Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-02-03 / 5. szám

6 1952 február 3 Egy kolhozista fejőnő kiváló eredménye Nyolc tehéntől évi átlag 6350 liter tej Kazahsztán taldü-kurgáni területén fekszik a Leninről elnevezett nagy te­­nyész-szovhoz. A gazdaság főként szar­vasmarhatenyésztéssel foglalkozik. A közösségi haszonállattenyésztés fejlesztésének hároméves tervét a szovhoz valamennyi állatfajtából ha­táridő előtt teljesítette és komoly sike­reket mutatott fel. A négy állatte­nyésztő telepen 1240 darab szarvas­­marhát nevelnek, ebből 388 a tehén A tehenek nagy része — 254 darab — ál­lamilag törzskönwezett és a Kazahsz­tánban kitenyésztett új alataui fajtá­hoz tartozik A tehenészetben 1949-ben egy-egy takarmányozott tehén átlagban 3005 kilogramm tejet termelt, 1950-ben már 3665 kilogrammot. Az átlagos tejhozam mindössze egy év alatt 660 kilogram­mal növekedett A negyedik telepen, ahol a legjobb tenyészállatok találha­tók, egy takarmányozott tehén átlagos tejtermelése 1950-ben 4650 kilogram­mot tett ki, ami 778 kilóval múlta felül az 1949. évit. A tei zsírtartalma 3.7 szá­zalék volt. ban pedig már 28.5 litert. Az Azovka 14-ről 26 literre emelte tejtermelését. Az Izotka nevű tehén tejhozama a har­madik laktációban 2643 liter volt, 1950-ben az ötödik laktációs időszak­ban már 7430 liter tejet adott. Ahmetzsanova a várható borjazás előtt 50—60 nappal apasztja el a tehe­neket. A gyöngébben táplált állatokat meg az üszőket 10—15 nappal koráb­ban állítia szárazra Ha a tehenek eb­ben az időpontban 15 vagv több liter tejet adnak akkor — hogy a szárazra­­állítandó tehenek magas tejhozamát csökkentse — takarmánvadadukból ki­zárja a vizenyős takarmányokat, meg az abraktakarmányt és egyidejűleg csökkenti a fejések számát, öt-hat nappal a borjazás előtt teljesen be­szünteti a fejőst Az elapasztás után három-négy nappal ellenőrzi a tőgy ál­lapotát és ha keménynek találja, kifeji a felgyülemlett tejet. A borjazás után az első hét-tíz napon a tehenek tetszésszerinti mennyiségben kannak jóminőségű szénát A vizenyős takarmányt meg az abraktakarmányt a harmadik-negyedik napon veszi fel a takarmányadagba, de csak abban az esetben, ha a tehén egészséges Helyes vetésforgó A gazdaság helyes vezetése is nagy*­­ban hozzájárul a fejőnő munkájához. Bevezették a füves vetésforgót és ezzel biztosítják az állatoknak a takar­mányt A szovhoz egész vetésterületé­ből 47.3 százalékot foglalnak el az éve­lő füvek s az egyéb takarmánynö­vényekre újabb 10.4 százalék jut. Ezenkívül 3.8 hektáron zöld futószala­got művelnek Tekintve hogy á szov­­hozokban nagv figyelmet fordítanak a takarmánytermelés kérdéseire, az is­­tállózási időszakban az egész állatállo­mány számára biztosítva van a takar­mány. Egy-egy kifejlett szarvasmarhá­ra átlagban 24 mázsa szénát, 5 mázsa szalmát 55 mázsa silótakarmányt, 10 mázsa takarmányt. 10 mázsa takar­mányrépát és 2.6 mázsa abraktakar­mányt tárolnak. Ahmetzsanovát nem elégítik ki az elért eredmények. Célul tűzte ki, hogy tovább növeli a tehenek termelékeny­ségét és a legközelebbi két-három év­ben minden egyes takarmányozott te­hénnél eléri az évi 9—10 ezer literes tejhozamot Ehhez azonban minél több tudásra van szüksége Ezért állandóan emeli szakképzettségét, a hároméves zootechmkai tanfolyamon tanul állat­­tenyésztési szakkönyveket olvas, s mindenben kikéri a szovhoz főzootech­­nikusának a Sztálin-díjas G. A Cser­­novnak tanácsát. Eközben nem feled­kezik meg az egész szovhoz érdekeiről sem, s átadja tapasztalatait a gazdaság többi fejőnőjének is. V. Vermenyicseva, a Kazahsztán taldü-kurgáni terület ,,Lenin szovhozának zootechnikusa 7 enyészsüldők tartása Különösen kitűnő eredményeket ért el Ahmetzsanova Saken. a szovhoz leg-, jobb fejőnője A rábizott nyolc tehén tejtermelése 1949-ben átlagban 5600 kilogrammot tett ki 1950-ben pedig 6350 kilogrammot, A legjobb tehén — az Izotka — az ötödik tejelési időszak­ban 7430 kilogrammot adott. A kifejt tejmennyiséget tekintve, ez a kitűnő fejőnő a Szovjetunióban az ötödik helyre került. Langyos moslék hideg víz helyett Ahmetzsanova ezt a remek ered­ményt a helyes takarmányozással, a jó ápolással és tartással érte el. Az előző években az istállózás idején a tehenek hideg vizet kaptak inni Ahmetzsanova szakított ezzel a helytelen szokással. Meleg moslékot adott a teheneknek, amelyet korpával, kombinált takar­mánnyal vagy árpadarával javított fel, 100 liter meleg vízhez 5 kilogrammot adagolva. Ezt a moslékot a tehenek tejhozamától függően naponta 3—6- szor itatta. Először egyes teheneknek nem ízlett a moslék, de később fokozatosan hoz­zászoktak és szívesen itták. Volt olyan tehén is. amely naponta 120 litert fo­gyasztott. Amikor az állatok áttértek a meleg moslékra átlagban minden te­hén tejhozama 4—5 literrel emelke­dett. Még bővebb lett a tejtermelés, amikor a tehénistállóban önműködő itatókat szereltek fel és az állatok any­­nyi vizet ihattak amennyit csak akar­tak. Ahmetzsanova jól tudja hogy az egyes állatok tulajdonságainak szám­bavételével mikor, mennyi és miiven takarmányt etessen Télen a napi adag: 16 kilogramm széna 30 kiló silótakar­­mánv 10—15 kilogramm róna és 5 kiló abraktakarmánv Minden állat hozzá­jut ásványi takarmányhoz — konyha­sóhoz mészhez és csonti’szthez — is. A párolt takarmány lobban ízlik Ahmetzsanova mindenekelőtt arra törekszik, hogy az állatok százszázalé­kosan elfogyasszák az eléjük rakott ta­karmányt Gondosan figyel minden te­henet és ha valamelyik állat vonako­dik elfogyasztani egyik vagv másik ta­karmányt. akkor kis adagokban adja elé — napjában háromszorra, négy­szerre — és a takarmányt korpával ja­vítja fel. Növelte a tejhozamot az is hogy a szálastakarmányokat pácolva etette. A pácolássa] jobban hasznosítja az állat a szálastakarmányt, jobban megemészti. Pácolt szénát ("késő ősszel, télen és ko­ra tavasszal) Minden tehén számára külön takarmányadagot állít össze és az egves takarmányféléket gyakran váltogtia. A helyes fejes és apasztás A helyes fejés és takarmányozás tu­dományos módszereinek betartásával Saken Ahmetzsanova csoportja minden egyes tehenénél erősen növelte a tej­termelést. A Vetocska nevű tehén, pél­dául, a hatodik tejelési időszakban na­ponta 20 liter tejet adott a nyolcadik-A tenyészsüldők téli takarmányozá­sánál fokozott figyelemmel gondoskod­junk a vitaminokban és ásványi sók­ban gazdag zöldtakarmányok pótlásá­ról Elsősorban számításba jöhet a már jól bevált lucernaliszt amit mintegy 10—15 százalék mennyiségben az ab­rakban elkeverve etethetünk Ez külö­nösen a mészsók pótlásánál nagy je­lentőségű s *a csontozat felépítéséhez szükséges. Ezenfelül jobban ki kell terjeszteni különösen idősebb kort) süldőnél a si­lózott. gyök- gumós- és vizenyős ta­karmányok etetését Az ilyen terimés takarmányok etetésével olcsóbbíthat­­juk a takarmány ozást és túlzott dara ­etetés nélkül is a süldőknél a jóllakott­ság érzését kelthetjük Nagyon jó ha­tással van továbbá ez a gyomor- és bélrendszer működésére azáltal, hogy azok befogadóképessége nagyobb lesz, aminek jelentősége idősebb korban nyilvánul meg amikor a koca leellik és nagvmennviségű takarmány felvé­telére kényszerül. Nagyobb figyelmet fordítsunk tenyész­­marháink osztályozására (TPP) A múlt hónapban kezdődött meg Szlovákiában a tehenek és üszők osztályozásának akciója. Az akció min­den községben folyamatban van, s kö­rülbelül január végén fejeződik be. En­nek során a szarvasmarhákat négy osz­tályba sorolják és a legjobbakat törzs­könyvezik. Azokat a teheneket és üsző­ket. amelyeket az összeirás folyamán törzskönyvezettnek minősítenek, az A- csoportba sorolják Azok a fajták, ame­lyektől nem várunk utódokat, a B-cso­­portba kerülnek Azokat a teheneket és üszűket. amelyeket vágási célokra is használhatunk a C-csoportba, míg azo­kat. amelyeket csupán vágási célokra használunk a D-csoportba sorolják. Milyen célt szolgál ez az akció? Az ötéves terv által kitűzött termelési fel­adatok jelentős mértékben megkövete­lik állattenyésztésünk fokozását A szükséges hús- és tejmennyiséget csak akkor tudjuk biztosítani. ha tervezett marhaállományunkat elérjük, főleg a tenyészállatoknál amelyek a további . tenyésztési munka alapját képezik. Ép­pen ezért fontos saját érdekünkben is, hogv vágási célokra selejtezzük ki azo­kat a tenyészállatokat, amelvek nem alkalmasak a további szaporításra. A tenyészállatok terv nélküli vágásá­nál olyan tehenek és üszők is vágóhíd­ra kerültek, amelyek alkalmasak lettek volna a további tenyésztésre. Ezzel szemben több esetben meddő teheneket sem selejteztek ki. azzal az indokkal hogy a tulajdonosnak nem volt húsbe szolgáltatási kötelezettsége. A tenyészállatok osztályozása még gyéb lehetőséget is nyújt a marhaállo­mány körüli rendteremtésben. Az osz­tályozás eredményének alapján lehető­ség nyílik a tenyészállatok behágatási időpontjának tervezésére, a borjak élő­súlygyarapodásának ellenőrzésére, to­vábbá a borjak elválasztásának nyil­vántartására és a fölvásárlás pontos megszervezésére, úgyhogy a marhaál­lomány szaporulata egész éven át egyenletes legyen Ezenkívül megálla­píthatjuk a tenvészállatállománv sza­porításának tervét és a tenyészállatok felnevelését szükséglet szerint szabá­­lyítehatjqk Magától érthető, hogy a te­henek és üszők osztálvozása akkor tölt­heti be küldetését ha nemcsak az osz­­tálvozó bizottság, de maguk az állatte­nyésztők is segítenek ennek eredmé­nyes megvalósításában • Az akció eddigi folvamán megmutat­kozott hogy több iárásban a tenyész­állatok osztályozása nem folvik kielégí­tően mivel az állattenyésztők nem vi­szik pontos időben a megállapított helyre állataikat ahol azokat osztályoz­zák. így a bizottság arra kényszerül, hogy házról házra járva győződjék meg a tényleges helyzetről Nos, vannak já­rások. ahol ezt az akciót az állatte­nyésztők megértéssel fogadták s így az osztályozás már véget is ért Ezekben a járásokban megállapított eredmények alapul szolgálhatnak a további terve­zett akciók számára. Ennek ellenére még sok olyan járás van, amelyek a te­nyészállatok osztályozásával elmarad­tak. Fontos tehát, hogy a szarvasmar­hatenyésztők megértéssel fogadják ezt a jelentős akciót Ha fegyelmezettek leszünk, vagyis ha pontos időben az osztályozó bizottság elé visszük tehe­neinket és üszőinket, biztosítjuk az ak­ció sikeres, valamint gyors befezését és elősegítjük az állattenyésztési termelé­si terv maradéktalan teljesítését. A répa etetésénél ügyeljünk arra is, hogy azt megtisztítva etessük, mert a rajta maradt föld esetleg emésztési za­varokat idézhet elő. Általában az ilyen vizenyős takarmányokat ajánlatos ap­róra összevágni, az abrakkal jól össze­keverni, mert ígv esetleg a kevésbbé ízletes abrak ízletességi fokát emeli. A tapasztalat azt mutatja,' hogy a felap­rított vizenyős takarmányokból a ser­tések nagyobb .fejadagot fogyasztanak el. Süldőink ilyen irányú kielégítésére korúktól és súlyúktól függően napi 6—8 kg-ig répát káposztát, csicsókát, silózott takarmányt vagy 2—3 kg-ig párolt burgonyát etethetünk. A vize­nyős takarmányok etetésével nagy­­mennyiségű abraktakarmányt takarí­tunk meg, másrészt pedig természet­szerűbbé tesszük tenyészsüldőink téli tartását. Sertéstenyésztőinknek nem kis gon­dot okoz tenyészsüldőink téli tartása. Most a tél küszöbén állunk különö­sen foglalkoznunk kell azzal a kérdés­sel hogy vájjon miképpen tudjuk sül­dőink egészséges téli tartását biztosí­tani. Elsősorban a mostani 10 hétig va­ló szoptatással arra kel törekedni, hogy malacainknál az elválasztás zökkenő­­mentes legyen Ellenkező esetben az a malac, amelyik nem bid rendesen en­ni, növekedési erélyéhez képest nem tud megfelelő mennyiségű tánlálékot felvenni az elgvengül, a betegségek­kel szemben ellenállóképessége csök­ken, ami még jobban megnehezíti a té­li tartást Tenvészsüldőinket télen is lehetőleg naponta hajtsuk ki a friss levegőre Ez kettős célt szolgált elsősorban' ezzel az egészséges felneveléshez szükséges mozgatást másrészt pedig az anyacse­réhez szükséges jó friss levegőt bizto­sítjuk. Erős fagvok esetén is lessük ki azt az alkalmas időpontot, amikor kis­sé megenyhül az idő — rendszerint a déli órákban — és ha többre nem de legalább egy félórára hajtsunk ki. Te­kintve hogv télen süldőink legtöbb idejüket az istállóban kénytelenek töl­teni k'sériük különös figyelemmel az istálló levegőiét. páratartalmát és ügyeljünk arra. hogy megfelelő időkö­zökben történjen a trágyakihordás Ha az istállóban sokáig bennhagyjuk a trágyát akkor azzal növeljük a pára­­tartalmat s a páratartalom különböző bőrbetegségeket idéz elő. esetleg huru­­tos tüdőgyulladást. Másrészt káros anyagok kerülnek a levegőbe (ammó­nia. kénhidrogén), ami a süldők egész­ségére és fejlődésére ugyancsak ártal­mas Arra kell tehát törekednünk hogy az istálló levegője viszonlag páramén tes. egészséges, tiszta, hőmérséklet Dedig 12—14 C fok legyen. Ügyelnünk kell arra is hogy az is álló elég világos legyen. Ezt ugyan a helyes istállóépítkezéssel tudjuk első­sorban biztosítani, de a takarítás, az ablak tisztántartása is segítséget nyu<‘ az adott esetben. Siemion Bau»]*------ % Aranycsillag I lovagja Sztálin-díjas regeny, *z utolsó evek szovjet Srodalmánab egyikig elentősebb müve. Alakjai és cselekményei példa adók. 632 oldal. Ára kötve Kis 112'-

Next

/
Oldalképek
Tartalom