Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-02-17 / 7. szám
1952. február 17. I 7 A CsKP Központi Bizottsága elnöksége és a kormány határozata (Folytatás a hatodik oldalról'). b) Az élen kell haladni az új pontos technológiai folyamatok, a hozamossági anyagi normák bevezetésében. A hústermelés egyes szakaszainak dolgozóit arra kell nevelni, hogy gazdaságosan bánjanak a hússal a melléktermékekkel, kezdve az üléstől, egészen a késztermékek szállításáig. c) Meg kell javítani a tömegszervezetek, különösen a szakszervezeti csoportok és a CsISz-csoportok munkáját. A szakszervezeti tagokat 3s a CsISz-tagokat arra kell rávenni, hogy fejleszszék a szocialista munkaversenyt a terv teljesítésében, a hozadék fokozásában és a termelés gazdaságossabbá tételében. 3. A kereskedelemben: a) A szakszervezeti csoportok közvetítésével mozgósítani kell a kereskedelem dolgozóit, hogy csökkentsék az indokolatlan veszteségeket és hogy a veszteségek megállapított százalékszámát (2 százalék a kötött piacon és 0.8 százalék a szabadpiacon) még jobban csökkentsék, hogy megfelelő gondozással betartsák a termékek jó minőségét és hogy kihasználják az összes berendezéseket. b) Példát kell szolgáltatni ezen legalapvetőbb feladatok teljesítésével és túllépésével kapcsolatos szocialista kötelezettségvállalások felajánlásában, szervezni kell a kölcsönös munkaverseny-kihívásokat, hogy csökkentsük a veszteség százalék-számát. A versenyt egyes munkacsoportok és elárusítóhelyek között kell megszervezni. Következetesen le kell leplezni minden hanyag és és tisztességtelen egyént, aki a szocialista kereskedelemben a dolgozók kárára akarna élősködni. Meg kell magyarázni, hogy az újonnan megállapított normák egyben harcot jelentenek a hanyagság és a tisztességtelenség ellen. A CsKP Központi Bizottságának elnöksége azt a meggyőződést fejezi ki, hogy minden szövetkezeti tag, az állami birtokok, a felvásárló szervek, a húsipar és a kereskedelem minden dolgozója megérti ennek a határozatnak jelentőségét és következetesen harcolni fog teljesítéséért, hogy így hozzájáruljon népünk életszínvonalának további emeledkéséhez. Mellékletek A vágómarha beszolgáltatás minőségi normája I. Melléklet Vágómarha. A minőségi osztályba való besorolásnál az állatnak azon vágási értékét kell alapul venni, amely szemre és tapintatásra megállapítható. A beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére olyan állatokat kell beadni, amelyek nincsenek megetetve és megitatva. A megetetett és megitatott állatok élősúlyából 5 százalékig terjedhető levonás eszközölhető. Olyan állatok leadásánál, amelyek mértékben felül vannak megetetve és megitatva, e levonás az élősúly 8 százalékáig is terjedhet Abban az esetben, ha a beszogáltató ezzel a magasabb levonással nem ért egyet, kérheti, hogy az illető állatot ellenőrzés céljából levágják. Azokban az esetekben ha a beszolgáltatott állat túl van etetve, azonnal le kell vágni és meg kell állapítani a gyomor súlyát a takarmánytartalommal együtt. Az ár és a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésébe beszámítható súly kiszámításánál levonják a levágás előtti élősúlyból a gyomor tartalmának súlyát Az állatok túletetését és főleg nedvfelszívó takarmánnyal való etetését vagy túletetését büntetni fogják. Vágási célokra nem szabad beadni egészséges borjas teheneket és üszőket. Ha a levágás után a tehénben vagy az üszőben magzatot találnak, a beszolgáltatónak utólag a felvásárlási súlyból levonják a magzat súlyát (beleszámítva a magzatvizet és burkot) és az eladó ellen büntető eljárást indítanak. A vágómarhát hat minőségi osztályba sorozzák. Az illető osztály minőségének meg kell, hogy feleljen a hús átlagos hozamossága. Hozamosságon értjük a felnégyelt hús súlyának viszonyát (beleszámítva a veséket és a vesén a medencéjén lévő faggyút és a keresztcsontokon lévő faggyút, leszámítva az első nyakcsigolya előtt levágott fejbőrt és az első csülöknél levágott lábakat, valamint a mellkas, a hasüreg és a medence szerveit és belső részeit és a szívhez, a tüdőhöz és a belekhez nőtt zsiradékot, a nemi szerveket és a tőgyet az állat élősúlyával (a felvásárlási súly) való öszszehasonlításban. Elsőrendű osztályba válogatott minőség (csúcsminőség) csak a rendkívül jóminőségű vágóállatok számíthatók be Az ökröknél, üszőknél és teheneknél ebbe a minőségi osztályba való besorolás feltétele a különösen gazdagon fejlett izomzat az özsszes részeken, a hús rendkívül- gazdag zsíros-- iga és az izomzaton kívüli zsiradék különös°n <^stag lerakodása. Ezen minősénél r ‘mtással mindenekelőtt a következő helyeken lehet megállapítani a vastag zsírrétegeket : 1. A farktőnél, vagyis az ülőgumóktól a fark gyökeréig húzódó bőrrétegen; 2. A lágyékon, vagyis a hastól a hátsó végtagokig húzódó bőrleffentyűn; 3. A bordákon, vagyis a mellkas oldalain a bőr mozgékonyságának kitapintásával; 4. A csípőn, vagyis a kereszt és a gerincalsórész mindkét lévő zsiradékrétegekből. 5. A mellkason, vagyis a mellcsont elülső részén; 6. a nemi szerven (az ökröknél). Ezpn állatoknak a szőre rendszerint elveszti fényét, mert a szőrök faggyúmirigyei a zsiradék nyomása következtében elfajultak; a szőrzet rendszertelenül örvényessé lesz. Az e minőséghez tartozó bikák izomzata rendkívül erőteljesen fejlett az összes részeken, de főleg a nyakon és a lapockákon A túlságosan kövér hús és az izomzaton kívüli zsiradék vastagsága a bikáknál nem feltétel. A csúcsminőség a teheneknél 60 százalékon felüli, az ökröknél, üszőknél és bikáknál 628/o-on felüli, hozamosságú magas vágási értéket tételez fel. „A“ minőségi osztály: a nagyon jó minőségű vágómarha. Az ökröknél, üszőknél és teheneknél ezen minőségi osztályba való besorolás feltétele a gazdagon fejlett izomzat az összes részeken, a hús gazdag zsírtartalma és az izomzaton kívüli zsiradék vastagsága. Hasonlóképpen, mint a csúcsminőségnél, a zsiradékot megállapíthatjuk a faroktő, az oldalbordák, a mellkas és a nemi szerv (az ökröknél) kitapintásával azzal a különbséggel, hogy itt a zsíradékrétegek gyengébbek. Az ezen minőséghez tartozó bikák izomzata igen fejlett az összes részeken, főleg a nyakon és a lapockákon. A hús túlságos kövérsége és az izomzaton kívüli zsiradék vastagsága a bikáknál nem megkívánt előfeltétel. Az ,,A“ minőségi osztályban a vágómarhának magas vágási értékűnek kell lennie, még pedig a teheneknél 54—60, az ökröknél, üszőknél és bikáknál 56—62°/o-os hozamossággal. „B“ minőségi osztály: a jó minőségű vágómarha. Az ökröknél, üszőknél és teheneknél ezen minőségi osztályba való besorozás előfeltétele a gazdagon fejlett izomzat az összes részeken, a hús gyengébb kövérsége és az izomzaton kívüli zsiradék jó lerakodása. A gyengébb zsiradékrétegek tapintással megállapíthatók a faroktőn, a lágyékon, a bordákon és a mellkason, (az ökröknél pedig a nemi szerven). Az idetartozó bikák izomzata az összes részeken jól ki van fejlődve, különösképpen fejlett a lapockán és gyengébben a nyakon. A hús túlkövérsége és az izomzaton kívüli zsiradék lerakodása a bikáknál nem megkívánt előfeltétel. A „B“ minőségi osztályban a marhának nagyon jó vágóértékünek kell lennie. a teheneknél 50—54, az ökröknél, üszőknél és bikáknál 52—56 százalékos hozamossággal „C“ minőségi osztály: a másodrangú minőségű vágóállatok. Az összes állatfajtáknál a „C“ minőségi osztályba való besorozás előfeltétele az izomzat jó fejlettsége a hátsó részen, az első részen pedig a gyengébben fejlett izomzat. A hús kövérsége itt hiányos és a zsiradék lerakodása az izmokon kívül gyenge. A gyenge zsíradékrétegeket tapintással a faroktőn és a lágyékon állapítjuk meg. A „C“ minőségi osztályban az állatok vágóértéke jó a hús hozamossága a teheneknél 45—50, az ökröknél, üszőknél és bikáknál 47—52 százalékos. A „D“ minőségi osztály: alsóbbrendű minőségű kevéssé húsos, gyenge vágóértékű állatok. Az összes állatfajtáknál az ezen osztályba való besorozás előfeltétele a kevésbé fejlett izomzat az összes testrészeken. Az izomzaton kívül a zsiradék csak jelentéktelenül rakódott le és nem kitapintható. A „D“ minőségi osztályhoz tartozó állatoknak vágóértéke gyenge, a teheneknél 42—45, az ökröknél, üszőknél és bikáknál pedig 44—47 százalékos a hozamosság. A selejtes minőségi osztály (selejtes minőség): a teljesen rosszminőségű vágómarha, nagyobbrészt kiaszott, elnyomorodott és elvénhedt állatok. Az öszszes állatfajtáknál a besorozás feltétele ebbe a minőségi osztályba a gyengén fejlett izomzat az összes testrészeken. A zsiradék rendszerint elveszíti szilám összetartását és szétfolyóvá lesz A selejtes osztályba tartozó állatok vágóértéke alacsony, mégpedig a teheneknél 42, az ökröknél, üszőknél és bikáknál 42°/o-on aluli a hozamosság Az „A“ „B“ „C“ osztályokban még három alcsoport van, mégpedig: — ebben a minőségben legjobbak 1 — ebben a minőségben átlagosak 2 — ebben a minőségben leggyen gébbek (de az illető minőségi osztáb feltételeinek még megfelelnek) A „D“ minőségi osztálynak két alcsoportja van: — ebben a minőségben jobbak és — ebben a minőségben rosszabbak A felvásárlási ár a minőség szerint és bizonyos hozamosság feltételezésével változik. A magasabb hozamosság elérése előnnyel jár az élősúlynak a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében való beszámitásának jobb viszonyára és ellenkezőleg, mégpedig a következőképpen: válogatott: — 62%-on felül 24.— 60%-on felül 23.— 120% A A 60%-on felül 22.— 58%-on felül 21.— A—1 58%-on felül 21.— 56%-on felül 20.— 110% A—2 56%-on felül 20.— 54%-on felül 19.— B B 54%-on felül 19.— 52%-on felül 17.50 B—1 53%-on felül 17.50 51%-on felül 16.— 100% B—2 52%-on felül 16.— 50%-on felül 15.— C C 50%-on felül 15.— 48%-on felül 13.50 C—1 48°/o-on felül 13.50 46%-on felül 12.— 90% C—2 47%-on felül 12.— 45%-on felül 11.— D D 45%-on felül 11.— 43%-on felül 10.— 85% D—1 44%-on felül 10.— 42%-on felül 9.— selejtes 44°/o-on alul 9.— 42%-on felül 8.— 75% A vágási célokra beadott állat, amelyen hanyag ápolás és tisztántartás jelei láthatók, értéktelen bőrt ád. Ez okból kifolyólag a fent felsorolt árakból az állat leadásánál, amelynek oldalain és combjain rászáradt ürülék vagy ennek eltávolításából eredő nyomok láthatók, a felvásárlási árból a felvásárlási súly után kg-ként 0.50 Kcs-t vonnak le. Hasonlóképpen alakulnak a levonások azon bőrsérülések esetén is, amelyek az állattal való durva bánásmód következtében keletkeztek, (verés, szándékos megsebzés, stb.) Azon vágómarhánál, amely ezzel szemben a jó gondozás és rendes tisztítás nyomait mutatja és amelynek bőre természetes hibáktól mentes, a felvásárlási árhoz a felvásárlási súly kg-ja után 0.50 Kés félárt számítanak. II. Melléklet. VAGÖBORJÜ. A minőségi osztályba való besorolásnál a szemmel és tapintással megállapított vágási értéket kell alapul venni. A borjúk élősúlyából mindig 5 százalék -a levonás. A vágóborjúkat három minőségi osztályba osztjuk: az első osztályú szopósborjúk, amelyek teljesen húsosak (a veserészeken, a combokon, a mellkason és a lapockán), jóltápláltak, vagyis amelyeknél 75%-os maximális hozamosság várható. Ezek a borjúk az ,,A“ minőségű osztályba tartoznak. A jóhúsú és jóltáplált szopósborjúk, amelyek hozamossága 73—75 százalék, a „B“ minőségi osztályba tartoznak. A vágóborjúknál hozamosságon, a borjú súlyának viszonyát értjük az élő (felvásárlási) súlyhoz éspedig a levágás utáni meleg állapotban, bőrben, a lábak, valamint a mellkas és a hasüreg szerveinek és belső részeinek eltávolítása után, a vesében és a vesemedencén, valamint a köldökzsinór-maradékon és a nemiszerveken kívül. Az ár a hozamosság szerint igazodik. A magasabb hozamosság előny a beszolgáltatási feladatok teljesítésébe való beszámításnál. Minőség! A legalacsonyabb osztály hozamosság A 75%-on felül B 73—75%-on felül C 73%-on alul III. Melléklet: A VÁGÓSERTÉSEK. A minőségi osztályokba való besorozásnál a súlyt, esetleg a nemet és a sertés szemmel és tapintással megállapítható kövérséget kell alapul venni. Ár Kés-ben A beszolgáltatási feladatok, illetve a szerződés teljesítésére beszámított tényleges súly százalékban (1952 III. »1-től) A beszolgáltatási feladatok teljes sére a vágósertéseket megetetés n a beadni. A megetetett és meghatott tések leadásánál az élősúlyból 5" ,>-i terjedő levonás eszközölhető. Abban a? esetben, ha a beszolgáltatott sertések (Folytatás a nyolcadik oldalon) Minőségi osztály Alcsoport A legalacsonyabb hozamosság — ökrök, üszők és bikák Ár Kcs-ben A tehén legalacsonyabá hozamossága Ár Kcs-ben A beszolgáltatási hötelezettség, illetve a szerződés teljesítésére beszámított tényleges súly százalékokban 19.— 110% 16.— 100% 13.— 90%
