Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-02-17 / 7. szám
ül. évfolyam 7. szára. 2.* KcS Bratislava, 1952. február 17. Ez évben kiterjedt agrotechnikai intézkedéseket kell tennünk^ amelyek majd biztosítják a magas hozamot és haszonhajtást. Csupán ezeknek az intézkedéseknek lelkiismeretes megvalósításánál lehet elérni a mezőgazdasági termelés tervének teljesítését/ amelynek terjedelme Szlovákiában 25.3 százalékkal emelkedik a múlt évi termeléssel összehasonlítva. V. Siroky A CsKP Központi Bizottsága elnöksége és a kormány határozata, dolgozó népünk hússal és húsnemuekkel való ellátásának javításáról A goüwaidi terv negyedik évének sikeréért A pozsonyi Vigadó ünnepélyesen földíszített nagytermében pénteken a délelőtti órákban vette kezdetét a Nemzeti Arcvonal szlovákiai Központi Akció Bizottságának kiterjesztett ülése. Az ülésen résztvettek Siroky elvtárs vezetésével a Párt és a Nemzeti Arcvonal többi részének, a politikai pártoknak és a tömegszervezeteknek képviselői, Szlovákia legjobb élmunkásai és szövetkezeti dolgozói. Összejöttek, hogy megtárgyalják, hogyan biztosíthatjuk legjobban Szlovákia negyedik évi tervét, hogyan mehetünk előre még gyorsabban a gottwaldi ötéves terv útján a szocializmus felé. Szlovákia dolgozó népe feszült figyelemmel kíséri a Nemzeti Arc vonal Központi Akció Bizottságának tárgyalásait, amelyeknek célja egész dolgozó népünk mozgósítása hatalmas erőkifejtésre békeharcunkban, amely Szlovákia iparosításáért, boldog jövőjéért. folyik A Nemzeti Arcvonal ülésén Kubács elvtárs, a Nemzeti Arcvonal Központi Bizottságának főtitkára elnökölt. Megnyitotta az ülést, üdvözölte a jelenlévőket és átadta a szót az ülés főszónokának, Siroky elvtárs miniszterelnökhelyettes külügyminiszternek. Siroky elvtárs beszédében többek között a következőket mondotta: Klement Gottwald elvtárs, a Köztársaság elnöke, nagyjelentőségű újévi beszédében az egész csehszlovák nép figyelmét ez évben a szocialista országépítés fő kérdéseire fordította. A Nemzeti Arcvonal szlovákiai Akció Bizottságának mai szélesebbkörű ülése azt a kérdést kell, hogy tárgyalja, hogyan biztosítsuk a nemzetgazdasági terv szerint Szlovákiára háruló 1952-es évi feladatok teljesítését. Nemzetgazdasági tervünk és annak alapján Szlovákia összesített terve — mint ahogy a szocialista országépítésben máskép nem is lehet, — ismét az ipari és mezőgazdasági termelés rohamos fejlődésének terve, kiterjedt beruházási építkezéseknek és Szlovákia további kulturális felvirágzásának terve. Ebben az évben az ipari termelés több, mint 26 százalékkal növekszik, és magának e növekedésnek terjedelme anynyi, mint Szlovákiában az 1937-es évi kapitalista ipari termelés egész terjedelme. A nehézipar termelése — amely a szocializmus teljes győzelméért folyó harc döntő alapja, — megközelítőleg 40 százalékkal magasabb lesz, mint a múlt évi termelés terjedelme. Jelentősen kell emelkednie a mezőgazdasági termelésnek, mindenekelőtt azonban az állattenyésztésnek, amelyről a február 5-iki kormányhatározat külön részletesen beszél, hogy végre is megtegyük a döntő lépést az ipari termelés fejlődése és a mezőgazdasági és állattenyésztési termelés mai állapota közötti egyenlőtlenség csökkentésére, főleg Szlovákiában. Jelentősen emelkedik a beruházási építkezések terjedelme és építészetünk ebben az évben kell, hogy üzembe helyezzen 39 új üzemet és további 50 jelentős önálló termelő berendezést a már meglévő üzemekben. Ez a terv tehát Szlovákia további kiszélesített szocialista iparosításának terve és teljesítése lényeges lépést jelent Szlovákia haladó ipari országgá való átalakulásában, és ismét növeli Szlovákia dolgozó népének hozzájárulását a szocializmus felépítéséhez Köztársaságunkban. Tapasztalatból tudjuk, hogy a terv nem teljesül önmagától, hogy a terv az emberek kezdeményező együttműködésével teljesül, tehát a tervteljesítésért harcolni kell és ezt a harcot meg kell szervezni. Fokozott mértékben érvényes ez ebben az évben is, amelyben a terv minden szakaszon fokozott feladatokat ró reánk. Hogy a terv teljesítése ebben az évben sikeresebb legyen, tanulnunk kell a múlt év eredményeiből. Mert a múlt évben, a gottwaldi ötéves terv harmadik évében megkezdtük az ötéves terv felemelt feladatainak teljesítését, amint erről Gottwald elvtárs a CsKP Központi Bizottságának februári ülésén beszélt. Nemrégiben került nyilvánosságra a Szlovákiai Statisztikai Hivatal 1951. évi tervteljesítési jelentése A jelentés megemlíti, hogy az ipari termelés tavaly 19.5 százalékkal emelkedett, azonban a nehézipar termelése 36.3 százalékos növekedést mutat A múlt évben tehát az 1937-es ipari termelés terjedelmének 3 és félszeresét értük el. A szocialista ipari termelés valóban történelmi fejlődését és a termelőerők növekedését Szlovákiában népi demokráciáink a szocializ(Folytatás a második oldalon). A CsKP Központi Bizottságának elnöksége és a Csehszlovák Köztársaság kormánya megállapítják, hogy az elmúlt évben, főleg azonban az év második felében hiányok merültek fel lakoságunk hússal és húsneműekkel való ellátásában. A közellátásban mutatkozó hiányok következménye az volt, hogy a dolgozók növekvő igényeit nem tudtuk kielégíteni, ellenkezőleg, korlátozni kellett a szabad piacot, emelni kellett a hús és húsneműek árait a szabad piacon és 30 kdg. havi húsadagot a kötött piacon rizs és cukor pótfej adagokkal kellett pótolni. Ebben az évben, amikor főleg a nehéziparban a terv feladatai tovább nőnek és teljesítésük szempontjából elkerülhetetlenül szükséges a munka termelékenységét lényegesen emelni, végezni kell a húsellátás eddigi helyzetével és a dolgozóknak élelmiszerrel való ellátását jobban kell biztosítani, mint eddig. A nehézségek okai mindenekelőtt a mezőgazdasági termelésben keresendők, ahol nem teljesítették a reájuk rótt feladatokat és amely továbbra is lényegesen elmarad gazdasági életünk többi szakaszainak egyre növekvő fejlődése mögött. A mezőgazdasági termelés hiányai főleg a takarmányok elégtelen termesztésében, a hazai takarmányalap rossz kihasználásában, a takarmányokkal való rossz gazdálkodásban, az állatállományról való elégtelen gondoskodásban és a megbízható, szakképzett káderek hiányában vannak. Ez a helyzet kedvezőtlenül befolyásolja az állattenyésztés növekedését, az állatállomány lerombolásához vezet és csökkenti azok átlagos vágósúlyát. így például a vágómarhák átlagos élősúlya az 1950. évvel összehasonlítva 395.6 kilogrammról az 1951-es évben 379 kilogrammra esett és a piaci vágósertések átlagos élősúlya 97.8 kilogrammról az 1951-es évben 94.5 kilogrammra csökkent. A jószág átlagos élősúlyának csökkenése rendkívül komoly jelenség, mert a lakosság ellátásának biztosítására ugyanolyan mennyiségű húshoz nagyobb számú állatot kell felvásárolni és ez csökkenti a jószág mennyiségét. A tehenek és anyadisznók termelékenysége a fajnemesítés és a pároztatás rossz megszervezése miatt rendkívül alacsony, úgy, hogy ez is kedvezőtlenül befolyásolja a felnevelt borjúk és malacok számát. A felnevelt borjúk és malacok száma az 1950-es évvel öszszehasonlítva szintén csökkent. Hiányok mutatkoznak a csordák egyenlőtlen összetételében is és a tehenek arányszámának kis növekedésében a jószág összmennyiségéhez viszonyítva. Az elhullott állatok és kényszervágások aránytalan és egyre növekvő száma főleg a 15 hektárnál nagyobb gazdaságokban és állami birtokokon a húsveszteség további komoly oka. A szocialista nagyüzemi termelés már jelentős részben fedezi lakosságunk ellátását. Az elmúlt évben az állami birtokok az összes marhahúsbeszolgáltatásnak úgyszólván 15 százalékát és a sertéseknél 28 százalékát adták. Azonban a helyzet itt sem kielégítő. Tekintettel az állami birtokoknak az összes beszolgáltatásokban mutatkozó nagy arányára, beszolgáltatási feladataik rossz teljesítése veszélyezteti lakosságunk ellátását. Az állami birtokokon a hiányok főképpen abból erednek, hogy az összes gazdaságokban nem biztosítják eléggé a saját takarmányalapot és nem tartják be az alapvető zootechnikai intézkedéseket, nem érvényesítik a helyes takarmányozás technikáját és nem használják ki elégségesen az istállók térfogatát. Az állami birtokok gazdaságaiban a munka rossz megszervezése általános jelenség. Az állattenyésztés csökkenésének további komoly oka az EFSz-ekben mutatkozó helyzet az állattenyésztés terén. Az Egységes Földműves Szövetkezetek kevesebb marhát, borjút és sertést szolgáltattak be, mint amennyi megfelelt szántóterületüknek, amelyen gazdálkodnak. Ennek oka az volt, hogy az EFSz-ek még keveset foglalkoztak az állatenyésztéssel, kevés a közös istálló, nem fektettek súlyt saját takarmányalapjuk kiterjesztésére és fokozására, valamint a munka jobb megszervezésére az állattenyésztésben. Az állattenyésztésben mindezen hiányok azért fordulhattak elő, mert a földművelésügyi minisztérium, az állami birtokok felelős vezetői, az EFSzek és a nemzeti bizottságok nem fordítottak elegendő gondot az állattenyésztés kiterjesztésének kérdéseire, a termelési és felvásárlási tervek teljesítésének biztosítására. Az állattenyésztés hiányai különösen a karlové-vary-i, ústi nad labe-i, osztravai, kassai és eperjesi kerületekben feltűnőek. Az állattenyésztés hiányait az okozta, hogy a nemzeti bizottságok nem biztosították a magángazdálkodóknál az összes termelési feladatok rendes teljesítését. A nemzeti bizottságok nem fektettek fel megfelelő állatnyilvántartást, nem ellenőrizték rendszeresen és alaposan a jószág tervezett mennyiségének betartását, a tehenek és anyadisznók pároztatását, az állati termékek beszolgáltatását az egyes mezőgazdasági egységeknél. Ez egyúttal lehetővé teszi azt, hogy a kulákok céltudatosan szabotálják az állattenyésztést és a beszolgáltatást. A kulákok tudatosan nem tartják be a jószág előírt mennyiségét, céltudatosan nem pároztatják a teheneket és az anyadisznókat. A nemzeti bizottságok nem lépnek fel határozottan a kulákok eme tevékenysége ellen. Az állattenyésztés általános fejlődésére lényeges befolyással van a takarmánygazdálkodás, a takarmánytermelés növelése, idejében való begyűjtése és rendes kihasználása. Bár az elmúlt évben gazdag termés mutatkozott szénában, — főleg a határvidékeken — ezt a természetes hazai takarmányt nem használták ki megfelelően. Ezenkívül veszni hagytak más növényeket is. amelyeket más években begyűjtötték. Kapástakarmányoknál sem érték el a tervezett hektárhozamot, aminek oka az volt, hogy nem ápolták úgy, amint kelett volna. A mezőgazdasági termelésben mutatkozó mindezen nehézségeket mindenekelőtt az okozza, hogy a mezőgazdasági termelés ágazataiban nem használják fel kellően a Szovjetunió tapasztalatait, főleg azonban a hazánkba ellá(Folytatás a harmadik oldalon) A csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapig Drága barátaim, elvtársnők és elvtársak!
