Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-05-25 / 21. szám
6 1952. május 25. karmány helyes kaszálási idejét még nagyobb körültekintéssel és gonddal kell meghatározni. Miután a késedelmes kaszálásból eredő kár elsősorban és általánosan ezeken a területeken jelentkezik, követendő irányelvünk az legyen, hogy inkább valamivel korábban kaszáljunk a kelletténél, minthogy egy kicsit is megkésünk a kaszálással. A felsorolt gyepterületek növényzetét — túlnyomórészben — pázsitfüvek és pillangósvirágú növények szövetkezete alkotja. Ezek nem egyszerre, nem egyidőben virágzanak. A kaszálásukat akkor kell elvégezni, amikor a legnagyobb tömeget szolgál-A kukorica ápolási munkálatai Amint a kukorica kikelt és a sorok látszanak, meg kell fogasolni a kukoricatáblát. Ezt a munkát gyakorlati tapasztalataink alapján mindig és minden körülmények között helyesen kell elvégezni. A kikelt kukoricának keresztben történő megfogasolása feltétlenül indokolt abban az esetben, ha különösen az eső következtében a talajfelszín összetömödött, vagy a nagyfokú gyomosodás megkívánja ennek a munkának az elvégzését. Következő feladatunk haladéktalanul megkezdeni a fogatos, vagy gépi kapálásokat. Ennél a munkánál alapvető szempont legyen, hogy a kapálásokat minél gyakrabban végezr zük és az, hogy a gyomosodás elleni küzdelem minél szélesebb kiterjesztésével a szárazság ellen védekezzünk. Általában sekélyen kapáljunk. Az első kapálást 8—10 centiméter mélyen kell elvégeznünk, de később már ne kapáljunk 5—6 centiméternél mélyebben. Az első kapálással egyidejűleg el kell vé-A szőlészetben végezzük el vesszőkiválasztást és kötözést Egyszerű módszer a kukorica négyzetes művelésére A kukorica négyzetes művelése közismerten számtalan előnnyel jár .A négyzetes művelés mégsem terjed eléggé, mert nincs elegendő négyzetbe vető gépünk. A soros vetést is lehet azonban négyzetesen művelni a következőképpen: A sorba vetett kukorica kikelés után egyelés előtt sorvonalazó géppel a sorokat keresztirányban megvonalozzuk olyan távolságra, amilyen a vetés sortávolsága. Az egyelést kézierővel végezzük úgy, hogy a kukoricasorban azt a növényt hagyjuk meg, tató ú. n. főnövény virágzása kezdeti időpontjába ért. Vagyis a réteken és egyéb kaszálókon határozzuk meg a vezérnövényt és annak virágzása kezdetén végezzük el a kaszálást. Ennél korábban kaszálhatunk, ha pl. növendékállatok számára finomszálú, fehérjében még gazdagabb szénát akarunk készíteni, vagy ha az időjárás kedvező alakulása mellett a sarjútermést kívánjuk a koraibb kaszálással fokozni; de később csak abban az egy esetben szabad kaszálni, ha gyepterületünkről sarjútermést (pl. szikes területeken, vagy egészen száraz fekvésben) egyáltalában nem remélhetünk. Szénakaszálásra igyekezzünk olyan időt kiválasztani, ‘amikor előreláthatóan néhány napig jó időnk lesz a széna mielőbbi veszteségmentes megszárítására és behordására. Nagy tömeget adó, gazdagon leveles zöldtakarmányainkat a harmat felszállta után kaszáljuk, a ritkább állású, alacsonyabb fejlődésű gyepet, harmatban könnyebben vágja a kasza. gezni az egyelést is. Ha a kukorica elérte az 50—60 centiméter magasságot és az oldalhajtások mutatkoznak, fattyazni kell. Ezt a munkát feltétlenül el kell végezni, mert az oldalhajtásokon cső úgysem térén# csak feleslegesen fogyasztják a talaj vízkészletét. Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy a fejtrágyázás legcélszerűbb módja, ha a műtrágyát két részletben adagoljuk. Éspedig egyeléskor és valamelyik korai kapálás előtt azon idő alatt, amikor a műtrágya sorba adagolása könnyen végrehajtható. Fejtrágyázásra alkalmazható a szuperfoszfátnak és szükség szerint a kálisónak 1 százalékos oldata. Általában fejtrágyázásra kát. holdanként 20—50 (cg műtrágyát kell számításba venni. A szuperfoszfátot és a kálisót az esedékes kapálások előtt adagoljuk, mert csakis ebben az esetben fejthet ki termésfokozó hatást a műtrágya, ha a növényzet gyökeréhez közel kerül bemunkálásra. amely a keresztezéshez legközelebb esik. Az Így kiegyelt kukorica vetés irányában és keresztirányban is fogattal és géppel is kapálható, A vetés irányában végzett kapálás szélesebb, a keresztirányú kapálás keskenyebb földpásztát művel meg azért, mert az egyelésnél nem pontosan a sorol? és sorvonalozás találkozásánál vannak a növények, hanem jobbra-balra 10—10 cm. távolságban lehetnek. Ezzel az eljárással igen sok kézi munkaerőt takaríthatunk meg. A megkésve végzett kaszálás nemcsak azt eredményezi, hogy az elvénült állapotban kaszált takarmány szénája 2—4 százalék emészthető fehérjével kevesebbet tartalmaz, mintha azt kellő időben kaszálták volna, hanem ízletessége, emészthetősége tekintetében is sokat veszít értékéből és takarmányozása során a jószág sok ,,izéket“ hagy, ami a veszteségeket még növeli De a megkésve végzett kaszálás következtében a sarjú is nehezebben, erőtlenebből fakad, gyengébben fejlődik és kisebb termést ad, vagyis továbbj menynyiségi veszteségekkel kell számolnunk. Hogy az állattenyésztés és takarmánytermelés fejlesztéséről szóló Pártós kormányhatározatban foglaltaknak eleget tegyünk és hogy annak célkitűzéseit maradéktalanul megvalósíthassuk — sőt túlteljesíthessük — az alábbiak szerint járjunk el: A lucernánál Zöldtakarmányozásra állandóan zsenge lucernát kaszáljunk a sertések számára, A szarvasmarha inkább a fiatal lucernát szereti, ezért szarvasmarhákkal —; még a bimbózás előtt megkezdve a kaszálását — legfeljebb a virágzás kezdetéig etessük, addig, mfg jóízűen maradéktalanul elfogyasztják. A lovak kissé ronogósabban szeretik a lucernát Bár ióízűen fogyasztják fiatalabb korában is — a gazdaságos felhasználás érdekében —, lovakkal az etetését a virágzás elején kezdjük. Szénának a másodéves, vagy annál idősebb lucernát, a virágzás k°zdeti időpontjában kell lekaszálni. Ettől a szabálytól csak *abban az esetben kell eltérnünk, ha a második kaszálásról magot akarunk termeszteni, vagy ha azt vennők észre, hogy sűrű állományú. dús fejlődésű lucernák alsó levelei sárgulni, hullani kezdenek, vagy a csapadékos időjárás következtében a gazdag növényállomány esetleg megrogyott, vagy megdőlt Ily esetekben nem szabad megvárni a virágzás kezdeti időpontját, hanem előbb, a bimbózás kezdetén, illetőleg azonnal kell kaszálnunk, mihelyt a bajt észrevettük. Az új vetésű lucernák első kaszálását — hogy a lucernatövek minél jobban megerősödjenek — az állomány javavirágzásában kell elvégezni. Ezzel a lucernás hosszabb élettartamát és a köve+kező évek nagyobb termését biztosíthatjuk. A vörösherénél Zöld takarmány ozásra rendszerint a bimbózás kezdetén kell megkezdeni a vörösboré kaszálását. Bár nem vénül, nem fásul oly gyorsan, mint a lucerna és ígv teljes virágzásában is gazdaságosan takarmányozhatő. azért nem tanácsos bevárni kaszálásával a virágzás időszakát mert csapadékos körülmények között sokkal könnyebben megrogyik megdől mint a lucerna és az ebből származó kár is rendszerint nagyobb Szénának is javavirágzásában kellene kaszálni, és ha nem rogyott, nem dőlt meg, igyekezzünk ezt a szabályt betartani Ha azonban ez bekövetkezik, vagy alsó levelei sárgulni kezdenek, késedelem nélkül, azonnal kaszáljuk, hopv a veszteségeket elkerülhessük. Azokon a területeken, amelyeket magfogásra jelöltünk ki, ugyancsak korábban a bimbózás idején kell a vörösherét lekaszálni, hogy magtermesünk biztosabb és nagyobb legyen. A réteken és egyéb kaszálókon A réteken, legeltetésre nem került legelőszakaszokon, utak, mesgyék szélén. árokpartokon, töltéseken, erdei tisztásokon, nyiladékokon termett taA szőlő metszésével alapot adtunk a tőke nyári fejlődésének Szabályoztuk a folyó évi terméshozamot és egyúttal ugarcsapok meghagyásával alapot adtunk a következő évi termőcsapok és ugarcsapok képzésére is.i.A tenyészeti idő alatt azonban nemcsak azokból a rügyekből nyerünk hajtásokat, amelyeket metszéskor a csapokon meghagytunk, hanem a tőke törzsének különböző részén levő rejtett rügyekből is törnek elő hajtások, amelyek közül egyesekre szükségünk lehet, másokra nem Előfordul azonban az is, hogy a meghagyott rügyek nem mindegyike hajt ki. Hajtások mejgválogafása A metszés munkáját tehát a tenyészeti idő alatt kiegészítjük az előretört hajtások megválogatásával. A válogatás (zöldválogatás, zöldmetszés) célja, hogy a tőkét a fölösleges hajtásoktól megszabadítsuk. Ezzel tápanyagot takarítunk meg a fürtök és a meghagyott szükséges hajtások részére. Azok jobb fejlődését, növekedését és beérését biztosítjuk. A tőkét szellősebbé, egészségesebbé tesszük s a felesleges lomb eltávolításával a permetezőanyagban is megtakarítást érünk el. Megkönnyítjük és csökkentjük a kötözések és a hónaljhajtások eltávolításának, valamint a következő évi metszések munkáját. A válogatást legjobb akkor végezni, amikor a hajtások mintegy 15—20 cm. hosszúságot eltértek. Ilyenkor a későbben fakadó rügyek is előretörtek s a hajtások még jól áttekinthetők és könnyen eltávolíthatók. Elsősorban eltávolítjuk a tőke törzsének a közepéből előtört hajtásokat, azután a nyakhajtásokat, a termőcsapokon termést nem hozó hajtásokat, ha azokra a következő évben szükségünk nincs, valamint a szálvesszőkön az összes terméketlen hajtásokat. Végül eltávolítjük a tőke törzséből előtört mindazokat a hajtásokat (fattyúhajtásokat), melyekre a művelés és metszésmódnak megfelelően a következő évben biztosító- és ugarcsapok képzése vagy tőkealakítás szempontjából szükségünk nincs. Nyakhajtást (esetleg gyökérhajtást) csak abban az esetben hagyjuk meg ha a tőke törzse pusztulóban van vagy elpusztult. Ilyenkor a nyakhajtást új törzs (tőke) képzése céljából hagyjuk meg. A kötözés A válogatás után meghagyott hajtásokat fejlődésük, növekedésük alatt egész nyáron át gondozni és irányítani kell. Amint a hajtások növekednek, azokat a művelésmódnak megfelelően kötöznünk kell. A I válogatást követő zöldmunka a szőlő első kötözése, az aggatás. Ének ideje akkor következik be, amikor a hajtások hossza eléri a 35—40 cm-t. Célja a kötözésnek, hogy a hajtások növekedését irányítsuk, hogy a szél le ne törje azokat, továbbá, hogy a tőkék között a munkánkat ne akadályozzák. A hajtások növekedését általában, egyes kivételektől eltekintve, felfelé irányítjuk, Gyorií’suk meg a növényápofási munkák ütemét A kedvező időjárás következtében mezőgazdasági növényeink rohamosan fejlődésnek indultak. Ennek következtében a növényápolási munkálatokat is a szokottnál jóval nagyobb ütemben kell elvégezni. Azokban a szövetkezetekben, ahol a cukorrépát idejében elvetették, a kedvező időjárás következtében a répa gyorsan fejlődésnek indult és szükségessé vált az egyelés mielőbbi befejezése. Szövetkezeti tagjaink minden erejüket az egyelésre összpontosították, mivel tapasztalatból tudják, hogy ha a répa egyelését idejében elvégzik, nagyban növelik a hektárhozamot. Példának kell megemlítenünk a hidasi, nagyabonyi, tanyj és a csilízradványi .szövetkezeteket, ahol a növényápolásra vonatkozó kormányharozat alapján már a sarabolásnál felosztották a répaföldeket állandó megmunkálásra, amely nagy mértékben segíti elő a nővénvápolási munkák időben való elvégzését. A bő termés biztosításának igen fontos feltétele, kapásnövényeink idejében való megkapálása, hogy azok el ne gyomosodjanak A korai burgonyát már a legtöbb szövetkezetben megkapálták és az elkövetkezendő napokban már meg lehet kezdeni a töltögetést. Nem szabad megelégednünk azzal sem, hogy a burgonyát egyszer megtöltöttük. Ha azt látjuk, hogy az első töltögetés után gyomosodni kezd, mévegvszer megtöltögetjük. A gyom nemesek a nedvességet szívja el a növénytől, hanem a tápanyagot is. ami kihatással van a jövő évi termésre is. Az őszi burgonya első ápolási munkálata a bnronálás Amint a burgonya kibújik a földből, nyomban megboronáljuk. Úgyszintén a kukoricát is. Ennek értéke felér az egyszeri megkapálással. Nagy gondot kell fordítanunk a jó takarmányalap biztosítására is Azért a szövetkezet vezetőinek gondosan út kell tanulmányozniok az erre vonatkozó kormányhatározatot, főképpen 'annak egyes pontjait, hogy ennek alapján megtegyék a szükséges előkészületeket, a széna idejében való betakarítására. Ezt tartsa szem előtt mezőgazdaságunk minden dolgozója hogy a jő minőségű takarmánnyá^ állatállományunk súlvszanorulatát minél nagyobb mértékben növelhessük és teljesítsük az ötéves tervünk felemelt tervének erre vonatkozó feladatait. hogy minél szellősebben álljanak s a napfény minél jobban érje a levelekét. Függélyes helyzetben kevesebb hónaljhajtás fejlődik, eső és harmat hamarább szárad fel s így a peronoszpóra fertőzésnek kevésbbé vannak kitéve. A karó mellett nevelt, valamint a gyalogművelésű szőlők első kötözését aggatását úgy hajtjuk végre, hogy a hajtásokat a fürtök fölött a kötözőannyaggal átfogjuk s mintegy 30 cm átmérőjű körben átkötjük. Ezt a kötözést óvatosan kell végezni, mert a fiatal hajtások elég merevek s könnyen kitörnek. Az aggatáskor kiegészítjük a válogatás munkáját, ha időközben újabb felesleges hajtások törtek volna elő. A hajtások növekedtével, amikor azok mintegy 100—120 cm (gyalogszőlőknél 60—70 cm) hosszúságot elértek, végrehajtjuk a második kötözést. Ilyenkor már szorosan kötjük össze a hajtásokat, így azok dongaszerű állást kapnak. 140 cm, vagy annál magasabbra nevelt hajtásokat harmadik, esetleg negyedik kötözésben is részesítjük. A harmadik kötözésnél (gyalogszőlőknél a második kötözésnél) fehlasználhatjuk az aggatásra használt kötözőanyagot, Az első kötelék felbontásával a hajtások dongaszerű állását még jobban biztosítjuk. A kötözésnél ügyeljünk arra, hogy sem a leveleidet, sem a fürtöket ne kössük át, hanem a hajtásokat és leveleket eligazítva, a kötéseket mindig a levelek között adjuk. Huzalos támasz mellett a hajtásokat egyenként kell a huzalhoz kötni, mégpedig szorosan és úgy, hogy a kötözőanyag két szárát a hajtás és a huzal között egymással keresztezve vezetjük. így elejét vesszük annak, hogy a huzal a zsenge hajtást kidörzsölje. Ha huzalos támaszberendezésünk huzalpárokkal van felszerelje, akkor a kötözés elmaradhat, mert a hajtásokat a huzalpárok közé helyezve, azok elégséges támaszt kapnak. Mikor kaszáljuk a takarmánynövényeket Állatállományunk egyre jobb takarmány ellátása érdekében folytatott harc döntő kérdése, mikor kell kaszálni különféle takarmánynövényeinket, hogy mind mennyiségben, mind minőségben a legjobb eredményt érhessük el. Még legértékesebb pillangósvirágú takarmánynövényeink kaszálása esetén is előfordul, hogy a termés mennyiségi növelése érdekében, egyik-másik termelő „elszalasztja“ a helyes kaszálási időt, nem törődve azzal, hogy a csekély mennyiségi gyarapodás, jelentős minőségi veszteséggel jár. Sokkal általánosabb ez a hiba a rétek és egyéb gyepterületek kaszálása tekintetében. Szinte országszerte megkésve történik kaszálásuk, aminek következtében tetemes kár éri állattenyésztésünket és azon keresztül egész népgazdaságunkat.
