Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-02-03 / 5. szám
1952. február 3. MÉHÉSZETÜNK Fii me load ások a méhek betegségeiről A besztercebányai kerület méhész Választmánya, a járások egészségügyi előadói és a méhészeti szaktanítók még 1951. október 28-án elhatározták, hogy a téli hónapokban filmelőadást fognak járásaikban tartani a „méhatka“ betegségről. A film járásról járásra vándorol. Az ipolysági méhészegyesületen a filmet a következő előadás előzte meg magyar nyelven. Ezt a betegséget 1904-ben vették észre Newport községben Wight-szigeten* (A sziget angol tartomány). A betegség már 1906-ban az egész szigetet elárasztotta. A betegség 1909-ben már Angliára is átterjedt és pár év leforgása alatt itt is elpusztította a méhállomány jórészét. 1922-ben felütötte fejét Francia- és Svédországban, majd ®1924-ben már Asztriában észlelték 1925-ben Bajorországban és 1927-ben pedig már Csehszlovákia területén pusztította a méheket ez a veszedelmes betegség. A fenti adatokból kitűnik, hogy ez a betegség rohamosan terjed és ahová már beférkőzött, irgalom nélkül pusztít. Említettem, hogy nálunk már 1927- ben találkoztak a méhatka eseteivel. Ez a betegség ettől az időponttól lappangva terjed és pusziit. Szlovákiában 19.37- ben fordult csak elő Alsókubin területén. A második világháború után Szlovákia területén is nagyon elterjedt, ahova Csehországból hozták be, annak ellenére, hogy a kormány rendeletilég betiltotta, hogy méheket, rajokat, öreg kaptárokat es egyéb méhészeti felszerelést Csehországból ide szállítsanak. A kapzsi, tudatlan méhkezelők, dugva, bútorokban, ruhák között elrejtve, a hatóság kijátszásával hozták be hozzánk legtöbb esetben a betegséget. A betegséget okozó méhatka leírása A méhatka felfedezője: ’Rennie John. Az atka alig nagyobb mint 0.1 mm. Teste szabálytalan tojásalakú, a felső felületén lapos és keresztmetszetben gyűrűzütt. Az első három pár láb ötágú, negyedik pedig háromágú. A három első pár láb karmokban végződik. A negyedik pár erős szúrós szőrzettel van ellátva. A rágószervek élesek, szúrósak. Az emésztési szerv hosszúkás gyomorból és hasüregből áll, amelyet erős izomzat vesz körül. A légzőszervek csak az anyánál vannak kifejlődve. A hímek egész testük felületével lélekzenek. A bepárzott anya tojásokat rak, amelyekből 3—4 napon belül hatlábú, gyűrűzött lárvák kelnek ki. A lárvákból 5—6 nap alatt a hímatkák és 7—8 nap alatt az anyaatkák fejlődnek fci. A méhatka a méh légzőszervében él és itt szaporodik is. Hegyes rágószervével lyukasztja ki a méh légzőszerzének belső oldalát és így szívja a méh vérét, amelyből táplálkozik. A méhnek tíz pár légzőszerve van. Ezekből három pár a mellkasban, hét pár pedig a potrohában van elhelyezve. A légzőcsövek között az első pár légcső a legnagyobb méretű, melynek szorosan az első szárny alatt van a nyílása. Ez a nyílás a méh testéből kiálló fedőszerkezettel van ellátva. Ezen az első légzőszerven az elhasznált levegő áramlik ki. A többi légzőszervnek a levegő beszívásánál van szerepe? A méhatka csakis az első légzőszerveket támadja meg, mivel ezek a legnagyobb méretűek. Mik a betegség tünetei? A legfeltűnőbb, hogy a méhek képtelenek repülni, azonban ez az állapot már csak akkor következik be, amikor a betegség elérte tetőfokát. A méhatka csak a fiatal méheket támadja meg. közvetlen kikelés után, 10 napos korukig. Ezeknek a fiatal méheknek a testét borító páncéljuk még puha. úgyszintén a testet borító szőrzet is. ámely a légzőcsöveket is védi. A puha chitinpáncél és szőrzet között a betegséget okozó méhatka könnyedén bejuthat a légzőszervbe. Az idősebb méheknél a chitinpáncél már megkeménvszik és szintén a szőrzett is. Ezen az atka keresztül jutni már nem tud. Ezért az idősebb méhek már védettek evvel a betegséggel szemben. A főhordás alatt 3 betegség terjedését nem igen vehetjük észre. A méhek ilyenkor rövid életűek és kimerülés folytán is pusztulnak. A betegség azonban jól észrevehető esős idő után, amikor tömeges kirepülés van. Úgyszintén jobban észlelhető a főhbrdás utáni időben, amikor a dolgozó méhek élete már hosszabbodik A röpnyiláson az atka által fertőzött családnál kifutó méhek láthatók, amelyek a röpdeszkán repülésre készen csak megugranak, de repülésre már nem képesek. Különösen a herék érzékenyek erre a betegségre, mivel ezek légzőszervei igen kényesek. A beteg méhek szárnyai úgy festenek, mintha ki lennének csavarva. A beteg méhek potroha megnövekszik. Ezt a tünetet tavaszkor az áttelelt családoknál vehetjük észre. A betegség terjedése A betegséget maguk a méhek terjesztik leggyakrabban, de terjed még érintkezés által, különösen a rablásnál Előfordul, hogy az erősen megfertőzött méhcsalád három héten belül elpusztul. Amelyik családban a fertőzés kisebb és a méhek átteleltek március végéig, a fertőzés csökken, mivel a beteg méhek elpusztultak s a fiatal méheket még nem tudták megfertőzni. Am a fertőzés a későbbi hónapokban annyira emelkedik, hogy májusban elérheti a család teljes fertőzését. De megtörténhet az is, hogy a betegség lassú terjedése folytán a családnál eltarthat 2—3 évig is. A betegség gyógyítása Eddig sokféle módszerrel gyógyították ezt a betegséget, azonban hatásos gyógyszer még nem volt, mert a betegség tovább terjedt. A mi csehországi kutatóintézetünk vezetője: dr S 1 0 -b o d a feltalálta a BEF nevű gyógyszert, amely a méhatkát a méhek lég-, zőszervében és az egész kaptárban kiöli. A gyógyszert a költőtér kétharmada magasságában helyezzük el és az üveget felbontjuk (t. i. a gyógyszer üvegelve van), ami kipárolgás útján gázsk alakjában hatol be n méhek légzőszerveibe és kár nélkül pusztítja ki a méhatkát. Ennek a gyógyszernek az a nagy előnye is megvan, hogy télen át is gyógyíthatók vele a megfertőzött családok. Ezzel a gyógyszerrel ma már tömegesen gyógyítjuk egész Csehszlovákia területén a megfertőzött méhcsaládokat. Ezek után csak rajtunk méhészeken múlik, hogy a betegség ne terjedjen tovább, mivel csak annyi a kötelességüilk, hogy a gyanús családokat megvizsgáltassuk a hrádoki kutatóintézettel. A vizsgálatot az intézet díjtalanul végzi. Forduljunk bizalommal a fentnevezett intézethez, mert méheink betegségének eltitkolásával nemcsak magunknak, de az egész méhésztársadalomnak súlyos kárt okozunk. Sinkovics Béla méhészeti szaktanító (Vinica) FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET Miért sikerült várakozáson fölül a párkányi Járási Fogyasztási Szövetkezet felvásárlási mozgalma? A párkányi Járási Fogyasztási Szövetkezet felvásárlási mozgalma várakozáson fölül sikerült. A siker titka abban rejlik, hogy a párkányiak a felvásárlást gondosan megszervezték és részletesen előkészítették. Amint tudjuk, a fölvásárlási mozgalmat központilag irányítják és az alapoktól elindulva hajtják végre. Az akció sikerének felelőssége nemcsak a felvásárlási előadó válain nyugszik, de a mennél szebb eredmények elérésével közvetlenül csaknem minden vezető törődik, s a siker érdekli a központ valamennyi alkalmazottját is. Amikor az akció eléri tetőpontját, az alkalmazottak két-három községenként figyelik az eredményeket, s ezekkel a községekkel naponta közvetlen érintkezést tartanak fönn. Ezek az alkalmazottak álltak kapcsolatban az árusítóhelyek vezetőivel (a felvásárlókkal), s a kapott jelentéseket a felvásárlás helyzetéről és kilátásairól naponta (néha, szükség szerint, naponta kétszer is) továbbították a központnak. A központ azután megtette ajánlatát az előre megbeszélt üzletfélnek, megjelölve a kérdéses termék mennyiségét, fajtáját és minőségét, továbbá közölte az áru leszállításának pontos időpontját. Az árumennyiség pontos felbecsülése és a felvásárlás időpontjának közlése rendkívül célravezetőnek bizonyult az üzletfelekkel fönntartott kapcsolatok során. Több ilyen üzletfél, különösen Osztravából, Zsolnáról, Podbrezováról, a HUKO-ról stb. a legnagyobb dicsérettel nyilatkozott a központ készséges és példás munkájáról. Hogy a fölvásárlási mozgalom 1951- ben ilyen szépen sikerült, ez elsősorban a vezetők, valamint a többi alkalmazott érdeme, akik nemcsak a szervezési munkánál dolgoztak vállvetve, de ha kellett, a rakodásnál és a felvásárlási munkánál is tevékenyen közreműködtek. A felvásárlók kapcsolata a központtal A sikeres felvásárlási mozgalomban nagy jelentőségűnek bizonyult a felvásárlók rendszeres kapcsolata a központtal. Ennek következtében a központ az egész esztendő fólyamár hétről hétre pontos képet kaphatott a felvásárlási helyzetről, mivel a felvásárlók — az előadó útján, — hetenként megtették jelentésüket. A legmegbízhatóbb helyzetképet a központ azokból a községekből szerezte (és ez volt a többség), ahol a felvásárlók tényleg szívükön viselték a felvásárlás ügyét. A lelkiismeretes munka példájaként említsük meg B 0 d k a elvtársat, aki falujában, Sárkányujfalun mindenkit ismer és állandó kapcsolatban áll a parasztsággal. Hasonlóképpen szép munkát végzett C i g a n e c elvtársnő és H u b á c s elvtársnő, mindketten kéméndi lakosok, valamint G u g a elvtársnő, aki Kisgyarmaton dolgozott. Munkájuk azt bizonyítja, hogy ott, ahol a munka lelkiismeretes volt, az eredmények is kiemelkedők. ’ Kosarakkal házról-házra Az említett felvásárlók és hasonló társaik nemcsak pontos munkájukkal, valamint megbízható jelentéseikkel tűntek ki, hanem meg tudták szerezni dolgozó parasztságunk bizalmát és szeretetét is. Nem rösteltek kosarat fogni a kezükbe és házról házra járva végezték a felvásárlást. Pers^ neija hivatalos ábrázattal, hanem csak úgy, ahogyan az egyik jó szomszéd fölkeresi a másikat. Már amint ez falun dívik. A barátságos eszemecsere és meggyőzés közben nem volt nehéz rátérni a látogatás céljára, s mindig akadt néhány tojás, párkilónyi dió, alma, méz vagy egyéb csemege, amelyet a gazdasszony éppen el szeretett volna adni, de az ilyen kis mennyiséggel nem szívesen szedelőzködött föl a városi piacra. Fokozta a bizalmat, hogy a felvásárló a helyszínen és azonnal fizetett. A felvásárlók többsége lelkiismeretesen osztályozta a portékát, ami megint csak jelentős dolog, hiszen a gazdálkodó — látva, hogy jobbminőségű termékéért többet kap — bizonyára arra törekszik majd, hogy a jövőben mennél jobbminőségű terméket állítson elő. Sőt az is megtörtént, éppen Sárkányújfalun, hogy a gazdálkodók kijelentették: ezentúl senki másnak nem adják el terven fölüli termékeiket, csak kizárólag a Jednotának. — Ezek becsüiétes emberek — mondogatták —, rendesen fölbecsülik és értékelik termékeinket, meg azután azonnal is fizetnek. Sokat segített a becsület- és széggentábla A felvásárlók ösztönzésére a központ időnként villámhirdetményeket adott ki és a Járási Fogyasztási Szövetkezet épületében kifüggesztette a becsület- és szégyentáblát. A szégyentáblára nem sok név került, de azért egy héten keresztül ott „díszelgett“ Bodka elvtárs, a vándorzászló jelenlegi birtokosának a neve is. Akadt bizony egy olyan hét, amikor Bodka elvtárs nem törődött úgy a fölvásárlással, mint ahogyan azt egész éven át tette. A gazdasszonyoktól értesült, hogy ott a neve a szégyentáblán, erre aztán fokozott kedvvel látott munkához. Kosarat vett kezébe és elindult házról házra. Ha valahol csak egy tojást kínáltak eladásra, ezzel is megelégedett. így történt, hogy a „szégyentáblás“ hetet követő napokban 900%-ra teljesítette feladatát. Nagyot lendített a felvásárlás ügyén a szocialista verseny is. A felvásárlók közötti verseny két részből állt: tojásfelvásárlási versenyből és általános versenyből. A versenyt 1951. december 28-án értékelték ki, s örvendetes eredményként az első három helyre nő került. Az első helyet Ciganec elvtársnő (Kéménd) szerezte meg, aki a tojásfelvásárlási tervet 379°/o-ra teljesítette és jutalmul tíz napig üdült a Tátrában. A második helyezett Guga elvtársnő (Kisgyarmat) rádiókészüléket kapott, míg a harmadik Hubacs elvtáfrsnő (Kéménd) 2.000 korona értékű könyvet kapott ajándékba. Az általános felvásárlási, versenyben Bodka elvtárs lett az első és megszerezte a vándorzászlót. A párkányi „Jenota“ Járási Fogyasztási Szövetkezet immár harmadik % hónapja őrzi a vándorzászlót és nem is akar ettől hamarosan megválni. Azt mondják ugyan, hogy csak örömükre szolgálnak, ha valamelyik szövetkezet náluknál is szebb eredményeket mutatna föl. •' ____7 A méhatka (Acarapis woodi rennie szlovák nyelven : roztocová nákaza A felvásárlás eredményei körte .... 320°/o szilva...................106°/o A fölsorolt termékeken kívül hústermékeket is fölvásároltak, ezek azonban később nem a Jednotát illették. A méz, lencse, borsó, dió, bab, és egyéb hasonlótermékek föl vásárlói* még tovább tart., mégpedig a legszebb eredményekkel. ‘ Mindent összegezve, a párkányiak tényleg a leglelkiismeretesebben kezelték a felvásárolt mezőgazdasági termékek százalékos mennyisége a következő: tojás...................189% cseresznye . . . 130% barack .... 260%
