagandájával felhívta az egész környék dolgozó parasztsága figyelmét anélkül, hogy a szövetkezet tagjai tudták volna pontos érkezését és ezt propagálták volna. így a reakció munkája következtében ott volt az egész környék parasztsága, a kombájn barátai és ellenségei egyaránt. Lélegzetvisszafojtó percek következtek. A kombájn megindulásával két forduló után itt éppúgy, mint országszerte mindenhol, meghódította minden becsületes kis- és középgazda szívét Szécsényke dolgozó szö-Amíg a mezőn a kombájnok segítségével győzedelmes harc folyik minden gabona szemért A Raktár Szövetkezetbe való elszállítás előtt minden zsák pontosan le lesz mázsáivá. így a tagság tiszta képet kap a napi teljesítményről egyben ellenőrzi a beszolgáltatást Foto: Zd. Svrcek Gazdag rizstermés Dél-Kinában Kvantung, Kvanszit Dél-Kiangszi és Dél-Hunan tartományokban átlagosan 10—20, sőt egyes helyeken 30 százalékkal is magasabb terméseredményt értek el, mint a múlt évben. A terméskilátások az ország többi részében is jók. A parasztok jelentékeny része kölcsönös segélynyújtási csoportokba tömörült. Verseny indult a lehető legmagasabb terméshozam eléréséért. A földművelési módszereket megjavították, több műtrágyát és nagy terméshozamú vetőmagot használtak. Különféle rendszabályokat alkalmaztak a növényi betegségek, a szárazság és az árvízveszély ellen. napon öt vagon gabonát adott át, de a többi környékbeli szövetkezetek is kivették részüket az átadásból. Már késő estére járt az idő, amikor az utolsó kocsiról is lerakták a zsákokat. Ezen a napon több, mint 32 vagon gabona gyűlt össze, de ez még csak a kezdet, EFSz-eink azóta is napról-napra több száz mázsa gabonát adnak át egyenesen a cséplőgéptől. S míg a magángazdálkodók alig aratták le a gabona 50%-át, addig szövetkezeteink az aratással, csépléssel és a beszolgáltatással is egyidőben végeznek. vetkezeti tagjai nem feledkeztek meg kötelezettségük teljesítéséről sem. A kombájn által kicsépelt első 130 métermázsát a nép államának adták. Ettől a naptól kezdve, ahol a gabona kasza alá érett, megjelentek a munkára jól felszerelt traktoristák, jól kijavított gépjeikkel és a 150 ha-t négy géppel 6 nap alatt learatták. Nyomon követte őket a három aratócsoport, amelyben külön-külön nők és férfiak 12-12-en vettek részt, természetesen egymással versenyezve, szorosan a gépek munkáját követve rakták keresztbe az éltető termést, munkájuk gyümölcsét. A gabonakeresztekből összerakott sorok egyre gyűltek és nyílegyenest sorakoztak fel a hatalmas táblákon A sorok között éjjelnappal zakatolt a T—54-es hernyótalpas Sztálinec, ifjú CsISz tagoktól vezetve készítik elő a talajt, a jövő még gazdagabb termései számára. A szövetkezet megalakulásától öltéit két év nagy változásokról beszél a falu életében. Születőben van az új ember s viszonya a közös szövetkezeti vagyonhoz egyre jobb. A szövetkezeti tagság 50 százaléka nő. akik tevékenyen veszik ki részüket a munkából. Meghonosodnak az új termelési módszerek, amelyek visszatükröződnek az elért eredményeken. A közös szövetkezeti istállók megteltek állatokkal, a földet egyre több termés adására kényszeríti az öntudatban és tapasztalatokban gazdagodó szövetkezet tagsága. Az így elért eredmények és a felvilágosító munka pedig meggyőzi a még egyénileg gazdálkodó kis- és középgazdákat a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről s így a forradalmi tradíciókban gazdag Szécsényke, szocialista faluvá épül. M. A szécsénykci EFSz hat nap alatt végezte el az aratást Azt gondoltam rosszul értem Konopka elv társat, a szécsénykei EFSz agronómját, aki szlovákul mondta: „Hat nap alatt végeztünk”. Ezért kételkedve fordultam az ottlévő elvtársokhoz, akik kétségeimet látván, szinte egyszerre fordították le Konopka elvtárs szavait magyar nyelvre: „Hat nap alatt végeztük el az ezévi békearatást”. Ehhez pedig Villant István traktorista hozzáfűzte: „.. és a tarlóhántást is”. — Jönnek már, jönnek, — hangzottak az örömkiáltások Taksony község utcáin. A házak felöl hangosan vitázó embercsoportok közeledtek és mind egyirányba igyekeztek, majd pillanatok alatt hatalmas, tolongó embertömeg lepte el az utcát.. Talán senki nem maradt ezen a napon odahaza. Ahogy mondani szokás, ott volt a falu apraja-nagyja. Mindenki előre furakodott, hogy közelről láthassa a Szovjetuniótól kapott hatalmas mezőgazdasági gépeket, amelyeknek az a hivatásuk, hogy learassák a szövetkezeti tagok egyévi szorgalmas munkájának gyümölcsét.
