Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-02-03 / 5. szám
4 1952. február 3. Tavaszi munkára készülnek a kolhozparasztok Az alsóváradi szövetkezet munkáját a kulákok spekulációja akadályozza A Szovjetunió minden részén — Bjelorusziában, Ukrajnában, a Kubány vidékén, a Volgamentén, a középázsiai köztársaságokban — a kolhozok már most előkészülnek a tavaszi munkálatokra. A kolhozparasztok az elmúlt évben hatalmas sikereket értek el. A kolhozok és szovhozok határidő előtt teljesítették gabonabeszolgáltatási tervüket. Jóval több gyapotot és cukorrépát gyűjtöttek be, mint 1950-ben. Állatállományuk száma jelentősen megnövekedett. A szovjet parasztság ezeket a sikereket a szovjet állam állandó segítségével, öntudatos és önfeláldozó munkájával érte el. Á kolhozok, szovhozok és a gépállomások már elkészítették az idei munkatervet. A terv kidolgozásánál határozatot hoztak, hogy ez évben még nagyobb lelkesedéssel dolgoznak a mezőgazdasági és az állattenyésztési termelés fejlesztése érdekében. A tavaszi vetés az új gazdasági év egyik legfontosabb időszaka. Ezért a kolhozparasztok mindent megtesznek, hogy ez évben is a legjobb feltételek között, a legrövidebb időn belül és a fejlett agrotechnikai tapasztalatok legjobb felhasználásával végezzék el a tavaszi munkálatokat. A Szovjetunió kiváló gépészeti, traktoristái, a gépállomások szerelői hazafias felhívással fordultak valamennyi gépállomás dolgozóihoz, hogy csatlakozzanak a mezőgazdasági gépek legnagyobb kihasználásáért indított mozgalomhoz. A felhívás nagy visszhangra talált. A mezőgazdasági gépészek még nagyobb lendülettel készülnek a tavaszi munkára. Az ország minden gép- és traktorállomásán folyik a traktorok és más mezőgazdasági gépek javítása. . A javítási munkálatoknál széles körben elterjedt az úgynevezett „csoportrendszer“ alkalmazása. E javítási módszer lényege abban áll, hogy a gépállomásokon a szerelők a traktorok és más mezőgazdasági gépek javításánál csak egy bizonyos alkatrészt javítására szakképesítik magukat, ami jelentékenyen hozzájárul a munka termelékenységének emeléséhez és a javítás minőségének fokozásához. Az említett sikeres alkalmazásával az ország számos gépállomása már befejezte a traktorok javítását és most a kombájnok javításához kezdett. Ukrajna 13 tartományában a mezőgazdasági gépek javításának minősége ellenőrzése bebizonyította a csoportmódszer hatalmas előnyeit* a javító munkálatoknál. Ez év január 1-ig az Ukrán SZSZK-ban néhányezer traktorral többet javítottak meg a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Alsóvárad nem nagy falu, mindössze párszáz család él benne. Sok ilyen falucska van itt, a haragosan kanyargó Garam mentén. A múltban egyforma kizsákmányolás és termérdek gond jutott, ,a munkásokon kívül, a kisparasztoknak is, s ez ellen hasztalanul próbáltak bármit is tenni, mert a községházán, a határban s az életben mindenütt a falu zsírosparasztjai és az urak parancsoltak. A falu nagy része kisparaszt vagy földmunkás volt, akik a kulákok földjein kilencedért, tizedrészért aratni jártak vagy napszámba szegődtek, ha volt. A tél elején legtöbb családnál már számolni kezdték, hogy meddig futja a részkeresetből, meddig lesz elég a szűkén szelt száraz kenyér. Néhány szövetkezeti tag, aki a felszabadulásig is napszámossorban volt, vagy mint szegény kisparaszt tengette életét, ezt mondja: megmutatkoznak az elkövetett hibák, mert a 18,011.278 korona évi forgalomból alig esik 300.000 korona szétosztásra és minden munkaegységre, az előlegen kívül csak Í0.40 korona jut. Most már beláthatják a szövetkezet tagjai, hogy nem érdemes egy tálból enni a kulákkal. A munkaegységek értékének csökkenéséhez még az is hozzájárult, hogy Kis Vilmos csoportvezető az 58 hektár cukorrépa helyett 65 hektáron elvégzett egy elést írt be. Tehát hét hektárral többet, mint amennyit a valóságban elvetettek. Itt az ideje, hogy mind á szövetkezet tagjai, mind a vezetőség mérje föl az elmúlt év hiányosságait s ebből okulva a munkaterveket is úgy dolgozzák ki, hogy minden munka a legjobban és legegyszerűbben legyen megszervezve. De a jelek szerint eddig még bele sem kezdtek a tervek kidolgozásába, aminek hátrányát megint csak a becsületes dolgozó érzi majd meg, hiszen ledolgozott munkaegységei ellenértékét nem kapja meg, amíg a tervek el nem — Sokan éltünk itt úgy, hogy csak a hátunk görnyedségén éreztük az idők múlását. Máskülönben nem, mert sorra teltek az esztendők, de se egy zsák liszttel, se egy pár bakanccsal, vagy malaccal nem lett soha többünk. De micsoda nagy idő hét év a fölszabadulás óta! Különösen amióta a szövetkezetei megalakítottuk. Most már munkánk gyümölcsét a magunk javára fordíthatjuk. Ugyanezt gondolta Pápezs János is, aki mint cselédember több kuláknál szolgált. Ha Konczné 100 hektáros megunta, kénytelen volt elszegődni Baranyai Lajoshoz vagy Galambosékhoz, ahol hasonló kizsákmányolásban részesült. Amíg ő szorgalmasan dolgozott, a kulákok hevertek, jártak a városba, csakhogy ellóghassák az időt. Neki pedig, ha csak valahogyan is meg akart élni, még az éjszakát is át kellett dolgoznia. így festett ez a múltban. készülnek. Tehát föltétlenül hozzá kell fogni a tervekhez. A helyi, pártszervezet pedig hasson oda, hogy azokat a hiányosságokat, amelyek a múlt évben a kulákok szabotálásaiból eredtek, ebben az évben teljesen kiküszöbölhessék. Hogy ezt ki tudják küszöbölni, felhívjuk figyelmüket a CSKP Központi Bizottságának múlt év. februári ülésére, amikoris a Központi Bizottság olyan határozatot hozott, hogy a kulákokat rendkívüli taggyűlésen le kell leplezni a szövetkezet tagsága előtt és a szövetkezetből ki kell őket ebrudalni. A kulákoknak a szövetkezetből történő kizárása még nagyobb mértékben maga után vonja az osztályharc kiéleződését. Ebben a harcban a Párt segítsége elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a még ingadozó kisparasztot vagy munkást elméletileg is megerősítse. így azufán teljes erővel, már akadály nélkül építheti majd a szövetkezet a to vábbi fejlődés alapjait. —th-Tisztított vetőmag kerül a kolhoz földjeibe A kolhözparasztok nagy gondot fordítanak a vetőmagvak előkészítésére. Ebben a munkában a gépállomások kiváló gabonatisztitó gépeikkel segítenek a kolhozoknak. A kolhozok gazdászai megvizsgálják a vetésre szánt magvak minőségét s a legjobb minőségű magvakat választják ki a vetésre. A szovjet állam a kolhozok számára nagymennyiségű vetőmagot tartalékol. A Sztavropolj vidék, amely az ország déli részén elsőnek kezdi meg a tavaszi vetést már százszázalékban ellátta magát a legjobb vetőmagvakkal. A Sztavropolj vidék kolhozaiban a vetőmagtisztítókat villanygépekkel traktorokkal hajtják. Az arzgirszki, levokumszki és blagodarnyenszki rajon kolhozai a vetőmagtisztitás gépesítésével határidő előtt teljesítették ezt a munkát. A hófogók felállítása széles körben elterjedt a kolhozokban. E cél érdekében sok helyen traktorokat is igénybe vettek. A hólekötésnek az a célja, hogy minél több nedvességet halmozzanak fel a szántóföldeken tavaszra és, hogy megvédjék az őszi vetéseket a fagytól. A kolhozok tapasztalata bebizonyította, hogy azokon a gabonavetéseken, ahol lekötötték a havat, hektáronként átlag hat mázsával több gabona terem. Az idén a kolhozok földjein nagy mértékben kiterjesztették a hófogók hálózatát. Egyedül Arhangelszk tartományban 50 ezer hektár szántóföldön létesítettek hófogókat. A kolhozparasztok első tavaszi mezei munkája a boronálás és az őszi gabonavetések műtrágyával való feljavítása. A műtrágyázást speciális vetőgépekkel, illetve repülőgépek segítségével végzik. Az ország déli részén a kolhozok már megkezdték érte az előkészületeket és szerződést kötöttek a mezőgazdasági repülőgép állomásokkal. A Szovjetunió számos rajonjában, de különösen a központi esernozjom vidékén az idén újabb területeket vesznek öntözés alá. Posztov tartományban ez évben a Volga-Don-csatorna megnyitásával, újabb 100 ezer hektár szántóföldet kezdenek öntözni Tavasszal a Szovjetunió európai sztyeppés és erdősztyeppés Talonjaiban tovább folytatják a mezővédő erdősávok ültetését. Kujbisev tartomány élenjáró kolhozai elhatározták, hogy a 15 éves védőerdőöv telepítésének tervét 2—3 éven belül fejezik be. A kosinszki rajon kolhozai ezt a tervet már ez évben teljesítik. A tudomány összes vívmányait érvényesítik Az idén még nagyobb mértékben alkalmazzák a kolhozok földjein a fejlett szovjet agrotechnikát, amely a micsurini tanokon és a hasznos tapasztalatokon alapszik. A szántóföldek feljavítására széles körben felhasználják a különféle műtrágyákat. A tavalyinál nagyobb mértékben alkalmazzák a jarovizalást, a gabona keresztbevetését, a kapások négyzetbe való vetését és a lucerna nyári vetését. A rjazanszktartományi „Vörös Világítótorony“ kolhozban nemrégiben 300 kolhozparaszt részvételével mezőgazdasági értekezletet tartottak. Kuznyecov, a kolhoz elnöke Szorokin mezőgazdász, V. I. Sztyepánjov, a rjazanszki mezőgazdasági intézet tanára és Karpusin brigádvezető tartott előadást a jobb termésért vívott harc tartalékairól és lehetőségeiről. Karpusin elmondta, hogy hogyan sikerült a vezetése alatt lévő brigádnak a múlt mezőgazdasági évben hektáronként átlag 33 mázsa búzát termeszteni. Az értekezleten a mezőgazdasági további fejlesztése érdekében konkrét intézkedéseket dolgoztak ki. A nagy kolhozmezőgazdasági termelés szükségessé teszi, hogy a kolhozparasztok a. fejlett micsurini agrotechnika tudásával legyenek felvértezve. A kolhozparasztok téli szabadidejüket tudásuk további fejlesztésére használják fel Az országba több mint három millió kolhozparaszt tanul a hároméves mezőgazdasági és állattenyésztési tanfolyamokon. Ezeken a tanfolyamokon mezőgazdasági szakemberek, tanárok, kiváló földművesek és állattenyésztők tartják az előadásokat. A hároméves tanfolyamok szakképesített kádereket nevelnek a mezőgazdaság számára. Olyan kádereket, akik agrotechrákai tudományok birtokában sikeresen harcoltak a mezőgazdasági termékek bőségéért Erdősítés Albániában Sikerrel folyik az Albán Népköztársaság kormánya által múlt év márciusában elfogadott erdőültető és erdőállományfejlesztő ötéves terv megvalósítása. Ä múlt évben mintegy 200^ hektár területet fásítottak a tervben előűányzott\1300 hektár helyett. Peskopiie, Resena és Puka hegyvidéki körzeteiben az erdőüjtetés évi tervét 200 százalékra teljesítették. Skodera és Sarandy körzetében 130 százalékra teljesítették az erdőültetés évi tervét. Tervbevették, hogy ez évben nagyszabású erdősitő minkét végeznek az albán tengerparton, ahol fenyőt, eukaliptuszt és nyárfái ültetnek. Az idő azonban megváltozott, győzött a dolgozó nép de a kulákok ebbe nem nyugodtak bele. Mit volt tenniök, ők is követték a kisföldműveseket és beléptek a szövetkezetbe. Mint mindig, ebben az esetben is csak taktikát változtattak; úgy tüntették föl magukat, mint a szövetkezet hívei, alkalmazkodtak, hogy aztán a szövetkezeten belül könnyebben rombolhassanak. Még a földjeiket is beadták a szövetkezetbe, mert tudták, hogy a szövetkezet túl van terhelve földekkel. Ezt az időt látták elérkezettnek, hogy a maguk száz vagy hatvan-hetven holdjaival is megtoldják a szövetkezeti tagok gondjait A váradi szövetkezetnek igen sok hátránya volt az elmúlt évben, s éppen a kulákok miatt. Elsősorban is ők voltak a munkafegyelem meglazítói azáltal, hogy rendszertelenül jártak dolgozni. A szövetkezet tagjai mindig ezt hajtogatták: miért nem járnak a kulákok dolgozni, hiszen ők több földdel léptek be, mint mi Nos, itt van a kutya elásva, hogy a sok földjüket a szövetkezetbe adták és eszük ágában sincs dolgozniok, a szövetkezet így minden gondtól megszabadította őket. Például Círia Géza és Nagy Lajos 18 hektáros kulákok, vagy vegyük Pólya Zsigmondot vagy Hőnyi Lajost, akiknek még ennél is több földjük volt, azért furakodtak a szövetkezetbe, hogy megszabaduljanak a beadásoktól és gond nélkül élhessenek. Mielőtt azonban a szövetkezetbe léptek volna, jó pénzért eladták a sertés- és marhaállományukat. Ennélfogva a kulák spekulációnak, meg a többi tag vigyázatlanságának az lett a következménye, hogy most, ha a s övetkezet a beszolgáltatási kötelezettségének eleget akar tenni, akkor a tagoknak saját részükre hizlalt sertésüktől kell megválniok. Itt megint csak á kulákok spekulációja válik valóra, aminek a levét ki issza meg más, mint a becsületesen dolgozó. A kulákok jó előre szinte megszagolták, hogy mikor lesz itt a legjobb alkalom a sertésvágásra. Még az új közellátási intézkedések előtt kértek ölési engedélyt. nehogy ki kelljen segíteniük a szövetkezet húsbeszolgáltatását. Hogy a szövetkezeti tagok nem kapták meg olyan könnyen a vágási engedélyt, azt megint csak a kulákoknak köszönhetik, akik ügyesen kibújtak kötelességük alól. Éppen ezért a szövetkezet becsületes tagjainak föl kell venniök a harcot a kulákok spekulációi ellen, nehogy azok az ő rovásukra újabb spekulációt készítsenek elő vagy agyaljanak ki. Mindenesetre a kulákok ravaszkodása nemcsak az állatok elfeketézésénél és a sertésvágásnál mutatkozott meg, de minden munkánál felütötte a fejét. Amíf a többi tag négykor vagy öt órakor talpon volt, igyekezett a munkákat mielőbb rendbe tenni, addig a kulákok nyolc óráig is elheverésztek, hiszen nem volt érdekük a munkák idejében történő elvégzése. S ez még ma is így van; húzódoznak a munkától. Nekik pénzük van, s ebben a pillanatban még nincsenek ráutalva, hogy rendesen dolgozzanak, mert még futja az eladott állatok után kapott pénzből. Domány András például, akinek 14 -hektár földje van, alig dolgozott a szövetkezetben, ami abból is kitűnik, hogy csak egy mázsa gabonát kapott természetbeni járandóságként Konczné ugyanígy, ő szintén nem sokat dolgozott a szövetkezetben, hiszen csak 40 munkaegységet szerzett. így aztán a 100 hektár földjét a tagoknak kellett megmunkálniok, ö meg henyélt, húzódozott a munkáktól. A szövetkezet zárszámadásában is
