Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-10-26 / 43. szám
1952. október 26. 7 A telelő méhcsalád A prívigyei poszfókészíto szövetkezet megalakításáról Beszámultunk már arról, hogy szeptember 21.-én megalakult a nyitrai kerületben a fogyasztási szövetkezetek kerületi szövetsége és okt. 26.-án alakul meg a kisiparosok kerületi szövetsége. Ez az esemény nemcsak azért jelentős, mért a nyitrai kerületben van Szlovákia összes kerülete közül a legtöbb és a legváltozatosabb munkakörű szövetkezet, hanem azért is, mert a kisiparos szövetkezeteknek a nyitrai kerületben megvan a maga tradíciója és ha az adatai nem csalnak, itt alakult meg Szlovákia első iparszövetkezete, amely ma is fennáll és dolgozik, ez a privigyei posztókészítők szövetkezete. A régi krónikák feljegyezték, hogy a posztókészítők már 1383-ban ötféle posztót készítettek. Privigyén azt mondták a takácsok, hogy iparuk régibb, mint a szomszédos Nyitrapronáé, ahová ezt az ipart a németek palántálták be, ez az állítás mindenesetre ellenőrzésre szorul. A szövetkezet ma is őrzi azt a szépfaragású ládát, amely a posztókészítés okmányait tartalmazza. Megtaláltuk benne a posztókészítő cch 1468-ban kelt könyvét (Liber cechae candificium regio privilegiati oppidi Prividienzis) s 1862-ből is megtaláltuk a kiadások és bevételek könyvében Vannay céhmester nevét. 1874-ben a posztószövők már egyesületet képeznek és a nyitrai kerületi bíróság cégbejegyzése szerint a szövetkezet 1884 március 31-én alakult meg. A tagok a beszerzett gyapjút először fonallá dolgozták át, aztán a fonalat háziszövőszéken dolgozták fel posztóvá és térítőkké. Különösen ismertek voltak a fehér gyapjútakarók, amelyeket annak idején a magyar kincstár is felvásárolt. 30—40 takács dolgozott itt házi szövőszéken. Ha a szövetkezet új elnököt választott, a ládát ünnepélyes keretek között adták át neki. A ládát, amely 1830-ban készült, fáklyás menet, zene és koszorúslányok kisérték az új elnök házához. Viszont, ha a szövetkezet valamelyik tagja meghalt, a tagok között rézlapra kifaragott órát hordtak szét, amelynek mutatója mindig a temetés idejét jelezte. Volt afféle kisebb gyáruk is a Kopanicán, amelyet turbina hajtott. Később azonban a szövetkezet működése 'lanyhult, majd stagnálni kezdett. Hosszú ideig a pozsonyi DETVA bérelte a szövetkezeti helyiségeket, a szlovák állam, alatt pedig a szövetkezet működése teljesen megszűnt és csak a régi tagok ruháinak finom anyaga igazolta, milyen jöminőségű posztót gyártottak egykor Privigyén. Ma éles határvonalat vonunk a kapitalista és a szocialista szövetkezetek között. A régi posztószövetkezet kapitalista szövetkezet volt, több kulák taggal, úgyhogy amikor a nyitrai szövetkezeti tanács elhatározta, hogy ezt a régi és értékes ipart felújítja, elsősorban arra gondolt, hogy a szövetkezetét újítja fél. A szövetkezet 1951 szeptemberében az egyik közgyűlésén elfogadta a népi szövetkezeti szabályokat, az alkotmány 157. <$-a értelmében. A szövetkezet egyben új cégnevet vett fel (NITRATEX) és nemrégiben hozzálátott a munkához. A kezdet igen nehéz volt. Nem maradt vissza csak 5—8 takács és a gyárat időközben a privigyei EFSz vette birtokába. Az első eredmények azonban a szakértők szerint igen biztatók és a szövetkezet szőtteseit csakhamar a SLOVAKIA fogja árusítani. A szövetkezet új női erőket vett fel, akiket a takácsok fokozatosan betanítanak s így a régi szövetkezet új, friss erőkkel indul a termelés felé s hosszú életében először most teljesiti igazi hivatását, a dolgozók igényeinek kielégítését. Mártonvölgyi László AZ IGAZSÁGÜGYI Megbízotti Hivatal jelenti, hogy Frostig Iván Izidort akit a pozsonyi járásbíróság április 28.-án halálbüntetéssel sújtott, közellátásunk veszélyeztetése miatt, a nevezett vádlott kegyelem kérvényének visszautasítása után, október 17.-én kivégezték. POZSONYPÜSPÖKIN a közelmúltban tüdőbetegek részére kórházat nyitottak meg. Ezzel is siet népi demokratikus rendszerünk dolgozóink egészsége védelmére, mert nálunk legfőbb érték az ember. AZ ISKOLAÜGYI Tudomány- és Művészetügyi Minisztérium figyelmezteti az összes fokú iskolákat, hogy a kormány határozata értelmében az államosítás ünnepét hétfőre, október 27.-éré helyezte át. Ennek értelmében kedden, október 28.-án minden iskolában rendes tanítás lesz. Teleltetés zárt vagy szabad helyen Mindkettő ősrégi. Egyik sem tudta kiszorítani a másikat, mert mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya. Szabadban a méhek sokszor kedvezőtlenebb helyzetben vannak, de nagy segítségük, hogy tisztuló kirepülésre minden alkalmat kihasználhatnak. A zárt telelés előnye az egyenletes hőmérséklet és védelem a háziállatok és méhellenség zavarása - ellen. Legnagyobb kockázata a tisztuló kirepülés hiánya. A méhésznek tehát olyan hőmérsékletről, nyugalomról és táplálékról kell gondoskodnia, hogy a méhek vastagbele nagyon későn teljen meg. A zárt telelés legfőbb haszna az, hogy a családok mézet takarítanak meg. Kisebb tartalékcsaládot és kevésmézűt is át lehet teleltetni. A családok szűkös téli készlete arra kényszeríti a méhészt, hogy zárt teleléshez meneküljön. Rendszeresen azonban csak akkor rendezkedjék be rá, ha kifogástalan telelőhelyről tud gondoskodni és nem kezdő méhész. A zárt telelés több tapasztalatot, tudást, önállóságot kíván és a méhészt leköti. Ha alkalmas hely áll ren-Ha a külső levegő .nagyon lehűl, a méhek nem repülnek ki, hanem igyekeznek benn a fészekben gyorsan meleget fejleszteni és annak lehűlését állandó melegfejlesztéssel pótolni. A médelkezésünkre, úgy novemberben, esetleg december elején tegyük át a méheket telelésre zárt helyiségbe. A helyiség legyen száraz, sötét, csendes, jól zárható, huzatmentes, egér és patkánytól védett. A hőmérséklet lehetőleg állandóan egyforma legyen. A zárt helyen telelő családoknak legjobb a fészkét fedő rostaszöveten át adni levegőt, a ki járót pedig elzárni. A telelő helyiségben igen ajánlatos hőmérőt tartani és időnként óvatosan megfigyelni a hőmérőt és a méhek viselkedését. Ezt annál gyakrabban kell végezni, minél jobban emelkedik a hőmérséklet. Az ellenőrzés azonban ne menjen a méhek nyugalmának zavarására, mert ez végzetes lehet. Ha a méhek erősen zúgnak, nyugtalankodnak, a hőmérséklet nem kedvező (magas). A hőmérsékletet a szellőztető tágításával lehet szabályozni, csökkenteni. Ha a teleltető hőmérsékletét semmiképpen sem sikerült plusz 8 C fok alá szorítani és a méhek nyugtalanok a családot ki kell hordani. hek csodálatos módon tudnak meleget fejleszteni és általában a hideg ellen védekezni. Minél nagyobb a hideg, annál szorosabban húzódnak össze. Sőt, ha módjukban áll, a sejtcellákba is bebújnak. A méhek a meleget egyesült* erővel, mechanikai és kémiai úton fejlesztik. Mechanikai úton való melegfejlesztés a csomóban való összefogódzás és ennek során torgyűrüiknek súrlódása és testük szőrzetének egymáshoz dörzsölése. A kémiai melegfejlesztés pedig a méz oxidációja által történik. Erősebb méhcsalád aránylag sokkal kevesebb mézzel tud kitelelni mint a gyengébb, mert a melegfejlesztést mechanikai úton sokkal eredményesebben tudja az erős család végrehajtani mint a gyenge. A mechanikai melegfejlesztés pedig nem jár mézfogyasztással. A méhek télen nem a kaptár levegőjét melegítik, Ez év szeptember 1-én nyílt meg Szlovenszkón az első mezőgazdasági méhész szakiskola, Lipt. Hrádokban. Ebből az iskolából kerülnek majd ki az üzemi gazdaságok méhész mesterei, akik a Szovjetunió tudományos tapasztalatai alapján új szaktudással fogják fejleszteni a méhészetet és emelni a termelést a mezőgazdaságban, a mesterséges takarmányok magvainál és a méz termelésnél. Ebbe az iskolába azok a mezőgazdasági dolgozók jelentkezhetnek, akik betöltötték a 17-ik életévüket és még nem érték el a 40 éves kort Továbbá a jelentkezőknek legahanem csak önmagukat. Csak a csomóban, amelyben összetömörülnek meg van az átlagos pjusz 20 C fok meleg. Ezért szükséges, hogy a hidegben öszszebújt méhek az eledelüket közvetlen a közelben kapják. Ha a méz télen a kaptárban olyan helyen van, ahová a méhek a csomó elhagyása nélkül hozzájutni nem képesek, éhenpusztulnak. Amint a méhcsomót környező levegő lassanként felmelegszik, a csomó kezd széjjelhúzódni. Sőt egyes méhek ki is mennek belőle. Ha azonban a hideg megint beáll és a kaptár levegője lehűl, a méhek ismét csak összebújnak. Antal Zoltán lább 2 éves gyakorlattal kell rendelkezniük a mezőgazdaságban-méhészetben. Előnyben részesülnek azok a mezőgazdasági dolgozók, akik tagjai az EFSz-nek vagy egyéb üzemi gazdaságok alkalmazottai. Az iskolában tanítani fognak a Hrádoki kutató intézet dolgozói is, mint magántanítók, ami biztosítani fogja a méhész tudomány és kutatás fejlődését és ennek továbbterjesztését. Méhészeink örömmel veszik tudomásul köztársaságunk gondoskodását a méhészet fejlődése érdekében. Hogyan fejleszt a méhcsalád meleget Mezőgazdasági méhész szakiskola megnyitása Lipt. Hrádokban húzódva tengődnek. Figyeljük meg óvatosan a telelő család életét! A kijárón csendes, egyhangú zsongás üti meg a fülünket. A méhek tehát nem alszanak téli álmot medve módjára mint ahogy sokan gondolják, hanem táplálkozva, mézet fogyasztva húzzák át a telet. A tengődő élet időszaka a telelés kezdetétől kb. január közepéig vagy februárig tart. Fiasítás nincs, a család keveset fogyaszt. Ettől kezdve tavaszodásig a megmozdulás időszaka. A teljes nyugalom megszűnt, a család fiasítást nevel, a fogyasztás fokozódik. Az időjárás őszire fordult. A méhek csak elvétve találnak nektárt. Vizet és virágport gyűjtenek, de röpködésük erősen gyöngült. Csak „porzáskor“ élénkül meg jobban a méhes környéke. Fiasítás alig van vagy már teljesen megszűnt. A család elűzte a heréket. A méhek mindinkább összehúzódnak. Rendezik a telelőfészket. A mézet a kaptár távolabbi részeiből a fészek belsejébe hordozgatják. A kaptár réseit, hézagjait betapasztják méhszurokkal. A telelés rendszerint november táján kezdődik. A méhek a kaptár belsejébe A téli fürt. Ha a kaptár levegője 8 C fok alá süllyed a méhek téli fürtbe vagy csomóba húzódnak össze az utolsó fiasítás helyén. A munkások az üres sejtekben és a léputcákban helyezkednek el. A telelőfürt a család népességéhez képest kicsi, mert a mehek tekintélyes része a sejtekben pihen. A fürt hidegben nagyjából gömbalakú. A téli fürtnek két része van: 1. A fürt héja 5—7 cm vastag s a takaróm éhek alkotják. A takaróméhek fejjel a fürt belseje felé szorosan csatlakoznak egymáshoz. Szinte mozdulatlanok. A belső meleg levegő csak a köztük maradt réseken juthat ki. 2. A fürt magva. A méhek itt lazábban helyezkednek el és ide-oda mászkálhatnak. A család legnagyobb része itt telel a takaróméhek védelme alatt. A takaróméhek és a belső méhek helyet cserélnek, de nem rendszeresen, hanem sokszor csak hosszú idő múlva. A fürt enyhe napokon kitérj eszkedik. A fürt hidegebb időben megint gömbalakúra húzódik össze. A lépek a téli fürtöt részekre tagolják. Minden utcában önállóan élnek a méhek. A szomszédos utcák lakói csak a lépek résein, átjáró nyílásain érintkeznek. Tehát minden utcában elég méznek kell lennie az ott telelő méhek számára. A téli fürt két fűtője a méhek táplálkozása és mozgása. A fürt belsejében lazán csoportosuló méhek mozgása meleget fejleszt. A mozgó méh több táplálékot kfVán, mint a nyugvó. A méhek csak magában a fürt belsejében tartanak megélhetésükhöz elég hőmérsékletet, csak azt fűtik. A kaptár hőmérséklete a méhcsomón kívül fagypont alá süllyedhet. Ha a fürt elvonulásakor egy-egy kisebb csoport elmaradozik, a fűtetlen kaptárban elpusztul. A tenyésztés múltjából dezte be Németországban, de nem járt sikerrel. 1870-ben híres pároztató hely Kolowrat Rudolfé Csehországban (Hroby, Tábor mellett). Svájcban 1898-ban szervezték az első pároztató-állomást. Magyarországon az első pároztatóállomást Hoitsy Miksa rendezte be a verőcei erdőben. Az anya mesterséges párosítását először Svájcban kísérelték meg. Az anyát selyemszálhoz kötve bocsájtották a levegőbe, de nem sikerült. Módszerét azóta főképpen a Szovjetunióban és Németországban tökéletesítették. A rómaiak már 2000 évvel ezelőtt ■ szebb és jobb méhek nevelésére töre• kedtek, később azonban nagy hanyatlás következett. A méhek tenyésztésének korszaka az 1800-as évek. A célt idegen méhek meghonosításával igyekeztek elérni. E kor méhészetének legkimagaslóbb képviselője Dzierzon. Az olasz . méhet 1853-ban vitte be Németországba és nemsokára nemcsak egész Európának szállított, hanem Amerikába is. Híres idegen méhtenyésztő volt az orosz Butlerov. Magyarországon az olasz méhtenyésztéssel Hoitsy Miksa foglalkozott 1861-ben. Az első pároztató-állomást 1848-ban Baldenstein ren-
