Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-05-25 / 21. szám

1952. május 25. A boldogabb holnap építői az aranyosi állami birtokon Állami birtokaink dolgozói a gazdaságok fejlesztésének utján hogy ezen a téren ne tegyünk meg minden le­hetőt, hogy a lakásviszonyokat minél jobban megjavítsuk, hogy kellemes otthont teremt­sünk az állami birtokok dolgozói számára. Az aranyosi gazdaságokban igen helyesen ismer­ték fel ezt a nagyjelentőségű követelményt, amikor a közelmúltban hozzáfogtak a lakás­­kultúra feljavításához, minek az lett az ered­ménye, hogy az összes gazdaságokból éltűn­tek az egészségtelen zsuptetős, közös konyhás lakások és ma már 95 százalékban minden igényt kielégítő lakásokká szépültek az egy-A tények beszélnek Bizony a tények beszélnek s ezekből na­gyon sok van az aranyosi gazdaságokban. Az elért sikerek például ilyenek; új lakások, kultúrotthon és új emberek s ezeknek az új­embereknek állandóan emelkedő életszínvo­nala. Ma már alig van olyan dolgozó, akinek ne volna kerékpárja, de annál több van, aki­nek több kerékpárja is van s motorkerékpár tulajdonosok is akadnak jócskán a gazdaság­ban. A rádió pedig ott harsog minden házban. Mindehhez pedig hozzátartozik a legfonto­sabb: mindenki az elVégzet tmunka után ré­szesül jutalomban s aki jól dolgozik, annak kori nyomortanyák. Az egyre emelkedő élet­­színvonal megkövetelte, hogy a kulturális té­ren mutatkozó rés is eltűnjön. Ehhez pedig legjobban az ifjúsági csoport járult hozzá, amikor tavaly ősztől, március elejéig új kul­­túrotthont épített fel az aranyosi birtokon. A szakmunkásokat és a különféle kiadásokat az ifjúság a saját pénzéből fizette ki, melyet szinielőadások és egyéb kultúresték bevételei­ből szerzett. A traktorosk a maguk módján igyekeznek hozzájárulni a fejlődéshez. Siroky elvtárs születése napja tiszteletére kötelez­ték magukat arra, hogy rendes munkaidő után 40 köbméter kavicsot hordanak a gazda­sági udvar útjaira. A többi dolgozó újabb 40 köbméterrel gazdagította ezt a kötelezettség­vállalást. Örömei teszik ezt, mert hiszen az aranyosi birtok területéről már régen szám­űzve lett a múlt minden nyoma. nincsen gondja se pénzre, sem pedig élelem­re. És miből van mindez? Miből másból, mint abból, hogy 8000 hektáros birtok összes gaz­daságain, a volt béresek szabad gazdákként dolgoznak, fejlesztik a gazdaságokat, többet termelnek, többet keresnek, többet adnak a gyárak dolgozóinak és többet maguknak. Hogy jól haladnak azt bizonyítja még az a tény is, hogy a munkaversenyen május 15-i értékelésnél az aranyosi birtok lett az első a nyitrai kerületben. Miklya János. így emlékszik meg, többek között, az állami birtokok munkájával foglalkozó kormányha­tározat. Az állami birtokok dolgozóinak, szak­embereinek, vezetőinek egyaránt, példaké­pül kell szolgálniok a munkamegszervezésben, minőségben s a termelésben. Meg kell mutat­­niok, mit jelent számukra, ha teljes mérték­ben alkalmazzuk a szovjet szovchozok és kol­hozok bevált módszereit a hektárhozamok növelésénél, valamint az állatállomány hasz­nosságának emelésénél, milyen nagy közkin­cset jelent számunkra, ha állandóan a szovjet agrobiológia és tudomány gazdag tárházából merítünk, amiáltal eddig nemlátott magas színvonalra emelhetjük mezőgazdaságunkat. A Csalóköz-Aranyosi állami birtok első­rendű feladatául tűzte ki, hogy valóban min­taképül szolgálhasson kis és középparasztja­inknak, hogy összes udvarai rentábilissá vál­janak és nagyobb jövedelmezőségükkel állan­dóan emelhessék a birtok dolgozóinak élet­­színvonalát. Új emberek nőnek új, szocialista munkavisszonnyal Helyszűke miatt nem áll módunkban, hogy a legapróbb részletekig foglalkozzunk minden kérdéssel, de azokból az egynéhány kiraga­dott példákból, melyekről megemlékezünk, világosan láthatjuk, hogy állami birtokain­kon új emberek nőnek, új, szocialista munka­­viszonnyal. Ezt az udvarok között kifejlődött szocialista munkaverseny nagyszabású volta bizonyítja legjobban. S mikor megemékezünk arról, hogy idén az aranyosi állami birtok dolgozói a kedvezőtlen időjárás ellenére csaknem egy héttel rövidítették le a tavaszi munkák idejét, ki kell emelnünk azt a telje­sítményt, amelyet a nagyiéli udvar dolgozója, Santur István ért el, aki egy 25 soros vetőgép elé három lovat fogott be s naponta tíz hek­tárnyi árpát vetett be egymaga reggel 6 órá­tól, délután félhétig, miközben egy órás ebéd­szünetet tartott. Mátyás Sándor pedig hat részből álló boronát állított össze és lovas fo­gattal egyszerre két vetőgép után boronáit, napi teljesítménye meghaladta a 14 hektárt. Még számos dolgozó hasonló eredményeket ért el. Nagy figyelmet érdemel az is, hogy nem torpantak meg az akadályok előtt. Mi­­kus László, kovács, például, amikor látta, hogy a traktorokhoz nincsen elegendő takar­mánykaszáló gép, egyszerű szerkezettel egy­­benpgzített két lóvontatású kaszáló-gépet, s íj§r elérte, hogy a traktor ereje teljesen ki lett használva, mert az új agregát 2.20 cm. szélességben kaszálhatta a lucernát, herét stb. Az egyszerű agregát nyolcórai teljesít­ménye 10—11 ha s kezeléséhez elegendő egy ember. Ezzel az eljárással 40 százalékkal emelkedett a munkateljesítmény, ami termé­szetesen a magasabb jutalmazásban is meg­nyilvánul. Az új munkaszervezés helyes volta tovább fokozza ezeket a sikereket. Tavaly például a cukorrépa egyelését 1 ha-on 11 napig végez­te egy ember s emellett munkaminősége nem volt kifogástalan. Ma egy h-nak az egyelése 6—7 napig tart. és a munka minősége sokkal jobb önként felmerül a kérdés, lehetséges ez? A dolog pedig nagyon egyszerű. Most minden megmunkálandó terület pontosan fel van osztva a dolgozók között, mindenki ele­iétől egészen a végéig saját maga munkálja meg a neki kiosztott kapásokat s ipari nö­vényeket s elsősorban rajta múlik, milyen si­kert ér el s milyen lesz a jutalmazása. Ez az intézkedés igazságos volta miatt nagyon nép­szerű a dolgozók között. így jobban érvénye­sül az egyén munkakészsége és munkájának megbecsülése. Mindenki tudja mit kell elvégeznie és mit kap a munkájáért. Ez a munkán is meglátszik mert az elmúlt hét végéig a cukorrépa 80 százalékban ki lett egyelve. 13''» I te? naponta, egv tehéntől Az igazságos normák bevezetésével az ál­­attenyésztő csoportoknál is nagy sikerek vannak kibontakozóban. Az aranyosi birtok­hoz tartózó ekecsi gazdaságban Bala József tehenész, a szovjet tapasztalatok helyes al­kalmazása révén, szakszerű etetés, valamint tőgymasszázs állandó alkalmazásával 3 li­terrel emelte a napi tej átlagot egy_ fejőste­héntől s napi 13 és fél liter átlagot ért el te­henenként. A bálványi gazdaságban pedig Solik József ért el szép sikert a tehenészet­ben napi 9.2-es átlaggal. Ezt a teljesítményt ízért könyvelhetjük el nagy sikernek, mert nikor a bálványi gazdaság néhány hónappal szelőtt az aranyosi állami birtokhoz került, fejős tehénállománya nagyon gyenge állapot­ban volt és a napi átlag alig haladta a 4 li­­fert. Hasonlóképpen áll a dolog a többi gazda­­ágokban, hiszen egy sem akar elmaradni a versenyben. Nem csoda, hogy nagy népszerű­ségnek örvendenek a helyi rádió versenyre vonatkozó hírei, valamint a villámhírek amelye ka dolgozók újabb sikereiről számol­nak be. A kormány rendelete igen nagy súlyt he­lyez arra, hogy az. állami birtokok dolgozói számára megfelelő lakás legyen biztosítva. A kapitalista világ nagybirtokain uralkodó szívfacsarító lakásviszonyok ma már a múlt­hoz tartoznak. Ez azonban nem jelenti azt, Tudomásul kell vennünk, hogy szá­mos földművesünk a késői szénakaszá­lással és a helytelen szárítással, oko­zója a takarmányfélék fehérjetartalmá­nak nagy mértékben való csökkenésé­nek A takarmány ilymódon 20—50 szá­zalékig veszít értékéből. Ez annyit je­lent, hogy ilyen esetben kétszerannyi szénára van szükség, ha azt akarjuk, hogy állataink olyan tápértékét kapja­nak, mint amilyennel a rendes időben lekaszált és begyűjtött takarmányfélék nyújtanak. Ebből láthatjuk, hogy ab­ban az esetben, ha a szénakaázálást nem szervezzük meg és nem hajtjuk végre időben és nem szárítjuk megfe­lelő módon, mint például szárítókon, sa.iátmagunkat károsítjuk meg. Amint említettük, a takarmányfélék helves szárításával, az időben elvégzett A 300° o-osok tra l> tor állomása Traktorosainknak, szövetkezeti- és állami birtokaink dolgozóinak kemény harcot kell vívni ötéves tervünk negye­dik évében hogy az idén minden eddi­ginél gazdagabb termést takaríthas­sunk be. Mezőgazdaságunk dolgozóinak nagy segítségére van a Párt és a kormány­­határozat, amely pontosan kidolgozott munkatervet foglal magában. Mezőgazdaságunk dolgozói öntudato­sakká fejlődnek. Egyre jobban kibon­takozik a szocialista műnk :verseny. Traktorállomásaink dolgozói mind me­részebben törnek előre, a szocialista fa­lu felépítéséért. A vágsellyei traktorállomás dolgozói­nak százaléka aláírta a szocialista munkaversenyt. Május elseje tiszteleté­re vállalt kötelezettségvállalásaiknak eleget tettek a tavaszi munkáknál elő­írt tervet 1952 április 29-re teljesítet­ték. A verseny kitűzése előtt a kerületi Nemzeti Bizottság két vándorzászlót adott. Az egyiket a legjobb traktor­brigádnak, a másikat a legjobb trakto­rosnak. A verseny ideje alatt villámhí­rekkel ismertették a traktorosok egyé­ni és brigádok munkaeredményeit. A versenyben legjobban kitűntek: A pe­redi ifjúsági brigád, a deáki és a né­gy edi traktorbrigád. Hogyan harcoltak a vágsellyei trák­kaszálás mellett igennagy mennyiségű tápértékét, mentünk meg állatállomá­nyunk számára. A lekaszált széna föl­dön való szárításával, előidézzük a táp­értékek nagyméretű kipárolgását, a gyakori forgatással pedig lemorzsoljuk a leveleket, melyek tápértéke a leg­nagyobb. Mindezeket a vesztességeket kiküszöbölhetjük, ha a szénát szárítók­ra rakjuk. Ezért szükséges, hogy a szö­vetkezetek tagjai, állami birtokok dol­gozói, kis- és középparasztok az összes hereféléket, lucernát é segyéb takar­mányféléket szárítókon szárítsák. Ez­zel az eljárással nagyobb mennyiségű értékes takarmányhoz jutunk, amiáltal bebiztosíthatjuk az állatállomány hasz­nosságának emelését és természetesen dolgozóink hússal, tejjel és egyéb mező­­gazdasági termékekkel való ellátását. torállomás traktorosai a legjobb trak­toros címért? A gépek szakszerű kihasználásával, nagyobb munkateljesítménnyel, jobb munkaminőséggel és az üzemanyag ta­karékoskodásával. A traktorosok kö­zül a legjobban Varga István CsISz-tag emelhető ki. Varga elvtárs alig 21 éves, aki odaadással építi a munkások és pa­rasztok hazáját. A szovjet komszomo­­listák példáját akarja követni. Minden törekvése arra irányul, hogyan lehetne nagyobb teljesítményt elérni. Jó szak­tudásának segítségével úgy irányítja a gépet, hogy a növénytermelés munkáját minél nagyobb területen könnyebbé és termelékenyebbé tehesse. A gép szak­szerű kihasználásával 590 liter üzem­anyag megtakarítást ért el. Varga elv­társ tudja, hogy mikor normáját 305 százalékra teljesíti, saját életszínvona­lad is emeli. Teljesítménye után április­ban 7128 korona tiszta fizetést kapott. Kitűnő munkát végez Balázs Ernő, 19 éves CsISz-tag. aki normáját 300 százalékra teljesíti. A vetési munkála­toknál napi teljesítménye elérte a 1(6 hektárt is. Balázs elvtárs takarékosko­dik az üzemanyaggal is. Tudja, hogy minden kihasználatlan liter benzin nép­gazdaságunk kárát jelentené. A tavaszi munkálatoknál 2^9 liter üzemanyag megtakarítást ért el. A traktorbrigádok között a legma­gasabb munkateljesítményt a peredi kékingesek CsISz-brigádja érte el, akik jó munkával törtettek előre a győzelmi zászlóért. Minden gondolatuk napi tel­jesítményük emelése volt. s KÉPEK A FARKASÉI EFSZ ÉLETÉBŐL. A farkasdi IV. típusú EFSz tagjai jó munká­jukkal biztosítják termelési feladataik telje­sítését. Az egyéni gazdálkodás rozzant óljai már csu­pán a múlt emlékei közé tartoznak. A szövetkezeti tagok közös akaratuk és mun­kásosztályunk segítsége révén hatalmas mo­dern hizlaldákban a fajsertések százaival biz­tosítják dolgozóink húsellátását és saját jö­vedelmük emelését. A hatalmas gabonatáblákon pedig gondos gyomirtással harcol a tagság a magasabb hektárhozamért és a jobb minőségért. A demendi kisparasztok példája Demend község egyénileg gazdálko­dó kis- és középparasztjai a következő kötelezettségvállalásokat tették Siroky elvtárs 50 szülestésnapjára. — Tudatában vagyunk, hogy haza­fias kötelességünk példás teljesítésével hozzájárulunk életszínvonalunk emelé­séhez. ígéretet teszünk Siroky elvtárs­nak, hogy a második negyedévre is ele­get teszünk hazafias kötelességünknek. Közellátásunk részére beszolgáltatunk 2100 kg marhahúst, 400 kg sertéshúst, 7100 drb. tojást és 3000 liter tejet. Örömük határtalan volt, amikor megtudták, hogy heti munkateljesítmé­nyük 36If százalékot ért el és így ők kapják meg a versenyzászlót. Boldog­ságtól sugárzó arccal vették át a leni­ni, forradalmi zászlót, amelyért kemény harcot vívták a munka frontján. A traktoristák tudják, hogy a nyári mun­káknál még nagy feladat vár rájuk. Jól fel kell készülniök az aratási és csép­­lési munkákra, hogy a jövőben is meg­tarthassák a munka győzelmi zászlaját. A traktorosok sokat fejlődtek ci téli szak- és politikai esti tanfolyamokon. Most éppen a nyári szaktanfolyamra várnák, ahol ismét tapasztalatokat sze­reznek az aratási és cséplési munkák­hoz. A tanfolyamon résztvesznek az ön­kötözőgép és cséplőgépkezelő EFSz ta­gok is. A kormányhatározat szerint már május 15-én kellett volna, megkezdődni a tanfolyamnak. A vágsellyei traktor­­állomás dolgozói kiértesítették a köz­ségeket, hogy küldjék be a gépkezelők névsorát. Sajnos azonban, egyes közsé­gek elöljárósága nem szentelt komoly figyelmet ennek a nagyon fontos prob­lémának és a késés miatt a vágsellyei traktorállomás nem kezdhette meg a ki­tűzött időben a traktoristák nyári szak­iskoláztatását. Ez pedig nagy hiba, mert a traktorosok és önkötöző gépke­zelők nem tudnák idejében felkészülni a további mezőgazdasági munkákra, ami meggátolhatja a fokozottabb szo­cialista munkaverseny fejlődését, va­lamint ötéves tervünk negyedik évének minél előbbi sikeres teljesítését. Proksz Eta „A volt béresek, akik azelőtt a munkásosztály legmegalázottabb és legkizsákmá­­nyoltabb tagjai voltak, most a szocialista nagyüzemek szabad gazdái. Az ő feladatuk, hogy az állami birtokokat magas termelékenységű és magas hozamú gazdaságokká fejlesz­­szék, a föld magas termékenységének és a gazdasági állatok hasznosságának emelésé­vel mintaképül szolgáljanak kis és középföldműveseinknek, megmutassák a szocialista nagyüzemi termelés erejét és előnyeit." Be kell biztosítani a takarmányneműek helyes kaszálását és szárítását (TPP) — Már megkezdődött az ide i takarmánytermés első kaszálása. Szükséges tehát szövetkezeti tagjaink, kis- és középparasztjaink figyelmét felhívni arra, hogy ha több takarmán yt akarunk biztosítani állatállomá­nyunk számára, akkor a takarmányfé lék kaszálását és begyűjtését időben kell levégeznünk. Ugyancsak szükséges, hogy a herefélék és a rétek kaszálá­sa m,ellett kaszáljanak az árkokban, tö Itéseken és mindenütt, ahonnan szintén nagy mennyiségű jó takarmányt szerez hetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom