Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1952-10-26 / 43. szám
1952. október 26. 5 Az őszi vetés 90°\0-át keresztsorosan végezték el az andódi EFSz taaiai — Mit akarsz Miska? — kérdi orosz nyelv en Bauko elvtárs, az andódi EFSz hizlaldájának vezetője a szőke fiatalembertől, aki óva tosan az etető vállára tette a kezét, majd Bauko elvtárs felénk fordul — mintegy felvi lágosításképpen s arcán elégedett mosoly játszadozik. — Huszonkét szövetkezeti tagunk jár a népi orosz nyelvtanfolyamra és így gyakran előfordul, hogy egymás között a m unkahelyükön is gyakoroljuk a beszélgetést. — Jól meg akarjuk tanulni a kommunizmus építőinek világnyelvét — kapcsolódik beszélgetésbe Pribojszky János etető is. De ugyanígy gondolkodnak a többiek is. Miért is ne gondolkoznának így, hiszen a szovjet tapasztalatok nagyon sokat segítettek alig két éves szövetkezetünknek, amely az érsekújvári járás legjobb szövetkezetei közé tört előre, annak ellenére, hogy a tavasszal az árvíz a határ nagy részét elöntötte. A fiatal Ancsin Mihály is éppen azzal jött az etetőkhöz, hogy a mezei csoportok már befejezték az ősziek keresztsoros vetését, ami pedig nem kis dolog, merthiszen a 210 hektárnyi őszi vetési terület 90 százalékát vetették be keresztsorosan, hogy eleget tegyenek a SZKP XIX. kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35.-ik évfordulója tiszteletére vállált kötelezettségüknek. Igen ám, Bauko elvtárs sem hagyja magát: — Mit gondolsz Miska, mi talán elmaradunk a mezei csoportok mögött? — Azt már nem. Ebben az esztendőben már 50 fajkocát és kant adtunk további nevelés céljából egynéhány érsekújvári szövetkezetnek és novemberben további 34 darabot adunk, hogy mi is eleget tegyünk kötelezettségvállalásunknak. A beszolgáltatást pontosan teljesitettük s ezenkívül 40 q sertéshússal kisegítettük a szímői szövetkezetei is .. Kifizetődött a keresztsoros vetés Amint látjuk az andódi szövetkezeti tagok figyelemmel kísérik az összes munkákat, meljek a szövetkezetben folynak s bizony Bauko elvtárs is kételkedett abban, hogy az ősziek 90 százalékát tudják-e vetni keresztsorosan, merthiszen ott kétszer kell fordulni. No nincsen ezen semmi csodálni való, ha olyan szövetkezeti tagok dolgoznak a mezei csoportban mint Szőke Ferdinánd, Zsiak Mátyás elvtársak és mások. Azon sincsen mit csodálkozni, hogy a szövetkezet tagjai csaknem az egész területet keresztsorosan vetették be, hiszen a keresztsoros vetésű gabonából az idén 3—4 q-val termett több mint a rendes vetésűből. így történhetett meg, hogy az a szövetkezet, mely elemi csapástól szenvedett kárt a tavasszal, azonkívül, hogy 102 százalékban tett eleget beszolgáltatási kötelezettségének, még egy vágón gabonát szerződésen felül adott be, amit a tagok önkent ajanlot- IJtPk fel az államnak a természetbeni juttatásaikból . Itt önkénytelenül is eszünkbe jut a múlt. A szövetkezet tagjai, nemrég még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok sokszor beszélgetnek arról, hogy a múltban a legkisebb baj, a csapások egész sorozatát zúdította rájuk, minek következtében ez a kizsákmányoló falusi kulák és spekuláns karmaiba hajtotta őket. A régi módon s apró parcellákon keveset termelő dolgozó paraszt nem tudott védekezni a kizsákmányolókkal szemben és nem tudott dacolni az időjárással s az elemekkel. Ámde a közös erő győzedelmeskedik minden akadályon és képes tovább fejleszteni a közös gazdálkodást. Zsiak elvtárs zootechnikus szavai nagyon jól rávilágítanak a helyzetre. Nem csoda, hogy belőle is kikivánkozott a szó. Érzi, hogy neki is kell szólani valamit arról, hogy segít a szovjet tapasztalatok alkalmazása az állatállomány hasznosságának emelése terén is. Az is bizonyos, hogy az andódi EFSz nem lehetne a legjobbak között, ha nem alkalmaznák a szovjet tapasztalatokat, mert egyszerűen nem lenne miből. A legjobban bevált módszerek szerint nevelik a malacokat, az anyakocákat és hajtják végre a hizlalást. A kettős búgatás bevezetésével a malacok számát 8—9-re emelték fel egy anyakocától egy ellésnél. Az elmúlt napokban egy rendkívüli eset is előfordult. Ugyanis az egyik anyakoca pénteken 9 malacot ellett, majd vasárnap további hét malaccal gazdagította a malacállományt. Mind a 16 malac él és szépen fejlődik. A malacok eltaposásának meggátolására néhány napra erre a célra készített ládába helyezik el őket, míg megerősödnek. Így sikerült a kis malacok pusztulását úgyszólván teljesen kiküszöbölni. — No és a szarvasmarhaállománynál mi az újság? — kérdezzük. A zootechnikus elvtárs arca elfelhősödik. — Jobban szeretném, ha itt is dicsekedhetnénk hasonló eredményekkel. Itt azonban még a kezdetnél vagyunk. A Malyinyinová fejőnő módszerét csak alig néhány "hete vezettük be. De kezdjük az elején. Május 15.-én 31 fejőstehenet összpontosítottunk, melyek eddig összesen 40 liter tejet adtak naponta. Mindjárt az összpontosítás után naponta 120 liter tejet fejtünk ki tőlük. Később lassan tovább emelkedett a tejhozam és most alig négy hét alatt, amióta alkalmazzuk a Malinyinová módszerét, a helyes gondozást és a tőgymasszázst újabb másfél literrel emelkedett az átlagos tejhozam naponta tehenenként. Ez a kezdeti eredmény is elég meggyőze, hogy még jobban alkalmazzuk az élenjáró szovjet módszereket ezen a téren is, amit feltétlenül meg is teszünk. 20 vagon takarmányt silóznak Mindenesetre az andódi EFSz tagjai tisztában vannak azzal, hogy megfelelő takarmányozás nélkül nem várhatnának nagyobb sikert s ezért igyekeznek silózni minden egyes kukorica kórót, napraforgót, káposzta-szárat, krumpli-indát stb. Több mint 20 vágón silótakarmányt akarnak a legrövidebb időn belül elkészíteni ideiglenes silógödrökbe. Ez a munka már javában folyik. Azt is meg kell mondanunk, hogy az andódi szövetkezel: tagjai csak féleredményeket érnének el, ha csak az állatállománynál érnének el sikereket. Nem volna elegendő, ha csupán az olyan kiváló etetők mint Bauko, Procházka, Pribojszky, Kiss elvtársak emelnék a munka termelékenységét s igy természetesen a termelést is s a mezei csoportok elmaradoznának. Andódon ezen a téren sincsen baj, mert amint már az elején elmondottuk, a mezei csoportok már befejezték az ősziek vetését, mégpedig a szocialista munkaverseny kifejlődése következtében öt nappal hamarább mint tervezték, azonkívül az őszi mélyszántás nagyrészét előhántós ekével végezték. Mindezen kívül a szövetkezeti tagok mintegy 20—30 q szemcséstrágyát is készítenek, hogy ezáltal is növeljék a hektárhozamot. Mindezen munkájuk szorosan egybe van hangolva a 9-es füves vetésforgó eljárással, amely szinte korlátlan lehetőséget biztosít a talaj termelékenységének fokozása terén. így az alig két éves andódi szövetkezet állandó fejlődésnek indult és valóban példát mutat az érsekujvári járás többi szövetkezeteinek, hogyan lehetséges a szovjet tapasztalatok alkalmazásával állandóan növelni a hektárhozamokat és az állatállomány hasznosságát s ezzel a tagság életszínvonalának állandó emelkedését is. Nemcsoda tehát, hogy a szövetkezet tagjai szívesen tanulják a terméshozam mestereinek világnyelvét, akiktől mindent megtanulhatnak, ami a jóléthez és a világbéke megszilárdításához vezet. Miklya János Beváltottuk ígéretünket Mi, a nagydaróci EFSz tagok megértettük és mélyen átéreztük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának jelentőségét. Tudjuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nélkül most nem építhetnénk szocialista hazánkat és nem élhetnénk szabadon. Hálánkat és szeretetünket kötelezettségvállalásokba öntöttük, amit már teljesítettünk is. 50 hektár kalászos keresztsoros vetését 2 nappal lerövidítettük mint ahogyan az a kötelezettségvállalásban állt. Azonkívül bevetettünk 170 ha gabonát. Az új szövetkezeti tagok a legfontosabb teendőnek most az állatállomány összpontosítását tartják, hogy eleget tehessünk államunkkal szembeni kötelezettségünknek. Arra törekszünk, hogy a jövőben a nagy daróci EFSz a füleki járás egyik legjobb szövetkezete legyen. így járulunk hozzá a szocializmus kiépítéséhez mi, nagydaróci szövetkezeti tagok. Terebesi Lajos Nagydaróc SZLOVÁKIÁBAN ezideig több, mint 41.000 dolgozó látogatja az orosz nyelvtanfolyamokat. A múlt évben több, mint 5904 tanulókörben sajátították el a béke nyelvét A pozsonyi kerületben jelentkezett eddig a legtöbb, összesen 130.000 hallgató a népi nyelvtanfolyamra. A CSEHSZLOVÁKIAI Szovjet Barátok Szövetségének küldöttsége hétfőn a prágai ruzsyni repülőtérről a Szovjetunióba repült. A küldöttség résztvesz a Nagy Októberi Forradalom ünnepségein. A SZKP XIX. KONGRESSZUSA befejezése alkalmából a körmöci bányászok egész évi tervüket teljesítették. A tervező osztálynak nagy-része van a terv teljesítésében, mert a munkafeladatokat naponként csoportokra, sőt személyekre tervezte át. Jeszenszky János érte el a legjobb eredményt, aki a szovjet módszerek szerint végezte munkáját. A radványi szövetkezet tagjai figyelmesen hallgatják Sztálin elvtárs beszédét A szenei állami birtokok gazdaságaiban szeptember elsejével bevezették a sertések gyorshizlalását. Képünk éppen azt a jelenetet ^örökíti meg, amikor Takács és Marsov etetőnők Krivánek Jánossal a gazdaság vezetőjével a hízókat szemlélik. Az alsóképünkön a ‘két sertésnő által gondozott hízókat mázsálják, összesen 702 kg-ot nyomnak. A képen látható elvtársnök a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére vállalták, hogy a napi 1.12 kg. súlygyarapodás helyett 1.32 kg-ot érnek el. Október 15.-től vállalásukat túlteljesítették, mert 1.43 kg. súlyszaporulatot sikerült elérniük. Berencs szövetkezeti faluvá alakult A múlt vasárnap gyönyörű őszi napsütésben igazi szép ünnepi esemény játszódott le Berencsen, a nyitrai járás egyik új szövetkezeti falujában. Már kora reggel talpon volt a falu aprajanagyja. Kisöpörték az utcákat, nemzetiszínü zászlókkal díszítették a házakat és díszkaput emeltek azok részére, akik Vicsápapátiból, Köröskényből, Nagycérényből, Mezőkesziről és a járás többi községeinek szövetkezeteiből eljöttek Berencsre, hogy a falu kis- és középparasztjaival együt tünnepeljék azt a nagy napot, amikor több mint 200 új taggal gyarapodott a szövetkezet taglétszáma. Ki hitte volna még csak két hónappal ezelőtt is, hogy Berencs ilyen rövid idő alatt szövetkezeti községgé alakul. Bizony kevés olyan ember volt a járásban, aki élőre megjósolta volna a berencsi magángazdálkodók elhatározását. Pedig a falu becsületes földművesei már az év elején is közel álltak a szövetkezeti gazdálkodás gondolatához, csak az volt a baj, hogy nem volt eléggé megvilágítva előttük az igazi út a nagyobb termelékenység és a jólét felé. Azonban a tervszerű munkának, az okos gazdálkodásnak, a közös művelésnek meg volt az alapja a faluban. A község magángazdálkodó földművesei a már meglévő szövetkezet munkálataiban is résztvettek, éspedig elsőízben az öt ha rizstelep kiépítésénél. S ha nem is magyarázták meg előttük kellően a szövetkezet lényegét, mégis úgy érezték a gazdálkodók, hogy a rizstelep meghonosítása az ő érdeküket is szolgálja. Ma már láthatják is az eredményt, mert a rizs szép sorjában keresztekben fekszik a földeken s a számítás szerint 50 mázsás termésre van kilátásuk. A rizstelep kiépítése után az egyénileg gazdálkodó kis és középparasztok még fokozottabb figyelemmel kisérték a szövetkezeti tagok munkáját. Látták, hogy azok minden munkával könnyebben boldogulnak. A munkák nehezebbik részét a gépek segítségével végzik a szövetkezeti táblákon. A legnagyobb meglepetést azonban az aratás alatt a kombájnok keltették, amelyek naponként harminc ember munkáját végezték el. Ekkor dobbant meg az egész falu parasztjainak a szíve és azóta mindinkább közelebb érezték magukat a nagytermeléshez. A Helyi Pártszervezet, a CsISz, CSEMADOK és a többi tömegszervezetek az őszi munkálatok megkezdésekor ellátogattak a magángazdálkodók házához és otthon a családban beszélték meg a jövő szebb távlatait. Nem kellett már sokat beszélniük, helyettük beszélt a szövetkezet számtalan eredménye, a közös gazdálkodás magasabbrendűsége. S lassan, fokozatosan, először egy-kettő, majd később az egész falu belépett a szövetkezetbe. Az igaz, sokat gondolkoztak, osztottak, szoroztak, mindent számba vettek, de az eredmény mégis csak a szövetkezet javára billent. így gondolkozott Sima Márton kisparaszt bátyjával, Palival és a többiek is ilyenformán vélekedtek. Mint már az előbbiekben említettük, a nagy ünnepély nem külsőségben, de tartalmával hagyott nyomot a berencsi új szövetkezeti tagokban. Éppen ezért tudjuk, hogy a szövetkezetbe tömörült űj tagok becsületesen kiveszik részüket a közös munkákból, a vetés mielőbbi elvégzéséért. Nem szabad azonban elfelejteniük, hogy a közös gazdálkodás az állattenyésztés kifejlesztésében és a munkálatok minőséges elvégzésén alapszik. Ezért kívánatos lenne, ha a vetéssel egy időben az állatállományt is összpontosítanák, mert amint a közmondás is mondja — minél előbb, annál hamarább — vagyis, ha most összpontosítják az állatállományt, télen összeszoktatják őket és tavasszal, mihelyt zöldtakarmánnyal kezdünk etetni, azonnal meglátszik az eredmény a tejhozamnál. Ne feledjük el, hogy a közös tenyésztés- ben az állatoknak takarmányra van szükségük. Mivel a szövetkezetnek ezelőtt csak 250 hektár földje volt, tehát nem biztosíthatta a takarmányt 2000 hektárra megfelelő állatállomány részé- i re. így a szövetkezet űj tagjai sietnek az állataikkal együtt takarmányt is beadni, mert másképpen elképzelhetetlen bőséges tejhozamot várni az összpontosított állatállományból. A tejhozam növekedésével növekszik a tagok jövedelme is, magasabb lesz a munkaegység értéke és a szövetkezet is sokkal erősebb, gazdagabb lesz. Az állatállomány összpontosítása mellett a szövetkezet vezetősége különös gonddal szervezze meg az állandó munkacsoportokat. Az űj tagokat ossza csoportokba és a területeket is arányosan osszák szét a csoportok között, esetleg dűlők szerint, az ottani viszonyokat figyelembevéve. Itt felidézhetjük az ünnepélyen résztvett Rendek elvtárs szavait, aki a virágcsokor átvétele után azt kívánta, hogy legyen ilyen gazdag a szövetkezet és a szövetkezeti tagok jövedelme is, mint ez a virágcsokor. Mi még hozzátehetjük, hogy akkor lesz gazdak a tagok jutalma, ha minden munkát időben elvégeznek és nagy gondot fordítanak a közös gazdálkodás valamennyi munkálataira. Mi szintén kívánjuk a szövetkezet tagjainak, hogy így legyen. (Szombath-)
