Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-02-10 / 6. szám
A szovjet diplomácia újabb győzelme MISKA IBÁCSI meg a háború országutja Az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelenlegi ülésszakán — mint az előző ülésszakon is — a Szovjetunió küldötteinek felszólalásai az imperialisták rettegését és dührohamát váltják ki. Ez érthető. A háborús gyújtogatok, akik kénytelenek számot vetni a népek egyre erősödő békeakaratával, a nemzetközi közvélemény megtévesztése céljából agresszív politikájukat angyalszárnyakkal díszítik föl és „békepolitikának“ igyekeznek azt föltüntetni. Ugyanakkor a legképtelenebb rágalmakkal „agresszívnek“ akarják föltüntetni a Szovjetunió következetes békepolitikáját. Érthető az imperialisták dührohama, mert a szovjet diplomácia minden egyes alkalommal pozdorjává zúzza ezeket a mesterkedéseket és föltárja a világ előtt az amerikai imperializmus politikai gangszierizttiusát. Három hónapja folyik a párizsi Chailot-palotában az ENSz hatodik ülésszaka és ez az idő alatt A. J. Visinszk i j, a szovjet küldöttség vezetője kímélet nélkül leleplezte az imperialisták minden béke ellenes összeesküvését. A továbbiakban rámutatott arra. hogy az ÜSA a „kollektív intézkedések“ ürügye alatt újabb agressziókra készül. — Ezek az agressziók folytatódnak — mondotta Visinszkij. — A jelen pillanatban az amerikai parancsnokság Kuomintang-csopatokat helyez át a Tajvan- és Thaiföld-szigetekre. valamint Észak Burmába; fontos hadműveleteket készít elő a Kínai Népköztársaság ellen, vagyis elfoglalása érdekében. Okunk van azt hinni, hogy ez a veszély Thaiföldet és Bur-Az elmúlt hét politikai eseményei közé tartozik az ENSz politikai bizottságának ülése is amelyen a Kuomintang ügynökének kellett volna először fölszólalnia az általa előterjesztett rágalom általános vitájában. Cooper, az USA képviselője ugyan fölszólalt, de nem tudta megcáfolni az előző ülésen fölszólaló szovjet küldött állításait, hogy az ÜSA a Kína elleni agresszió kiterjesztésére törekszik. Malik elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője rámutatott, hogy Cooper hallgatással próbált kitérni a tények cáfolása elől. Burma küldöttének arra a hivatalos bejelentésére, hogy országa területén körülbelül hat Kuomintanghadosztály tartózkodik, Cooper azzal próbált indokot keresni, hogy ezek már régóta ott tartózkodnak. Malik elvtárs felszólította az USA küldöttét, hogy nyilatkozzék világosabban: megerősíti-e, vagy megcáfolja-e a politikai bizottság ülésén fölsorolt tényeket, hogy Burmában Kuomintang-csapatok vannak, hogy a csapatok amerikai fegyverrel vannak ellátva, és hogy ezeknél a csapatoknál amerikai tisztek a kiképzők? mát fenyegeti. Tudvalevő, hogy az USA lépéseket tett Li Mi Kuomintang-tábornoknál Thaiföld, Burma, Vietnam és Yünnan tartomány határain elhelyezett rablókülönítményei támogatására. Kitűnik a sajtó tudósításokból is, hogy a 7. amerikai flotta tevékenyen résztvesz ezekben a Kínai Népköztársaság és a környező más államok ellen irányuló új agresszió előkészítésében. A békeszerető népek nemzetközi harca újabb erős fegyverrel gazdagodott. A szovjet diplomácia újabb amerikai cselszövéseket leplezett le és megmutatta a világnak, hogy mi rejtőzik a „kollektív intézkedések“, az egységes akció a békéért“ hazug jelszavak mögött. És a háború megszállotjainak újabb dührohamra van okuk: ezúttal sem sikerült megtéveszteniök és hálójukba fonniok az egyszerű emberek millióit. De nem sikerült még csatlósaik legnagyobb részét sem a ..kollektív intézkedéseknek“ elkeresztelt háborús terv szekerébe fogni. Világosan látszik, hogy még az USA csatlósai is meginogtak és haboznak, annyira kilátszik a lóláb a „kollektív intézkedések“ elnevezésű agresszív terv alól. Még az USA legszolgálatkészebb talp'nyalói is számotvetettek azzal, hogy az amerikai javaslatok elfogadása a legsúlyabb kötelezettségeket rónák a csatlós országokra, amelyekért nem merik vállalni a felelősséget. Az a tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok a háború útjára akarja sodorni az ENSz-et és hogy az imperialista tömbön belül egyre komolyabbá válik a bomlási folyamat. Hangsúlyozta Malik elvtárs, hogy az agresszió eme fészkének megteremtéséért, a Kuomintang-banda felfegyverzéséért az USA kormányának kell viselnie a teljes felelősséget. Semmiféle képzelt „kommunista támadásra“ való hivatkozás nem menti az USA kormányát a felelősségtől bármilyen agreszszióért ezen a területen. A lengyel küldött konkrét és megcáfolhatatlan érveket sorolt föl. amelyek megmutatták, hogy milyen kapcsolat van a Burma területén tartózkodó Kuomintang-hadosztályok és az USA között. Számos küldött nyilatkozott hasonlóan. A Kuomintang-küldött. látta, hogy határozati javaslata kudarcot vall, éppen ezért megpróbálta az ingadozó küldötteket saját oldalára állítani. Kijelentette, hogy elfogadja a Thaiföld küldöttének módosításait s ennek értelmében a határozati javaslatban szereplő „megsértette“ szót föl cseréli a „nem teljesítette“ kifejezéssel. Az USA kiküldötte ugyan tiltakozott ezen javaslat ellen, azonban tiltakozását senki sem támogatta. — Jó, hogy jön, Miska bácsi... — Már hogyne jönnék, mikor éppen magukhoz vettem az utam. De úgy látszik, hogy tényleg jókor jöttem, mert megint nagy vitában találom az elvtársakat. — Tudja, Miska bácsi, a múltkor annyi érdekeset mondott a koreai parasztokról, hogy valósággal bolhát tett a fülünkbe. — Nem is volt az annyira érdekes, mint inkább szomorú. — Hát éppen erről a szomorú sorsról vitáztunk tovább. Az egyik elvtársunk azt mondta, hogy a kóreai nép a felszabadulás előtt nem ismerte a betűt. Mondja már Miska bácsi, igaz lehet ez a szörnyűség? — Jól mondja az élvtárs, mert tényleg szörnyű dolog volt az, hogy tíz kóreai közül nyolc Írástudatlan volt. Nem mondom, hogy egyáltalán nem voltak iskolák, de kóreai iskola egy sem volt. A felszabadulásig kóreai nyelven tilos volt a tanítás. Ahol volt iskola, az japán iskola volt. — Ilyen hát, vagy ehez hasonló a gyarmati népek sorsa. De mondja csak Miska bácsi, azok a japán hódítók semmi másnak nem tekintették Koreát, mint éléstárnak, olya. országnak, ahonnan csak elvenni lehet, de adni semmit se kell. — Igaza van, elvtárs, elsősorban bizony éléstárnak, hiszen már a múltkor mondtam, hogy Koreában az időjárás rendkívül kedvező a földművelés szempont iából. Később azonban másra is kellet nekik Korea. — Várjon csak Miska bácsi! Beszéljen már arról is nekünk, hogy mit termelnek ott Koreában? — Hasonló növényeket, mint ti elvtársak! Csak más arányba i! Korea kenyere a — rizs. Rizsből legnagyobb a vetésterület. % ■— No és a búza? — Értem, elvtársam! A búza! Ez a m,i parasztságunk szívügye, kedvence. Hát Koreában a rizs az, ami nekünk a búza. De azért búzát is termelnek. Körülbelül annyit, mint mi a rizsből... — Aztán mit vetnek még nagyobb területen? — Koreában fontos növény a gyapot, amit most mifelénk is kezdünk meghonosítani. Ez a növény ott dúsan tenyészik, mert meleg és nedves az éghajlat. Rizsen és gyapoton kívül főleg kendert, meg dohányt termelnek. — A gyapot meg a kender aztán biztos jó üzlet volt a japán hódítóknak! Bagóért megvették és méregdrága ruhaként szállították vissza, hogy eladják a kóreaiknak! — Fején találta a szöget, elvtárs! — De ha már itt tartunk, kiváncsi lennék Miska bácsi arra, hogy milyen a kóreai paraszt házatája? Ott is tyúk, meg liba népisíti be az udvart? — Hát nem egészen. Inkább a hernyó! — Hernyó ...???? — Hernyó, bizony! De selyem ... — Hát ebbe jól beugrasztott minket! Szóval selyemhernyót tenyésztenek? — Ahogyan a mi parasztunk házatája szinte el sem képzelhető apró jószág nélkül, úgy tartozik hozzá a kóreai parasztokéhoz a selyemhernyó, óriási területeken ültettek eper fát és szinte minden kóreai paraszt tenyészti a selyemhernyót. — Szóval, ahogy minket valamikor a tojás húzott ki a pénztelenségből, úgy tavasz idején, a kóreai földműves meg a selyem gubákat adta el, ha elfogyott már, amit a termésért kapott? — Maga is telibe találta az igazságot, elvtárs! — Ne feledje azonban a szavát Miska bácsi! Az előbb azt mondta, hogy később másra is használták a japánok Koreát, nemcsak éléstárnak. — Tényleg, no! így van az ember, ha egyszer a termelésről kezd beszélni, hajlamos menten minden másról megfeledkezni. Szóval azt akartam mondani, hogy később a japánok Koreát útvonalnak is használták. — Minek? — Hát hogy mondjam no? Útvonalnak! Mert nézzék csak meg a térképet elvtársak. Korea határos a Szovjetuniótávolkeleti területeivel és hatszázkilométeres határvonala van a Kínai Népköztársaságnak avval a területével, ahol a legtöbb gyár-, bánya- és ipartelep van, vagyis Mandzsúriával. Nos, a falánk étvágyú imperialista Japán elfoglalta a hatalmas Kína Koreával határos gazdag tartományát: Mandzsúriát. — Most már sejtjük, hogy mire kellett az útvonal. Koreán keresztül elszállítani Mandzsúria természeti kincseit a tengerpartig, hogy onnan áthajózhassák Japánba. — Amint látom, az elvtársak kevés szóból is sokat értenek! — Egyet azonban mégsem, értek Miska bácsi. Hiszen Mandzsúria is határos a tengerrel. Mandzsúriából tehát közvetlenül is lehetett elhajózni az ásványokat, meg a többi rablott holmit! — Helyes a megjegyzés elvtársam! Szeretem, ha gondolkodnak a dolgok felett. No de válaszoljunk csak az elvtársunk kérdésére. Azt mindnyájan tudják, hogy a II. világháborúban Japán is résztvett a fasiszta Németország élelem nélkül pedig nem lehet. Ezekben oldalán. Háborút viselni vas, szén meg Japán bizony nem valami gazdag. Annál gazdagabb azonban Mandzsúria. Innen keljett hát szállítani. Száz és száz hajónak kellett volna járni Mandzsúria meg Japán között. A hajózás azonban veszélyes volt. Aknák, tengeralattjárók, hadihajók támadásaitól kellett tartani az elég hosszú útvonalon. Kórea Japán felé néző kikötői ezzel szemben mindössze 226 kilométerre voltak a japán kikötőktől. Tehát itt a távolság pontosan annyi volt, mint Bratislava meg Zólyom között. — Ebből már ért az ember! —Hát akkor elmondom az elvtársaknak azt is, hogy a háború alatt a japánok a háború valóságos országútját építették ki Koreában. Korszerű utakat, vasútakati építettek, melyeken korlátlan tömegekben lehetett szállítani hadianyagot, katonát, gépeket, szenet, vasat, élelmet. Ugyanakkor megkezdték az üzemek építését is. — Azt hiszem azonban Miska bácsi, hogy az egész inkább a sánta emberre emlékeztett, semmint épkézlábra Ezekben az üzemekben inkább ágyút, mint fazekat, vagy ekevasat gyártottak. — Bizony elvtársak nem sok köszönet volt a japánok „iparosításából Annyi haszna volt belőle a szegény Koreának, mint az olyan fogatlan embernek, akinek csak a metszőfogai nőnének ki, a többi nem. ö csak leharapná a csirkecombot, de valaki más rágná meg helyette. — Hét évvel ezelőtt még a japánok rágták meg azt a bizonyos csirkecombot, most meg az amerikaiak szeretnék. — Hát róluk is lesz egy-két mondanivalóm. Addig is azonban jó egészségei, jó munkát elvtársak és a viszontlátásra. A szavazásban résztvevő küldöttség nem támogatta a Kuomintang rágalmazó javaslatát Szabad Földműves a Szlovákia- Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákia. Szövetkezeti Tanács hetilapja - Kiadóhivatal Bratislava, Knzková 7. - Telelőn 332-99 Szer esz g. Bratislava, Kriáková 7. — Telefon: 321-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. - Kiadja az „Őrá?" lap és könyvkiadó vállalat. - Nyomja: Concordia Brat,,1**a- 4Í: Nár' P° 41* Irányító póstahivatal Bratislava I. — Előfizetés egy évre fOO.— Kis. félévre 50.— Kis. — A Up felmondható minden év végén okt. elsejéig. Eng. tz. 17.50 OFU Ba 2. 195U/M. 1952. február 10. 8 IK(iJillP0lllTlllKAIIimiílPÁ\ID0 ...... in III Ml '1—————— 1—I 1 " — — - ' " "1---------------------------------------------------TIT Tiltakozás Burmában az amerikai „segély11 ellen ázsiai agresszív tömbbe. A burmai közvéleményben kelt az a tény, hogy Csang Kai Sek klikkjének mintegy hat hadosztálynyi létszámú csapatait rejtegetik Burma területén. A burmai közvélemény egyöntetűen ellenzi azokat az amerikai terveket, amelyek Burmát „kölcsönös biztonsági egyezmény“ ürügyével be akarják kapcsolni az USA által szervezett délkelet-A francia kormány jegyzéket nyújtott át a tuniszi kormánynak, amelyben többek között követeli, hogy a tuniszi kormány vonja vissza az ENSz-hez intézett panaszát. Amint ismeretes, a tuniszi kormány panasszal fordult az ENSz politikai bizottságához, hogy lépjen közbe a francia gyarmatositók terrorjainak végrehajtásában. Továbbá a levélben kifejezik a tuniszi helyzet miatt érzett „nyugtalanságukat“ A tiltakozásnak az adott okot, hogy a francia gyarmatosítók még most is repülőgépekről lövik és tankokkal rombolják le a tuniszi falvakat. Repülőgépekről lövik, tankokkal rombolják le a tuniszi falvakat a francia gyarmatosítók
