Szabad Földműves, 1952. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1952-07-13 / 28. szám

1952. július 13. 5 Dúsan termo föld lett az egykori pusztaságból Ahogyan nőnek az Ifjúság falujában a termelés mesterei, úgy nőnek a sikereik is Minden gyermek serdülő korának álma, hogyha egyszer felnő, nagy ember legyen be-, lőle: repülős, gépész, csillagász, esetleg hajós kapitány... A kapitalista világban annál többet álmodtak, minél nehezebb volt a sorsuk, míg végül is hajótörést szenvedtek ál­maikkal. A kapitalista világ kegyetlenül szétzúzta a jobb élet felé való törekvésüket s így bennük a nagy életkedv és tettrevágyás — a sok csalódás után, — fásult megadássá korcsosult. Merthiszen mi volt a kapitalista múltban a gyermekek élete? Milyenek lehettek a jövő távlatai számukra, amikor apáik a munka­­keresésben koptak el s különböző betegségek tizedelték a tádálékhiányban szenvedett csa­lád tagjait. Milyen kilátásaik lehettek, ami­kor pénzszűke miatt a magasabb iskolák ka­puin kívül kényszerültek, sőt, sokan még ele­mibe sem járhattak, mert felcserepedésük idején már kizsákmányolásra kellett felkí­nálni gyengécske munkaerejüket a kapita­listának vagy a falusi kuláknak, akik azután kora-hajnaltól késő-estig hajszolták őket s egy ilyen nap után sokszor terített asztal helyett verés várta őket vacsorára Ez volt az átkos múlt. Hazánknak a dicső Szovjet Hadsereggel való felszabadítása után, dolgozó népünk számára új, reményteljes távlatok nyíltak s munkásosztályunk győzelme a kapitalizmus felett, korlátlan lehetőségeket tárt fel nem­csak az apák és édesanyák, de a gyermekeik előtt is. A nyomort mindörökre száműzték a dolgozók otthonából és a tanulnivágyók előtt ezernyi lehetőség nyílt a továbbfejlődésre. Népidemokráciánk ifjainak már nem kell arról álmodniok, hogy valami nagyot csele­kedhessenek, mert azokká válhatnak, amihez kedvük és tehetségük van. Ha akarnak re­pülősök, gépészek, csillagászok, hajóskapitá­nyok és kitudja még mik lehetnek. Mezőgaz­daságunkban kiváló traktorosok, kombájnis­ták és a termés mesterei nőnek akik közül sokaknak a legmagasabb elismerés rendjele díszíti a mellét. Ugye nagyot változott a világ? Bizony, nagyon nagyot. Mindenütt. Még a Vág és a Kis Duna összefolyásánál is. azon a mintegy ezer hektárnyi területen, ahol a múltban a legelésző marhacsorda sem talált élelmet s csak a gólyák, szárcsák és bíbicek vadásztak a poshadt tócsákban a megriadt békákra és különféle élősdiekre Itt is virág­zó életet sarjasztott felszabadult ifjúságunk alkotási vágya. Fizet a hálás föld A burzsoá-„tudomány” a föld kimerülésé­nek „elméletével” hatalmas területeket taszí­tott terméketlenségbe, mert nem állott ér­dekében a többtermelés, hogy több kenyér és hús jusson a dolgozók asztalára. Hiszen a kapitalista csak a saját zsebére nézett. Vil­­jams, a világhírű szovjet tudós azonban meg­döntötte a burzsoá „teóriát” és füvesvetésfor­­gÖ§Eljárással bebizonyította, hogy még a leg­­terrnéketlenebb talajt is termőfölddé lehet tenni. Amikor az első ifjúsági csoportok néhány barakot emeltek és a gútai határ eme kietlen részében megkezdték a pionér munkát, bi­zony sokan csóválták a fejüket: „Nem lesz ott soha semmi, — mondták a kétkedők. És nem lett igazuk, mert a kietlen pusztán vi­rágzásnak lendült az élet. az ifjak kezenyo­­mán. Rizsföldek létesültek, kertészet, gabo­natermelés, állattenyésztés és még valami, ami a múltban teljesen ismeretlen volt a dol­gozók fiai előtt: a biológiai kutatás. amit most szép eredménnyel végeznek a Micsurin kör tagjai, akik megtanultak harcolni a ter­mészettel és megtanulják átformálni a ter­mészetet. Elöljáróban nézzük csak meg. miiven ered­ményeket értek el a múlt évben Az első kí­sérletnél a prosenicei mozgalom révén 1950- ben 1 ha-on 760 q cukorrépát. 1 ha-on 520 q-át, míg a harmadikon 480 mázsás cukor­répa termést értek el, a cukortartalmat ille­tően pedig a harmadik helyen végeztek az egész országban. A többi cukorrépa területen is 300 q-n felüli termés eredméryt értek el. Ezt az elsőbbséget tavaly is megtartották és most 8 ha területen 800 q-ás termésre vállal-A kis- és középparasztok túlnyomó része közösen arat a rimaszombati járásban Az aratási, cséplési és felvásárlási munkák eredményes elvégzésének biztosítása érdeké­ben kiadott Párt és kormányhatározat irány­vonalat adott mezőgazdaságunk dolgozóinak, a nyári munkák idejében való elvégzésére, hazafias köteleségük teljesítésére.^ Ez a felhí­vás nagy visszhangra talált a még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok soraiban is. A rimaszombati járásban sikeresen foly­nak a közös aratás megszervezése érdekében a megbeszélések. Ezideig már 37 község kis- és középgazdái alakítottak közös aratási bi­zottságokat és a járásbeli községek 700/0-a csatlakozott a közös aratáshoz. Példának említjük a finaszombati járás Majom község egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztjait akik szintén úgy határoz­tak, hogy az idei aratási munkákat előre ki­dolgozott terv szerint, közösen végzik el. A község 54 magángazdája közül 30-an csatla­koztak a közös aratáshoz. Soraikból, a leg­tapasztaltabb kis- és középparasztokból arató bizottságot szerveztek, akik az aratási és cséplési munkák veszteségnélküli, gyors el­végzésének munkálatait vezetik. Három munkacsoportot alakítottak, amely szaka­szokra van osztva. Az aratóbizottság ponto­san kidolgozott munkaterv szerint fogja ve­zetni a munkát, hogy az aratást, cséplést és felvásárlást a kitűzött időre sikeresen végre­hajthassák. (Pe) tak kötelezettségeket a prosenicei mozgalom­ban. A rizstermelésben tavaly az egyik par­cellán 94 q-ás terméshozamot érték el ha­­ként, a másik parcellán 75 q-át. de az átlag­termés is szép volt. Volt olyan parcellájuk, amelyen harminc mázsánál több búza ter­mett. A kukorica is jól fizetett. Egyébként a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítése beszél a legékesebben az elért eredmények­ről. Búzából egy harmaddal, rozsból kétszer­­annyit, kukoricából 426 mázsával többet szol­gáltatott be az ifjúság IV. típusú szövetkeze­te. A húsbeszolgáltatást is 100%-ra teljesítet­ték, emellett a gútai EFSz-nek visszafizettek 50 mázsa marhahúst, amit kölcsönös segély­­nyújtás révén kaptak, amikor még nem volt teljes állatállományuk. Ebből a néhány kiragadott példából világo­san látjuk, hogy nincsen rossz föld és rossz állatállomány, csak jó vagy rossz gazda. Az ifjúság szövetkezetének tagjai pedig jó gaz­dáknak bizonyultak és most már lássuk, hogy miért. Az elmélet együtt jár a gyakorlattal A címben már jeleztük miben rejlik a si­ker titka. Kétségkívül a legjobb akarat mel-Bizony kedv is, meg kitartás is van elég, mert hiszen ha 800 mázsás-cukorrépa termést akarnak elérni, ahhoz 400 q istálló trágyát kellett kivinni a földre. 35 cm mélységben szántották fel a talajt, megfelelő mennyiségű műtrágyát szórtak szét és már eddig három­szor kiegyelték és megkapálták a cukorré­pát. Augusztusban szuperfoszfáttal mégegy­­szer megtrágyázzák és meg is kapálják. Ám­de a többi cukorrépa területet sem hanyagol­ják ek mert itt 400 q-ás termést akarnak el­érni. Ami pedig igaz, a cukorrépa valóban szép és minden remény meg van arra, hogy becsülettel megállják a helyüket a kötele­zettségvállalásban, melyet Siroky elvtárs szü-Akármennyire is eredményes a micsurini kör munkája, még sem elégednek meg az el­ért eredményekkel. Még jobb eredményeket akarnak s ezért állandó összeköttetésben ál­lanak a szeszélyesi, diószegi, a víglasi kutató intézetekkel, hogy saját kutatásaikat még jobban kimélyíthessék. Ki gondolta volna, hogy például Turcsin elvtárs, aki Árva megye szegénységében cse­peredett fel, vagy Hosztina elvtárs. akit ku­­lákok hajszolták éhbérért a munkába, vagy Marosi eivtárs, aki a Duna-menti síkságon nőtt fel, a nagy reménytelenségben és mind mások, akiknek hasonló sorsuk volt, hogy egyszer 100 mázsás rizstermést fognak elérni, — mint ahogyan most vállalták vagy napi 14 literes tej hozamot, — a legrövidebb időn be-A tavaszi munkálatok kezdetén a tanyi EFSz öntudatos női tagjai mindjárt belekapcsolódtak a prosze­­nicej mozgalomba, hogy lényegesen emeljék a cukorrépa hektárhozamát, így például: Fikus Mária szövetke­zeti tag kötelezettséget vállalt, hogy a gondjaira bízott hektárnyi cukor­répa területén 720 mázsás termést ér el, Csémi Anna 715 q-ra, Fikus Má­ria II. 710 q-ra, Szendi Mária 715 q-ra, Botkó Mária 700 q-ra és Gyu­­racsek Emilia úgyszintén 700 q-ra vállalt kötelezettséget. Annak a gondos ápolási munká­nak, amelyet a fent említett szövet­kezeti tagok saját répa területüknek fordítanak, már kézzelfogható ered­ménye van, mert már a fél méter magasságú levelek alatt egyes gyö­kerek elérték az egy kg-ot. Ezeket a szép eredményeket úgy lett sem jutottak volna el ideáig, ha mindjárt az elején nem biztosították volna be a fejlő­dés lehetőségét. Mindjárt a kezdetben a szov­jet tudomány és a kolhozparasztok, a ter­méshozam nagymestereinek gazdag tapaszta­lat-tárházában kerestek megoldást a felme­rülő kérdésekre és ezeket alkalmazták napi munkájukban. Mindjárt a legelején megala­kították a Micsurin-kört és egyre jobban ki­szélesítették tevékenységét. A Micsurin-kör tagjai minden pénteken este üléseznek, amikor is kicserélik tapasz­talataikat. Hogy tisztább képet alkothassunk a kör munkájáról, meg kell említenünk, hogy a kör kutatási munkája több részre oszlik, mégpedig egy mezei, kertészeti-, ehhez tar­toznak a forró éghajlati növények is — és egy állattenyésztési részre. A kör minden cso­portja a saját munkaterületén végez kutatá­sokat, majd az együttes ülésen ismerteti fel­jegyzéseit és az elért eredményeket. Ezeket az eredményeket és azok elérésének módját a kör tagjai a heti iskoláztatás alkalmával, — amely közvetlen a kör ülése után van, — ismertetik a szövetkezet többi tagjaival. Így ismerkedett meg a micsurini kutatással a fiatal Turcsina is, aki csoportjával már 1950- ben 760 mázsás termést ért el a cukorrépá­nál ha-ként. így jöttek rá. hogy milyen le­hetőségeket biztosít számukra a micsurini tu­domány, Hosztina, Micsány, Marosi, Juhász s a többi elvtársak, akik munkacsoportjaik élén valóban ráléptek a .szovjet mesterek ál­tal mutatott útra. letpsnapja tiszteletére adtak Ne gondoljuk azonban, hígy olyan simán ment a dolog, merthiszen a%:ukorrépának is rengeteg ellensége van s így a drótféreg is sokat garázdálkodott. Igaz, hogy most már nem, mert kutatásaik során rájöttek arra, hogy ha a maggal és a szemcsés műtrágyával együtt megfelelő mennyiségű dinocitot vet­nek el a cukorrépa vetésénél, így már a föld­ben elpusztítják a veszedelmes kártevőt. Ez teljes mértékben sikerült is nekik s most azon a területen, amelyen minden kultúrnö­vényt felfaltak a bogarak, már félméter ma­gasak a cukorrépa levelei, melyből mintegy 110.000 gyökér van egy hektáron. lül — egy tehéntől. Azután ki hitte volna, hogy gumi, pity-pang (kokszagisz), gyapot, selymes rostú kenaf, amerikai mogyoró és még sok más nagyjelentőségű növényt fognak termelni, mindnyájunk életszínvonalának emelése érdekében. Csakis az gondolhatta, aki hitt a felszabadulásban, a munkásosztály történelmi küldetésében. Ezek nagyszerű fiúk, többi dolgozóinkkal együtt legfőbb biztosítékai annak, hogy a gyászos emlékű múlt nem tér vissza többé és most valóban örömteli jövő elé nézünk. A múlttal együtt eltűnt a terméketlen puszta is és a megművelt földön az újonnan épült vág­­parti faluban új sikerekkel együtt a szovjet mesterek nyomán felnőnek a terméshozamok fiatal mesterei is. Miklya János. érték el, hogy a répaföldet ősszel he­lyesen megművelték, jól megtrágyáz­ták istállótrágyával, ugyancsak meg­felelő mennyiségű műtrágyát szór­tak rá és a cukorrépa kikelése után mindjárt elvégezték az egy elést. Ezekben a napokban befejezték a répa harmadik egyelését és kapálá­sát is. A negyedik kapálásra augusz­tusban eső után kerül sor és ha az időjárás megengedi, mégegyszer megműtrágyázzák. Ugyancsak szép eredménnyel ke­csegtet az a 27 ha-nyi cukorrépa te­rület is, amelyen a tanyi EFSz tagjai 300 q hozamra kötelezték magukat ha-onként. Ez a nagyszerű példa kell, hogy követőkre találjon a cu­korrépa összes termelőinél és főképp azoknál, akik a répa ápolásával le­maradtak. Jól elbántok a drótféreggel A kísérleti állomásokkal való együttműködés jelentősége A tanyi EFSz cukorrépa földjein már 1 kg-os a répa Képek az Ifjúság falujából Zafko elvtárs a szövetkezet veze­tője, Turcsin és Misány csoport­­vezetők szemle utón a búzában A szövetkezet agronómusa szem­léli a rizs földek elárasztását A kertészetben olyanra nőt a ká­poszta, hogy gondozói majd el­vesznek benne A hatalmas üvegház már ' elké­szült és már lehetőség nyílik még a legkényesebb trópusi növények­kel való kísérletezésre is Ilyen szép házakat építettek a szövetkezet tagjai számára Okuljunk a sárkányi EFSz hibáiból A sárkányi EFSz tagjai versenyre hívták ki a párkányi járás valamennyi szövetkezetét az idei aratás időbeni és minöséges elvégzésére. Az aratás első napjaiban igen nagy hiányosságok mu­tatkoztak a sárkányi szövetkezetben. Nem tulajdonítottak kellő fontosságot a munkaversenynek és a munka minő­ségének, hogy a lehető legalacsonyabb szemveszteséggel végezzék munkáju­kat. Az aratásnál, mikor keresztberakták a kévéket, nem gereblyézték össze a széjjelmaradt kalászokat. Ez igen nagy kárt jelentene és sok mázsa gabonával kevesebbet takarítanánk be a tervezett­nél. A Járási Nemzeti Bizottság szervei azonban megintették az EFSz vezető­ségét és becsületes munkára hívták fel a szövetkezet tagjait A szocialista munkaverseny nem je­lenti azt, hogy elhanyagoljuk a munka minöséges elvégzését, sőt a szocialista munkaverseny feltételei kell, hogy er­re irányuljanak a legjobban. A pontos feljegyzések jelentősege emlékezett meg erről a párbeszédről a fiatal Micsány. — És mi lett a vége? — sürgetjük a fiatal micsurinistát. — Králik elvtárs elolvasta az Aratás című könyvet, Zafkó elvtárs pedig a kölesre vo­natkozó brosúrát, aminek az a vége, hogy megkezdtük a kölessel való kísérleteket és minden reményünk megvan arra, hogy 60 mázsát érjünk el ha-ként. — Én meg azon törtem a fejem, hogy le­hetséges-e ősszel elvetni a burgonyát, hogy már kora tavasszal nagy burgonya terméshez jussunk. Amikor nálunk volt Bubnov elv­társ, a moszkvai egyetem tanára, megkér­deztem tőle, hogy lehetséges-e a burgonya őszi vetése, ő azt felelte, hogy nincs lehetet­lenség. Ha lesz hozzá kitartásunk és ked­vünk, akkor menni fog — szólalt meg Hos­­tina elvtárs is, a másik csoport vezetője — majd hozzáfűzte — már pedig kedvünk és kitartásunk van. Turcsin elvtárs például azt mondja. Na­gyon fontos, hogy mindenről pontos feljegy­zéseket vezessünk, mert ezek a feljegyzések mutatják mit kell tennünk és mit kell kikü­szöbölnünk a jövőben. Mindemellett állan­dóan tanulunk. Elolvassuk és megvitatjuk a szovjet szakirodalom, de még a szépirodalom mezőgazdasággal foglalkozó legújabb termé­keit is. Ha még nincs meg szlovák vagy ma­gyar fordításban, Zafkó elvtárs. szövetkeze­tünk vezetője elolvassa eredetiben, lefordítja és nyomban igyekszünk felhasználni, amit tanultunk. Ezenkívül mi is gondolkozunk, hogy körülményeinkhez képest, hogyan javít­hassuk meg a munkánkat. „Egyszer Zafko elvtárs megkérdezte Krá­lik elvtárstól, az agronómusunktól, aki a Mi­csurin-kört is vezeti, hogy olvasta-e már az Aratás cimű szovjet könyvet? Mire Králik azt felelte:” Olvastad-e már, hogy érhetünk el 260 mázsás kölestermést egy hektáron, —

Next

/
Oldalképek
Tartalom