Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-01-27 / 4. szám

a 1952. január 27. A cukorrépa hektárhozamának fokozása . és a prosénicei mozgalom A prosemcei, morvaországi cukor­gyár dolgozói a szovjet példa útmuta­tásait követve, a cukorrépatermelés agrotechnikájának fejlesztésével elin­dultak azon az úton, amely minden ed­diginél nagyobb hektárhozamok eléré­sét teszi lehetővé. A vállalt feladat lényege: nemcsu­pán a cukorrépa mennyiségi hektáho­­zamának növelése, hanem magának a cukorhozamnak fokozása, magas cu­kortartalommal bíró cukorrépa terme­lése által. A prosenicei dolgozók célja: 500 má­zsás^ répahozam, 20 polarizációs száza­lékú cukortartalommal, vagyis 100 má­zsás cukorhozam hektáronként. Európa eddigi átlagos cukorhozama hektáronként 55—4fTmázsa. A Szovjetunióban Mária Demcsenko­­vá, a mozgalom kezdeményezője 1955- ben 525 mázsás termést ért el hektá­ronként. A hozamok évről-évre növe­kedtek. Olga Gonazsenkova 1949-ben 1515 mázsát ért el. 1950-ben 1055 má­zsát, Mária Tatjanová pedig 1950- ben 1907 mázsát termesztett hektáronként. E rekordszámok ékes bizonyítékai a szovjet agrotechnika rohamos fejlő­désének. A nálunk elért csúcseredmények kö­zül a következőket említjük meg: 1950- ben: Gúta (komáromi járás) ffjú­ságfalva“: 700 q/ha. Prosenicei cukorgyár dolgozóinak kö­zössége Y 029q/ha. 1951- ben: Állami birtok garázdái gaz­dasága 750 q/ha. Állami birtok vásárúti gazdasága 057 q/ha. EFSz, Tany 585 q/ha. 585 q/ha. EFSz, Felsőszeli 545 q/ha. 545 q/ha. Amint a felsorolt adatokból nyilván­valóan látható, a cukorrépa gondos és szakszerű művelése lehetővé teszi ho­zamaink tetemes fokozását. A prosenicei mozgalom az alapvető agrotechnikai tevékenység főbb moza­­natait nyolc pontban foglalta össze, az egyes munkamozzanatok hozam nö­velő befolyását százalékban éríékejye: 1. Idejekorán és megfelelően elvégzett őszi mélyszántás: 20% 2. Jókor és tökéletesen elvégzett tava­szi előmunkálatok és műtrágyázás 25% 3. Megfelelő tisztaságú, csirázóképcs­ségű, jóminőségű, csávázott vető­mag 20% 7 4. Korai vetés, amely lehetővé teszi a téli csapadék előnvös kihasználását és a vegetációs tartam meghosszabí­­tását 15% 5. Idejekorán elvégzett szálalás, három­szori kapálás, állandó gyommente­sítés 50% 6. Szakszerű trágyázás, nedvességi álla­pot megóvása, esetleges mesterséges öntözés 45% 7. Kártevők és betegségek elleni ered­ményes védekezés 20% 8. A répalevelek letördelését, minden­fajta közöttes növény (tak. répa, mák stb), termelését megakadályo­zó beavatkozások, a szedés idejének helyes megválasztása, tel jes beére­­déskor 20% A felsorolt hozamnövelőtényezők összege: 215 %. A prosnicei mozgalom nyolc pontjá­nak gyakorlati értelmezése céljából, hozzáfűzzük kivonatosan Sudakov szovjet agrotechnikus kommentárját: A vetésforgóban a cukorrépa rend­szeresen az őszi vetést követi. Az őszi vetést zöldugar előzte meg. Az őszi mélyszántás minimális mély­sége 28 cm. legyen. Az istállótrágyát már a nyár utolján szántjuk alá közep­­mélyen. Kora tavasszal az első talajművelő eszköz a simító. Az ezt követő fogaso­lás és kultiválás idejét, a talaj nedves­ségi állapotától és a hőmérsékleti vi­szonyoktól tesszük függővé. A vetést mechanikus úton végezzük. A vetéssel egyidejűleg, vagy azt köve­­täleg nyomban kezdetét veszi a ciklu­sokban történő tavaszi műtrágyázás. A bevetett répaföldet a vetés után le­hengereljük. A répacsemeték tömeges kikelése a vetés utáni 8—10 napon kezdődik. ^Amint a répa kikel, megkezdjük el­ső sarabolását. Ezt 4—5 napon belül kell befejezni. A répa szálalása (egyelése, ritkítása), rendkívüli gondosságot és figyelmet kíván. Egy hektáron 120—150.000 répa­egyed maradjon meg feltétlenül. A szá­­llalásnak rövid időn belül kell meg­történie. Az elkésett szálalás igen hát­rányosan hat a répa további fejlődésé­re. Fontos, hogy a legjobb, legerősebb répaegyedek marad janak meg és azok, amelyek a sor irányát pontosan köve­tik. A szálalás megkezdése után azonnal megkezdjük a cukorrépa fejtrágyázá­sát s újólagos kapálását. Néhány nap elmúltával, a répa gondos megszemlé­lése után annak állanotához mérten, a fejtrágyázást, kapálást sorozatosan megismételjük. A répa sortávolsága: 44.5 cm., nö­vénytávolsága 16—18 cm. Ezen távolsá­gi méretek mellett, az egy hektáron termesztett növények száma: 150.000. Az egy hektárra számítandó vető­magszükséglet 50 kg 90 % csiraké­pfesség mellett. A magot 5—4 cm. mély­re vetik. A vetés ideje: Ukrajna déli részén március eleje, középső részén április vége, Szibériában május hónapja. A szabály az, hogy a vetést akkor kezd­jük meg, amikor a talaj felső rétegének hőmérséklete megközelíti a 8—10 C fo­kot. A répa alá tel jes trágyázást kell al­kalmazni. Legalább 5 q foszforsavas trágyát hektáronként. Ennek felét már ősszel szórjuk ki, felerészét pedig ta­vasszal. A Szlovákiában alkalmazott műtrágyák aránya: P (foszfor) 1: I:N1:K2. Az SSSTt-ben: P5:Nl:KO,75. Az alkalmazandó műtrágyák meny­­nyiségét és fajtáját a helvi és talajvi­szonyokhoz mérten kell meghatározni. Reméljük, hogy a prosenicei mozga­lom rövid ismertetésével sikerült olva­sóinkat meggyőznünk a mozgalom je­­leptőségéről és hogy dolgozóink is örömest teszik magukévá a mozgalom célkitűzéseit. tisztában voltak azzal, hogy ezt az ak­ciót csak akkor valósíthat iák meg tel­jes egészében, ha a baromfitenyésztők meggyőződnek az oltás fontosságáról. Ebbe az agitációs munkába a nemzeti front összes szerveinek be kellett volna kapcsolódnia, különösen az If jósáénak és a Nőszövetséenek. De ezek a szer­vek nem tettek eleget feladatuknak. Ezért kellett a baromfioltásnál fel­kérni a járási népnevelőket, az iskolák igazgatóit és tanítóit Az oltás folya­mán megmutatkozott, hogv az iskola­­ifjúság tudta legjobban meggyőzni a baromfitenyésztőket ennek fohtosságá­­ról. Kerületek szerint a nvitrai kerület­ben értünk el legnagyobb eredményt az oltásnál, ahol 129 százalékra tel jesí­tettük a feladatot. A besztercebányai kerületben 124, kassai kerületben 118.88, az eperjesi kerületben 114.2, a zsolnai kerületben 106.55, a bratislavai kerületben pedig 104 százalékra sike­rült eleget tenni az oltási feladatunk­nak. Ezekből a szép eredményekből lát­hatjuk, hogy baromfitenyésztőink nagyszámban oltatták be a baromfia­kat s még azokat is, amelyek a statisz­tika szerint 1951 október 1-én nem vol­tak feltüntetve. Ez bizonyítja, hogy meggyőződtek a baromfioltás fontos-' ságáról, hogy elkerüljék a baromfi pusztulást s ezáltal elér jék, hogy a ba­romfinevelésből minél több hasznot biztosítsanak maguknak, ami nagy mértékben hozzá járul majd dolgozóink hússal és tojással való ellátásához. Baromfitenyészetünk milliós értékeit mentette meg államunk Sikeresen ért véget a baromfiak H-vakcínával való oltása (TPP) — Az utolsó években nagy­számú szárnyasállatunk pusztult ki. A kár, melyet ezen a téren elszenvedtünk többmilliós összeget tesz ki, nemcsak a baromfitenyésztők részéről, de a kár a közélelmezésben is megmutatkozott a dolgozóink élelmezése terén. Azért az elpusztult tyúkállománv miatt keve­sebb került, úgy a tyúkból, mint a to­jás!.»« a piacra. Ebből kifolyólag a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal az állategészségügyi dolgozók javasla­tára megszervezte egész szlovákiai mé­retekben a baromfiállomány H-vakrí­­nával való kötelező ingyenes oltását. A múltban a kapitalista rendszer ide­jén ehhez hasonló akcióról senki sem gondoskodott. A kapitalista rendszer alatt senki sem törődött azzal, hogv a kis- és középparasztnak elpusztul-e vagy sem a baromfiállománya. Ha mégis előfordult olyan eset, hogv az állam hivatalos szervei elrendeltek vol­na valamilyen baromfi oltást, történt ez IDŐSZERŰ TENNIVALÓK: Szántóföldön, réten, legelőn Ha a föld fagya megengedi, hozzuk rendbe a vízlevezetőárkokat, csatorná­kat. Készítsünk mesterséges hófogósö­vényekét a hófúvásnak erőteljesebben kitett területen. A mesterséges hófogók­kal nagyban elősegítjük a téli csapadék egyenletes beszivárgását és megakadá­lyozzuk, hogy a szél a szántóföldről el­­hordia a havat. A Szovjetunióban a hó megfogására vesszőből, nádból napra­forgószárból készített sövényeket alkal­maznak és ezzel teszik egyenletessé a hó eloszlását és megakadályozzák hogy a havat a szél a szántóföldről elfűjja. Ezt a módszert kell nekünk is minél nagyobb területen bevezetnünk. A januári téli estéket használtuk fel tanulásra és tervkészítésre Készítsük el pontosan a tavaszi vetésterv apró részleteit is. Számítsuk ki. hogv a már kidolgozott vetéstervünk szerint az egyes növényekből mennyi vetőmag kell Tisztítsuk ki válogassuk ki ezeket a vetőmagvakat. Eszközeinket, vetőgé­pet. ekét, boronát kézi szerszámokat hozzuk vagy hozassuk rendbe A jó szerszámmal könnyebb haladósabb a munka. . Nagy gondot ford'tsunk az istállótrá­gya kezelésére. A naponta kihordott istállótrágvát a telenen rakjuk össze, tapossuk le A jó istállótrágyakészites legfontosabb szabálya, hogv a trágvát állandóan tömörítsük és nedvesen tart­suk. Nedvesítésre télen nincs szükség, a taposást, tömörítést azonban el kell végezni. Gyürhölesösben Január végén már megkezdhetjük a gyümölipsös tisztogatását, a száraz galy­mindég kényszerrel a baromfitenyész­tők számlájára. Ma ez másképpen van. Ma az álla­munkat a dolgozó nép alkotja és szük­ségletei felől saját maga hoz határoza­tot. Kormányunk épp ezért nagv meg­értéssel fogadta ezen összszlovákiai ol­tási akciót és ezt úav, hogv az összes szlovákiai kerületekbeen díjmentesen vigvék végbe Ez azt jelenti, hogy az állami pénztár a baromfitenyésztő földműveseinknek milliós összegeket ajándékozott, amit más kapitalista or­szágok soha és sehol az életben nem tet'ek meg. Ki kell hangsúlyoznunk, hogv a si­ker, melyet ezen a téren elértünk, az­zal vált lehetővé, hogy a Magyar Nép­­köztársaság rendelkezésünkre bocsáj­­totta az oltószer előállításához szüksé­ges alapanyagot a H- vírus-t. Az oltási előkészületeknél a Földmű­velésügyi Megbízotti Hivatal dolgozói lyak és hemyófészkek eltávolítását. A leszedett hemyófészkeket égessük el. Ha nem fagyott a föld. még elvégezhet­jük a gyümölcsfák trágyázását. Állattenyésztésben A megfelelően szakszerűen összeállí­tott takarmány a téli termelés legfőbb biztosítéka. A takarmányokkal nagyon takarékosan bánjunk. Lucemaszénát elsősorban a fiatal növendékeknek és vemhes állatoknak adjunk, közepes mi­nőségű szénát a fejős tehenekkel na­gyobb növendékekkel etessük A heve­­rős igásállatok silótakarmánvon. kuko­ricaszáron áttelelnek, ha azt egv kiló­­nyi abrakkal javítjuk fel Gondoskod­junk arról, hogv az istálló állandóan egyenletes meleg és tiszta levegőjű le­gyen. A trágyát naponta hordjuk ki a trágyatelepre. Az állatokat fagy- szélmentes időben .pár órára engedjük a szabadba A napi jártatás különösen a növendékállatok­nál nagyon fontbs. A baromfiudvarban csíráztatott mag­vakkal, jól készített silótakarmánnyal és megfelelően összeállított darakeve­rékkel biztosíthatjuk a téli toiásterme­­lést. A csíráztatott zab és árpa a leg­megfelelőbb tojástermelő takarmány. Magtárban, padlásokon zárjuk el a tető nyílásait, ablakokat, nehogy a hó behatoljon és a tárolt magvakban, vagy az épületben kárt tegven. Az egeret és a gabona más pocsékolóit irtsuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom