Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-05-18 / 20. szám

1952. május 18. 7 Miben javítsuk meg a szövetkezetek munkájáf Méhészkedés májusban Ez év április 18-án és 19-én tartották meg Ótátrafüreden (Stary Smokovec) a Kerületi Szövetkezeti Tanács dolgozói összszlovákiai értekezletüket, melyen dr. Ján Duris, a Szlovákiai Szövetkeze­ti Tanács főtitkára rámutatott azokra a feladatokra, amelyek a szövetkezet dolgozóira várnak a közeljövőben. Duriá elvtárs ezeket a következő pontokban foglalta össze: a) Felvenni a nagykereskedelmi kap­csolatokat az élelmiszerüzemeken kí­vülálló üzemekkel. b) A termelés további kiszélesítése, mindenekelőtt a kenyérsütésben. c) További lépésekkel kiszélesíteni a kultúr nevelőmunkát, a fogyasztás5 szö­vetkezet tagjai és funkcionáriusai kö­zött. A gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy az 1952-es terv kidolgozásánál milyen hibákat követtünk el. Az ilven hiányosság különösen abban mutatko­zik, hogy az egyes tervek csoportosítá­sát nem tudtuk kölcsönösen kimutatni, összhangba hozni és így sikeresen meg­azt a körülményt, hogy a termelési ter­vünket azért tudtuk teljesíteni és túl­teljesíteni, mert legkevesebb egyhar­­madával több péküzemet vettünk át, mint az elmúlt évben és hogy ezt a tel­jesítményt magas megterhelés, ala­csony munkatermelékenység, sokszor a dolgozók magas fizetése, a pékségben való magas fogyasztás mellett, sok esetben a munkabéralap átlépésével „ értük el. A fizetési alap túllépése ott is fedett, ahol erről külsőleg nem nyilat­koznak Ezen hibák eltávolítása érde­kében a pékségekben be kell vezetni a munka normalizálását úgy, amint az a fogyasztási és a termelési üzemekben, van. A kiskereskedelmi forgalmi tervet ebben az első negyedévben sikeresen teljesítjük Bizonyos, hogy ezt a tervet csakis azért tudjuk teljesíteni, hogy a tervbe foglaltak alacsonyan voltak megállapítva. A kiskereskedelmi forga­lom tervteljesítésében és túlteljesítésé­ben nagy jelentősége van a közös ét­kezdék megvalósításának. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy ennek létre úgyszintén a szerződéses termékek fel­vásárlásában is, továbbá zöldségfélék és gyümölcs felvásárlásában is meg­mutatkoznak a hiányosságok és az egész akció magán viseli a tervezetlen­­ség jellegét. Ebben az esetben is az in­dító okok' bizonyos mértékig azok. hogy vannak saját nehézségeink, me­lyek akadályozzák a terv teljesítését és főképpen az, hogy sok esetben nincse­nek lefektetett terveink. Végre megkezdtük a kultúr-politikai munkát, amelyben hiányzik a tárgyila­gosság és a cél világos perspektívája, amelyet ezzel a neveléssel kell elérni továbbá a kultúrnevelés konkrét for­mája. Ennek a tevékenységnek meg­voltak az összes kezdeti hibái és a mai tanácskozásról erőteljesebb intézkedé­sekkel felfegyverezve fogunk hozzá munkánk feljavításához. Ennek a kul­túr-politikai munkának a jelentőségét ugylátszik nem fogták fel helyesen sem a kerületi, sem a Járási Fogyasz­tási Szövetkezet vezetői munkatársai valósítani az összesített tervezés mód­szerét. Továbbá terveink azt mutatják, hogy hiányosságaink vannak a politi­kai fejlettségben is és hiányos ismere­teink vannak a technikai tervezésben. Főleg a realista áttekintés hiányzik, hogy nem vagyunk előrelátók, mivel a gottwaldi ötéves terv első negyedévi feladatának teljesítése már az év kez­detén és tovább fokozatosan, a dolgozó nép életszínvonalának emelkedését je­lenti, mert a fogyasztók magasabb jö­vedelme, magasabb igényeket követel, növekedik a vásárlóerő, amely maga után vonja a városok és mindennek előtt a falvak bővebb árúellátását. Az élelmiszerüzemeken kívül álló többi üzemeink nagykereskedelmi for­galmának bevezetése és az áruba be­fektetett magasabb tőke lehetővé teszi, hogy a falu a nem élelmiszerárú ellá­tása terén nagy sikereket érjünk el. Ezen sikerek elérése érdekében a szö­vetkezeti dolgozóknak jelentősen be kell kapcsolódniok a munkába. hozásának érdekében igen keveset tet­tünk. Kisérjétek figyelemmel a terv­­teljesítésénél, — mondotta Krajcír elv­társ, — milyen kötelezettségeket vál­laltatok a kázös étkezdék megvalósítá­sa érdekében? Kritikailag és önkriti­­kailag értékeljétek minden kerületben, hogy a vállalt kötelezettségekből, ezzel kapcsolatban mit teljesítettetek. Igen fontos, hogy az 1952. évi II. negyedévi terv teljesítésénél ebben a kérdésben jelentős javulás álljon be. Ne felejtsük el, hogv a közös étkezdék megvalósítá­sával megszilárdítjuk a szövetkezet gazdasági alapjait, mert ezzel jelentő­sen növekszik a fogyasztási szövetkezet jövedelme s ezzel egyidőben növekszik a kiskereskedelmi forgalom árúellá­tása. A falusi elárusító üzemek megvaló­sításáról már nagyon régen beszélünk, valamint arról, hogy pontosan megál­lapítsuk, hol lehetne ezeket elhelyezni, de ennek az érdekében a valóságban semmi sem történt. Egyeztessétek ezt össze vállalt kötelezettségeitekkel és akkor meglátjátok mennyire elmarad­tatok ebben a tekintetben is. és elsősorban is, a kultúrszervezetek munkatársai. Az ipari-termelési szövetkezetek hiá­nyai abban megmutatkoznak, hogy a tömeges szocialista verseny, — a Lydia Korabelníková módszere szerint, — a szervezetlenség miatt gyengén fejlődik. Egészében azonban ezeknél a megle­vő ipari-termelési szövetkezeteknél már észlelhető a gazdasági és szerveze­ti megszilárdulás, Sok egészséges in­tézkedést hajtottak végre ezeknek a spekuláns és bujtogató ellenségeknek eltávolítására. Ezeknek a szövetkezeti szektoroknak a szövetkezeti kereskede­lemmel szemben az az előnyük, hogy sok esetben már bevezették a munka normalizálását és ez a szektor gondos­kodik a normák megszilárdításáról is. Ügyszintén fejlődőben van a tömegpo­litikai munka is. Az esetleg előforduló kezdeti nehézségek és hiányok leküz­dése ennek a tanácskozásnak a felada­ta. A szövetkezeti kereskedelemnek, a fontos használati tárgyak iránti foko­zottabb érdeklődés miatt, igyekezni kell ezeket a hiányokat pótolni. Az ipari-termelési szövetkezeteknek a kö­Egy méhész sem tervezheti tervszerűen mé­hes körüli munkáját, ha megközelítőleg nem ismeretes előtte a kiadós hordási időszak kez­dete és tartalma. A méhésznek más előkészü­leteket kell tennie olyan vidéken, ahol má­jus végén kezdődik ugyan a rövid, csak 8—14 napig tartó, de kiadós hordás (akác, esparzetta, baltacím,török borsó). Szlovenszkó több vi­dékén sajnos ez az egyedüli jelentős hordási időszak, S a méhész más előkészületei, ha olyan vidéken méhészkedik, ahol e hónapban kezdődik a mérsékeltebb, de tartósabb 4—6 hétig, esetleg hosszabb ideig tartó hordás (a rétekről). Szlovenszkó sok vidékén a jelentő­­ségteljesebb hordás júliusban kezdődik (er­dők, tarlóvirágok), vannak olyan méhészek is, akik olyan szerencsések, hogy oly vidé­ken méhészkedhetnek, ahol a hordás lehető­sége, — habár változó intenzitású (erősségű) is, koratavasztól egész szeptember végéig tart (rétek, legelők, erdők, irtások stb). Min­den egyes vidéken alkalmazkodnia kell a méhésznek a hordási viszonyokhoz és méhe­sében aszerint kell intézkedéseket létesítenie. Talán könnyű volt tanácsolni, hogy mi a te­endő a méhesekben a különböző vidékekre vo­natkozóan. Nehezebb tanácsot adni e hónap­tól kezdve, mert most a méhész kezdeménye­zését összhangba kell hozni a vidék hordási viszonyaival. Minden vidék méhészeire egyforma alap­elv érvényes: A kiadós hordás esetére mi­nél nagyobb számú minőséges repülő, dolgo­zó méhek fölnevelése. Ennek a létszámnak íz elérése jóval a kiadós hordás előtt éppúgy nem volna helyes, mint a hordás végefelé, vagy utána. A méhész minden munkájának arra kell irányulnia, hogy ez a létszám időbe­li összhangban legyen a kiadós hordási idő­szakkal. Azokon a vidékeken, ahol a rövid, de kia­dós hordás rendszerint május végéig, június elején kezdődik és ezután hosszabb időszak hordásnélküli, (vagy jelentéktelen), nincs ér­telme a fiasítófészek kiszélesítésének, a kia­dós hordás kezdetéig. Gondold meg mi tör­ténhet, ha a fiasítóba újabb és újabb rámá­kat helyeznénk, a fiasítót kiszélesítenénk a hordás kezdetéig, amely például csak május 25-én kezdődik és 10—14 napig tart. A fia­skóban lévő rámákat, (a kiállított lép, vagy közfal) — amelyeket május 24-én tettél be, — az anya 2—3 nap alatt egész biztosan be­petézi. Ezeken a rámákon június 16—17-én kikelnek a méhek és június végére, július elejére válnak röpképesekké. A legcsekélyebb hordás lehetősége nélkül is mire valók ezek a dolgok? Létezésük az összegyűjtött készlet rovására megy, anélkül, hogy a gyűjtésben résztvehettek volna. De nemcsak ez! Meny­nyi értékes erőkifejtés és tápanyag haszná­lódott el felnevelésükhöz. EMELLETT MEG KELL FONTOLNUNK MÉG VALAMIT, amit a méhészek figyelmen kívül hagynak. A mi esetünkben az ivadék méhek, amelyek a fiasítást táplálják, úgy május 5-től, szintén normális fejlődésen mennek át' először sejte­ket tisztítanak, az idősebb fiasítást táplálják, azután a kikelt fiatalokat, viaszt izzadnak, őrszolgálatot végeznek és 18—20 napos koruk­ban repülő méhekké változnak. Azonban is­meretes, hogy az ivadékok, melyeknek nincs alkalmuk a fiasítás táplálására, már 12—14 napos korukban röpméhekké, dolgo­zókká alakulnak. Tehát azzal, hogy kb. 2 héttel a rövid ideig tartó hordás előtt nem szélesíted ki a fiasító terepet új rámák bea­dásával, egyenlőtlen viszonyt létesítsz az ál­landóan kikelő ivadék méhek és tápanyagot fogyasztó fiasítás között. Ennek az lesz a következménye, hogy az ivadékok, — melyek a fiasítást nem táplálhatják, nyelőmirigyeik­ben fejlődő váladékukkal, — kb. 1. héttel hamarább röpméhekké, dolgozókká fejlődnek, éppen abban az időben, amikor a főhordás megkezdődik. De nemcsak ez! Kísérletek út­ján rájöttek (Maurízi, Haydák, Lothmár), hogy ezek a méhek a fiasítás, — nyelőcső­mirigyeikből kiválasztott tápnedv váladékkal — táplálásának lehetősége nélkül továbbra is megtartják, éspedig hosszabb időre ezen mi­rigyek (aktivitását), tevékenységét és normá­lis körülmények között hosszabb életkort ér­nek el. ,S hogy a rövid ideig tartó főhordás idején milyen sokat jelent egy hét is ezek­nek a nagymennyiségű röpméheknek életé­ben, azt jól tudja minden méhész barátunk. Tehát azzal, hogy két héttel a rövid ideig tartó bőséges hordás idején nem terjeszted a fiasítófészket további rámák berakásával, tá­mogatod a célt: „Minél több röpméhet, dol­gozót, a főhordás idejére" Vannak méhészek, — a világ szaksajtója zeljövőben ezek a legfontosabb felada­tai: a) a szövetkezeti tagság között a kul­­túr-nevelő munka megjavítása; b) szélesebb alapokra helyezni az ipari-termelési szövetkezeteket, — a minőségesebb árutermelés és árcsökke­nés. ezzel a problémával intenzíven foglalkozik, — akik tovább mennek, a főhordás előtt 10—12 nappal korlátozzák az anya peterakását, a fiasítóba közbeszúrt rácsokkal s így a főhor­dás idejére, csak 2—4 rámára petézhet. A kétanyás, respektive, a kétcsaládos méhésze­ti rendszer jelentősége szintén abban az igye­kezetben nyilvánul, hogy aránytalanság jöj­jön létre az ivadékok és a röpméhek között, az utóbbiak előnyére. Ismerek néhány mé­hészt, akik az akáchordás előtt kidobálják az anyákat és a fiatal anya nevelését a méhcsa­ládra hagyják. Ezzel a fiasítást a főhordás idejére be akarják szüntetni, ami sikerül is. Továbbá ezzel a módszerrel végrehajtják az anyák kicserélését „fiatalokkal. Ez az „anya­kicserélési” mód elítélendő, mert ellenkezik az anya tenyésztés terén szerzett ismereteink­kel és tapasztalatainkkal. Hisz ismeretes, hogy a férgecske, amelyből az anya lesz fel­nevelve, létezése első pillanatától dúsabb és értékesebb táplálékot igényel, mint azok a férgecskék, amelyekből dolgozók kelnek ki. A MÉHCSALÁD ERŐSZAKOS MEGARVULASANAL a méhek pótanyabölcsőket raknak, nemcsak a friss petékre, hanem a kétnaposakra is. Me­lyik petéből kel ki hamarabb az anya? A leg­idősebbikből, amelyiket a méhek táplálni és gondozni kezdtek anyanevelés céljából. S ezek az anyák kevésbbé értékesek. Az ilyen módon történő anyakicserélés elsatnyulás­­hoz, (degeneráció) vezet és amint érdeklőd­tem ezen méhesek sorsa felől, a nosema, gyomorvész, májusi vész, járvány módjára jelentkezett náluk és az álcarothadás is ven­dégük volt. Az ilyen anyák csalánjának ellen­állása a betegségekkel szemben megvan za­varva. Természetes, hogy a hozadékuk is év­­ről-évre csökken. Az előbbnevezett eljárások azonban az olyan vidékeken, ahol a nektárgyűjtés lehető­sége hosszú ideig tart, nem volna helyes. Az anya termékenységének korlátozása ilyen vagy más módon a hordás kezdete előtt, már a hordás negyedik hetében nagy dolgozó­­méhhiány állna be, ami a jövedelemre sem maradna hatás nélkül. Tehát minden intézkedés arra irányuljon, hogy a méhcsaládnak A BŐSÉGES FŐHORDAS IDEJE ALATT elegendő minőséges dolgozója legyen. A mé­hész beavatkozásai közé számítható az az in­tézkedés is, — mely szintén ezt a célt szol­gálja, — amely arra irányul, hogy méhcsalá­dunk ne rajzzon ki a főhordás ideje előtt, — vagy alatt. Ellenben ez a fajta veszély foko­zódik az anya termékenységének korlátozá­sával, a rövid, de kiadós hordás előtt. Az em­lített intézkedésekkel egyidőben igyekeznünk kell a méhcsalád rajzási törekvését eltolni a kiadós hordási utáni időre. Ennek elérésére szükséges eszközök a következők: 1. építési lehetőség az építőrámában. 2. a rajzó hangulatban lévő családtól elven­ni a befedett fiasítást (a méhcsalád megszű­nik építeni az építőrámában) és ezt gyengébb családhoz tenni, a fiatal fedetlen fiasítórámák áthelyezése a rajzó hangulatú méhcsaládba. Ezzel támogatjuk egyben a gyengébb családo­kat és ami a fő az erős család ivadék méhei­­nek, — amely rajzás jeleit mutatja, — lehe­tőséget nyújtunk a fiasítás minden állapotá­nak táplálására. 3. Ha már van indítóok és az utolsó ráma és a gátköze tele van tömve ii>éhekkel, fel­állítjuk a mézkamrát. Ezáltal a méhcsalád lakása 50—100 százalékkal terjedelmesebb lesz, ami által bizonyos időre a rajzási kedv csökken. 4. a röpnyílás kiszélesítése. 5. ha a fentemlített beavatkozások sem se­gítenek, el kell választani a rajt rajzás előtt, közszakaszt kell csinálni, vagy keresztülvinni a- mű teljes megújítását. A nagymennyiségű fiatal méhek felnevelé­se dús őszi készletet követei. Lesz sok méh­család, mely ebben a hónapban (gyakran köz­vetlen a főhordás előtt) utolsó készletét is el­fogyasztotta. Sohasem szabad ennyire jut­nunk. Adjunk be idejében mézkészlettel teli rámát, vagy végső esetben nagy adagban cu­kor mellékételt. Ez a hónap Szlovenszkón a legtöbb vidéken az anyanevelés ideje. Helytelen lenne ezt a munkát a kiadós hordási idő alatt keresztül­vinni, mert ebben az időszakban a regenerá­ciós ösztön (gyarapodási), a gyűjtőösztönnel szemben háttérbe szorult. Legszebb eredmé­nyeket az anyanevelésben a hársfavirágzás idején érjük el, amikor bőséges virágpor és mérsékelt nektárhordás van. c) az új szocialista módszerek beve­zetése; d) a szervezeti és gazdasági megszi­lárdítás; e) bevezetni Korabelníková verseny módszerét. Kivonat Dr. Ján Duris beszámolójából. A feladatok részletes tárgyalásánál figyelembe kell vennünk A földműves termékek terven felüli felvásárlásában

Next

/
Oldalképek
Tartalom