Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-05-25 / 21. szám

III. évfolyam 21. szám. Ara 2.- Kcs Bratislava, 1952. május 25. Biztosítsuk a lóhere és a lucerna időbeni kaszálá­sát virágzásának kezdeti idejében és ezek szárító­kon való szárítását. Gondoskodnunk kell, hogy a rendesen kiszárított szénát gyorsan összegyüjtsük és jól szellőzött helyen elraktározzuk s így megóvjuk az időjárás kedvezőtlen befolyásától s tápértékének csökkenésétől. Tisztítsuk meg traktoráliomásainkat az ellenséges elemektől EFSz-eink és állami birtokaink sikeres harca a cukorrépa magasabb ha hozamáért A magasabb terméshozam elérésének a talaj jó előkészítésén kívül egyik legfonto­sabb feltétele az új agróbiológiai és agrotechnikai módszerek alkalmazásának teljes mér­tékben való érvényesítése a növények tavaszi ápolásánál és gondozásánál. így például időben kell végrehajtani a gyomirtást, a cukorrépa egyelését ,a kukorica, burgonya, len stb gondozását. Az állami traktorállomások munká­jának megjavítására vonatkozó Párt és kormányhatározat elsőrendű feladatául tűzi ki a Párt Nemzeti Bizottságok té­nyezőinek, valamint az állami traktor­állomások igazgatóinak, hogy ez év má­jus 31-ig a gépállomásokat tisztítsák meg a kulák és egyéb kapitalista ellen­séges elemektől. Az ellenséges elemek előretörését a gépállomásokon Huszák áruló politiká­ja tette lehetővé, aki teljes mértékben alkalmazta káros ,teóriáját*, hogy a „ku­­lákok tekintélynek örvendő jó gazdák“. Hogy ez a teória még mindig kisért egyes helyeken, azt bizonyítja például a galántai traktorállomás igazgató­­helyettesének az az állítása, „hogy ezek nélkül a szakemberek nélkül“ nem tud­nak dolgozni, mert ezek úgymond nél­külözhetetlenek. Sajnos ez a helytelen felfogás kisért még egy néhány párt­funkcionárius fejében is. így például a lévai járási bizottság egyes instruktorai azt a „teóriát“ terjesztették, hogy azok a kulákok, akik földjüket beadták az EFSz-be vagy más módon szabadultak meg tőle, megszűnnek osztályellenség­nek lenni és ezért lehetséges őket a traktoráilomásokon a képességük sze­rint alkalmazni. A falusi kulákok a legállatiasabb. leggorombább és legvadabb kizsákmá­nyolok — jellemezte őket V. I. Lenin. — Továbbra is ellenségei maradnak kis- és középföldműveseinknek. mun­kásosztályunknak és dolgozó népünk­nek egyaránt. Épúgy ellenségek a többi kapitalista elemek is, mint például a magánvállalkozók és hasonlók. Lenin elvtárs arra tanít minket, hogy még sohasem történt meg. hogy egy baldoklófélben lévő osztály ne kísérel­né még összeszedni minden maradék erejét, saját existenciájanak megvédé­sére. A kizsákmányolok ezért elveszett lozicicikat „drágán“ akarják megfizet­­letni. Ezt azonban nem teszik minden alkalommal nyíltan, nagyon jó képmu­tató. Nem áltathatjuk magunkat az osz­tályellenség „jó“ és „ártalmatlan“ vi­selkedésével. így például az egyik nagy I katosműhely túl*.., anosa Nagyszom­baton, Bezuch, aki a nagyszombati gép­javítóműhely élére került eleinte híze­legve beszélte, hogy népi demokratikus rendszerünk neki nagyon „megfelel“ stb. Nézzük csak, hogy mi történt ké­sőbb! Két éven át, míg a javítóműhely vezetője volt, minden alkalommal gon­doskodott arról, hogy néhány traktor egész éven át üzemképtelen legyen, míg más gépeket úgy javíttatott meg, hogy azok néhány óra múlva vissza ke­rültek javítás végett stb. A szabotáló Bezuchot a traktorállo­más vezetősége ezekután felmentette a műhely vezetése alól, de továbbra is alkalmazta, mint „jó szakembert“, a gépállomáson. És mit csinál most? A műhelyvezetőket igyekszik lebeszélni, a lelkiismeretes munkáról, hogy hiszen rövid idő múlva őket is eltávolítják a funkcióikból. Ilyen az eredmény, ha a gépállomás funkcionáriusai puhaságot mutatnak hasonló kérdésekben csupán azért, amint mondják, mert az illető „pótolhatatlan“. Munkásosztályunk, traktorosaink, kombajnistáink és me­chanikusaink kezébe nagyon értékes magasteljesítményű gépeket adott. S az csak természetes, hogy ezeket a gépe­ket munkásosztályunk nem ellensé­geink kezébe szánta, hogy azokat tönk­retegyék. vagy általuk szabotálhassák falvaink szocializmushoz vezető útját. Hogyan képzelhetjük el, hogy a ku­lák, akit például a nemesócsai traktor­állomásról iskoláztatásra küldtek, hogy a kombájnt kis- és középföldműve­seink javára fogja hasznosítani, amikor gyűlöli őket. Elhihetjük. hogy a kom­bájn jó helyen lesz a kulák kezében s hogy ezzel a géppel nem zsákmányol­hatja ki kis- és középföldműveseinket, mint ahogyan azt a múltban tette. Va­lamikor arról beszélt, hogy a kombáj­nok nálunk nem válnak be és nem fize­tődnek ki. A kulák most már nem állít­ja, hogy a kombájn nem alkalmas és nem fizetődik ki, de egész biztosan gondja lesz rá, hogy ez a gép valóban alkalmatlanná váljon és egyben nem­kifizető. , A gépállomások ellenséges elemektől való megtisztítására vonatkozó Párt és kormányhatározatot minden munká­sunk parasztunk pártdolgozónk, Nem­zeti Bizottságaink dolgozói úgymint s traktor nomás dolgozóinak is maguké­vá kell tenni. A Párt szervezeteinek ezt a határozatot szigorúan kell életbe lép­Mindezek mellett e napokban fokozottabb figyelmet kell szentelnünk a cukorrépa egye­­lésének. Igaz, hogy ezen a téren számos EFSz-ünk, állami birtokunk, kis- és közép­parasztunk komoly sikereket ért el, de csak akkor lehetünk teljesen megelégedve, ha egyetlen ha terület sem marad megmunká­­latlanul. Ilyen szép eredményt értek el az ivánkai állami birtok dolgozói, akik ezekben a na­pokban fejezték be a 30 hektárnyi cukorré­paterület egyelését és 20 hektárnyi területen már másodízben végrehajtották a gyomlálást. E nagyszerű eredmény hallattára felmerül a kérdés, hogyan tudták ezt a nagy munkát az állami birtok dolgozói ilyen hamar elvégezni. Elsősorban meg kell emlékezni arról, hogy az ősz folyamán gondosan előkészítették a ta­lajt, tavasszal, mihelyst ki lehetett menni a földre, végrehajtották a mélyszántást, s a talajt jól lesimították. Amikor pedig a gyom felütötte a fejét, a talajt kétszer megboronál­­ták tányérboronával, azután újból simítot­ták. Mielőtt megkezdték volna a vetést, a cu­korrépa területét ismét megboronálták tá­nyérboronával, utána pedig hengerezéssel és könnyű boronával előkészitették a talajt a vetésre. Az egész terület olyan sima volt, mint az asztal és amikor a cukorrépa kezdett kibújni a földből, a kártevőknek nem volt hová elrejtőzniök a napsütés elől. A cukorré­paterületre 200 darab pulykát hajtottak ki, amelyek megtisztították a területet a kárte­vőktől. Természetesen a cukorrépa gyors fejlődés­nek indult és mindjárt megkövetelte, hogy az állami birtok dolgozói nekilássanak az egye­­lésnek. Igen dicséretreméltó, hogy a munká-Számos cikkben és riportban emlékeztünk meg arról a nagyszerű munkakedvről és felké­szültségről, amellyel traktorosaink ezrei ne­kiláttak a tavaszi munkáknak. Ezt a lendü­letet és munkakedvet nagymértékben fokozta a szocialista munkaverseny, amely eddig nem látott mértékben fejlődött ki traktorállomá­saink dolgozói között. Ha egyes állomásokon voltak is elvétve hibák, mégis megállapíthat­juk hogy a traktorállomásaink nagy általános­ságban jól megszervezett munkájával elöntő mértékben járultak hozzá a tavaszi munká­latok időbeni elvégzéséhez. Nemcsak hogy sikerült behozniok a kedvezőtlen időjárás ál­tal okozott késedelmet, de sok helyen még hamarább befejezték a tavaszi munkálatokat, mint ahogyan azt tervük előírta. A gép- és traktorállomások pozsonyi fő­­igazgatóságának jelentése alapján, a szlová­kiai gépállomások 1952 május 14-ig a tavaszi tetnie és az állami traktorállomások ve­zetőjének segítenie, hogy kemény és kérlelhetetlen harcban megtisztítsuk ál­lami traktorállomásainkat Huszákék hagyatékától, a kulákoktól s egyben kíméletlenül ki kell irtani azt a helyte­len teóriát, amely azt állítja, hogy a kapitalizmus belenő a szocializmusba. Az állapii traktorállomások traktoro­sai, javítói, agronómusai és kombájnis­tái csakis alapos tisztitás után képez­hetnek úgy a traktorállomáson, mint a brigádközpontokban, megbízható kö­zösséget, amely azután a Párt és tö­megszervezetek révén és a szocialista munkaverseny kapcsán teljesítheti az összesített terv ama feladatait, melye­ket ez a terv az állami traktorállomá­soknak előír. A kézsmárki traktorállo­máson 22 kulákot dobtak ki a közel­múltban. E tisztogatás után a traktor­­ullomás munkája nyomban lényeges mértékben megjavult. Ugyanúgy meg­javul a munka mindenütt, ahol gyorsan latokba belekapcsolódtak a dolgozók asszo­nyai is. akik szintén résztvettek a nagyszabá­sú munkaversenyben, amely a tavaszi mun­kálatok folyamán a birtokon kifejlődött. A felsőpatonyi EFSz-nek például 36 hek­tárnyi cukorrépa területe van. A szövetkezeti tagság átérezve a magasabb termés elérésé­nek jelentőségét, kötelezettséget vállalt, hogy az egész területet két nap alatt kiegyeli. A szövetkezeti tagság tudatában van, hogy a magasabb terméshozamot csakis úgy érheti el, ha minden munkálatot idejében elvégez. Ezért a munka gyors befejezésének érdeké­ben helyesen cselekedtek, amikor minden szövetkezeti tagnak bizonyos területet osztot­tak ki, amelyet a termés betakarításáig ő fog gondozni. A szövetkezeti tagság dicséretre­méltó munkakedve nem merül ki e munká­latokban, mert kötelezettségvállalásuk arra is Vonatkozik, hogy a cukorrépaföldről a ter­mést mindegyik összeszedi és a vasútállomás­ra idejében kiszállítja. A tornóci állami birtok, deáki gazdáságá­­ban Siroky elvtárs születésnapjának tisztele­tére nagyobbszabású kötelezettségvállalási mozgalom indult meg, amelybe bekapcsolód­tak az állami birtok dolgozóinak asszonyai is. Hatvanöt asszony kötelezettséget vállalt, 20 hektárnyi cukorrépa terület gondozására, egészen a termés betakarításáig. Május 17-ig már a cukorrépa területi 80 százaléka ki volt egyelve. A deáki asszonyok a munkába való bekapcsolódásukkal fényes bizonyítékát ad­ták annak, hogy a magasabb terméshozamok elérésének elősegítésével teljes mértékben résztvesznek dolgozóink békevédelmi harcá­ban. munkálatok tervét globálisan 100 százalékra teljesítették. Ez idő alatt természetesen a szá­zalékarány lényegesen emelkedett. Ezen jelentős siker elérésében nagy érde­meket szereztek a pozsonyi és a nyitrai kerü­let gépállomásai, amelyek tervezett feladatai­kat nemcsak teljesítették, hanem magasan túl is lépték. Ez év május 14-ig a tavaszi munkálatok tervét Szlovákiában 35 gépállo­más teljesítette, ebből 15 a pozsonyi kerület­ben, 13 a nyitrai kerületben, 3 az eperjesi ke­rületben, 2 a kassai kerületben, ,1-1 gépállo­más pedig a .besztercebányai és a zsolnai ke­rületben. Az utóbbiak lemaradásának oka az, hogy ezekben a kerületekben a tavaszi mun­kálatok jóval későbben kezdődnek, mint má­sutt. Amint említettük május 14. óta számos újabb gépállomás teljesítette tavaszi tervét és így az elért eredmény még átütőbb, jelentéke­nyebb. és alaposan végrehajtják a Párt és kor­mányhatározatot, a traktorállomásokon a kulákoktól és a kapitalista elemektől való tisztítómunkát. Az állami traktorállomások legfonto­sabb kérdése, a megbízható és jó káde­rek kiépítése. Ezért a tisztogatási ak­ciót a traktorállomáson minél hama­rább végre kell hajtani. Ezt annál gyor­sabban megtehetjük, mivel már egész sereg példás és tapasztalt traktorosunk van, s gépjavítóink, akiket bátran lehet vezető funkciókba emelni. Ennek el­végzése ugyancsak további káderek kiválogatása és megfelelő helyre való szétosztása a legfontosabb feladataink közé tartozik. Ha dbbe a kérdésbe min­den felelős tényező lelkiismeretesen be­kapcsolódik, akkor az állami traktorál­lomások igen gyorsan a szocializmus kiépítésének egyik legfontosabb ténye­zőjévé válnak, mint azt a Nemzeti Arc­vonal Központi Bizottságát^ ülésén Siroky elvtárs innnJntfat Az állami traktorállomások döntő mértékben járultak hozzá a tavaszi munkálatok meggyorsításához Az állami traktorállomások idejében való és gondos felkészülése a tavaszi munkákra, döntő jelentőséggel bírt a tavaszi mezei munkálatok meggyorsítását és elvégzését illetően. A tavaszi mezőgazdasági munkálatok gyors és időbeni elvégzésének biztosításával foglal­kozó kormányhatározat világosan kijelölte azt az utat, amelyen a traktorállomásainknak haladniok kell. A csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapja Dolgozó nőink egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak a növény ápolási munkákba. Számos jelentés számol be arról, hogy állami birtokainkon, EFSz-einkben az asszonyok segítsé­gével sikerült meggyorsítani a cukorrépa egyelését és egyébb kapásnövények munkála­tait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom