Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-01-27 / 4. szám
4 1952. január 27. Állami gazdaságok Magyarországon A Magyar Népköztársaságban az állami gazdaságok területe 1948. óta több. .mint a tízszeresére emelkedett. Az errielkedés ütemére jellemző, hogy egy év alatt. 1950. júniusától 1951. júniusáig, 30.8%-kai gyarapodott az állami gazdaságok területe, amely ezidőszerint megközelíti az 500.000 hektárt. Az állami gazdaságok szántóterülete az egész ország szántóföldjének 9%-a. Ebből csaknem 22.000 hektár, tehát a vetésterület 6.4 százaléka öntözött terület. Mintegy 55 000 hektár kísérleti ég szakoktatási célokra szolgál. Az állami gazdaságok már jelentékeny részben tagosítvg' vannak. 1951-ben az öszszes állami begyűjtésre kerülő mezőgazdasági terményeknek több mint 15%-át szolgáltatták az állami gazdaságok. Ennél még nagyobb mennyiségeket szállítottak az ipari feldolgozásra kerülő mezőgazdasági termékekből, különösen az új kultúrák mint pl. ? gyapot és rizs terméséből. Különösen fontos szerepük volt az úgynevezett zöldövezetek továbbfejlesztésében: az állami gazdaságokból került ki a városi dolgozók gyümölcs-, főzelék- és zöldségszükségletének túlnyomó része. Gépesítés, állatállomány Jelentős mértékben megnövekedett az állami gazdaságok traktor- és vontatóállománya. Az 1950, júniusától számított egv év leforgása alatt 40%-kai gyarapodott a traktorok 63%-kai a vontatók száma. A géppark az állami gazdaságok gépi munkaerőszükségletét teljes egészében biztosítja. Az 1950— 51. évben a gazdaságok sokkal több műtrágyát használtak föl. mint a megelőző esztendőben Foszforból 47. nitrogénból 45, kálisóból 89% volt az emelkedés. Megszaporodott az állatállomány is. 1951. nyarán a szarvasmarha állomány 63 a lóállomány 71 a juhállomány 72, a sertésállomány köze] 200, a baromfiállomány több, mint 500 százalékkal volt több, mint az előző évben Az állami gazdaságokban van ma az ország legjobb tenyészanvaga. Példát mutatnak az állami gazdaságok Az állami gazdaságok nem tartoznak a helyi tanácsok irányítása alá, hanem az egyes megyékben megszervezett központokon. keresztül a Földművelési Minisztérium egyik főosztályaként működő Állami Gazdaságok Igazgatóságához. Szerepük és fontosságuk gyors növekedésével kapcsolatban mondotta Dobi István, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, az 1952. évi költségvetés parlamenti vitájában: — Az állami gazdaságok az irányitó munka dlvan kiterjesztését igénylik, hogy valószínűleg javasolni fogjuk erre a célra egy új minisztérium felállítását. Az állami gazdasagok önálló termelési egységekként működnek, egyszemélyi felelős vezetés mellett. Munkaszervezeteiken kívül saját pártszervezettel és üzemi bizottsággal rendelkeznek, ez a két szerv támogatja a gazdaság vezetőjét a termelőmunka irányításában. Az állami gázdaságok rendkívül szoros kapcsolatot tartanak fenn a termelőszövetkezetekkel és a falvak egyénileg gazdálkodó parasztjaival. Mint a mezőgazdaság élenjáró, nagyüzemei, példát mutatnak a termelésben és munkaszervezésben. s mindenben segítik a mezőgazdaság szocialista átépítésének munkáját. Az állami gazdaságok biztosítják a termelőszövetkezetek számára a szükséges tenyészállományt és nemesített vetőmagot. Munkaértekezleteikre rendszeresen meghívják a szomszédos termelőszövetkezetek vezetőit és kiválóbb dolgozóit, valamint a tanulnivágyó. jó gazda hírében álló, egyénileg dolgozó parasztokat. Állattenyésztési és növénytermelési szakembereik tanácsokkal. saját tapasztalaik átadásával segítik a parasztságot a termelési problémák megoldásában. \ A törökszentmiklósi termelőszövetkezetek például a surján! állami gazdaság dolgozóitól tanulták meg, hogyan kell a cukorrépát traktorekével felszedni és 23 hektár rápatermésének betakarításánál ilvmódon 370 munkanapot takarítottak meg. A kenderes! állami gazdaság arra tanította meg a környék dolgozó parasztságát, hogyan lehet a kukorica szárat aratógéppel vágni. Sopron-megyében az állami gazdaságok agronómusai sorra jártak az úionnan alakult termelőszövetkezeti csoportokat és egyénileg gazdálkodó kisparasztokat és rávették őket: használják vetőmagnak a koránvetett gabona termését mert ilvmódon magasabb terméseredményeket érnek el. Kimagasló eredmények Az állami gazdaságok a mezőgazdasá gi termelés legtöbb területén általában jobb eredményeket értek el, mint az országos átlag. , Kelencés Sándor juhász a hortobágyi állami gazdaságban 6.88 kg-os nyírási átlagot ért el a gyapjútermelésben. Reiner Mihály, a krisztinamajori állami gazdaság tehenésze 4.675 fiteres kézi fejésátlagot és 86*Vo-os ellesi arányt. Varga Mihály, a dombegyházai állami gazdaság brigádvezetője, a gyapottermelésben 9 és fél mázsás hektáronkénti terméseredményt Farkas Ignác, a levelényi állami gazdaság munkacsoportvezetője, a rizstermelésben 17 hektáron 118 mázsás hektáronkénti termésátlagot. Ezeket a kimagasló eredményeket úgy érték el, hogy felhasználták a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságának tapasztalatait és helyesen alkalmazták a földművelés legújabb” tudományos módszereit. A Magyar Népköztársaság kormánya kiváló munkát teljesített és legjobb eredményeket elért dolgozók között sokat a Magyar Munkaérdemrend különböző fokozataival tüntette ki. Munkaszervezés Az állami gazdaságok munkaszervezését miniszteri rendelet szabályozza. Az 1950. márciusában kiadott rendelet előírja, hogy az állami gazdaságokban minden munkás brigádszervezetekben, illetve munkacsapatokban kell elvégezni. A brigádok az állami gazdaságban azt a szerepet töltik be, mint a műhelyek az ipari üzemekben. Nem mozgalmi szervezetek, hanem üzemegységek. A brigádokat állandó jelleggel, egy évnél hosszabb időre szervezik s a gazdaságvezető gondoskodik arról, hogy személyi összetételük változatlan maradjon. Egyes brigádokba különböző korú, munkaképességű és szaktudású dolgozókat osztanák be. ügyelve arra, nehogy egyik brigádba a legjobb a másikba pedig a leggyöngébb dolgozók kerüljenek. Ahol erre lehetőség van, külön női és ifjúmunkásbrigádokat Szerveznek. Minden brigádnak állandó és külön munkaterülete van. Az állattenyésztő brigádokat két-háromévi időtartamra szervezik s állandóan ugyanazokat az állatokat gondozzák, ugyanazokat a termelési feladatokat végzik el. Más személy foglalkozik a növendékéi la tnk nevelésével. más a hizlalással a takarmányelőkészítéssel stb. Az állami gazdaságokban külön traktorosbrigádok működnek. A traktorosbrigád prémiumrendszer szerint dolgozik. Ha az általa jóminőségben elvégzett talajmunka magasabb terméseredményt hoz, ennek megfelelően nagyobb díjazásban részesül. Az elért eredményeket, kiemelkedő munkateljesítményeket. újításokat és új munkamódszereket a brigád munkanaplójában lerögzítik. A nehézségek leküzdése, tapasztalatcsere, újítások Az állami gazdaságok munkájuk sza kadatlan javítása érdekében, tapasztalataik kicserélésére, időnként országos jellegű közös tanácskozásokon vesznek részt. így pl. 1951. áprilisában az állami gazdaságok dolgozóinak budapesti tanácskozásán, két napig tartó megbeszélések keretében vitatták meg a gazdaságvezetésben, munkaszervezesben, anyagtakarékosságban mutatkozó hiányosságokat és azokat a nehézségeket, problémákat, amelyek a munka során fölmerültek. A legutóbb Magyarországon járt szovjet kolhozparasztküldöttség tagjai figyelmeztették állami gazdaságaink dolgozóit, hogy nem használják-ki megfelelően azokat a termelési lehetőségeket amelyeket az állam gondoskodása, a Párt támogatása és a szovjet tapasztalatok biztosítanak számukra. 1951. októberében az állami gazdaságok újítói tartottak országos értekezletet. Ezen a konferencián számos új munkamódszert és gépesítési eljárást ismertettek a dolgozók, akik az értekezlet után az egyes gazdaságokban, a helyszínen is tanulmányozták az újításokat. í A nyugatmagyarországi kápolnásnyéki állami gazdaságban pl. egy eke-kapából átalakított lóvontatásu kukoricaszárvágógép naponta 3%—4 hektár kukoricaszárat vág le. A nemesnádudvari gazdaságban traktorekével szedték fel a cukorrépát. A pusztamiskei állami gazdaságban gépierővel végzik a burgonyaszedést. Farkas Ignác, a levelényi állami gazdaság dolgozója úgy alakított át egy Sztálinyec-traktort. hogy az a rászerelt készülék segítségével önmagát tankolja fel s ezáltal időben és üzemanyagban sokat megtakarít. A szovjet munkamódszerek alkalmazása szert. A kishonjukat már egyhónapos korukban különválasztják, nagyon korán evésre szoktatják őket. Ezzel az egv borjú felneveléséhez szükséges összes tejmennyiség az eddigi 800 literről 400 literre csökkent. Az állatok főleg nedves takarmányt kapnak. A borjakat minden nap 3—4 km-es távolságokon iáratják, hogy szervezetük edzettebb. °llenállóbb legyen. Hasonlóan a termelőszövetkezetekhez és gépállomásokhoz, az ipari munkásság az állami gazdaságokat is patronázs-mozgalommal segíti. A Szakszerszervezetek Országos Tanácsának határozatára a nagyobb ipari üzemek szakszervezeti aktíváiból patronázshálózatot szerveztek A két-háromtagú patronázscsoportok az állami gazdaságok üzemi bizottságaival működnek együtt Résztvesznek a gazdaságok termelés értekezletein, a munkaversenyszervezésben és annak ellenőrzésében, politikai és ideológiai támogatást nyújtanak a gazdaság vezetőinek. A patronálásra kijelölt üzemi dolgozók az ipari termelésben szerzett gazdag tapasztalatok felhasználásával segítik az állami gazdaság termelési színvonalának emelését, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítását. A patronázsmozgalom tovább erősiti az állami gazdaságokat, méginkább elmélyíti az ipari munkások és mezőgazdasági dolgozók kapcsolatát, szilárdabbá kovácsolja a munkás-paraszt szövetséget. Érdemes versenyezni! Az őszi munkák versenyének kiértékelése az eper esi kerületben A múlt év őszén minden kerületben versenyeztek EFSz-ink az őszi munkálatok mielőbbi befejezése érdekében. A dolog azonban úgy fest — az eperjesi kerület kivételével —, hogv a kerületek megfeledkeztek a versenyeredmény kiértékeléséről. Az eperjesi kerületben az őszi munkák versenyének győzteseként a kecskőci a III. típusú EFSz került ki. Mint kerületi győztes 70.000 korona jutalomban részesült. Ebből az összegből 40.000 korona értékben egv elsősendű Micsurin-körhelyiséget rendeznek be, rádióval és könyvtárszekrénnyel ellátva. A további 30.000 koronáért pedig teheneket vásárolnak a közös istállóba. A második helyet Laborcrév III tip usú EFSz-e foglalja el, amely szövetkezet az első helyet tölti be a mezőlaborci járásban. A múlt év folyamán kiváló eredményeket ért el a laborcrévi szövetkezet, ez pedig, annak tulajdonítható hogy a terveket pontosan betartották, megvolt a munkafegyelem és a munka jó megszervezése. Ezért a kiváló munkáért a laborcrévi EFSz 55.000 korona értékű szarvasmarhát kap a kerülettől. A palóci III típusú EFSz a harmadik helyet érdemelte ki. amiért 35.000 korona értékű nevelőmarhát, vagv sertést kap. Ez a szövetkezet a nagykaposi járás legjobb EFSz-e. A negyedik hely győztese a kisszebeni EFSz amely 20.000 korona értékű állatállományt kap jutalmul. Eznkivül a fentemlített szövetkezeteket a napokban meglátogatja a vándor „Vesna“. hogy ezen EFSz tagjai ruhav jegy nélkül vásárolgassanak maguknak jóminőségű öltönyöket, lábbelit, mosdótálat stb. SonW J*no$ nem bánta meg, hogy szövetkezeti *ag lett A zselízi EFSz nagy igyekezettel készülődik az évvégi zárszámadásra, hogy azt a kitűzött időre befezze. Ennek alapján kiértékelik a multévi munká' latok eredményeit, hogy az új gazdasági év második szakában, még nagyobb körültekintéssel végezzék feladataikat. Már az eddigi eredményekből is megállapítható. hogy egyes tagok kiváló munkateljesítményükért igen szép jutalomban részesülnek. A legjobb tagok közé tartozik Sonkol János, G v e - chi.cky János, Priesovszkv Pál és Kondács Pál, akiknek a legtöbb munkaegységük volt az elmúlt évben. Sonkol János egész éven át szorgalmasan dolgozott a szövetkezetben s így könyvében jelentős számú munkaegységet számoltak össze. Ez az öntudatos szövetkezeti dolgozó összesen 539 munkaegységet dolgozott le amely után mint előleget 50.000 koronát kapott. A kenyere is megvan, mert 10 q gabonát vitt haza. Ami pedig még ezenfelül járt volna, — hiszen egy munkaegység 3.90 kg búzát és 2.29 kg árpát kapott —, átadta a Raktárszövetkezetnek. Sonkol János nagyon elégedett a szövetkezeti gazdálkodással Tudja, hogy öregségére is biztosítva van a nyugodt élete, hiszen a nagyüzemi gazdálkodással állandóan fokozódik a terméshozam és öregségére bőven jut kenyér neki is. Szövetkezeti tagjaink, okulva a multévi hibákon, most már nagyobb súlyt fektetnek a tervek részletes kidolgozására. Állandó munkacsoportokat szerveznek nehogy megismétlődjék, mint az elmúlt évben, hogy szervezetlenül dolgoztak. Január,, 13-án tartott gyűlésükön elhatározták, hogy csak azokat az egyéneket ismerik el tagoknak, akik kötelezik magukat hogy legkevesebb 120 munkaegységet ledolgoznak. Szövetkezetünkbe az új évben újabb tíz kis- és középföldműves jelentkezett tagfelvételre, akik Öntudatos munkájukkal hozzájárulnak hazánkban a jobb jövő építéséhez. Tóth Károly, Zselíz Patronázs-mozgalom A mosonmagyaróvári állami gazdaság tehenészetében, szovjet tapasztalatok alapján, felosztották a dolgozók között a jószággondozás különféle munkálatait. Az átszervezés folytán azonos mennyiségű takarmányozás mellett, nagyobb tejhozamot értek el a gazdaság dolgozói. Bevezették a szovjet Stejman-féle hideg borjúnevelési mód-
