Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-11-16 / 46. szám
1952. november 16. 7 Kaptárak készítése és tömése A jó méhcsaládot jól tömött kaptárban tartsuk. Az ilyen kaptár biztosítja méhcsaládunk nyugodt telelését és tökéletes tavaszi fejlődését. A tömés a nyári hőségben is nagyon fontos, mert a hósugarak nem tudnak a kaptár falain közvetlen a családhoz bejutni, ezek csak a röpnyiiáson keresztül hatolnak be, ahol a levegoc sere történik. A tömött kaptár a méhcsaládnak a nyári időszakban is egyenletes hőmérsékletet biztosít, ami lehetővé teszi a méhlegelő kihasználását. Nyiírán megalakult a Kisiparos Szövetkezetek kerületi szövetsége Ez év október 26-án tartották meg a nyitrai kerületbén a kisiparos és általában az iparszövetkezetek első kerületi nagygyűlését, amelyen megalakították az iparszövetkezetek kerületi szövetségét. Ezen szövetkezetek már az előbbi hónap folyamán taggyűléseket tartottak, amelyen megválasztották azokat a küldötteket, akik szavazati joggal képviselték szövetkezeteinket. Egy héttel a nagygyűléselőtt megjelentek a kirakatokban a nagygyűlést üdvözlő vörös betűs feliratok: „Mintaképeink a szovjet iparszövetkezetek!” Az ilyen kaptárakban a méhcsaládnak csak kis része van szellőztetésre lekötve és a dolgozók nagy része végezheti a kinti munkákat — mtz és virágpor gyűjtést. Tudjuk, hogy a zsúpfedeles hazak padlásai télen melegek és a nyári hőségekben kellemes hűvöst tartanak. Az ilyen zsúpos padláshoz hasonlóvá kell alakítani kaptárainkat is. A vadonéló méhcsaládok élő fák odúit keresik ki maguknak lakásnak. Az ilyen jpdúk a családnak télen tökéletes szigetelést nyújtanak, mert a fa héján keresztül a hideg sugarai nem juthatnak át. Ügyszintén nyáron megtartják a hűvös levegőt, mivel a fa lombjainak árnyékában vannak, továbbá a nedvkeringés és az élő fa héja nem engedi át a hosugarakat. A vadonéló méhek természetes lakásáról kell nekünk is példát vennünk, hogy a mesterségesen készített méhlakások megfeleljenek a méhek életszükségletének. Kaptáraink csak akkor lesznek tökéletesek és hasonlók a természetes méhlakáshoz, ha ezek falai legalább 8 cm tömést kapnak minden oldalról. A kaptár fenekének és fedőjének tömése 10—12 cm jegyen, mert csak az ilyen rétegű tömésen nem hatolnak át a hideg és meleg sugarai. Tömésre lehetőleg ruganyos, száraz anyagot használjunk, íóleg olyat, amely több esztendőn keresztül nem esik össze. A legolcsóbb és mindenütt beszerezhető tömő- (szigetelő) anyag a búzapelyva. Ezt a szigetelő-anyagot már 18 éve használom és tökéletesen bevált. Hogyan készítsük a kaptárt és ennek tömését? Az új kaptár költöterének és mézűrének vázát hüvelyes (colos) deszkából összecsapoljuk. A kaptárai köröskörül többrétegű csomagolópapírral, papirzsákkal beborítjuk. A költötérre feneket szögelünk, melyet szintén papírral borítunk. Ne feledkezzünk meg a röpnyílásról, melyet alsó kljárósra csinálunk, mert így le tudjuk kötni a méhmérget, mely a kaptar levegőjében van szétpárologva és ennek különböző méhbetegségek ellen fertőtlenítő hatása van. Most külön a költőtérre és külön a mézűrre 5 A falánk főbb alkatrészei: két egymás'mellett fekvő tórzsszerű szurony, amelyek végén viszszahajló horgocskák vannak, továbbá a méregcsatorna az öblös méreghólyaggal, ami a méhvolt. Egy-egy hízó átlagos súlya kilenchónapos korában 162.9 kg volt. A süldők félkövér minőségűek voltak. A süldők kilenchónapos korukban napi 5 kg, 11—12 hónapos korukban pedig 6.6 kg koncentrált és 4—5 kg vizenyős takarmányt fogyasztottak. Malátásított takarmány Igen fontos, hogy az állatok az intenzív hizlalás folyamán jó étvágyúak legyenek. — Takarmányadagjaikat pontosan meghatározott időben, ötször, hatszor kapják naponta. Fontos a takarmányoknak az etetéshez való jó előkészítése is. Az állatokkal többféle módszer szerint kis részletekben etettem fel az egyszeri adagot. Az első takarmányadagokat a kiosztás előtt megsóztam. A takarmányokat a hizlalás végén rendszerint olajpogácsával és fölözött tejjel ízesítettem. A sertések hizlalását 12 hónapos korukban darabonkénti átlagos 229.3 kg-os élősúllyal fejeztük be. Az összes sertések teljesen érettre híztak. Az ellenőrző vágás során az állat vágósúlya átlagosan 80.7 százalék volt. Minden leölt állatból átlag 77.3 kg húst és 87 kg szalonnát nyertünk. A szalonna 9 cm vastag volt. A második alom sem maradt le A második fialásba tartozó malacokat kettőtől öthónapos korukig napi 08—09 liter teljes tejjel, 15—19 kg koncentrált takarmánynyal 100 gramm szénaliszttel és 15—2 kg répával etettem. Minden süldő öthónapos korától napi 2.5—2.8 kg koncentrált takarmányt, 3 kg répát, 150 gramm lucernaszénát és 1.5 liter fölözött tejet kapott. A süldőket ezen felül kihajtottuk a legelőre is, csicsókát legelni. A takarmányozási mód mellett egyegy süldő átlagos súlya hat hónapos és tíz napos korában 100.9 kg volt. Az első alom egy kilogrammnyi súlygyarapodására 5.96 takarmányegységet, a másodikra pedig 4.01 takarmányegységet fordítottunk. A kolhoz vezetősége a Volsebnyica egész szaporulatának felneveléséért 663 munkaegységet írt nekem jóvá. A Volsebnyica anyakoca malacainak felnevelésével és hizlalásával egyidejűleg a rámbízott hét más anyakoca után átlag 22.7 malacot kaptam és neveltem fel. (Kolhoznoje Proizvodsztvo 1952. évi 9. számából.) negyedes deszkából 8 cm széles rámát készítünk, melyet kívülről a kaptárvázra erősítünk (szögelünk), A .fenékrámát szintén felerősítjük, de ennek szélessége 10—12 cm lesz. A rámák elkészítése után felvágjuk a borító deszkaanyagot, melynek lehetőleg keskeny, 1 cm vastag lécekből kell lennie. A borító (zsalu) deszka jobb ha egymásba van falcolva. Figyeljünk arra, hogy a borító deszkának hossza borítsa a fenék tömését és ugyanúgy az alsó fenékdeszkát s. A borítódeszka alá ismét több rétegű csomagolópapírt teszünk, utána pedig megkezdjük a tömést. A tömésnek jó erősnek és egyenletesnek •kell lennie, annyira azonban ne tömjük, hogy a pelyva kinyomja a kaptár oldalát. Ugyanígy tömjük ki a kaptár fenekét is. A kaptár tetejére külön rámát iszögelünk, melynek magassága 10—12 cm legyen. Ez a ráma teljesen különálló, melynek alsó felére csóvány zsákszövetet szögelünk és szinten pelyvával tömjük ki. A pelyva tetejére papírt teszünk, hogy a pelyva ne szóródjon szét a feiső ráma leemelésénél. Most elkészítjük a kaptár fedelét. A cső vány zsákkal ellátott takaró rámát egész évben használjuk. Tehát a mézűrök felrakása után a mézűrt fogjuk vele takarni. A kaptárt elkészítése után kétszer vagy háromszor átfestjük jó olajfestékkel. A kaptárak elejét különböző színekkel szoktuk színezni. Az alapszínek, melyeket a méhek megkülönböztetnek: sötétkék, fehér, sárga, fekete és rózsaszín, különböző árnyalatokban. Az üj kaptáraknái ne használjunk a kaptárakhoz rögzített röpdeszkát, mert a méhek esetleges költöztetésénél (vándorlásnál) a röpdeszka sok helyet foglal el és könnyen lehasad. A röpdeszka heiyett egy különálló deszkát használunk, melyet ferdén hozzátámasztunk a röpnyíláshoz úgy, hogy ez a deszka a kaptár oldalához feküdjön,, vagyis azt ferdén levágjuk. Az ilyen íöldigérő deszka nagyon sokat segít a méheken a íohordás alkalmával, mivel a teherrel megrakott és tlfaradt méhek támaszdeszka nélkül gyakran füvön üldögélve pihengetnek a kaptár alatt, a támasz rópdeszkán viszont egyenesen bemásznak a kaptárba, Sinkovics Béla mérget tartalmazza. Ha a méh szúr, a szurony behatol az idegen testbe, mire a méregzacskó tartalma a méregcsatornán keresztül kiürül. Minthogy a munkásméh a rajta lévő horgocskák miatt a fulónkját nem tudja visszahúzni, az beleszakad az idegen testbe, ami a méh halálát okozza. Az anya a fulánkját emberrel szemben nem használja, hanem csak vetélytárssal szemben. A fulánkot ki kell húzni a sebből. Ez minél hamarább történik meg, annál kisebb a hatása. A fulánkot úgy kell eltávolítani, hogy a rhéregholyagot nyomás ne érje, mert akkor a tartalma egyszerre belesaj tolódik a sebbe. A méhméreg szaga és ize hasonló a hangyasavéhoz. A régieket valószínűleg ez a körülmény ejtette tévedésbe és ezért nevezték el azt hangyasavnak. Sőt, ezt a mérgei a legtöbb méhész még ma is hangyasavnak nevezi, holott Dr. Langer cseh orvos megállapította, hogy a méhméreg alkatelemeiben nern is hasonló a hangyasavhoz, hanem inkább kigyóméreghez, de ettől is eltérő, egészen külön antiszeptikum, melynek a tapasztalat szerint fertőtlenítő és konzerváló hatása jelentékeny mérvű. A méhméreg hatóanyaga még nem ismeretes eléggé. Eszerint a méregnek hangyasav elnevezése egyáltalán nem helyes. Ehelyett megfelelőbb elnevezés a „méhsav” vagy „méhméreg". A méhek fészkük levegőjét ezzel a méreggel telelövelik. Ennek fertőtlenítő hatása van hivatva védeni a nyílt fiasítást a fertőzés ellen; továbbá az álcák etetésére szolgáló táppépet is, hogy az romlásnak ne induljon. Ez a méhméreg a mézben is feltalálható és a mézet olyan mértekben képes konzerválni, hogy pl. időszámításunk előtti 4000 éves lépesmé'zek, amelyeket az egyptomi piramisokban találtak, még ma is élvezhetők. A méhméreg analízisét sem Langernek, sem Tlurynak nem sikerült tökéletesen kikutatni. Mindkét tudós ezideig lényegében csupán annyit állapított meg, hogy ez a méreg nem hangyasav és annak hatóanyaga alkaloid. Annak a felfedezése sem, sikerült, hogy a méreg, mely alkatrésze az, amelynek a szív működésére akkora befolyása van, hogy 15—20 méh képes egy embert, sőt lovat, marhát halálra szúrni. A tapasztalat igazolja azt’ is, hogy a gyakori méhszúrásban részesülő emberek szervezete mindenféle fertőző betegségekkel szemben ellenállóbb. Az is tapasztalati tény, hogy a vérbeli méhészek közül számosán, akik egész életükön át állandó méhszúrásban részesültek, igen magas életkort értek el. Például Ambrőzi, Boczonádi, Szabó 80 éven felül, Dzierzon pedig 90-et is meghaladó kort ért el. Antal Zolátn Ezzel a jelszóval kezdte meg munkáját az Iparszövetkezetek Kerületi Szövetségének előkészítő bizottsága, hogy a Szovjetunió példájára új alapokra fektessük iparszövetkezeteinket. A megjelenteket már az előcsarnokban kedves kép fogadta. A nyitrai kisiparos szövetkezetek készítményeikből alkalmi bemutatót rendeztek. Volt itt ruha, cipő, függöny, posztóterítő, ezenkívül a trencsénbáni szabószövetkezet bemutatta a speciális müstoppolást. Emellett nagyjelentősége volt a szocialista irodalmi kiállításnak, melyet az iparszövetkezet dolgozói ez alkalommal rendeztek. A nagygyűlésen legalább 50 kiküldött és több mint 120 hallgató vett részt. A szlovákiai szövetkezeti tanács részéről megjelent az iparszövetkezeti osztály főnöke, Somora elvtárs és a nyitrai fogyasztási szövetkezetek kerületi szövetségének képviseltében Chromy elvtárs. A nagygyűlésen képviselte magát az osztravai kerületi szövetkezeti tanács, amely testvériséget kötött a nyitrai kerületi tanáccsal és az eperjesi KSzT nevében Krajcsivics elvtárs üdvözölte a nagygyűlés kiküldötteit. Ezenkívül jelen voltak szülőpártunk képviselői és a járási nemzeti bizottság képviselői is. A beszámolót Somora elvtárs tartotta, majd a-' nagygyűlés elfogadta az új alapszabályokat és utána megválasztották az elnökséget és az A Fogyasztási Szövetkezetek Kerületi Szövetségei már Szlovákia szerte megalakultak és hogy milyen lesz a fogyasztási szövetkezetek útja az átszervezés után, arról már olvasóinknak lapunk hasábjain beszámoltunk. 1952 október 26.-án azonban úgy a nyitrai, mint a pozsonyi kerületekben megalakult a Kisiparos Szövetkezetek Kerületi Szövetsége, amit rövidesen követni fog Szlovákia többi kerülete is. Az újjászervezés következtében a kisiparos és általában iparszövetkezeteink új út előtt állanak. Milyen lesz a Kisiparos Szövetkezetek új útja? — Ez a kérdés éppúgy nem lehet kö-Azáltal, hogy a Kisiparos Szövetkezetek Kerületi Szövetsége megalakult, remélhetőleg sok kérdés megoldódik. Az iparszövetkezetek — kivéve a rendelési szövetkezeteket általában nem rendelkeznek önálló elárúsítóhelyekkel és termékeiket más elosztó vállalatoknál helyezik el. Az újjászervezés után azonban az új alapelvek szerint a szövetkezetek szabadon eladhatják saját termékeiket és erre a célra elárusítóhelyeket nyithatnak. Ebben az esetben termékeik egynegyedét fel kell kínálniok az állami üzleteknek és az egyes állami alapból pénzelt termékeket az állami terv szerint kell eladniok. Főként oly árút kell termelniük, amelyek a széles néptömegek igényeit elégítik ki és fel kell újítaniok a javítóműhelyek tevékenységét. Az újjászervezés megkövetelte a kisiparos szövetkezetekbe férkőzött kapitalista és félkapitalista elemek eltávolítását. Szerkezetileg a fogyasztási szövetkezetek és a kisiparos ellenőrző bizottságot. Elnökké Murgas elvtársat választották, aki eddig a privigyei JFSz elnöke volt, az ellenőrző bizottság elnökévé pedig Polák eivtársat. A tizenkéttagú bizottság Közül 11 munkás és egy tisztviselő. Közülük legtöbben a szövetkezeti mozgalom élmunkasai és' jeles tagjai. A szövetség ugyanazon az alapon alakúit meg, mint a szövetkezet és mint ilyen azonnali hatállyal megkezdi működését. A vitában érdekes felszólalások voltak, melyek közül különösen figyelemreméltó Besenyővé elvtársnő felszólalása Komáromból, Daru Eszter felszólalása Léváról, a „Babatex” üzemből és a privigyei méhészeti szövetkezet részéről Jirásel elvtárs felszólalása. Az újonnan megalakult kerületi szövetség határozatot fogadott el, amelyben kötelezte magát, hogy fokozza a javító üzemek hálójának kiépítését és a nyitrai kerületben kibővítik a szövetkezetek számát. Egyes szövetkezetek külön kötelezettséget vállaltak, hogy a tervet idő előtt teljesítik és jelentős üzemanyagmegtakarítást érnek el. Ezen kötelezettségvállalásukat az SzKb(P) XIX. kongresszusa tisztei.etére tették. A lelkes hangulatban megalakult kerületi szövetség üdvözlő táviratot küldött Gottwald és Siroky elvtársaknak, szülőpártunk nagy vezetőinek és a Központi Szövetkezeti Tanács vezetőinek, Nosekr belügyminiszter és Lietavec, belügyi megbízott elvtársaknak. zombös a falusi dolgozók, a kis- és középparasztok előtt, mint a Fogyasztási Szövetkezetek útja. Habár a Fogyasztási Szövetkezetek jobban be vannak ágyazva a falu mindennapi életébe, azonban mellettük kisiparos szövetkezeteink is egyre nagyobb gondot fordítanak a falu dolgozóinak kielégítésére. Legfontosabb feladatuk, hogy a falu szabóit, cipészeit, asztalosait és általában mindennemű kisiparosát, akiknek nincs módjukban bekapcsolódni sem a nemzeti, sem a kommunális vállalatokba, elvezesse a magasabb termelési formákhoz s ezzel mevalósitsák a falusi javítóműhelyeket. szövetkezetek között bizonyos eltérés is mutatkozik, ami természetes is, hiszen a kétféle szövetkezet feladata és jellege nem azonos. A kisiparos szövetkezeteknek az eddigi jelek szerint Szlovákiai Szövetsége nem lesz,» azonban minden bizonnyal a Belügyi Megbízotti Hivatal keretében lesz vezérigazgatóságuK (hlavná správa). Egy-egy kerület iparszövetkezetei kerületi szövetségbe tömörülnek és a kerület saját hatáskörében önállóan fog intézkedni minden ügyben. A kisipari szövetkezetek a kerületi szövetséget üzleti tevékenységgel bízhatják meg. A szövetség maga is mint szövetkezet alakult meg, amelynek tagjai 1000 koronás részvényt jegyeznek minden 50 tag után. A szövetség elnökségét, ellenőrző bizottságát és választmányát az alapszabályok határozzák meg. Ezek szerint a választmány 20—24 tagú, az elnökség 6—8 tagú, az ellenőrző bizottság pedig 5—7 tagból áll. Minden 50 szövetkezeti tagra egy kiküldött esik. A kisiparos szövetkezetek tehát az újjászervezés folytán újabb irányt és formát kaptak. Mártonvölgyi László-rt A méhszúrás hatása az emberi szervezetre A kezdő méhésznek mindenekelőtt a méhek fulánkjával kell megbarátkozni. Csak a munkásméh szokott szúrni. Az anyát nyugodtan kézbe lehet venni, mert ritkaság, hogy megszúrja az embert. A herének pedig egyáltalán nincs fulánkja. A fulánk a méh potrohának végén, a hüvely és a végbélnyílás között foglal helyet. * i A Kisiparos Szövetkezetek új útja Az iparszövetkezetek termékeik egy részét szabadon eladhatják A szovjet iparszövetkezetek példája nyomán kell haladnunk nemzeti vagy kommunális vállalatokban. így a szövetkezetek számára az úgynevezett „nehéz diók” maradtak vissza. A kisiparos szövetkezeti mozgalom mégis nagyon fellendült, számuk csupán a nyitrai kerületbn egy év alatt megnégyszeresedett és felvette a legváltozatosabb kisipari sokszínűséget, a kékfestőktől kezdve a cipészekig, a gerencsérektől a szabókig, a töltőtoll javítóktól az aranyművesekig. A szövetkezetek nagyobbrészt járási székhelyeken alakultak s főként asztalos, cipész és szabószövetkezetek. Ezek az alapszabályok szerint a haszen tíz százalékát felosztották a tagok között a teljesített munka arányában. Az utóbbi időben már gyakori eset volt, hogy a szövetkezetek székhelyéül a nagyobb falut választották, mint pl. az asztalosok Szőgyénben és a cipészek Chynoránban vagy Zsámbokréten. A városok berendeztek itt-ott javítóműhelyeket is,' különösen a szabószövetkezetek, ezek azonban sokszor nem dolgoztak kielégítően, úgy hogy amíg egy rendelő a javítást megkapta, egy félév is eltelt. A falusi centrumok általában nehézkesen épültek és a szövetkezet főként a városi iparosok között fejlődött naggyá. A kisiparos és általában az iparszövetkezetek nagy jelentőségére a szocializmus építésében legjobban rávilágít a „Gosplán” elnökének, Szaburov elvtársnak az SzKP XIX. kongresszusán elhangzott beszéde, aki rámu-tott arra, hogy a szovjet iparszövetkezetek az ötödik ötéves tervben termelésüket 30%-kal emelik és nyersanyagukat főként a helyi forrásokból és az állami ipar hulladékanyagából szerzik be. A kisiparosok, iparszövetkezetek éppúgy mint más szövetkezetek az újjászervezésig a Szlovákia Szövetkezeti Tanács tagjai voltak, közülük mindegyik önálló gazdasági egységet képezett s a SzSzT feladata volt azok irányítása. A tárgyilagosság kedvéért azonban mindjárt meg kell állapítanunk, hogy a szövetkezeti tanács 1950 október 1.-ig csaknem kizárólag az EFSz-ek beszervezésére fordította akciójának súlypontját. S amikor az EFSz-ek irányítása átment a népi közigazgatási szervek kezébe, ekkor főként a fogyasztási szövetkezetekre fordított legnagyobb figyelmet s így a kisiparos szövetkezetek beszervezése lemaradt. A nyitrai Kerületi Tanács például az iparügyi osztályát csak 1951 szeptember elsején valósította meg, amikor a kisiparosok nagyrésze már helyet talált a
