Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-27 / 4. szám

1952. január 27. 5 IR AZ OLVASÓ A garamlöki EFSz-ben elhanyagolják az állattenyésztést és pazarolják a munkaegységeket Nagyon szép és okos cselekedet a szövetkezeti közös gazdálkodás, de csak úgy. ha a benne dolgozók minden aka­ratukat. erejüket és tudásukat össze­szedve hűségesen dolgoznak a közös vagyon gyarapításának érdekében. De nem úgy, mint a garamlöki EFSz-ban cselekszik. Erre felhozok néhány pél­dát. Szövetkezetünknek 60 drb. anya­sertése van, melyek Sípos János elv­társ, okleveles sertésgondozó gondjaira bíztunk. Ezek fokozatosan leellettek s amikor már a malacok elválasztásra kerültek, összesen 9 maradt meg belő­lük. Ez Sípos elvtársnak köszönhető, mert az ólak nincsenek kitakarítva, de szalmát sem adnak az állatok alá Sze­gény párák ott reszketnek a piszokban. Ami az élelmezést illeti, az étel ott áll állandóan a vályúban előttük, ha meg­eszik jó, ha nem. este újból teleöntik a vályúkat, amiből másnap reggelre fele előttük marad. Az ólakat és a vályúkat soha nem tisztítják. Dianovszky Miklós, az EFSz elnöke ezt nem veszi tudomásul, mert a sertés­gondozó neki apósa s ezért nem szabad őt bírálat alá venni. Dianovszky inkább vadászatra megy ahelyett, hogy a kö­zös vagyonnal törődjék. De így megy ez a lovak és tehenek gondozása terén is. Szétszórtan vannak elhelyezve az állataink a faluban, ami nagy pazárlást okoz a takarmányozásban. Földjeink megművelése sem kielégí­tő. A kukorica- és dohánykórót beszán­tottuk az elnök javaslatára. Hogy mi­lyen búzánk terem majd ezeken a föl­deken, nem tudom. Csak annyit tudok, ha ez így megy továbbra is, hanyag munkánk által nem tudjuk biztosítani dolgozóink élelmezését. Tóth elvtárs pedig nem győzi a pá­linkát hordani amelyet korlátlan mér­tékben árul. Ez már annyira megy, hogy az EFSz-tagok jutalmának fele haszna Tóth zsebébe vándorol. Ez így tovább nem mehet, mert ez szöges el­lentétben áll falvaink szocialista építé­sével. Eddig szól olvasónk levele, melvet a múlt héten kaptunk a garamlöki EFSz egyik tagjától. Mivel levélíró olvasónkat még nem ismertük, fontosnak tartottuk hogy szerkesztőségünk egyik tagja a hely­színen győződjék meg a valóságról. Hogyan szabad megengedni, hogy a szövetkezeti udvarban korcsmát állít­sunk fel és mérjük a pálinkát az EFSz dolgozóinak. Pálinkával még senkit sem neveltek munkafegyelemre. Tóth elv.társsal már több olyan asszony ösz­­szeveszett, akinek a férje a szövetke­zetben ledolgozott munkája utáni jutal­mat a ,.házi kocsmában“ hagyta pálin­ka fejében. így terjedt el a faluban, hogy a szövetkezeti gazdálkodás rossz és nem tudja biztosítani tagjainak a rendes megélhetést. A délutáni órákban hagytam el a szövetkezetei, de még mindig nem lát­tam Sípos elvtársat, a sertésgondozót. Reméljük, hogv a cikk leközlése után a garamlöki EFSz vezetősége és tagsága továbbá a helyi NB és a helvi Pártszervezet megtalálja a helyes utat a szövetkezeti munka megjavítására és példás EFSz-t épitenek ki Garamlökön. A jelenlegi helyzet, amely Garamlökön fennáll, nagymértékben terheli a lévai járás illetékes szerveit is és szeretnénk, ha a járás segítséget nyújtana azoknak a hibáknak a kiküszöbölésére, amelvek még jelenleg is fennállanak Garamlö­kön. Miről győződtem meg A zöldségtermesztés; terv szétírásának módja Bratislava (TPP) — A hely! szétírási bizottságok amikor a falvak­ban a termelési tervek szétirását vég­zik. gyakran nem látják tisztán a zöld­ségtermesztési terv szétírásának kér­dését. A múltban többször előfordult, hogy a Földműves Raktárszövetkezet a maga hatáskörében végezte el a zöld­ségtermesztési és beadási terv szétírá­­sát, most tehát a helyi szétírási bizott­ságok részéről fölmerült a kérdés váj­jon ezt a munkát ebben az esztendőben is a Földműves Raktárszövetkezet vég­­zi-e el. A Földművelési Megbízotti Hi­vatal és a Kereskedelmi Megbízotti Hi­vatal által kiadott irányelvek szerint a Földműves Raktárszövetkezet ebben a kérdésben csupán a tanácsadó szerv szerepét tölti be a helyi szétírási bi­zottságok mellett? esetleg javaslatokat is tehet a zöldségtermesztési terv szét­­írásával kapcsolatban Javaslatéit azon­ban a helyi szét’rási bizottságnak föl­tétlenül le kell tárgyalnia és jóvá kell hagvnia. Ezúttal is fölhívják a helyi szétírási bizottságok figyelmét, hogy a zöldség­féléket is nagyobb tagokon kell ter­meszteni, tehát pem — ahogyan általá­ban eddig történt — kisebb parcellá­kon. Mintegy 9—10 óra tájban érkeztem meg a garamlöki EFSz-be. Kerestem az elnököt, de. senki sem tudta meg­mondani, hogy hol ván. Az irodában a könyvelő elvtársnő sem tudott róla. így hát kimentem az udvarra s végre talál­koztam egy elvtárssal, akitől amikor kérdeztem, hogy hói az elnök, gúnyo­san azt válaszolta: — Biztosan elment vadászni. Ahogy szórakozunk az elvtárssal, még ketten szegődtek hozzánk s vitába bocsátkoztunk a szövetkezet problémái ról. A kíváncsiság majd kifúrta az ol­dalamat milyenek is lehetnek ezek a sertések, de mivel a gondozó nem volt ott. egyikük sem merte a sertéseket megmutatni. Bátorítottam őket s nagy­­nehezen mégis elkísértek a „sertéskiál­lításra“. Azonnal megállapítottam, hogv olvasónknak igaza van. Vannak ott malacok 2—3 naposaktól kezdve 10— 12 hetes korig Csupavíz, csupa piszok valamennyi. Űgv fest a helyzet hogy ebben az évben még nem volt kihordva alóluk a trágya és új szalma adva alá­juk. Az egyik ólban azt hittem hogy vaddisznótenyésztéssel foglalkoznak, mert hát úgy néztek ki mintha csak­ugyan vaddisznók lettek volna. A há­rom kisérőm hozzáfűzi hogy naponta átlag két malac veszteségük van és nincs, akit ezért felelősségre vonjunk. Vagy 25 anyadisznó, amely már az el­­lés előtt áll, egv ólban van összeprésel­ve, egymást marja, ugyanakkor van­nak üres ólak. ahonnan a teheneket máshová helyezték el. A tehenészetben sem érték el a ter­vezett mennyiséget. Az EFSz-ek 45 te­hene van s a napi átlagos tejhozam da­rabonként 3.91 liter. Ami a tisztaságot illeti, itt is hasonló a helvzet mint a sertéseknél A tagok elbeszélése sze­rint, akadt egy elvtárs, ak ezt az álla­potot nem fiir)ift+c tovább és jelentést tett a lévai járás illetékes szervernek. A feljelentő azt a hibát követte el hogy először megmondta az állatgondozók­nak. hogv feljelenti őket. Ez tneg is történt, de az állatgondozók köbben legnagyobb ’-endet teremtettek az ólak­ban és istállókban Az EFSz vezetői ré­szegnek minősítették a feljelentőt, amit a lévai jái-ás vezetői is jóváhagy­tak mert az ellenkezőjét látták a hely­színen A lévai járás ezen szerveinek már Léván tisztában kellett volna len­niük a feljelentő állítólagos részegségé­vel. Az EFSz a multévi zárszámadását már megcsinálta de az elszámolásból jutaJompótlékban senki sem részesült, mivel a tervezett munkaegységeket magasan túllépték s ennek ellenérté­kében megfelelő munkát nem végez-' tek. Itt a cukorrépát és kukoricát emlí­tem csak meg ahol a tervezett munkát nem végezték el. mégis túllépték a munkaegységeket, holott a terv észsze­rű volt. A cukorrépánál egyszeri egyel est és háromszori sarabolást terveztek Az egyelésnél 35 ha-ra 657 munka­egységet terveztek, ami hektáronként 18.7 munkaegységnek felel meg (egy munkaegység 162 korona, ennek 60%­­os előlege 95 korona). Ha valaki má­sodmagával egy héten egy hektár cu­korrépát egyel ki, 31)29 kprona jutalom jár érte, melynek 60%-at minden hó­nap végén megkapja a 40%-ot pedig az év végén. Az előleg tehát egy héten két személynél 1817 koronát tesz ki. Ez elég szép jutalom és nem kellett volna a munkaegységekkel hazardírozni. A további háromszori sarabolásra pedig 1308 munkaegység esik Ha valaki eb­ből pl. 12 ár répát besarabol egy nap alatt másfél munkaegységet teljesített, amiért előlegként 142.50 korona jutal­mat kap. Tehát itt is szép jutalomban részesülhettek a tagok és itt sem kel­lett volna a munkaegységek mértékét túllépni. A második kapálást a répate­rület felén végezték csak el. harmad­szor és negyedszer pedig nem is kapál­tak mégis túl van terhelve az EFSz munkaegységekkel A kukoricánál ugyanaz a helvzet. A második kapálás itt is elmaradt. De ráadásul a kukoricaszárat is beszántot­ták és úgy vetették el a búzát. A kuko­rica másodszori és hadmadszori kapá­lásánál. a kóró kivágásánál és hazaszál­lításánál szintén megtakarítottak ióné­­hány munkaegységet, mégis túl van terhelve a szövetkezet munkaegységek­kel. Pedig 50 ha kukoricánál ez jelen­­tékepv összeget tesz ki Ezenkívül mi­lyen haszna lehetett volna a szövetke­zetnek, ha a kukoricaszárát répaszelet­tel silózták volna. Ennyit tudtam meg a szűkszavú Dia­novszky Miklóstól az EFSz elnökitől, dP ha vadászatról beszéltünk volna, biztosan többet árul el Többet azonban nem akart mondani mert szegény Miklósnak sok volt a dolga bőszen csak délben jött az irodába Amikor meg­kérdeztem tőle. hová lettek a munka­egységek. ezt mondta­— Laza a munkafegyelem meg hát azt a Herkopáter sem tudná megmon­dani. Üev tetette magát TManovszky mint aki ötig sem tud számolni Egyben igaza van Dianovskynak Abban, hogy laza a munkafegyelem De. hogv mi okozza ezt a fegyelmezet­lenséget eddig nem kutatta senki Erre ad választ Tóth elvtárs pálinkásüvege. így gazdálkodott Bodak községben Világi Ferenc 29 ha-os kulák az úrbériség vagyonával A hevitézlet rendszerben a falu zsí­rosparasztjainak nem volt elég, ha a szegényebbsorsú parasztságot látástól­­vakulásig éhenbérért dolgoztatták, ha­nem még minden oldalról ki is zsákmá­nyolták. Kezükben tartották a község vezetését és rákényszerítették akaratu­kat a szegénysorsú népre. Az úrbéri legelőkön joguk csakis a falusi gazda­goknak volt s a szegényeknek nem volt ebbe beleszólásuk. A gazdagok megszabták a legeltetési díjat, a sze­gény nép pedig fizetett, mert ha nem, akkor nem hajthatta ki a tehenét a legelőre A szegény parasztnak sok­szor heteket kellett dolgoznia, hogv a legeltetési díjat kifizesse, mert nem akarta, hogy keservesen megszerzett tehénkéje éhenpusztul jón az istálló­ban. A felszabadulás után megváltozott a helyzet. Népi demokratikus kormá­nyunk a kizsákmányolás megszünteté­sére felszámolta az 'úrbériségeket is és a szövetkezetek megalapításával lehe­tővé tette, hogy a falu kis- és középpa­­rasztjai birtokukba vegvék az úrbéri­ség vagyonát. Ezt biztosítja a 81/1949 Sb 5 paragrafusa. Bodak község kis- és középföldmű­vesei a múlt év januárjában megalakí­tották a szövetkezetét és az úrbériség vagyonának át kellett volna szállania a szövetkezet tulajdonába. Az illeté­kes járási szervek hivatalosan értesí­tették az úrbér vezetőségét, hogv min­den ingó és ingatlan vagyont, amely az úrbériség tulajdonát képezi, hala­déval anul adjanak az EFSz-nek. Az úrbériség vezetősége, Virág Eerenc fő­kolompossal az élén, a felhívást nem vette tudomásul és egészen a múlt év december 1-ig tovább gazdálkodott az úrbériség vagyonún. Noha nagyon jól tudták, hogy ezzel törvényellenes dol­got cselekszenek, de semmiképpen sem akartak megválni a pénztárban lévő bevételtől, amelyet már éveken át pré­seltek ki a szegényebb parasztságtól. A bevételről senki sem tudja meg­állapítani, hogv mennyi volt. Világi Ferenc a bevételekről szóló naplót nem volt hajlandó megmutatni A kiadások­ról szóló napló azonban elárulja, hogy 1951 január 1-től december 1-ig össze­sen 87.250 korona kiadásuk volt. Az ilyen pénztárnaplót érdemes lenne megörökíteni márcsak azért is, hogy az utódaink megtanul ják belőle gyűlöl­ni a kulákság kizsákmányoló politiká­ját. Azt hiszem érdemes lesz megemlí­teni, hogy az úrbériség vezetősége, Vi­lági Ferenccel az élen , mire költötte el a 11 hónap alatt ezt a tömérdek pénzt. Ha beletekintünk a pénztárnaplóba, már az első oldalán ezt látjuk: Zárszá­madás elkészítésére: 7 liter bor 1050.- Kcs. 15 korsó sör 75.- Kcs. trafikra 120.- Kcs-“ 2 személy ellátása 550.- Kcs. De ha tovább megyünk, azt látjuk, hogy vannak kissé nagyobb tételek is, mert a harmadik tételben Sós Károly nak 15 liter borért 225 koronát, Soós Gyulának 25 liter borért 5150 koronát könyveltek el. összeadva a pénztár­napló első oldalán feltüntetett kiadá­sokat, megállapítottuk, hogy a vezető­ség csupán egv alkalommal 12.284 ko­ronát könyvelt el magának italra, va­csorára és cigaretára. De ha tovább vizsgáljuk a pénztár­napló első oldalát, a 14-ik tételnél ezt találjuk- „Liszkai Kálmánnak januári fizetése 000 korona“ Fz a gyönvörű társaság képes volt arra, hogy Liszkai Kálmánnak 600 korona havi fizetést ad jon, de ugyanakkor volt hozzá bátor­ságuk, hogy egv esti mulatozásra 12.284 koronát könyveljenek el. Világi és társai bizonyára nem gondoltak ar­ra, hogv ez a napló még a nyilvános­ság elé fog kerülni. Ez volt tehát az oka annak, hogy Bo­­dakon a szövetkezet nem tudott rendes kerékvágásba jutni. Virág Ferenc 29 hektáros kóláknak érdeke volt, hogy a szövetkezet fejlődését akadályozza, mert ha a szövetkezet jól működik, ak­kor már nem lesznek Liszkai Kálmá­nok, akik 600 korona havi fizetésért fognak a kulákságnak dolgozni. Miből húzna akkor hasznot a kulákság? Vi­lági Fc rnc, mint az úrbériség feje, ha kellett, ügyvéd által is beha jtotta a legeltetési díjat a kis- és középparasz­­toktól. Most azonban, amikor neki kel­lett legeltetési díjat fizetni, kézzel-láb­­bal tiltakozik ellene. S ha figyelembe vesszük, hogy ezt a kizsákmányolást hánv éven keresztül folytatták, akkor megállapíthatjuk, hogy az úrbériség jelentős öszeget vágott zsebre. Meggyőződésünk, hogy á bodaki kis- és középföldművesek igazságos ítéletet hoznak az ilven népzsarolók fölött és ez tanulságul fog szolgálni azoknak, akik eddig is/„ kulák szolgálatában áll­tak. Losonci Mihály.

Next

/
Oldalképek
Tartalom