Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-01-27 / 4. szám
1952. január 27. 5 IR AZ OLVASÓ A garamlöki EFSz-ben elhanyagolják az állattenyésztést és pazarolják a munkaegységeket Nagyon szép és okos cselekedet a szövetkezeti közös gazdálkodás, de csak úgy. ha a benne dolgozók minden akaratukat. erejüket és tudásukat összeszedve hűségesen dolgoznak a közös vagyon gyarapításának érdekében. De nem úgy, mint a garamlöki EFSz-ban cselekszik. Erre felhozok néhány példát. Szövetkezetünknek 60 drb. anyasertése van, melyek Sípos János elvtárs, okleveles sertésgondozó gondjaira bíztunk. Ezek fokozatosan leellettek s amikor már a malacok elválasztásra kerültek, összesen 9 maradt meg belőlük. Ez Sípos elvtársnak köszönhető, mert az ólak nincsenek kitakarítva, de szalmát sem adnak az állatok alá Szegény párák ott reszketnek a piszokban. Ami az élelmezést illeti, az étel ott áll állandóan a vályúban előttük, ha megeszik jó, ha nem. este újból teleöntik a vályúkat, amiből másnap reggelre fele előttük marad. Az ólakat és a vályúkat soha nem tisztítják. Dianovszky Miklós, az EFSz elnöke ezt nem veszi tudomásul, mert a sertésgondozó neki apósa s ezért nem szabad őt bírálat alá venni. Dianovszky inkább vadászatra megy ahelyett, hogy a közös vagyonnal törődjék. De így megy ez a lovak és tehenek gondozása terén is. Szétszórtan vannak elhelyezve az állataink a faluban, ami nagy pazárlást okoz a takarmányozásban. Földjeink megművelése sem kielégítő. A kukorica- és dohánykórót beszántottuk az elnök javaslatára. Hogy milyen búzánk terem majd ezeken a földeken, nem tudom. Csak annyit tudok, ha ez így megy továbbra is, hanyag munkánk által nem tudjuk biztosítani dolgozóink élelmezését. Tóth elvtárs pedig nem győzi a pálinkát hordani amelyet korlátlan mértékben árul. Ez már annyira megy, hogy az EFSz-tagok jutalmának fele haszna Tóth zsebébe vándorol. Ez így tovább nem mehet, mert ez szöges ellentétben áll falvaink szocialista építésével. Eddig szól olvasónk levele, melvet a múlt héten kaptunk a garamlöki EFSz egyik tagjától. Mivel levélíró olvasónkat még nem ismertük, fontosnak tartottuk hogy szerkesztőségünk egyik tagja a helyszínen győződjék meg a valóságról. Hogyan szabad megengedni, hogy a szövetkezeti udvarban korcsmát állítsunk fel és mérjük a pálinkát az EFSz dolgozóinak. Pálinkával még senkit sem neveltek munkafegyelemre. Tóth elv.társsal már több olyan asszony öszszeveszett, akinek a férje a szövetkezetben ledolgozott munkája utáni jutalmat a ,.házi kocsmában“ hagyta pálinka fejében. így terjedt el a faluban, hogy a szövetkezeti gazdálkodás rossz és nem tudja biztosítani tagjainak a rendes megélhetést. A délutáni órákban hagytam el a szövetkezetei, de még mindig nem láttam Sípos elvtársat, a sertésgondozót. Reméljük, hogv a cikk leközlése után a garamlöki EFSz vezetősége és tagsága továbbá a helyi NB és a helvi Pártszervezet megtalálja a helyes utat a szövetkezeti munka megjavítására és példás EFSz-t épitenek ki Garamlökön. A jelenlegi helyzet, amely Garamlökön fennáll, nagymértékben terheli a lévai járás illetékes szerveit is és szeretnénk, ha a járás segítséget nyújtana azoknak a hibáknak a kiküszöbölésére, amelvek még jelenleg is fennállanak Garamlökön. Miről győződtem meg A zöldségtermesztés; terv szétírásának módja Bratislava (TPP) — A hely! szétírási bizottságok amikor a falvakban a termelési tervek szétirását végzik. gyakran nem látják tisztán a zöldségtermesztési terv szétírásának kérdését. A múltban többször előfordult, hogy a Földműves Raktárszövetkezet a maga hatáskörében végezte el a zöldségtermesztési és beadási terv szétírását, most tehát a helyi szétírási bizottságok részéről fölmerült a kérdés vájjon ezt a munkát ebben az esztendőben is a Földműves Raktárszövetkezet végzi-e el. A Földművelési Megbízotti Hivatal és a Kereskedelmi Megbízotti Hivatal által kiadott irányelvek szerint a Földműves Raktárszövetkezet ebben a kérdésben csupán a tanácsadó szerv szerepét tölti be a helyi szétírási bizottságok mellett? esetleg javaslatokat is tehet a zöldségtermesztési terv szétírásával kapcsolatban Javaslatéit azonban a helyi szét’rási bizottságnak föltétlenül le kell tárgyalnia és jóvá kell hagvnia. Ezúttal is fölhívják a helyi szétírási bizottságok figyelmét, hogy a zöldségféléket is nagyobb tagokon kell termeszteni, tehát pem — ahogyan általában eddig történt — kisebb parcellákon. Mintegy 9—10 óra tájban érkeztem meg a garamlöki EFSz-be. Kerestem az elnököt, de. senki sem tudta megmondani, hogy hol ván. Az irodában a könyvelő elvtársnő sem tudott róla. így hát kimentem az udvarra s végre találkoztam egy elvtárssal, akitől amikor kérdeztem, hogy hói az elnök, gúnyosan azt válaszolta: — Biztosan elment vadászni. Ahogy szórakozunk az elvtárssal, még ketten szegődtek hozzánk s vitába bocsátkoztunk a szövetkezet problémái ról. A kíváncsiság majd kifúrta az oldalamat milyenek is lehetnek ezek a sertések, de mivel a gondozó nem volt ott. egyikük sem merte a sertéseket megmutatni. Bátorítottam őket s nagynehezen mégis elkísértek a „sertéskiállításra“. Azonnal megállapítottam, hogv olvasónknak igaza van. Vannak ott malacok 2—3 naposaktól kezdve 10— 12 hetes korig Csupavíz, csupa piszok valamennyi. Űgv fest a helyzet hogy ebben az évben még nem volt kihordva alóluk a trágya és új szalma adva alájuk. Az egyik ólban azt hittem hogy vaddisznótenyésztéssel foglalkoznak, mert hát úgy néztek ki mintha csakugyan vaddisznók lettek volna. A három kisérőm hozzáfűzi hogy naponta átlag két malac veszteségük van és nincs, akit ezért felelősségre vonjunk. Vagy 25 anyadisznó, amely már az ellés előtt áll, egv ólban van összepréselve, egymást marja, ugyanakkor vannak üres ólak. ahonnan a teheneket máshová helyezték el. A tehenészetben sem érték el a tervezett mennyiséget. Az EFSz-ek 45 tehene van s a napi átlagos tejhozam darabonként 3.91 liter. Ami a tisztaságot illeti, itt is hasonló a helvzet mint a sertéseknél A tagok elbeszélése szerint, akadt egy elvtárs, ak ezt az állapotot nem fiir)ift+c tovább és jelentést tett a lévai járás illetékes szervernek. A feljelentő azt a hibát követte el hogy először megmondta az állatgondozóknak. hogv feljelenti őket. Ez tneg is történt, de az állatgondozók köbben legnagyobb ’-endet teremtettek az ólakban és istállókban Az EFSz vezetői részegnek minősítették a feljelentőt, amit a lévai jái-ás vezetői is jóváhagytak mert az ellenkezőjét látták a helyszínen A lévai járás ezen szerveinek már Léván tisztában kellett volna lenniük a feljelentő állítólagos részegségével. Az EFSz a multévi zárszámadását már megcsinálta de az elszámolásból jutaJompótlékban senki sem részesült, mivel a tervezett munkaegységeket magasan túllépték s ennek ellenértékében megfelelő munkát nem végez-' tek. Itt a cukorrépát és kukoricát említem csak meg ahol a tervezett munkát nem végezték el. mégis túllépték a munkaegységeket, holott a terv észszerű volt. A cukorrépánál egyszeri egyel est és háromszori sarabolást terveztek Az egyelésnél 35 ha-ra 657 munkaegységet terveztek, ami hektáronként 18.7 munkaegységnek felel meg (egy munkaegység 162 korona, ennek 60%os előlege 95 korona). Ha valaki másodmagával egy héten egy hektár cukorrépát egyel ki, 31)29 kprona jutalom jár érte, melynek 60%-at minden hónap végén megkapja a 40%-ot pedig az év végén. Az előleg tehát egy héten két személynél 1817 koronát tesz ki. Ez elég szép jutalom és nem kellett volna a munkaegységekkel hazardírozni. A további háromszori sarabolásra pedig 1308 munkaegység esik Ha valaki ebből pl. 12 ár répát besarabol egy nap alatt másfél munkaegységet teljesített, amiért előlegként 142.50 korona jutalmat kap. Tehát itt is szép jutalomban részesülhettek a tagok és itt sem kellett volna a munkaegységek mértékét túllépni. A második kapálást a répaterület felén végezték csak el. harmadszor és negyedszer pedig nem is kapáltak mégis túl van terhelve az EFSz munkaegységekkel A kukoricánál ugyanaz a helvzet. A második kapálás itt is elmaradt. De ráadásul a kukoricaszárat is beszántották és úgy vetették el a búzát. A kukorica másodszori és hadmadszori kapálásánál. a kóró kivágásánál és hazaszállításánál szintén megtakarítottak iónéhány munkaegységet, mégis túl van terhelve a szövetkezet munkaegységekkel. Pedig 50 ha kukoricánál ez jelentékepv összeget tesz ki Ezenkívül milyen haszna lehetett volna a szövetkezetnek, ha a kukoricaszárát répaszelettel silózták volna. Ennyit tudtam meg a szűkszavú Dianovszky Miklóstól az EFSz elnökitől, dP ha vadászatról beszéltünk volna, biztosan többet árul el Többet azonban nem akart mondani mert szegény Miklósnak sok volt a dolga bőszen csak délben jött az irodába Amikor megkérdeztem tőle. hová lettek a munkaegységek. ezt mondta— Laza a munkafegyelem meg hát azt a Herkopáter sem tudná megmondani. Üev tetette magát TManovszky mint aki ötig sem tud számolni Egyben igaza van Dianovskynak Abban, hogy laza a munkafegyelem De. hogv mi okozza ezt a fegyelmezetlenséget eddig nem kutatta senki Erre ad választ Tóth elvtárs pálinkásüvege. így gazdálkodott Bodak községben Világi Ferenc 29 ha-os kulák az úrbériség vagyonával A hevitézlet rendszerben a falu zsírosparasztjainak nem volt elég, ha a szegényebbsorsú parasztságot látástólvakulásig éhenbérért dolgoztatták, hanem még minden oldalról ki is zsákmányolták. Kezükben tartották a község vezetését és rákényszerítették akaratukat a szegénysorsú népre. Az úrbéri legelőkön joguk csakis a falusi gazdagoknak volt s a szegényeknek nem volt ebbe beleszólásuk. A gazdagok megszabták a legeltetési díjat, a szegény nép pedig fizetett, mert ha nem, akkor nem hajthatta ki a tehenét a legelőre A szegény parasztnak sokszor heteket kellett dolgoznia, hogv a legeltetési díjat kifizesse, mert nem akarta, hogy keservesen megszerzett tehénkéje éhenpusztul jón az istállóban. A felszabadulás után megváltozott a helyzet. Népi demokratikus kormányunk a kizsákmányolás megszüntetésére felszámolta az 'úrbériségeket is és a szövetkezetek megalapításával lehetővé tette, hogy a falu kis- és középparasztjai birtokukba vegvék az úrbériség vagyonát. Ezt biztosítja a 81/1949 Sb 5 paragrafusa. Bodak község kis- és középföldművesei a múlt év januárjában megalakították a szövetkezetét és az úrbériség vagyonának át kellett volna szállania a szövetkezet tulajdonába. Az illetékes járási szervek hivatalosan értesítették az úrbér vezetőségét, hogv minden ingó és ingatlan vagyont, amely az úrbériség tulajdonát képezi, haladéval anul adjanak az EFSz-nek. Az úrbériség vezetősége, Virág Eerenc főkolompossal az élén, a felhívást nem vette tudomásul és egészen a múlt év december 1-ig tovább gazdálkodott az úrbériség vagyonún. Noha nagyon jól tudták, hogy ezzel törvényellenes dolgot cselekszenek, de semmiképpen sem akartak megválni a pénztárban lévő bevételtől, amelyet már éveken át préseltek ki a szegényebb parasztságtól. A bevételről senki sem tudja megállapítani, hogv mennyi volt. Világi Ferenc a bevételekről szóló naplót nem volt hajlandó megmutatni A kiadásokról szóló napló azonban elárulja, hogy 1951 január 1-től december 1-ig összesen 87.250 korona kiadásuk volt. Az ilyen pénztárnaplót érdemes lenne megörökíteni márcsak azért is, hogy az utódaink megtanul ják belőle gyűlölni a kulákság kizsákmányoló politikáját. Azt hiszem érdemes lesz megemlíteni, hogy az úrbériség vezetősége, Világi Ferenccel az élen , mire költötte el a 11 hónap alatt ezt a tömérdek pénzt. Ha beletekintünk a pénztárnaplóba, már az első oldalán ezt látjuk: Zárszámadás elkészítésére: 7 liter bor 1050.- Kcs. 15 korsó sör 75.- Kcs. trafikra 120.- Kcs-“ 2 személy ellátása 550.- Kcs. De ha tovább megyünk, azt látjuk, hogy vannak kissé nagyobb tételek is, mert a harmadik tételben Sós Károly nak 15 liter borért 225 koronát, Soós Gyulának 25 liter borért 5150 koronát könyveltek el. összeadva a pénztárnapló első oldalán feltüntetett kiadásokat, megállapítottuk, hogy a vezetőség csupán egv alkalommal 12.284 koronát könyvelt el magának italra, vacsorára és cigaretára. De ha tovább vizsgáljuk a pénztárnapló első oldalát, a 14-ik tételnél ezt találjuk- „Liszkai Kálmánnak januári fizetése 000 korona“ Fz a gyönvörű társaság képes volt arra, hogy Liszkai Kálmánnak 600 korona havi fizetést ad jon, de ugyanakkor volt hozzá bátorságuk, hogy egv esti mulatozásra 12.284 koronát könyveljenek el. Világi és társai bizonyára nem gondoltak arra, hogv ez a napló még a nyilvánosság elé fog kerülni. Ez volt tehát az oka annak, hogy Bodakon a szövetkezet nem tudott rendes kerékvágásba jutni. Virág Ferenc 29 hektáros kóláknak érdeke volt, hogy a szövetkezet fejlődését akadályozza, mert ha a szövetkezet jól működik, akkor már nem lesznek Liszkai Kálmánok, akik 600 korona havi fizetésért fognak a kulákságnak dolgozni. Miből húzna akkor hasznot a kulákság? Világi Fc rnc, mint az úrbériség feje, ha kellett, ügyvéd által is beha jtotta a legeltetési díjat a kis- és középparasztoktól. Most azonban, amikor neki kellett legeltetési díjat fizetni, kézzel-lábbal tiltakozik ellene. S ha figyelembe vesszük, hogy ezt a kizsákmányolást hánv éven keresztül folytatták, akkor megállapíthatjuk, hogy az úrbériség jelentős öszeget vágott zsebre. Meggyőződésünk, hogy á bodaki kis- és középföldművesek igazságos ítéletet hoznak az ilven népzsarolók fölött és ez tanulságul fog szolgálni azoknak, akik eddig is/„ kulák szolgálatában álltak. Losonci Mihály.
