Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-07-20 / 29. szám

1952. július 20. 3 A Német Demokratikus Köztársaság rátér a szocialista gazdaság építésének útjára Albán tiltakozás görög repülőgépek halársérfése miatt Tirana, július 12. (ATA) Mihail Prifti, az Albán Népköztársaság kül­ügyminiszterhelyettese levelet intézett az ENSz titkárságához. Ebben tiltakozik az el­len, hogy a görög monarchofasiszta légi és szárazföldi fegyveres erők június 22 és 25-ike között háromízben sértették meg Albánia légiterét és határait. Görögország felől bere­pülő gépek Delvina, Konispol, Himara és más albán városok és községek felett szálltak el, majd a tenger irányában távoztak. Június 22-én délután két órakor monarchofasiszta katonák több lövést adtak le az albán határ mentén fekvő qafabotesi (Konispol körzete) határállomásra. Az albán határőrök nem vá­laszoltak erre a provokációra. „Az Albán Népköztársaság kormánya ne­vében ismételten erélyesen tiltakozom a gö­rög monarchofasiszta fegyveres erők újabb szándékos provokációi ellen és kérem, hogy az ENSZ tegye meg a szükséges intézkedé­seket az athéni kormánynak á Balkán-fél­sziget és az egész világ békéje ellen irányuló és az angol-amerikai imperialisták háborús céljait szolgáló tevékenységének beszünteté­sére” — fejeződik be az albán külügyminisz­terhelyettes levele. Titó paklálása Görögországgal A „Jeni Isztanbul” című török lap jelentést közöl az amerikai imperialisták török, gö­rög és jugoszláv cselédeinek mesterkedései­ről, amellyel az agresszív atlanti tömb balká­ni fiókját igyekeznek megteremteni. „Azok a megbeszélések — írja a lap — amelyeket a török külügyminisztériumban megkezdték a Törökország, Görögország és Jugoszlávia közötti háromoldalú egyezmény megkötése érdekében, előrehaladnak. Mind­három állam meggyőződése, hogy ilyen poli­tikai és katonai szövetség .szükséges A török külügyminisztériumba érkezett hírek szerint az Egyesült Államok és Anglia szintén erő­feszítéseket tett a három ország közeledése érdekében. Azt is jelentik — folytatja a lap — hogy ezekkel a megbeszélésekkel párhu­zamosan Athénben és Belgrádban is hasonló tárgyalások kezdődtek”. Japán munkások az u. n. „Szabad Szakszervezetek Nemzeti Szövetsége ellen A japán villamosipari munkások országos szövetségének kongresszusa elutasította azt a javaslatot, hogy a szakszervezet lépjen be a* háborús gy új tógátokkal együttműködő sza­­kadár „Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségébe.” A vegyipari munkások szak­­szervezetének kongresszusa ugyancsak elve­tett^ a javaslatot. Ä japán tánítószövetség és a magánvasúti munkások szakszervezetének kongresszusán javaslatot terjesztettek be a „Szabad Szak­­szervezetek Nemzetközi Szövetségéből” való kilépésre. A javaslatot csupán jelentéktelen szavazattöbbséggel utasították el. Fasiszta csőcselék megtámadott egy néger házat A newyorki „Daily Worker” írja: Chicago egyik „fehér” negyedében mintegy 4000 főből álló fasiszta csőcselék megtáma­dott egy házat, ahová két néger család költö­zött be. A csőcselék kövekkel betörte a ház valamennyi ablakát és lerombolta a ház fá­ból készült verandáját. A támadás színhelyé­re érkező rendőrosztag parancsnoka közölte a segítséget kérő néger lakókkal, hogy „job­ban tennék, ha csak este mutatkoznának a környéken”. A felizgatott csőcselék felgyújtotta a ház egyik melléképületét, a tüzet azonban sike­rült idejében eloltani. Később ismét megkí­sérelték a ház felgyújtását A mongol nép nagy ünnepe A Mongol Népköztársaság nagy népi huráljának elnöksége, a mongol mi­nisztertanács, a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsága, a párt ulan-batori városi bizottsága és az ulan-batori városi hurál (tanács) el­nöksége a társadalmi szervezetek, a mongol hadsereg képviselőivel együtt július 10-én ünnepi ülést tartott a mongol forradalom 31. évfordulója al­kalmából. Az ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt a kormány, a nagy népi hurál, a Mongol Népi Forradalmi Párt számos vezetője, a diplomáciai testület több tagja "és a koreai kormányküldöttség hatalmas lelkesedéssel választották be az SZK(b)P Központi Bizottsága politi­kai irodájának tagjait. Az ünnepi előadás után az ülés rész­vevői üdvözlő levelet intéztek J. V. Sztálinhoz, a világ dolgozóinak láng­eszű vezéréhez és tanítójához, a mon­gol nép legjobb barátjához. Otto Grotewohl, a Német Szocialista Egységpárt második pártértekezletének július 11-i ülésén elhangzott beszédé­ben a gazdasági építőmunka kérdései­vel foglalkozott. Demokratikus gazdaságunk fölénye a kapitalista gazdaság fölött — mon­dotta Grotewohl — nyilvánvalóvá vált, A népi szektor fejlődése és a szoros baráti kapcsolatok elmélyülése a Szov­jetunióval, valamint a népi demokrati­kus országokkal, megszabadította a dolgozókat a gazdasági válságoktól és a munkanélküliségtől. Az egész német nép érdekei és az egységes, demokratikus Németország­ért folyó harc megkövetelték köztársa­ságunk termelőerőink nagyarányú fej­lesztését. Megoldandó újabb felada­taink mellett a lakosság életszínvona­lának az ötéves terv végén jelentéke­nyen felül kell múlnia a háború előtti életszínvonalat. Iparunk fő ágazatai, a kohó- és a vegyipar, úgyszintén közlekedésünk — folytatta Grotewohl — a gazdaság népi A „német megegyezés kongresszusa” Düs­seldorfban közleményt adott ki a Nyugat- Németországban folyó második béke-népsza­vazás eddigi eredményéről. A közlemény rá­mutat, hogy 1952 május 17 óta — amikor a bonni különszerződés elvetését és a német békeszerződés megkötését követelő népszava­zás megkezdődött. Nyugat-Németország területén 6,591.953 em­ber szavazott a militarista paktumok ellen. „Ez a 6,591.953 szavazat — emeli ki a köz-Az amerikai üzletemberek arra töreksze­nek, hogy felfegyverezzék és hódító háborúba kényszerítsék az amerikai népet. A Wall Street erre a célra szemelte ki a Köztársa­sági Párt jelöltjét. Egyébként a demokraták sem választanak majd különb embert — je­gyezte meg Foster elvtárs, — mert mind a két párt a monopolista csoportok ellenőrzése alatt áll. Eisenhower tábornok, az amerikai köztár­sasági párt chicagói kongresszusán élesen támadta Franciaországot és kijelentette, hogy „a franciák erkölcsi rostjai szétbomlóban vannak”. „Ezt — tette hozzá az amerikai nagytőke elnök jelöltje — az is bizonyítja, hogy a franciák ötven százaléka ateista”. Eisenhower nyilatkozata nagy vihart kel­tett Franciaországban. A burzsoá Le Monde ezzel összefüggésben első oldalon közli Lodge szenátor mentege­tőzését, amelyben a tábornok nyilatkozatát A jugoszláv emigránsok „Pod zastavom internacionalizma” című Bukarestben meg­jelenő lapja írja: Tito mániákus ember. Beteges mániái kö­zé tartozik az is, hogy szereti magát fény­­képeztetni. A jugoszláv lapokban nyakra­­főre jelennek meg képei. Hol fehér lovon, hol feketén ül, másutt pedig feketefoltos fehér lovon vagy fehérfoltos fekete lovon. A fotóriporterek általában igen lelemé­nyes emberek, de ha Titóval van dolguk, — aki többezerszer lefényképeztette már magát — még ők is nehezen találnak egjj­­egy új pózt számára. Egy közülük azonban túltett valamennyin. A „Szlobodna Vojvo­dina” című noviszadi lap május 25-i szá­mában a következő feliratú cikk jelent meg: „Titó a fán”. A kép azt ábrázolja, amidőn a „nagy államférfi” éppen egy bükkfán lóg, mint valami orángután. Ez a kép találó. A többi fényképész sem akart lemaradni és a „Politika” című lapban megjelent egy kép, amely Titót súly dobás közben ábrá­zolja. A zágrábi „Vjesník” május 25-én. húsz , képet közölt Titóról. De Titónak még ez is kevés volt. Ö még több fényképet szeretne magáról látni, ezért a sajtóban újabb fel­vételek jelentek még. Ezek a képek bemu­tatják Titót, amint éppen halászik, szalon­nát süt az erdőben vagy kezet csókol a belgrádi angol nagykövet feleségének. Egyáltalában nem lehetne csodálkozni azon, ha valamelyik fotoriportemek eszébe szektorához tartoznak és új, szocialista gazdaságunk alapját képezik. Hála an­nak a segítségnek, amelyben bennün­ket a Szovjetunió, a szocializmus győ­zelmes és hatalmas országa részesít, hozzáláthattuhk a szocialista gazdaság építéséhez. Természetes — folytatta Grotewohl —, hogy feladataink teljesítésénél a továbbiakban sem akarunk lemondani a demokratikus tömbhöz tartozó pár­tokban lévő haladó barátainkkal való szoros együttműködésről. Kormányunk szem előtt tarja a meglévő nagyszámú új és jelentős feladatokat és nem mondhat le az antifasiszta demokrata pártok tömbjével való további szoros együttműködésről. Otto Grotewohl felszólalásában fog­lalkozott a közigazgatás mélyreható át­építésének kérdésével is. Hangsúlyoz­ta, hogy a Német Szocialista Egység­párt a bürokrácia teljes felszámolására és a közigazgatás további demokratizá­lására törekszik. lemény — az egész német nép véleményét tükrözi és arról tanúskodik, hogy Adenauer a német nép akarata ellenére írta alá a kü­lönszerződést és az úgynevezett európai vé­delmi egyezményt s most a nép akarata el­lenére igyekszik elérni a szerződések ratifi­kálását. A népszavazás eredménye azt is világosan mutatja, hogy a bonni parlament tagjai, akik a háborús paktumok ratifikálása mellett fog­lalt állást, semmibe vették választóik aka­ratát” — fejeződik be a közlemény. „tévedésnek” igyekszik feltüntetni. Amikor az AFP munkatársa bővebb magyarázatokat kért a kijelentésről, Moulle, Eisenhower po­litikai vezérkarának tagja, kijelentette: „Ez most lehetetlen; ma a delegátusok megnye­résével vagyunk elfoglalva, Franciaország megnyerésével majd holnap foglalkozunk”. A Libération vezércikke megállapítja: Ei­senhower kijelentése kétségkívül tetszik majd a francia egyháznak, ugyanakkor azon­ban igen sok keresztényt felháborít az, hogy most egy amerikai tábornok megismétli egy másik magasállású katonatiszt (Pétain) 1940- ben tett kijelentéseit. A l,Humanité megállapítja: Eisenhower gyors ítélete Franciaországról különösképpen emlékeztet az áruló Pétain véleményére, ame­lyet Hitler „Mein Kampf”-ja sugalmazott. — Ugylátszik, hogy a hódítók propagandájuk­ban degeneráltaknak minősítik azokat a né­peket, amelyeket mészárszékre akarnak kül­deni. jutna, hogy Titót lefényképezze, amidőn éppen körhintázik, kerékpározik, vagy Gyi­­lasz és Pijade társaságában golyózik, eset­leg „snúrozik”. Ha Titó fogadást rendez a Fehér Palotá­ban, a párizsi, londoni, new-yorki és bel­grádi fotóriporterek csak úgy nyüzsögnek körülötte. Kattannak a fényképezőgépek, Tito pedig tetszeleg és pózol. Annyira kor­látolt, hogy észre sem veszi: mindenki a szemébe nevet — nemcsak nyugati kollé­gái, hanem még saját lakájai, — szakácsai is. Számára azonban csak az i fontos, hogy újabb és újabb felvételek lássanak nap­világot. És ez meg is történik. Az egyik fel­vétel például ezt ábrázolja: Tito Karagyor­­gyevics Pál herceg székében ül és arany­pohárból iszik. A másik' egy indiai maha­radzsa pipájával ábrázolja őt. De vannak ilyen képek is: „Tito a kutyával”, „A ku­tya Titóval”, „A kutya a ‘kutyává. ’, stb. Tito egyik legelső fényképe az amerikai kémszolgálat főnökének fiókjában van. A kép hátlapján a következő olvasható: Jo­­szip Broz, alias Tito — kém. Ezek után nem lesz nehéz kitalálni, milyen lesz Tito utolsó fényképe: csíkos ruhában a vádlottak padján ül. Ezúttal nem angol szövetből készült a ruhája, hanem közön­séges darócruha, mint a többi bűnözőé. Az ott elhangzó ítélet a „Szlobodna Vojvodi­­ná”-ban májusban megjelent fénykép alá­írására emlékeztet majd, egy kis változ­tatással^ „A fára Titóval” — de ezúttal kö­tél segítségével. Sotid nem látott bőség k> Cimljanski tenger környékén- Ezelőtt ilyenkor sárga porfelhőket za­vart a tikkasztó, száraz szél a Volga—Don csatorna vidékén. Esőért áhítozott a szty­eppe, az ember, de hasztalan. így volt ez még a múlt esztendőben is. De ma már győzött az alkotó akarat: új élet fakadt a kiszáradt sztyeppén. A szovjet emberek hosszú, hajózható csatornát építettek a száraz sztyeppén és megteremtették a „Cimljanszki tengert”. A Volga—Don-csatorna vize ma már megterhelt hajókat hordoz a hátán és a Cimljanszki tenger több mint 100 kilomé­terre behatolt a donmenti sztyeppék mé­lyére. Ezelőtt itt a száraz rögök harmatért epedtek, most pedig a tavak és öblök sma­­ragzöld hullámai ringatóznak. Víz fakadt a kiszáradt sztyeppéi kutakban s buján nő a fű ott is, ahol azelőtt senki sem lá­tott zöldet. Nem látott még ilyen bőséget ez a táj. A hosszú kilométerekre nyúló gabonatáb­lák soha nem remélt gazdag termést ígér­nek. A „Kirov” és a „Bugyonnij” kolho­zok 3.400 holdnyi öntözött földjükön a ta­valyi 400 ezer rubeles jövedelmüket jövő­re már 3 millióra növelik. Este a Kirov kolhozban az öreg kozákok levelet írnak .. P. P. Krasznoscsekov toll­bamondja a levélírónak: „Mi most, Sztálin elvtárs, a sztyeppéi tenger partján la­kunk ...” — Írjad! — szól közbe 1. Ty. Pankrátov. „Hittünk abban, hogy felvirrad ez a nap. Ez a gondolat élt már nagyapáinkban is”. Krasznoscsekov tovább diktálja: „A Volga—Don vize öntözi majd a kolhozföl­deket, réteket, legelőket és szőlőskerteket. A Kirov kolhoznak két év múlva 1700 holdnyi öntözött búza- és gyapjúföldje lesz.” A levélíró tolla gyorsan serceg a papí­ron. Mindannyijuk nevében, szívből faka­dó szavakkal köszönik meg Sztálin elv­társnak új, boldog életüket. A levelet negyvenen írják alá: öregek, fiatalok, fér­fiak és nők. A karpovkai vízgyűjtőmedence partján idősebb kozák áll. Kezét szemellenzőnek emeli sapkájához. A vízgyűjtőmedence hatalmas, alig látni a túlsó partjára. — Ott, a tenger közepén volt a házam­­tája — mutatja. — Éjszakánként álmom­ban még gyakran a régi kiszáradt árterü­letet látom. Reggel pedig felkelek és előt­tem van a tenger. Alkonyaikor halkan morajlik a víz. A sztyeppén zöldéi a ga­bona. A tengerpart új településén a fiatal part sudár nyárfái nyúlnak az égbe. — Ilyen ma a doni sztyeppe képe ... Nagyarányú gondoskodás a román szénbányásiokról A „Scanteia“ közli a Román Munkás­párt központi bizottságának és a Ro­mán Népköztársaság Minisztertanácsá­nak határozatát a széntermelés növelé­séről és a szénipari munkások élet­­színvonalának emeléséről. A határozat megállapítja, hogy a román szénterme­lés az 1938. évinek csaknem kétszere­sére emelkedett. A szénipar gépesítése a Szovjetunió önzetlen, baráti támoga­tása nyomán jelentősen fokozódott. A bányászok élete gyökeresen megválto­zott. A bányászok 1951 végéig összesen 175.000 négyzetméter új lakóterületet vettek használatba és továbbra is gyors ütemben folyik a bányászlakások épí­tése. A bányászok fizetett szabadságot kapnak, megfelelő orvosi kezelésben részesülnek és kultúrházak állnak ren­delkezésükre. 1952-ben több mint 7000 bányász tölti szabadságát a tengerpar­ton és a gyógyüdülőkben. A román széniparban az utóbbi 3 év során csaknem 500 millió új leit ruház­tak be gazdasági, szociális és kultúrális célokra. 1952-ben, tehát egyetlen év alatt, 357 millió új leit ruháznak be. A határozat részletesen előírja a munka megszervezése és gépesítése, az életszínvonal további emelése, a szén­bányák munkaerőszükségletének bizto­sítása és a munkavédelem terén szük­séges tennivalókat és intézkedéseket. A jövőben még fokozottabb mértékben gondoskodnak a bányászok munkavé­delméről. A határozat kiemeli, hogy a bányaipar fokozott gépesítése a szovjet technika vívmányainak felhasználásá­val történik. Új szénkombájnok, rései lő-, rakodó- és más gépek könnyítik meg a jövőben a bányászok munkáját. A román bányászok számára új fi­zetési rendszert' dolgoztak ki, amely nagymértékben hozzájárul majd a munka termelékenységének emelésé­hez. Az új fizetési rendszer értelmében az eddiginél fokozottabban jutalmaz­zák azokat, akik túlteljesítik tervüket. Az ötéves terv végéig 9000 újabb bá­nyászlakás épül. Nyugat-Németországban eddig több mint hat és félmillió ember szavazott Adenauer ellen Eisenhower jelölése újabb lépés a Wall Street világuralmi mesterkedéseiben William Foster elvtárs, az Amerikai Kommunista Párt elnöke nyilatkozatot adott a sajtónak azzal kapcsolatban, hogy a Köztársasági Párt kongresszusa a novemberi válasz­tásokra Eisenhower tábornokot, a hírhedt háborús gyújtogatót választotta elnökjelöltjé­vé. Foster elvtárs hangsúlyozta: Eisenhower jelölése újabb lépés a Wall Street világural­mi mesterkedéseiben. Milyen lesz Titó utokó fényképe . . .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom