Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-05-18 / 20. szám

1952. május 18. & Új módszerek bevezetésével emeljük az állatállomány hasznosságát A viglasi kutatóintézet nagy segítséget nyújt mezőgazdaságunknak a Párt és Kormányhatározat teljesítésében A zólyomi hegyláncolatok alján, kissé dom­bos vidéken fekszik Köztársaságunk egyik legnagyobb mezőgazdasági kutató és kísér­leti intézete. Ez az intézet a víglasi állami gazdaságból alakult és már az elmúlt eszten­dőben megkezdte tevékenységét. Rövid fenn­állása óta igen gazdag tapasztalatokkal gya­rapította mezőgazdaságunkat s különösen ál­lattenyésztésünk hasznosságának fokozása te­rén ért el szép eredményeket. Egyébként az intézet, minden kísérletezé­sénél a szovjet szovhozok és kolhozok, vala­mint tudósok és élmunkások tapasztalatai szolgálnak alapul. Ezen keresztül érték el a tehenek tejhozamának állandó fokozását is, — amely napról-napra egyre növekedik. Kíváncsiságunk, természetesen minket is az intézet gondozása alatt álló tehenek meg­tekintésére terelt. Már az első pillanatban ér­dekes, meggyőző képet nyertünk a tehenek fejlődéséről. Különösen az alig pár hónappal ezelőtt idekerült tehenek fejlődése volt ér­deklődésünk középpontja. Itt Matrlaj József elvtárs, az állattenyésztés kiváló szakértője, — aki már hétéves korától ebben a gazdaságban dolgozik, — megismertetett bennünket az ál­lattenyésztés, különösen a tehenek gondo­zásának módszereivel. „Nincs rossz tehén, — csak rossz kezelő — mondja bátor tekintettel. Ekkor az előttük kérődző tehénre mutava folytatja, — ezt a tehenet is vagy két hónap­pal ezelőtt vásároltuk a magángazdálkodók­tól. Mikor idehoztuk, bizony meglátszott raj­ta, hogy nagyon silány koszton volt, s emel­lett még az ekébe és nagyobb teher hordásra is befogták. Természetesen nem is adhatott 2 liternél több tejet. Ez- a tönkretett tehén ma kezelésünk alatt, mint az fejtáblájából is kitűnik, 14.4 liter tejet ad naponként annak ^ellenére is, hogy már nyolc hónapos vemhes­­ségi ídejéfee»-jár. De tovább már nem fogjuk fejni s egy hét múlva teljesen abbahagyjuk a fejést, mert azt akarjuk, hogy leellése után még több tejet adjon”. Érdeklődésünk még jobban fokozódott, amit Matrlaj elvtárs azonnal észrevett rajtunk és tovább folytatta: „Nincs ezen mit csodálkozni s ez nem oly ördöngős valami, hogy ne le­hetne valóra váltani. Mi az újonnan érkezett teheneket legelőször is hozzászoktatjuk takar­mányozásunkhoz, ezután'pontos és jó bánás­módban részesítjük. Később rászoktatjuk a tőgymasszírozásra, ami által a tehén a kiter­melt tejet könnyebben leadja, s viszont ez a fejésmódszer igen nagy kihatással van a tej zsírtartalmára is. Tulajdonképpen az állatok -karbantartása és a tejhozam növekedése, az etetés pontosságától, de főképpen a takarmá­nyok helyes megválasztásától függ. Itt eszünkbe jutott számos szövetkezetünk tehernek alacsony tejhozama, — különösen Szőgyénre emlékeztünk, ahol a tejhozam te­henenként a napi 5 litert sem haladja meg. A fennt elmondottak alapján fogjanak hozzá a szőgyéniek is ezen módszerhez s fáradozá­suk bizonyára eredményesebb és jutalmazá­suk is nagyobb lesz, mint eddig volt. Az etetés új módszerének bevezetése egy­idejűleg az egészévi takarmányszükséglet be­biztosítását is megköveteli. Lehetőleg, a vi­szonyokhoz képest, minden tehén részére 15 mázsa szénát és 50 mázsa silót kell alapul vennünk. Ezen keresztül serkenthetjük tehe­neinket a magasabb tejhozam elérésére, mert ezek a takarmányfélék igen gazdagok fehér­je, mész és tej, valamint az állat testének felépítéséhez szükséges vitaminokban és táp­­nyagokban, amelyek tulajdonképpen a tejho­zam és a súlygyarapodás szerves tényezői. A tejelőképesség bármely tehénnél nemcsak a tejmirigyek működésétől függ tehát, mint azt sok helyütt tévesen gondolják, hanem az egész test, minden szerv, főleg pedig az emésztőszervek egészségi állapotától, amit úgy biztosíthatunk, ha megfelelő minőségű ta­karmányt etetünk. Ezen keresztül biztosít­hatjuk a tehenek másik fajta hasznosságát is, a borjúnevelést. Az intézet teheneinek gondozását általában asszonyok végzik. Rusznyák Pavlina, aki leg­jobb állatgondozó, évenként 6.500 literes tej­átlagot ér el tehenenként. Nagyon szereti ál­latait, mintegy 12 tehenet vett gondozás alá, amelyek fejését és etetését szintén egyedül végzi. Alig marad utána Vilostyák Anna, akinek a 12 tehén gondozása mellett, otthon négy apró gyermeket kell nevelnie. Tehát idejének egy részét gyermekeire kell fordí­tania, mert a gazdaságban még nincs sem bölcsőde, sem napközi otthon. A kutató intézet igen nagy súlyt helyez a Szárnyasállományunk emelésére több húst dolgozóink asztalára. borjak hideg nevelésére, vagyis mesterséges etetésére. Landau elvtárs, az intézet szakveze­tője azt mondta, hogy a magas teljesítményű teheneket kizárólag a hideg borjúnevelés út­ján biztosíthatjuk be. A helyes borjúnevelés alapjait csak úgy tudjuk bebiztosítani, ha már a növendékállat születésétől kezdve elősegít­jük azon szervek fejlődését, amelyek döntően befolyásolják a magas termelékenységet. Ugyanakkor úgy gondozzuk az állatokat — mondotta, — hogy szervezetük ellenálljon a betegségeknek, mert csak egészséges szerve­zettől várhatunk magas teljesítményeket és csak a jó testalkat győzi le a megerőltetést, amelyet pl. a tej elés megkövetel. Olyan tehe­neket kell tehát nevelnünk, amelyek a ta­karmányt a legnagyobb mennyiségben és a legnagyobb gazdaságossággal változtatják át tejre, esetleg húsra és zsiradékra. Éppen ez­ért a fiatal állatokat olyan gondozásban kell részesíteni, hogy azok szervezete és teste megfelelő módon fejlődjön. Igen fontos az emésztési szervek kifejlesztése is, amit nagy­­mennyiségű termés takarmány (szálas) ete­tésével érünk el. Ezt csak akkor érjük el, ha a borjúkat minőséges széna fogyasztására szoktatjuk, ami éppen az emésztési szervek fejlődését is a kívánt irányba segíti — fejez­te be Landau elvtárs. Mint a paripák fickándoznak az elválasz­tott borjak, amelyeket ugyancsak hideg neve­lésben részesítenek. Ezeket a borjakat Sze­keres Juliska gondozza nagy hozzáértéssel és szeretettel s amint megjegyzi — másként nem is lehetne egészséges borjakat nevelni, mert a tej és a gondozó szeretete, — mint a gyer­meknevelésnél, úgy itt is, — megköveteli a legnagyobb pontosságot és tisztaságot. Arra a kérdésünkre, hogy melyiket szereti a leg­jobban egyenesen azt feleli, hogy valameny­­nyit egyformán, de azért mégis a „Sztre­­nyuskát” kedveli a legjobban. Kettős búgatással több malachoz jutunk Sokaknak talán lehetetlennek tűnik a ket­tős búgatás alkalmazása. Kettős búgatás elatt a megtermékenyítésnek azt a módját értjük, amely a legjobban biztosítja a petesejtek nagyszámú megtermékenyülését abban az időben, amikor a magzatok a legéletképeseb­bek lehetnek. Ha csupán egyszer búgatunk, akkor gyakran előfordulhat, hogy a pározta­­tás időelőtti, vagy pedig elkésett. Ez a búgatási módszer Víglaspn igen bevált, mert minden koca kétszer ellik egy év alatt, összesen 22 malacot, amelyből 18 darabot fel is nevelnek. így Pártunk határozata teljes megértésre talált, ami legjobban bizonyítja, hogy ebben a termelésben is képesek va­gyunk a tervezett irányt ténylegesen megva­lósítani. Ami a sertések etetését illeti, ezen a téren is helyesen jártak el. A takarmányt nem híg moslék formájában, hanem megáztatott srót­­keverékben adagolják. Úgyhogy, ha bele­markolunk az abrakba, ne csurogjon belőle nedvesség. Vizet az etetés után korlátlan mennyiségben adhatunk a hízó sertéseknek, amiből aztán szükségszerint fogyasztanak. Másképen nem is tudhatnák a hízók gyors súlyszaporulatát napról-napra, fokozatosan emelni. Igen fontos tenyésztési módszert vezettek be a sertések fölszaporításánál. Itt keresztezés folytán sikerült említésre méltó eredménye­ket elérniök. Rájöttek, hogy a tiszta manga­lica fajtájú sertés ugyanannyi takarmány el­fogyasztása mellett nem hízik annyira, mint ezt a keresztezett fajtájuknál tapasztalhatták. Ezért mangalica és fehérfajtájú sertések ke­resztezését szorgalmazzák. A kutató intézet dolgozói gyakorlati példá­val járnak elő állattenyésztésünk még fejlet­tebb hasznosságának elérésében. Tőlük vala­mennyi szövetkezetünk példát vehet, mert másképpen sem szövetkezetben, sem pedig állami gazdaságainkon nem lennének képe­sek ilyen eredményeket elérni. Mindenesetre, a gyakorlat tudást is követel, amiben ugyan­csak nem maradnak alul az intézet dolgozói. Állandóan tanulmányokat folytatnak, úgy­hogy saját kezdeményezésük révén is már több új módszert vezettek be az állattenyész­tés valamennyi szakaszán. Éppen ezért, az állattenyésztés terén a dolgozók légynek to­vábbi úttörői a fejlett szovjet tenyésztési módszereknek, amelyek segítségével bátrab­ban haladunk előre Pártunk és kormányunk határozatainak teljesítéséért. —Szombati!— A szocialista munkaverseny győztese a bélyi május elsejei brigád A Gottwaldi ötéves terv negyedik évében a Párt és kormányhatározatok megvalósításá­ért folytatott harcban traktorállomásaink dolgozóira nagy feladat vár. Traktorosaink a falu apostolai, akik községeinkben a szo­cialista mezőgazdaság alapkövének lerakói. Munkájukkal döntő fontosságú szerepet ját­szanak a boldogabb jövő kiépítésében. A királyhelmeci traktorállomás dolgozói szocialista munkaversennyel felelnek Pártunk és Kormányunk határozatára. A tavaszi munkák megkezdésével versenyre hívták a szepesi járás traktorosait, a tava­szi munkák időelőtti bevégzésére. A traktor­állomás 12 brigádja versenyben áll egymás­sal, azonkívül a legjobb traktorista címért egyéni versenyek folynak. Minek az eredmé­nye, hogy a királyhelmeci traktorállomás dol­gozói ilyen jelentős százalékban bekapcsodód­­tak a szocialista munkaversenybe? A téli iskolázásoknak! A traktoristák, me­chanikusok, brigádvezetők, körzeti javítók, szak és politikai iskolázást kaptak, ahol jól előkészítették őket a tavaszi munkák meg­kezdésére. A traktorosokat megismertették azokkal a problémákkal, amelyekkel a munka szakaszán találkoznak. A járási Kommunista Párt bizottsága ván dorzászlót ajánlott fel a legjobb traktorbri­gádnak, a tavaszi munkák elvégzésénél. A verseny harccá fejlődött. Tizenkét brigád traktoristái heves versenyt folytattak a leni­ni forradalmi zászlóért. A brigádok munka­eredményét hetenként kiértékelték a járási Kommunista Párt titkársága jelenlétében. Legelőször, — még a tavaszi munkák kez­detén — a szomotóri brigád nyerte el a zász­lót 47 százalékos teljesítménnyel. A verseny folyamán azonban jobb munkaeredményük­kel megelőzték őket a battyáni brigád trak­torosai és átvették a versenyzászlót. Fájó szívvel váltak meg a szomotori brigád trak­torosai a győzelmi zászlótól, de nem kesered­tek el. Még fokozottabb, jobb munkával visz­­sza akarták nyerni a zászlót. A versenyber legjobban kitűnt a battyi és a bélyi brigád, akik között heves csata folyt. A battyáni brigád tagjai féltették a zászlót, mert tudták, kemény ellenféllel állnak szemben. A két brigád tagjainak tehát minden gondolatuk az volt, hogy hogyan lehetne jobb munka­eredményeket elérni, vagyis az élre kerülni. Az elért eredmények nem nagy diferenciát mutattak, a bélyieknek csak 1.09 százalékkal volt több a munkateljesítményük. Így tehát mindkét ellenfél nekigyűrkőzött a munkának. Olyan volt ez, mint egy háború, melyből mindkét ellenfél győztesen akar kikerülni. A traktorosok szívügyükké tették a verseny fontosságát. Még a nótában is a két brigád versenyéről daloltak a traktorosok. Kecskés elvtárs annyira magáévá tette az elsőbbség­ért folyó harc feladatait, hogy munkájukról még nótát is kovácsolt. Amint meghallottuk, hogy a tavaszi mun­kák előírt tervét a bélyi „Május elseje” bri­gád végezte el elsőnek s így ők kapják meg a vándorzászlót, — ellátogattunk közéjük, hogy velük együtt résztvegyünk az ünnepé­lyen és közösen örüljünk a győzelemnek.' Lát­ni akartuk a traktoristák örömtől sugárzó ar­cát, amikor átveszik azt a zászlót, amiért ke­ményen harcoltak a munka frontján. Amikor megérkeztünk, a traktorosbrigáa udvarán csend uralkodott. Az összegyűlt traktorosbrigád dolgozói izgatottan várják az ünnepély megkezdését. Az irodában élénk beszélgetés folyik a traktorosok között. Az asztalt frissen szedett orgonacsokor díszíti. Tarc Irma elvtársnő, a traktorosok kis gaz­daasszonya ajádékozta a győztes traktorosbri­gádnak. Szorgalmasan rendezgeti a könyve­ket, szépíti a traktorosok hajlékát. Nagyon szereti őket. Ügy érzi, hogy mind szorosan hozzátartoznak. Tarc elvtársnő még nem volt alkalmazásban, — fiatal kora miatt. Szép napbarnított arcán a boldogság, megelé­gedettség pírja ég, mikor munkájáról beszél. — Nagyon boldog vagyok, hogy traktoris­ták között dolgozhatok. Szeretettel és meg­értéssel végezzük munkánkat. Tarc elvtársnő édesapját már elvesztette és édesanya 8 gyermekkel özvegyen maradt. Gyermekkorában nagyon megérezte a kapi­talisták kizsámányoló társadalmának elnyomó erejét. Ma boldog. Lelkesen beszél a szocia­lista társadalom gondoskodásáról, mert tudja, nem kell félnie, hogy nem lesz munkája, a Roriií npvplés Villáson I 1 I Szekeres Julia, a viglasi kutató intézet dolgo­­{ zója nagy gonddal alkalmazza a szovjet ta­pasztalatokat a borjú nevelésnél. I Ellés után borjak három hónapig ilyen há­­! zíkókban fokozottabb felügyelet alatt állanak. 1 Három hónap után szabadban, friss levegőn folytatódik a borjak nevelése. '■IIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII.......IMII.......... dolgozók társadalma biztosítja minden becsü­letes munkás számára a gondtalan életet. Ma dolgozó nőink tehetségük szerint kivehetik részüket a szocialista haza építéséből és megkapják mindazt, amiért megdolgoztak. A szobában már ott tündökölt a hímzett vörös zászló ezzel a felirattal: „A legjobb traktorbrigádnak a járás Kommunista Párt bizottságától". Midenki boldog, aki jelen van, a traktorosok mindenkivel megosztják bol­dogságukat. A legkiválóbb eredményeket: Szemen Ist­ván 149 százalék, Petrík András 123 százalék, Holovacs János 121 százalék, Kecskés Berta­lan 119 százalék, és Olovacs Miklós 115 száza­lékos munkateljesítményükkel érték el. A traktorosok elmondották, hogyan érték el jó eredményeiket. — Minden traktorista legfontosabb teendője gépének ápolása és rendbentartása — mondja Kocsis elvtárs. Szeman elvtárs arról beszél, hogy a jó ered­mény eléréséhez nagyban hozzájárult a mun­ka jó megszervezése, a terv pontos betartá­sa, minden munkának idejében való elvégzé­se. Szeman elvtárs gépét mindig rendben tar­totta. A munkára úgy készült fel, hogy min­den kéznél legyen, ha szükség adódik rá. Ha a gép elromlott és komolyabb baja nem volt, igyekezett azt egyedül megjavítani, hogy így is takarékoskodjon az idővel. A szántás­nál pedig, — ha az idő engedte, még éjjel is dolgozott, hogy teljesítménye emelkedjék. Szeman elvtárs jó munkával járul hozzá a dolgozók hazájának építéséhez. Becsülettel dolgozik és ezért minden traktoros nagyra értékeli. Munkájával saját színvonalát is emeli. A legutóbbi kéthetes fizetésnél 3.700 koronát kapott munkateljesítménye után. A traktoristák felszólalásaikban kédések­­kel érdeklődtek a nyári munkák megkezdé­séről. A traktorállomás egyik dolgozója ja­vaslatot adott, hogy a nyári szak- és politikai tanfolyamon, amely május 15-én kezdődik, ajánlatos lenne, ha az önkötözőgépet kezelő EFSz tagok is résztvennének. Továbbá azok az EFSz dolgozók, akik már az aratásnál a traktoros mellett dolgoztak, maradjanak ott a cséplésnél is. így növeljük a tagok érdeklő­dését a gépek iránt. A traktoristák tudják, hogy a harc még nem fejeződött be. A tavaszi munkák elvégzé­sénél a második helyen állanak a kassai ke­rületben. A hős lenini zászlót tovább kell vinni az újabb győzelmek felé. Proksz Eta. A gyorshizlalás szép eredményei ra is. Ezenfelül többféle étvágygerjesztő ta­karmányra is szükség van, amely az emésztést is nagyban elősegíti. Mint például az élesztős szalma, amely szagával és jó ízével szinte evésre kényszeríti a hízó állatot. A másik fajta takarmány az áztatott szalma, amit mi eddig közönséges trágyának használtunk. Az áztatott szalma értéke természetesen a me­lasz-keverékkel való locsolással emelhető, amely ugyancsak nagy hatással van a gyors súlyszaporulat elérésére. A gyorshízlalda képezi a gazdaság egyik legfejlettebb részét. Itt különböző korú bika­borjakat hizlalnak, melyek súlyszaporulata jóval meghaladja naponta a másfél kilót, sőt olyan példányok is vannak, amelyek két kiló szaporulatot érnek el. Hallay és Halina elvtársak a gyorshizlalás mesteri elmondták, hogy a gyorshizlalás elő­feltételei a nyugalom és a csend, mert e­­nélkül az állatok idegei nem lehetnének nyu­galomban, ami kihatna az egyenletes hízás-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom