Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-02-17 / 7. szám

8 1952. február 17. A CsKP Közponit Bizottsága elnöksége és a kormány határozata (Folytatás a hetedik oldalról). ÍMIIIS M A BÁCSI meg a vasvillával szurkait tigris Tanulságos beszélgetés a Kultúrotthon bon túl vannak etetve és itatva, a levonás az élősúly 8%-áig is terjedhet. Abban az esetben, ha a beszolgáltató ebbe a fokozott levonásba nem egyezik bele, kérheti a leadott darabok ellenőrzési levágását. Ha a beszolgáltatott sertés túl van etetve, akkor azonnal le­vágják és megállapítják a gyomor sú­lyát, a takarmánytartalommal együtt. Az ár és a beszolgáltatási fela­datok teljesítésébe beszámítható súly kiszámításánál mérvadó a levágás előtt megállapított élősúly leszá­mítva belőle a gyomor tartalmának sú-Minőségi osztály: Zsírsertések 150 kg élősúlyon felül. A 110 kg élősúlytól 150 kg élősúlyig nehéz sertések Vágósertések 90—100 kg élősúlvbar Könnyű sertések 70-től 90 kg élősúlyig Kövér sertések, kövér heréitek. Félkövér sertések, félkövér heréitek Sovány heréitek sovány sertések. Sertések 50—70 élősúlyban Kényszervágású és elnyomorodott ser­tések 50 kg élősúlyig kanok A vágási célokra leadott sertések, amelyek a friss sebesülés nyomait vi­selik (például ostorcsapás' karcolás), stb.), vagy pedig élősdiektől szenved­nek, (tetvek, kullancsok, stb.) és ennek következtében bőrük sérült vagy pedig bőrkiütéses, értéktelen kruponokat ad­nak. Ez okból a fentemlített sertések be-Bratislava (TPP) — A kerületi és járási dolgozók vasárnap fölkeresték a községeket, hogy segítséget nyújtsa­nak a termelési és beadási feladatok szétírásánál, ugyanakkor figyelemmel kísérték a községi összesítések aláírá­sának menetét is. Vasárnap egyébként már csak egy százalékot tett ki azok­nak a községeknek a száma, ahol a szétírás még nem ért véget. Vasárnap, február 10-én a községi összesítéseket 30.000 dolgozó paraszt írta alá, közülük a legtöbb a bratislavai kerületben. Gyorsan emelkedik az ösz­­szesítést aláírt dolgozó parasztok szá­mának százalékaránya a nvitrai és besztercebányai kerületben is. Főleg a nagytapolcsányi, pártizánskei, mijavai, és zsolnai járásokat kell kiemelnünk, ahol szombaton és vasárnap szép ered­ményeket értek el az összesítések alá­írása terén. Az eperjesi kerületben már a dolgozó parasztok 86.4°/o-a aláírta a községi összesítést, de a parasztok szá­zai továbbra is naponta jelentik be ter­melési és beadási feladatokkal kapcso­latos kötelezettségvállalásaikat. Jelenleg már 17 olyan járásunk van, ahol a mezőgazdasági terv teljesítését a dolgozó parasztok több mint 90°/o-a vállalta Ttt Komárom vezet, ahol az Hó borítja a mezőt, a földeket. So­­katigérőn nyújtózik az őszi vetés a me­leg hótakaró alatt. A kürti EFSz tagjai már hozzáfogtak a tavaszi munkákhoz: a trágyát hordják ki szánkón a föl­dekre — Könnyű ilyenkor a trágyajiordár — mondják a szövetkezet tagjai —. nem taposódik le a föld, meg aztán könnyebb lesz a szántás is. Minden erejüket mozgósították, csak­hogy még a havon kihordhassák a téli lyát. A túletetett sertések beszolgálta­­tói ellen, főleg ha az állatot nedvfelszí­vó takarmánnyal etették meg, vagy etették túl, büntető eljárás indul. Vágási célokra nem szabad beadni egészséges, vemhes anyadisznókat. Ha a levágás után az anyadisznóban mag­zatot találnak, a beszolgáltatónak utó­lag levonják a magzat súlyát a felvá­sárlási súlyból, (beleszámítva a mag­zatvizet és a burkot) és az eladó ellen büntető eljárást indítanak. A vágóser­téseket 10 minőségi osztályba soroz­zuk: A beszolgáltatást felada -9 illetve szerződés teljesí­tő tésére beszámított tény­leges súly százaléht bban ('952 III. 21 .-tői) 34.— 110°/o 32.— 105% 30.— 100% 28.— 95% 32.— 100% 30.— 100% 28.— 90% 23.— 90% 20.50 80% 20— 60% adásánál az árakból levonásokat tesz­nek mégpedig 0.75 Kcs-t kilogram­monként a felvásárlási árból. A vágósertések vételára, amelyek ezzel szemben a jó ápolás jeleit mutat­ják és amelyek egészséges és ép bőrrel, természeti hibák nélkül kerülnek a vágóhídra, kilogrammonként 0.75 Kés­el növekedik. aláírásokat 97.8%-ban szerezték meg. Szép eredménnyel büszkélkedhetnek Varannón és Nagykaposon, ahol 96.9%-ot tesz ki az aláírások száma, de a girálti és szobránci járás is élenjár a maga 95%-ával. A községi összesítések aláírását te­kintve, a kerületek rangsora a követ­kező: Eperjes 86.4%, Kassa 79%, Bra­tislava 71%, Nyitra 67.5%, Beszterce­bánya 64.5% és Zsolna 53.5%. Február 11-én, hétfőn az volt a hely­zet, hogy 530 község kötött szerződést a járási Nemzeti Bizottsággal és Föld­műves Raktárszövetkezettel. A szerző­déskötések tekintetében azonban a tényleges helyzet sokkal jobb, ami ab­ból is látható, hogy az említett 530 községből 220 a legutóbbi két napban kötötte meg a szerződést. A szerződés­­kötések irama tehát rohamosan foko­zódik. A legutóbbi napok tapasztalatai azt mutatják, hogy dolgozó parasztjaink szívesen vállalják a gottwaldi ötéves terv 4. esztendejére kitűzött feladato­kat. Világosan meg kell azonban ma­gyaráznunk a mezőgazdasági termelés fokozásának értelmét és meg kell őket győznünk közellátási politikánk he­lyességéről trágyát a kukorica alá és kertészet szá­mára. Igen, már a kertészetben is megin­dultak a munkálatok, mégpedig a me­legágyakat készítik elő és vetik el a zöldségmagvakat, hogy a meleg bekö­­szöntével mennél előbb palántálhassák. Kívánatos lenne, ha minden szövetke­zetben már hasonlóan fognának neki a munkákhoz nehogy később munkator­lódás álljon be, amely — amint tudjuk — a múltban igen sok hátrányt jelen­tett a munkák elvégzésében. — jó, hogy jön Miska bácsi! Megint lenne egy kis tarisznyára oaló kérdé­sünk. . . — Hát csak nyissák ki az elotársak azt a tarisznyát! De előbb nekem len­ne egy kérdésem. A múlt héten arról beszélgettünk, hogyan rendezkedtek be a japán imperialisták a gyarmati Koreában. Mit gondoltak akkor az elv­társak, a koreai nép megadással visel te-e a sorsát? — A mindenit neki! Hát nem maga nyit ja meg a tarisznyánkat. . ■ Hiszen éppen ez lett volna nekünk is az első kérdésünk! Mert ellenállásnak kellett lennie! — Bizony volt ám ellenállás, még hozzá kettős. Az egyik bent magában az országban, a másik a határokon kí­vül. — A határokonn kívül? — Ügy ahogy mondom. A koreai kommunisták már 1920-ban egy sorban harcoltak a fiatal Szovjetunió megvé­désében Lenin és Sztálin harcosaival- Ez volt részükre az iskola. Később a japánok valósággal rettegtek az északi határvidékeken tevékenykedő Koreai Hadosztálytól. — És mi történt bent az országban? — Egyre jobban öntudtra ébredt a parasztság! Tömegesen tagadták meg a parasztok az adófizetést, megtámad­ták a japán rendőrőrsöket, felgyújtot­ták a földesurak majorjait. A harmin­cas években úgy nőtt a partizánok szá­ma, mint a lavina. — Kim-Jr-Szen nevét ma már min­den ember ismeri szerte a világon. Ö volt a partizán seregek legfőbb szerve­zője és vezetője! — Ügy van elvtársaim! Ugyanaz a Kim-Jr Szén, aki ma a koreai nép ve­zére. Ö a koreai Gottrvald, vagy a ko­reai Rákosi . ■ . — Ugye Miska bácsi a koreaiak ké­sőbb szabadultak fel, mini mi? — Csak pár hónap a különbség■ Mi 1945 tavaszán már szabadok Dőltünk, Koreában viszont csak augusztus vége felé tette le az utolsó japán katona a fegyvert. — Álljon csak meg egy percre Mis­ka bácsi! Mindnnyájan jól tudjuk, hogy a szovjet katonák tépték le a láncokat a koreai parasztok és munká­sok kezéről is, mint a mienkről. Hogy kerültek hát akkor az amerikaiak Ko­reába? — Azt ugyebár tudják az elotársak, hogy a fasiszta német meg a japán im­perializmus ellen közösen harcolt a Szovjetunió meg Amerika. A szovjet csapatok győzelme után már egy hó­napja szabad volt az egész Korea, ami­kor — a nemzetközi egyezmények ér­telmében — megérkeztek az amerikai csapatok és megszállták Dél-Koreát a 58. szélességi körtől délre. — Ej jelentette hát a csöbörből-vö­dörbe jutást. . . így lett egy Koreá­ból két Korea. — Bizony két Korea! Két külön vi­lág. Érdemes ezt a két világot szembe­állítani — paraszti szempontból is. — Azt jól tudjuk Miska bácsi, hogy Észak-tCoreában felosztották a földet.. — Nem csak ti tudjátok ezt elvtár­sak, de hamar megtudta ezt minden délkoreai paraszt is. Megtudta, hogy háromnegyedmillió földönfutó koldús­­ból — gazda lett! — Azt is tudjuk Miska bácsi, hogy északon műtrágyát, vetőmagot, fajálla­tokat, meg mezőgazdasági gépeket ka­pott a felszabadult parasztság. . . — Helyes elotársak! A mi újságjaink már sokat írtak erről. Nem úgu a dél­­koreai újságok. . . De Eszak-Korea villannyal világított falvainak fénye átragyogott, a vadonatúj cséplőgépek zakatolása pedig áthallatszott Dél-Ko­­reába is. Egy koreai közmondás azt tartja elotársak, hogy a jó hír olyan, mint a denevér: nesztelenül suhan és a sötétben is megtalál ja, amit keres. —• Olvastunk arról is Miska bácsi, hogyan fogy az írástudatlan parasztok száma. . ■ — Említettem az elvtársaknak, hogy Koreában tíz ember közül nyolc a ne­vét sem tudta leírni, hogy a koreai nyelven tilos volt a tanítás. A felsza­badulás után északon megsokszoroz­ták az iskolák számát, hogy a felnőttek milliói is pótolják, amit a japán és ko­reai uraik megtagadtak tőlük. — Tudunk arról is Miska bácsi, hogy a paraszt terményeiért jó bútorhoz, ru­haneműhöz és háztartási cikkekhez jutott, mert lábrakapott az ipar is. . . — Ugyanakkor elotársak délen meg­tízszereződött a munkanélküliek szá­ma- Egyik üzemet a másik után csuk­ták be egyszerűen azért, hogy a dolgo­zók olcsó hazai áruk helyett drága amerikai cikkeket vásárol javák. Kép­zeljétek el elvtársak, hogy négy évvel ezelőtt már 5 millió családfenntartó volt az utcán­— És mi volt mind erre a délkoreai­ak válasza? — Mondok az elvtársaknak egy má­sik koreai közmondást is: „Aki tigrist akar szelídíteni, ne szurkálja vasvilla­­val“­— Hát akkor a délkoreai paraszt se hagyta magát megszeliditeni vasvilla­­vaj. — De nem ám! Egyre többen és töb­ben hagyták ott a síkságot, egyre töb­ben vonultak a hegyek közé, hogy fegyvererei a kezükben térjenek vissza időről-időre és bőszül áll janak. Az ame­rikaiak és koreai bábjaik rettegtek a partizánoktól- Ahol ellenállásra buk­kantak, ott egész falvakat irtottak ki és égettek fel. Sok földesúr sajátkölt­ségén kisebb fegyveres osztagokat is tartott a parasztok ellenállásának letö­résére. — És az ilyen fegyverektől védett földesúri rendszert akarták kiterjeszte­ti Észak-Koreára is! — Ezen törték a fejüket az ameri­kaiak már 1945-ben, amikor kísérletet tettek, hogy Koreától valamiféle nem­zetközi ellenőrzés alatt álló „manda­­tumterületet“ létesítsenek. — Szóval amerikai gyarmatot. . . — A Szovjetunió erélyes fellépése miatt azonban nem sikerült a terv. Hosszú huza-oona után 1948 derekán a hazájukat szerető észak- és délko­reai politikusok elhatározták, hogy a koreai népre bízzák a elöntést- A tör­ténelemben még nem volt példa, hogy általános választásokat titokban, a ren­dőrség üldözése közben, a föld alatt folytattak volna le. Del-K oreában azonban így választottak és 100 válasz­tásra jogosult közül 75 a népfrontra szavazott! Korea független ország lett, melyet sorra elismertek a szabads ’gsze_ rető népek. — Amerika azonban nem nyugodott. Két év múlva parancsot adott a délko­reaiaknak, hogy támadják meg Észak- Kor eát, hogy így valósítsák meg régi tervüket. — Régi közmondás az, hogy aki sze­let vet, vihart arat! Az amerikaiak dia­dalmas sétát terveztek, fel egész a kí­nai, meg szovjet határig. — A diadalmas sétából azután fejve­szett menekülés lett. . . — Amikor azután a nagy Amerika hatalmas erőt mozgósított a kis Korea fele ellen, csak egyet ért el: a leggyű, löletesebb dolgot, — háborút! De eb ben a háborúban nem terem számára győzelem. — Ebben maradunk Miska bácsi! A viszontlátásra. . . mattad t vlumüves > Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja. — Kiadóhivatal: Bratislava, Krízková 7. — Telefon - 432 99 — Szerkesztősén-Bratislava, Krizková 7. — Telefon: 321-46. - Főszerkesztő. Major Sándor. — Kiadja az „Orác" lap és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Concordia nyomda, Bratislava ül Nár novstame 41 Irányító póstahivatal Bratislava 2. — Előfizetés egy évre l’OG.— Kcs, félévre 50.— Kis. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. Eng sz. 1750 OPÜ Ba 2. 1950/Si A községi összesítést a dolgozó parasztok már több mint 70ü|o-a aláírta Az eperjesi kerület vezet, az utolsó helyen a zsolnai kerület áll A kürti szövetkezet már hozzálátott a tavaszi munkálatokhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom