Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-03-16 / 11. szám

1952. március 16.

7

MÉHÉSZETÜNK

Méhészet a Szovjetunióban

A kolhozok möhészkodéso

Megelőzőleg beszámoltunk arról, hogy a Szovjetunióban milyen nagy súlyt helyeznek a méhészkedésre. Megírtuk, hogy a méhészetek jelentősége nem is annyira a méz- és viaszhozamban rejlik, hanem elsősorban azért fontos a méhek szerepe, mert elősegítik a mezőgazdasági/ kultúrnövények megterriiékenyülését. Legutóbb a magánméhészetek szervezetéről szóltunk, ezúttal pedig a kolhozok méhészkedésével foglalkozunk.

Amint ismeretes, a tervgazdálkodás arra törekszik, hogy minden segítő tényező igénybevételével fokozza a munka termelékenységét. Föltárja tehát mindazokat a lehetőségeket, amelyek kihasználása közelebb hozza a kitűzött célt.

Méhészettel nemcsak az egyénileg dolgozó parasztok, illetve méhészek foglalkoznak, hanem a kolhozok is, mégpedig szövetkezeti alapon. Ezek a különleges szövetkezetek kizárólag a méhészkedést tartják vezető feladatuknak és méhégzeti kolhozok néven ismeretesek.

A Szovjetunió kormányköreinek a méhészettel kapcsolatos gondoskodását legjobban azok a számok bizonyítják, amelyek a méhészet fejlődését mutatják. A Honvédő Háborúig a Szovjetunióban 3.2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, s ez a szám 1940-ben 10 millióra növekedett. A méhészkedés a kolhozokon terjedt el leginkább, mégpedig mint a mezőgazdasági termelés kisegítő ágázata, amelynek' a növényzet és gyümölcsültetvények termékenységének fokozása a feladata.

Az egyes köztársaságokban, kerületekben és területeken a méhcsaládok száma rohamosan emelkedett. így például a Kazáhi Szocialista Szovjet Köztársaságban az egyes mézelőterületekhez tartozó méhcsaládok száma átlagban 166 volt, a Kirgiz SzSzK-ban az átlagszám 114 és a tengermelléki kerületben 272 méhcsaládra utalt.

A nagy kiterjedésű mézelőterületeken kívül igen sok az ú. n. „mézelési törpeterület“, amelyek túlnyomólag a Szovjetunió központi vidékeit jellemzik. Az a terv egyébként, hogy ezekt a törpeterületeket rövid időn belül kiterjesztik és helyrehozzák a fasiszta megszállás okozta károkat. Ennek a célnak az elérése érdekében 1945. február 26- án rendelet jelent meg, amely meghatározza a gyakorlati munka megjavítására irányuló alapnormákat és megszabja a méhészet szempontjait figyelemmel kísérő agrotechnikai intézkedéseket.

Ez a rendelet azt ajánlja a kolhozoknak, hogy 1945. elején a mézhozam 50%-át a méhek téli ellátására tartalékolják, a másik részt pedig jutalomként, ^ ledolgozott munkaegységek arányában, osszák szét a dolgozók között. Azt is helyesnek találja a rendelet, ha a kolhozok a méhészetből származó jövedelem bizonyos részét a méhészkedés fejlesztésére fordítják. A méhészetek fölvirágzását azonban a kormány azzal is elősegítette, hogy 1945—46-ban csökkentette a kolhozok mézbeadási kötelezettségét. A meghatározott kulcs szerint a kolhoz 0.8 kgmal kevesebb mézet volt köteles beadni minden el adott család után, míg a raj eladása 0 5 kg-mal, a méhanva eladása pedig 0.2 kg-mal mérsékelte a beszolgáltatás! kötelezettség fokát.

Külön gondot fordítanak a méhészeti

szakkáderek fölnevelésére, de a kormánytényezők azzal is törődnek, hogy a méhészetek hozzájussanak a szükséges fölszerelési tárgyakhoz, A területi és kerületi méhészeti hivatalok, valamint a szovjetek rendeletet kaptak, amelynek értelmében külön figyelmet kötelesek fordítani a méhészetek fejlesztésére, törődniük kell, hogy minden mezőgazdasági kolhozon mézelőterületek létesüljenek, elsősorban is ott, ahol erre minden alapföltétel rendelkezésre áll. Az említett közületek gondja továbbá, hogy a méhészeteket kaptárokkal lássák el valamint hatékonyan lépjenek közbe a méz- és viaszhozám emelése érdekében.

Azok a kolhozok, amelyek a méhészetet körültekintéssel szervezték meg és a vezetést szakemberekre bízták, jelentős bevételekkel gazdagszanak, mégpedig nemcsak a mezőgazdasági termények nagyobb hozama folytán, hanem a méz és viasz értékesítése révén is. A kolhozok méhészetei látják el méhcsaládokkal, rajokkal, anyákkal stb. az egyénileg méhészkedő kolhozparasztokat, munkásokat, egyéb alkalmazottakat, valamint a városok és falvak magánosait is, úgyhogy ebből is jelentős jövedelemre tesznek szert.

A méhészkedés jövedelmezőségét az a kimutatás is fényesen igazolja, amelyet a Szovjetunió 1939. évi Mezőgazdasági Kiállítása alkalmából állitottak össze. Eszerint egy-egv méhészet átlagos mézhozama a Távplkeleteh 87 kg-ot, Keletszibériában 66 kg-ot, Nvugatgzibériában 73 kg-ot. az Uraiban 58 kg-ot, a Baskír ASzSzK-ban 55 kg-ot, az északi körzetekben - 56 kg-ot, a központi körzetekben ugyancsak 56 kg-ot, a Volgamentén 55 kg-ot, a középső köztársaságokban 06 kg-ot, r Kaukázusban és a kaukázusi köztársaságokban 50 kg-ot tett ki.

Az élenjáró méhészeti szakértők bebizonyították, hogy a Szovjetemé hatalmas területének minden körzete rendelkezik azokkal a föltételekkel, amelyek az eredmények méhészkedést biztosítják. Beigazolták azt is, hogy a méhész munkája rendkívül gazdaságos és jövedelmező lehet, ha ezt a munkát lelkiismeretesen végzi,

Ezt a tényt szemléltetőn bizonyítja az alábbi kimutatás, amelyet az Orosz SzFSzK 75 mézelőterületének adatai alapján állítottak össze és azt mutatja, hogy a méhész egynapi munkája milyen mennyiségű méz- és viaszhozamot eredményezhet. '

MAGYAR FÖLDMŰVES!

Érteid dolgozik lapunk, naked írja minden sorát

Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lapunkban

Kiváló szakemberek adnak minden héten aktuális fa náosoko

Évi 100'— boronáért minden héten bekopogtat hozzád a

J.-2aíad f áddm&v&t

Egynapi munkával

Az alapul vett bo..n,

Övezet méaelö- méhé- , , I .

területek szrtek tntebül | Yl.srbM ■________________száma_____(kg* okban)

Szibéria 14 539 74 1.20

Baskír ASzSzK 8 357 47 0.89

Északi körzetek 10 237 79 0.43

Volgamente 34 1147 49 1.-—

Központi körzetek 9 329 47 0 71

FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET

Az elmúlt napokban küldte szét a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács a járási fogyasztási szövetkezeteknek azt a versenyfelhívást, amelyet a zsolnai kerület járási fogyasztási szövetkezetének alkalmazottai indítottak a tagtoborzás érdekében. A felhívás egyben mind a szövetkezeteket, mind a Kerületi Szövetkezeti Tanácsokat érdeklő versenyföltételeket is tartalmazza. A Kerületi Szövetkezeti Tanácsoknak gondosbodniok kell arról, hogy a fogyasztási szövetkezetek a versenyfelhívást, valamint annak feltételeit megtárgyalják az összeg alkalmazottakkal és vezetőségi tagokkal, hogy a fogyasztási szövetkezetekben ne legyen egy alkalmazott sem, aki a versenybe ne kapcsolódnék be. A verseny sikere attól függ, hogy a szövetkezet dolgozói milyen mértékben kapcsolódnak a mozgalomba.

A Szlovákiai Szövetkezeti Tanács az új tagok toborzására és a szövetkezeti tagsági alap kiszélesítésére indított versenyt teljes mértékben támogatja és ennek széleskörű kibontakozása érdekében a következő jutalmakat tűzte ki:

1, Pénzbeli' jutalmazás a versenyben résztvevőknek, akik az új tagok toborzásában a legjobb eredményt érik el:

Első díj: 5000 korona,

Második díj: 81000 korona.

Harmadik díj: 2000 korona.

2, A versenyben résztvevő egyes személyek megjutalmazása, akik a verseny tartama alatt a legnagyobb százalékban beszervezik a község lakóit a fdgyasztási szövetkezetbe:

Első díj: 5000 korona.

Második díj: 3000 korona.

Harmadik díj: 2000 korona.

3, Azok az ellenőrző bizottságok, amelyek a verseny alqit a legjobb eredményt érik el a tagtoborzásban és a szövetkezetbe a legnagyobb százalékban beszervezik a község lakóit, a következő jutalmazásban részesülnek:

Első díj: 10,000 korona.

Második díj: 7000 korona.

Harmadik díj: 5000 korona.

Azok a járási fogyasztási szövetkezetek, amelyek a tagtoborzásban a legtöbb új tagot szerzik, a következőképpen lesznek megjutalmazva:

Első díj: 15.000 korona.

Második díj: 12.000 koronav

Harmadik díj: 8.000 korona.

Hogyan biztosítjuk az új tagok szerzésének sikerét és a magas szervezési %-ot a fogyasztási szövetkezetekben?

1. A legsürgősebben javasolni kell egy értekezlet összhlvását, amelyen megtárgyalnák a verseny fontosságát és feltételeit. Fel kell kelteni a tagok érdeklődését, hogy az értekezleten minden alkalmazott ég funkcionárius résztvegyen,

2. A helyi ellenőrző bizottságokat tájékoztatni kell a versenyről, hogy abban minden tag résztvegyen.

.3. Az új tagok szerzésének jelentőségét ismertetni kell a taggyűléseken és mozgósítani kell a szövetkezet tagjait is tagtoborzásra.

4. Gondoskodni kell arról, hogy az új tagok toborzása necsak egyszeri akció legyen, hanem 'az alkalmazottak, vezetőségi tagok és a szövetkezet tagjai folytonosan tartsák szem előtt az új tagok megszerzésének fontosságát.

5. Állandóan figyelemmel kell kisérni a verseny lefolyását és az alkalmazottak értekezletén nyilvánosságra kell hozni és ki kell értékelni az eredményeket. Ezenkkívül körlevelekben és röplapokon szintén ismertetni kell az elért eredményeket,

6. Szigorúan ellenőrizni kell a verseny folyását és nem szabad megengedni annak hanyatlását, főként pedig a*spekulációs mesterkedést

Ebben a versenyben egyenlő lehetősége van mind az alkalmazottaknak, a helyi ellenőrző bizottságnak, mipdpedig a vezetőségi tagoknak. A győztesek mindenesetre azok lesznek, akik kitartóbbak a munkában.

A nyiirai kisiparos szövetkezetek eisö kerületi kiállításukra készülnek

Ha az egynapi munkával elérhető méz- és, viaszhozam értékét pénzre számítjuk át, olyan összeget kapunk, amelyet egyéb termelési ágazatokban lehetetlen megkeresni.

Egyik legutóbbi számunkban beszámoltunk már arról, hogy a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács az utóbbi időben különös gondot fordít a kisiparosok szövetkezeti mozgalmára, aminek már meg is van a hatása és sok új kisiparos szövetkezet alakult. Rámutattunk már arra is, hogy a szövetkezeti forma igen alkalmas, hogy a kisiparosokat elvezesse' a kollektív munka magasabb termelési formáihoz. A szövetkezetben a kisiparos önmagát irányítja, az igazgatóság és a felügyelő bizottság útján, amely szerveket maga a kisiparostag választja, Még arra is rámutattunk, hogy az évi tiszta haszon 10°/o-a a teljesített normák arányában a tagok között felosztható. Különösen a nyttrai kerület déli részén terjed erősen a kisiparos szövetkezeti mozgalom. Alig néhány hónap leforgása alatt, több új kisiparos szövetkezet létesült. Tavaly alakult meg a lévai babagyár „BABATEX“ név alatt, amelynek plüss állatjátékait az üzletekben majdnem mindenhol láthatjuk. Ügyancsak tavaly alakult a komáromi szövőszövetkezet, a „BYTEX“, amely főként asztalterítők, függönyök, szőnyegek és egyéb lakástextilneműek előállításával foglalkozik. A lévai ékszerészek szövetkezete, a „LESK“ is tavaly alakult, úgyszintén a garammenti asztalos szövetkezet is, Az idén sorra alakultak az új szövetkezetek. Érsekujvárott már volt két szabószövetkezet: a „VZORODEV“ és ,NOVODEV“, nemrégen egy új cipészszövetkezet alakult „VZOROBUV" néven. Hasonló nevű szövetkezet alakult Léván is, azaz a pozsonyi VZOROBUV ottani fiókja önállósítását kérte, \Üj szabószövetkezet alakult Komáromban is és néhány napra rá ugyancsak ott új cipészszövetkezet alakult,

Hasonló a helyzet Szlovákia többi részében is. A Szlovákiai Szövetkezeti

Tanácsnak minden kerületben meg van a maga titkársága, amely az érdeklődő kisiparosoknak felvilágosítással szolgál és az új szövetkezeteket irányítja. Tévednek azok, akik a kisiparos szövetkezetekben olyan alakulatokat látnak, amelyek esetleg leronthatnák az úgynevezett községi vállalatok helyzetét. A szövetkezet épúgy szocialista forma, mint, a községi üzem, tehát a két szektor között nem állhat fenn érdekellentét, vagy esetleg féltékenység! atmoszféra. Gondoljunk csak Leninre, aki 1923-ban több felvilágosító cikket írt a szövetkezetek támogatásáról és ezekben többször kihangsúlyozta a kisipari szövetkezeti vállalatok fontosságát.

—. Nem kell féltenünk szövetkezeteinket — mondotta A. Zvrhal elvtárs, a központi szövetkezti tanács elnöke a kisiparos szövetkezetek prágai konferenciáján —, a Szovjetunió több mint 30 éve létezik, vannak ott szövetkezetek és a Szovjetunió ipari termelésének több mint "l40/o-át nyújtják a kisiparos szövetkezetek. Az újonnan alakult kisiparos szövetkezetek tehát a lenini szövetkezeti gondolat megvalósítói közé tartoznak és éppen ezért keU. hogy a népi közigazgatás teljes megértésével találkozzanak.

A nyitrai szövetkezetek olyan lendületet nyertek, hogy a Belügyi Megbízotti Hivatal külön végzéssel engedélyezte, hogy a nyitrai kisiparos szövetkezetek önálló kiállítás keretében mutassák be termékeiket. A kiállítás április 1-én nyílik meg a kerületi Nemz ti Bizottság tükörtermében és 10 napig tart. A privigyei méhészektől kezdve a komáromi szövőmunkásokig mindenféle szövetkezet bemutatja termékeit. A kiállítás védnökségét a nyitrai kerített Nemzeti Bizottság elnöke, V a r t i k elvtárs vállalta. M. L.

A zsolnai kerület JFSz versenyfelhívása