Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-10-26 / 43. szám

6 1952. október 26. Idejében végzett őszi mélyszántással a jövőévi bő termésért A talaj mély megművelésére való át­térés a jóminőségű mélyszántással kell biztosítani. Tudnunk kell azt, hogy nö­vényeink fejlődését a jó talajszerkezet, a talajban rendelkezésre álló tápanyag, az ennek felvételéhez szükséges víz­­mennyiség, továbbá hőmérséklet és a napfény határozza meg. Ha ezek közül vtalamelyik is hiányzik, vagy kisebb mértékben van meg, növényeink gyön­gén, rosszul fejlődnek. Ezek közül az előfeltételek közül néhányat, a szüksé­ges tápanyagot, vízmennyiséget első­sorban a helyes talajműveléssel tudjuk biztosítani. Sok függ tehát a megfelelő talajmunkától, a tavaszi vetésű növé­nyeknél főleg a jó őszi mélyszántás korai, jóminőségű elvégzésétől. A mélyszántás döntőfontosságu sza­bálya az, hogy minél előbb végezzük el, annál nagyobb eredményt várha­tunk tőle. A korai őszi mélyszntás biz­tosítja, hogy a talaj fel tudja venni az őszi és a téli csapadékot. Koránvégzett munkának még előnye az is, hogy a föld felszántása sokkal könnyebb, ha viszont elkésünk vele, a csapadékos késő őszi időjárás erősen hátráltatja el­végzését. Az őszi mélyszántással való késede­lem számos veszélyt rejt magában. A már átázott nedves talajon nehezebben dolgozik az eke és a traktor kerekei a talaj szerkezetét erősen rombolják. De a munkák helyes beütemezése szem­pontjából is sokkal előnyösebb a mély­szántás korai elvégzése. A nyári mun­kák befejezése és az ősziek megkezdése előtti időszakot használjuk ki erre a célra alaposan. Ebben az időszakban a mélyszántás nagyrészét be tudjuk fe­jezni. Leghelyesebb az, ha az őszi mély­szántást már akkor megkezdjük, ami­kor a lebuktatott tarló kizöldül, a gyommagvak kikeltek és a gyomnövé­nyek fejlődésnek indultak. Ez az idő­pont, amikor a talaj már szántható és\ az előhántós ekével a kikelt gyomokat le^prdítjuk, elpusztítjuk. A több nedvesség nagyobb termést biztosít Az egyik legnagyobb előnye a korán végzett őszi mélyszántásnak a«,, hogy több nedvességet gyűjtünk össze és tá­rolunk a talajban növényeink számára. A fellazított föld ugyanis sokkal több csapadékot tud magábaszívni és meg­tartani, mint a kemény, tömödött. A nagy termés eléréséhez a növények erőteljes fejlődéséhez pedig nagymeny­­nyiségű vízre van szükség. Különösen a tavaszi hónapokban és a nyár fqlya­­mán küzd a növény csapadékhiánnyal. Ezzel szemben ősszel és télen bő csapa­dékot kap a föld. A feladat tehát az, hogy ezt a bősé­ges nedvességet összegyüjtsük és meg­őrizzük növényeink számára, hogy azok azt a csapadékszegény hónapokban fel tudjuk használni. Felmerül a kérdés, A gombai állami gazdaságok őszi győztese A gombai állami birtok gazdaságai között fejlődött szocialista munkaver­­sény győztese az őszi munkálatoknál a csenkei gazdaság lett. A gazdaság dol­gozói öt nappal lerövidítve időtervüket, már be is fejezték az ősziek vetését. Ezt a sikert úgy érték el, hogy agregá­­tokat alkalmaztak és a munkaversenyt a legnagyobb mértékben kifejlesztet­ték. Ezenkívül egy és félnappal előbb fejezték be a mélyszántást is, mint azt tervezték. A cukorrépa-betakarításánál a legjobb eredményt Múcska Mária és Trencsík Júlia érték el, 158%-ra telje­sítették munkájukat, utánuk Molnár Cecilia és Sáter Irén 137°/o-os teljesít­ménnyel érték el a legjobb eredménye­ket. miért tud a fellazított talaj több csa­padékot magábaszívni, mint a tömö­dött. A talajban levő víz ugyanis rész­ben annak apró részecskéi közötti üre­geket tölti ki, részben pedig a talaj szemcséit vonja be hártyaszerüen. Mi­nél több ilyen apró talajrészecske van, aminél több ilyen kis üreg keletkezik, anpál nagyobb mennyiségű vizet vesz fel a föld úgy, mint a szivacs. Ha a talaj tömödött, rossz szerkeze­tű, sokkal kevesebb benne az ilyen üreg és a csapadékot nem szivja be rö­vid idő alatt, így annak nagyrésze el­folyik. Ami nedvesség pedig beszivárog az ilyen talajba, az is könnyen ejpáro­log. Tehát minél jobban fellazítjuk a talajt, minél több talajmorzsa keletke­zik, annál több csapadékot kötünk le és raktározunk el. A korán elvégzett őszi mélyszántás Az ősziek vetését a pozsonyi kerü­letben levő állami birtokokon terv sze­rint okt. 25.-ig kell végrehajtani, azon­ban már számos állami birtok teljesen befejezte az ősziek vetését, kerületi vi­szonylatban pedig október 17.-ig 90%­­ra volt elvégezve. Mint már említettük, némely állami birtokon már jóval a ha­táridő előtt befejezték a vetést s így hála a jó munkaszervezésnek, a szo­cialista munkaverseny kifejlődésének, a galántai, nagymegyeri, várkonyi ál­lami birtokon lényegesen hamarább fe­jezték be az ősziek vetését, mint ta­valy. Állami birtokaink nagy sikereket értek el a keresztsoros vetésnél, a téli takarmány-keverékek vetésénél a szemcsés trágyák gyártásánál stb. Ok­tóber 17.-ig az állami gazdaságok ösz­­szes területének 78 százalékát kereszt­­sorosán vetették el. A várkonyi gazda­ságban a vetésterület 81 százalékát ke­­resztsorosan, vagy keskenysorosan, a galántai és a nagymegyeri gazdaságok­ban pedig az ősziek 82 százalékát ke­­resztsorosan vetették. A pozsonyi ke-Lenin és Sztálin pártjának XIX. kongresszusát nagy figyelemmel ki­­sérték a tomóci állami birtokok dol­gozói is. A legnagyobb figyelmet G. M. Malenkov, N. SZ. Hrústyev és a kongresszus utolsó napján elhangzott J. V. Sztálin beszéde váltotta ki. A kongresszuson elhangzott beszédek és hozzászólások mégjobban megerő­sítették a tomóci állami gazdaság dolgozóinak munkakedvét és elhatá­rozását, hogy a szocialista munkaver­seny révén még jobban meggyorsít­sák az őszi munkálatok elvégzését és teljes mértékben teljesítsék azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyet a SzKP XIX. kongresszusa, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 35. évfordulója tiszteletére fo­gadtak el. Ezeket k kötelezettségvál­lalásokat a gazdaságok dolgozói be­csülettel teljesítik is. így a deáki gazdaságban a munkálatok tervét nyolc nappal rövidítették le, Varga Tibor traktoros például három vető­gépből álló agregáttal a tervezett 12 hektár helyett 21 hektárt vetett be, Takács Nándor a gazdaság dolgozója a cukorrépa betakarítása alkalmával 180°/o-ra teljesíti tervét. Példáját a többiek is követik. Hasonlóképpen az segítségével az őszeleji esőkkel lehul­lott csapadékot összegyűjtjük és tárol­juk a tavasszal vetésre kerülő növé­nyek számára. A talaj csapadéktároló képessége egyrészt a talaj, illetve a szán­tás minőségétől, másrészt a szántás mélységétől függ. Minél vastagabb ter­mőréteget szántunk meg, annál több csapadékot tárolhatunk. Erre nézve az a szabály, hogy a tárolható csapadék­­mennyisége milliméterekben kétszer­­annyi, mint a megművelt réteg centi­méter vastagsága. Ez azt jelenti, hogy 20 cm-es mélyszántásnál a talaj 40 mm-es esőnek megfelelő csapadék­­mennyiséget tud feltárolni, a 25 cm-es mélyszántás már 50 mm-es esőnek megfelelő mennyiségű csapadékot fo­gad be. A mélyszántás idejében való elvég­zésével tehát biztosítjuk azokat az elő­feltételeket, amelyek a növény fejlődé­séhez fontosak. Éppen azért nem sza­bad megengedni, hogy traktorjaink egy percre is kihasználatlanul heverjenek, hanem ott, ahol még nem végezték el a legnagyobb mértékben be kell kapcso­­lódniok az .őszi mélyszántási munkála­tokba. rületben a rozs vetését az állami birto­kokon még az elmúlt hónapban befejez­ték, ebből 58 százalékot keresztsorosan, a holicsi gazdaságokban pedig az egé­szet keresztsorosan vetették be. Azon okból, hogy az állami gazdaságok minél jobban bebiztosítsák a takarmány-ala­pot, minden területet, ahová tavasziakat fognak vetni, vagy ültetni téli takar­­mány-keverékfélékkel vetettek be s 28 százalékkal teljesítették túl a tervüket ezen a téren is. Október 14-ig az összes gazdaságokban befejezték a len beta­karítását és magtalanítását. A szemcsés trágya készítését az ösz­­szes gazdaságok együtvéve 109 száza­lékra teljesítették, miközben egyes gaz­daságok, mint például a nagymegyeri járásban Szereden, az állami gazdasá­gok már a tavaszi vetéshez is elkészí­tették a szemcsés trágyát. A nagyme­gyeri járás gazdasagai 503 mázsa szem­csés trágyát készítettek a tavaszi ve­téshez ,míg a gombai állami birtok gaz­daságai 127 mázsát. állattenyésztésben dolgozók is maga­san túlteljesítik vállalásukat. Szabó István fejő, kötelezettséget vállalt, hogy 16 tehénnél 7-literről 9 literre emeli a tejhozamot. Ezt a kötelezett­ségvállalását, 0.3 literrel túl is telje­sítette. Ez annyit jelent, hogy most egy tehéntől napi 9.3 liter tejet fej ki. A felsőjattói gazdaság dolgozói is jól haladnak az őszi munkálatokban, október 17-ig már 93°/o-ra elvégez­ték a munkálatokat. Különös emlí­tést érdemel Srámek Anna, Máté Mária és Sevcsík Mária kötelezett­ségvállalása, amely szerint mindnyá­ján vállalták, hogy a prosenicei moz­galom révén 500 mászás hektárhoza­mot érnek el cukorrépából hektáron­ként. Az említett elvtársnők a nö­vény állandó gondozásával, fejtrá­gyázással, gyomirtással stb. kötele­zettségvállalásukat túlteljesítették, mert hektáronként 580 q-ás cukorré­patermést értek el. Nagyon szépen dolgozik a cukorrépa-betakarításánál Kraskó József is, aki a XIX. kon­gresszus tiszteletére mintegy két hektár cukorrépa kiszántását vállal­ta. Kraskó József vállalását 200%>-ra teljesíti, összegezve a tomóci állami birtokok dolgozói által . teljesített kötelezettségvállalások értékét kitű­nik, hogy a teljesített kötelezettség­vállalások már eddig is meghaladja a 390.000 koronát. A szemcsés szuperfoszfát jelei* tősége a magasabb hektárhozamok elérésénél A szuperfoszfát alapos, v’zsyálásánál, a szakértők megállapították, hogy e fontos anyag jelentősége a magasabb hektárhozamokat illetően lényegesen megnövekszik, ha szemcsében adagol­juk a növényzet számára. Szemcsézett formában ugyanis az anyagok, amelyek a növénynek olyan fontosak, nem kal­lódnak el, hanem rendelkezésére álla­nak a növény fejlődéséhez, amelynek magjával egyidőben elvetettük. A szemcsés szuperfoszfát készítésén'1 nagy gondot kell fordítanunk azokra a szerves anyagokra, amelyekkel szem­­csézzük a szuperfoszfátot. Ezek az anyagok nemcsak tápanyagokat jelen­tenek a növény számára, de egyben hozzájárulnak a humusz megteremté­séhez is. Igen alkalmas erre a célra a baromfi- és a juh trágya, ugyancsak tehén trágyát is .adhatunk szárított álla­potban esetleg száraz istállótrágyát. A szovjet és saját tapasztalataink ar­ra ösztökélnek bennünket, hogy a szemcsés szuperfoszfát trágyázásnak nagyobb gondot fgrdítsunk, mint eze­lőtt. Igen jó eredményt ért el a nyitrai Asakürt gazdaság, ahol a keresztsoros vetésnél szemcsés szuperfoszfátot al­kalmaztak s így négy hektár területér tavaszi árpából átlagosan 38.24 mázsái termést értek el hektáronként. Ezzel szemben azon a területen, ahol a régi módszer szerint és szemcsés szuper­foszfát nélkül vetettek, csupán 23.5 mázsa termést értek el hektáronként tehát 14.75 mázsával kevesebbet. Ezért állami gazdaságaink az 1952/53-as gaz­dasági évben a növényzet mintegy 50 százalékát trágyázzák meg az előbb említett módon és nem kizárólag csak gabonanemüeket, de kapásokat és egyéb növényeket is. A szemcsésszuperfoszfát gyártásával mindinkább tisztában van minden kis- és középparasztunk, különösképpen EFSz-eink tagjai és állami birtokaink dolgozói. Most tehát arról van szó, hogy az őszi és a téli időszakot teljes mér­tékben használjuk ki a szemcsék gyár­tására és így az állami birtokaink pél­dája nyomán a tavasziak 50 százalékát a fent jelzett műtrágyával vethessük el. Mindezt a jó munkaszervezés mellett könnyen elérhetjük. Természetesen már most gondoskod­ni kell arról, hogy minden alkalmas anyagot összegyüjtsünk, ami a szem­csék gyártásához szükséges, hogy ké­szenlétben álljon a szemcsézés meg­kezdésénél. Ehhez szükséges, hogy a szemcséstrágya gyártását az EFSz­­einkben úgy tervezzük be, mint más munkálatokat. A szemcsézés végrehaj­tását pedig bízzuk olyan egyénekre, akik öregségük miatt, vagy egyéb okok következtében a szövetkezetben nincse­nek eléggé alkalmazva. Ezek az egyé­nek egész éven át készíthetik a szem­cséstrágyát. A szemcsézők jutalmazását a munkateljesítmény szerint kell vég­rehajtani, mert a jó szemcséstrágya ré­vén — mint már mondottuk — emel­kedik a hektár hozam, a munkateljesít­mény utáni jutalmazással pedig, a szemcsézők munkájának termelékeny­sége. Természetes, hogy abban az idő­szakban, amikor a szövetkezet tagjai­nak kevesebb dolga van, célszerű, ha a szemcsézésbe belekapcsoljuk az ösz­­szes szabad idővel rendelkező tagokat. Ezért szükséges, hogy a szemcsézés végrehajtására elegendő mennyiségű munkaegységet biztosítunk be. Minden szövetkezet saját maga há­zilag is elkészítheti a szemcséző hor­dót, esetleg több hordót is, amelyből agregátot készít s egyszerre több szem­cséző hajtását készítheti elő villamos vagy motorhajtásra. Nagyon jó agre­­gátokat készítettek a bajcsi állami bir­tokon, Sarlókaj szán, Partizánszkében és még másutt is. Egyetlen egy szövetkezet sem lehet szemcséző nélkül. E. V. Az őszi vetés állása az állami birtokokon a pozsonyi kerületben A tornóci állami birtokon 580 mázsa cukorrépa termést értek el hektáronként Dolgozó parasztságunk legfontosabb feladata, .hogy az őszi vetési munká­latokat a kormányhatározatnak megfelelően a kitűzött határidőre befejezze, mert csakis ennek alapján biztosíthatjuk a magasabb terméshozamot. Emellett azonban nem szabad megfeledkeznünk az őszi mélyszántás idejében való el­végzéséről sem és igen fontos, hogy a fejlett agrotechnikai módszereket minél szélesebb körben alkalmazzuk. Ilyen módszerek a korán előhántós ekével vég­zett mélyszántás is, melynek az előírás szerint történő végrehajtásánál jelen­tős mértékben fokozhatjuk terméseredményeinket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom