Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-05-11 / 19. szám

6 1952. inäjus 11. Védekezzünk idejében a cukorrépa kártevői és kórokozói ellen ciddal vagy HCH-val beporozni. Eze­ken a sorokon a kártevő megakad és ugyanúgy elpusztul, mint a rovarcsap­dákban. A baromfi tavasszal ugyancsak nagy segítséget jelenthet a kártevők elleni harcban. A baromfit este, vagy kora­reggel kell kihajtani a répaföldekre, mert a vincellérbogár a cukorrépát fő­leg éjjel, hűvösebb napszakokban pusz­títja. A lisztes répabarkó, vagy az ormányos répabogár még ve­szedelmesebb kártevő, mint az említett A vincellérbogarat, ormányosbogarat és dögbogarat főleg vegyszerekkel, HCH és Dynocid porozásával irtjuk. Ezekből egy hek­tárra kb. 25 kg-t számítunk. Az egé­szen fiatal növényt is minden kár nél­kül beporozhatjuk. A kifejlett növényt 1 százalékos arzénkészitménvekkel, esetleg báriumklorid permetezésével védhetjük meg a kártevőktől. Ezekből a szerekből hektáronként 500—600 li­tert használunk fel. A klórbáriumos keverékkel a fiatal növényt egymás­után kétszer permetezzük be 3.5 száza­lékos oldattal, mert az ennél erősebb permetezés a növényzetet elégetheti. A vetési bagolypille az ismert veszedelmes hernyót adja, amely gyakran teljesen lerágja a nö­vényzetet. A fiatal hernyók csak az el­ső vedlésig mozognak ” növényzet földfeletti részében. Később a talajba bújnak, ahonnan csak estefelé, vagy borús időben húzódnak ki a talaj fel­színére. Ez a körülmény a kártevők pusztítását jelentősen megnehezíti. A A drótféreg a pattanóbogár lárvája, veszedelmes pusztítója a cukorrépa gyökerének és zsenge növényzetének. Rendszerint ak­kor fordul elő, ha helytelenül alkal­mazzuk a vetésforgót. Rézkészítmé­nyekkel irtjuk, permetezéssel. Műtrá­gyák alkalmazása ugyancsak hathatós segítséget nyújt. A kainit a drótférget maró hatása következtében a mélyebb talajrétegbe űzi. A kálisó viszont ki­szívja a rovar testéből a vizet, ami arra készteti a kártevőt, hogy a talaj felszí­nére húzódjon fel. Ott viszont a napos időben csakhamar elpusztul. Vegysze­rek közül igen jó eredményekkel alkal­mazható a HCH. amelyből hektáron­ként 80 kg-ot használunk. NAGYÜZEMI CSIBENEVELÉS vincellérbogár. Meleg időszakban egyik földről átrepül a másikra s így a rovar­fogóárkok is csak az esetben használ­nak, ha idejekorán készítjük el őket. Ezt a rovart szedéssel és a baromfi kihajtásával pusztítjuk. A dögbogár fekete, csúnya bogár, amely kb 12—15 mm nagyra nő. A barna dögbogár lár­vájának hátán rövid szőrök vannak, a fekete dögbogár lárvája csupasz. Hirte­len, tömegesen lép fel, gyakran az egész növényzetet lerágja, majd ugyan­olyan hirtelen eltűnik. vetési bagolypille nálunk évente két nemzedéket ád. A vetési bagolypille pusztítását sze­déssel, a talajból való kiásással, barom­fiakkal és csapdákkal végezzük. A cu­korrépa levélzetét lerágó fiatal hernyó ellen arzénos, illetve klórbáriumos per­metezést alkalmazunk. A pajor, a cserebogár lárvája, főleg a növény gyökereit támadja meg, aminek követ­keztében az egész növényzet elfonnyad, elsárgul és elpusztul. A cserebogár pa­jorja által megtámadt répaföldeket gondosan át kell szedni és a pajort el kell pusztítani. A baromfi ugyancsak sok cserebogárt pusztíthat le. A táma­dásnak kitett répaföldeket fogóárkok­kal kell körülvenni. A cserebogarat a fáról le kell szedni és el kell pusztítani. Irtásuknál HCH porozót, vagy pedig 2 százalékos perme­tezést használunk a fák megvédésére. A répalevéltetű és levéltetű a répát úgy pusztítja, hogy leveléből kiszívja a nedvet, aminek következtében a levél fodrosodik, kiszárad és elpusztúl. Azonnal intézkedéseket kell tennünk, hogy a víruszbetegségek elejét vehes­­sük. Dynocidot vagy 2%-os hexaklórt (HCH) használunk. A levélragya és a barnafoltosság leg­inkább nyirkos, nedvesebb időszakok­ban adja föl magát és júniustól au­gusztus végéig igen sok kárt okozhat. Ez ellen félszázalékos Kuprikolt al­kalmazunk, egy hektárra a növény fej­lettsége szerint kb. 600—1000 liter ké­szítményt használhatunk fel. A cukorrépa sok kártevő és kórakozó támadásnak van kitéve. Ezek a nö­vényt már kikelésekor megtámadhat­ják és ez a veszély a növény betakarí­tásáig tart. A cukorrépa fejlődését ép­pen ezért állandó figyelemmel kell ki­sérnünk, s a fenálló betegség esetén azonnal meg kell tennünk a szükséges intézkedéseket a kórokozók pusztítá­sára. Mivel a cukorrépa kártevői már egy­néhány nap leforgása alatt óriási káro­kat okozhatnak, ezért szükséges, hogy az első kártevő megjelenésekor energi­kusan hozzálássunk azok irtásához. Leggyakoribb betegségek egyike a ré­pabolha vagy mint sokhelyütt nevezik, földibolha, amely különösen az ifjúnö­vényeken okoz óriási károkat. A fiatal répa a kártétel következtében nem tud a nedvességgel gazdálkodni és így el­hervad, elpusztul. A kártétel a keléstől a negyedik-ötödik levél megjelenéséig veszedelmes. A bogarak a répa levelén felülről lyukat rágnak, úgyhogy csak az alsó bőrszövet marad meg. Egyönte­tű, jó vetés a bolha kártevését a legtöbb esetben kiheveri és ilyenkor a levél növekedése folytán a sebes részen a megmaradt bőrszövet elszárad, aminek következtében a levelek lyukasak ma­radnak. Egyébként a répabolha csak akkor nagy kártevő, ha rosszul sikerült a répavetés és a kelés idejében az idő­járás igen meleg és száraz Melasszal, kátránnyal, olajjal vagy hernyófogó enyvvel bekent lepedőt használhatunk fel legtökéletesebben pusztítására, vagy pedig Dynocidot használunk a megtá­madott répa beporozására. Hektáron­ként kb. kg porzószert használunk fel. Törpe répabogár Apró, barna rovar, amely kb. 1 mm nagyságot ér el. Alig észlelhető módon rágja ki a répa kibúvó csíráit. A nö­vény gyökerein és szárain gombostűfej nagyságú rágásokat okoz, aminek kö­vetkeztében a gyökér és szár megfeke­tedik és összezsugorodik. A törpe répa­bogár a kikelő növényzetet annyira ki­kezdheti, hogy gyakran az egész nö­vényzetet be kell szántani. A kártevésnek úgy vehetjük elejét, hogy a törpe répabogár előfordulásá­nak helyeit olyan maggal vetjük be, amelyet hexaklór (HCH), vagy Dyno­cid porozószerrel alaposan átkevertünk, 100 kg magra 2 kg vegyszert számítva. A törpe répabogár ellen jó eredményt biztosít az is, ha tavasszal a műtrágyá­zást erősebb adagolással végezzük. Ilyenkor legalább tíz nappal a vetés előtt hektáronként 600 kg kainitot és 200 kg mésznitrogént juttatunk a ta­lajba. A répafekély / Ugyancsak veszélyes betegsége a fejlő­désben levő zsenge növénynek. A cu­korrépa megbetegedett növényének -gyökerei megfeketednek, a növény ma­ga megsárgul és elpusztul. A betegségnek úgy vehetjük elejét, hogy a répamagot kellőképpen csáváz­zuk. 100 kg magra 600 g Agronalt használunk csávázásra. A talaj felszí­nének cserepesedése ugyancsak előse­gíti a répafekély elharapódzását s ezért a talaj kérgesedésének megakadályozá­sára mielőbb kapálást, illetve gyomlá­­lást kell végezni. A vinccllérbogár 7—14 hosszú, sötétbarna, világosszínű pikkelyszőrőkkel fedett, elkorcsosodott repülőszárnyakkal rendelkező rovar, amely repülni nem tud. Koratavasszal elhagyja a lucernást és nagy előszere­tettel keresi fel a cukorrépa növényze­tét. A cukorrépát a rovar támadása elől úgy védjük meg, hogy a lucernás föl­deket védöárkokkal vesszük körül, amelyek meredek oldalfalait lesímít­­juk. A lucernás földje ■ közelében kiül­tetett répát ugyancsak fogóérkok háló­zatával védjük, amelybe Dynocidos zagy hexaklóius (HCH) porozószeri szórunk vékony rétegben. Ajánlatos a cukorrépaföld szegélyso­­'ait sűrűbbre vetni és azonnal Dyno-A nagyüzemi baromfitenyésztés kiinduló alapját a nevelés képezi. A nevelés csak erre a célra berendezett nevelőházakban valósít­ható meg megfelelő eredménnyel. A nevelő­ház teljesen száraz, világos, napfényes és fűt­hető legyen. Ezenkívül válaszfalakkal osz­­szuk több fülkékre úgy, hogy egy fülke kö­rülbelül 4x4 méteres alapterületű legyen s a fülkébe 250—300 csibét helyezhessünk el. Hozzuk rendbe a csibenevelőt A kikelés, vagy a keltetőállomástól érkező csibék átvétele előtt 3—4 nappal a nevelőt kellően elő kell készíteni. Amennyiben nem elég tiszta, úgy újból át kell meszelni, ala­posan ki kell takarítani és üzemkész állapot­ba helyezni a fűtőberendezést: szén-, eset­leg fűrészporos műanyakályhát, kolhoz-mű­­anyát, esetleg búboskemenöét. Ugyanakkor meg kell kezdeni a helyiség kiültetését is. hogy mire a csibék megérkeznek a falak kel­lően átmelegedjenek, s ne legyen nyirkos, párás a levegő. Az aimozásra használt anya­got is készítsük be és teregessük szét. Erre a célra legjobb a száraz homok. A csibék^a nedves homoktól könnyen felfáznak, bélhu­rutot kapnak, s ennek következtében rosszul fejlődnek, sőt jelentős elhullás is hekövet­­kezhet. Aimozásra jól használható a tőzeg, szecskázott szalma, vagy törek is, azonban az ne legyen poros. Az előkészítéshez tartozik annak ellenőrzé­se is, hogy jól zárnak-e az ajtók, ablakok, részben a gazdaságos fűtés, részben a huzat­mentesség biztosítása céljából. A huzat u­gyanis nagyon árt a kis csibék” le. Ugyan­csak készítsünk be kis vályucskákban apró­ra lön faszenei a béliéi tőilenítésre és apró • kavicsot, vagy durva sziláit homokot az e­­mészlés ciőác§j télére. A csibék érkezése napján a helyiséget úgy fűtsük fel. hogy a helyiség hőmérséklete 20 fok Celsius körüli, míg a műanya alatt 28— 30 Celsius fok legyen. Ezt a hőmérsékletet az első napokban egyenletesen tartani kell. Amint azonban a csibék növekednek, foko­zatosan csökkentsük mind a helyiség, mind a műanya alatti hőmérsékletet. A nagy me­leg következtében ugyanis petyhüdtek, pu­hák, s a betegségek iránt fogékonyabbak lesznek a csibék. A műanya alatti hőmérsék­letet tehát a második héten 26—28 Celsius fokra, a harmadikon 24—26 Celsius fokra,, a negyediken 22—24 Celsius fokra, az ötödiken 18—22 Celsius fokra kell lecsökkenteni. En­nél idősebb állatoknak fűteni csak akkor kell, ha a helyiség hőmérséklete 18 Celsius fok alá száll. Hűvösebb napokon elegendő csak este befűteni. A kiscsibék gondozása A gondozási munkálatok végzésénél leghe­lyesebb a kővetkező sorrendet betartani: ko­ra reggel legelőször a műanyakályhát, illet­ve a fűtés céljára szolgáló berendezést tisz­títsuk ki, hozzuk rendbe, s azután fűtsünk be. hogy az egyenletes hőmérséklet biztosít­va legyen. A fűtés mértékét mindenkor a külső hőmérséklet alakulásától függően úgy végezzük hogy az előbbiekben közölt hő­mérsékletet biztosíthassuk. A fűtés befejezése után etessük meg a csi­béket. Az első etetés mindig gabonamagvak darájval történjék, Az első etetés után a he­lyiséget, az etető- és itatóedényeket takarít­suk ki, tisztogassuk meg. Utána az almot, gondosai-. gereblyézzük ál ?űr-ű fogú gereb­­l.yével. hogy az ürülékei felfogja. Különös gondossággal .végezzük a műanya alatti ré­szek isztánta rtásá t. Az itatásra használt vizel mindig előre ké­szítsük bé, hogy az vegye át a helyiség hő­mérsékletét, s csak ezután szabad az Hatók­ba kiönteni. Hideg vizet sohasem szabad ad­lrtsuk az amerikai szövőlepkét Gyümölcsöseink egyik legveszedel­mesebb kártevője az amerikai szövő­lepke, amely a gyümölcsfák leveleinek elpusztítása után, beleveti magát a cu­korrépába, zöldségesekbe, sőt még a kukoricába is s ott folytatja kártevését. Az amerikai szövőlepke hernyói va­lósággal letarolják a fák leveleit, ami­nek következtében a fák csakhamar el­pusztulnak. Szlovákia területén e kár­tevő rendszerint két generációt ér el. Az első generáció lepkéi május első napjaiban kelnek s nyomban kikelésük után elkezdik a fák pusztítását. Az első generáció tevékenysége július első napjáig tart, míg a második generáció július végén jelentkezik. Hogyha sikeresen akarunk védekez­ni az amerikai szövőlepke pusztítása ellen, akkor irtását már az első generá­ciónál kell a legalaposabban végrehaj­tanunk. Hollétét igen könnyen felfed­hetjük, mert míg a hernyók egészen kicsik, pókhálószerű fonattal veszik kö­rül magukat. Ez a legkedvezőbb alka­lom a szövőlepke irtására, amit semmi­esetre sem szabad elhalasztanunk, mert néhány nappal később a hernyók szét­másznak a fán és pusztításuk már sok­kal nehezebb. Az amerikai szövőlepke elleni véde­kezés lehetőségei tehát a következők- Keressük a fiatal hernyók pókhálóval bevont fészkét és égessük el. Leghelye­sebb, hogy a gallynak ama részét, me­lyen felfedeztük a hernyók fészkét, le­­metszük a fáról. Csak magas fákat per­metezzünk, ahová másként nem érünk el. A permetezést dynocittal kell vég­rehajtani. A gyümölcsösök tulajdonosai kötele­sek hetenkint háromszor-négyszer is gondosan átnézni gyümölcsöseiket és a szövőlepke hernyóinak fészkeit eltávo­lítani a fákról, ugyancsak kötelesek hasonlóképpen eljárni azoknál a fáknál is, melyek a ház előtt állanak. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az amerikai szövőlepkét 'csak az esetben irthassuk sikeresen, ha irtásába a leglelkiismera­­tesebben belekapcsolódik hazánk min­den polgára. (TPP) Mit kap a fogyasztó a májusi élelmiszer jegyekre? Május hónapra a fogyasztóknak kiad­ták a cukor-, élelmiszer- és szappanje­gyeket, amelyek drappszínű papíron fekete betűkkel vannak nyomtatva. A májusi jegyek szelvényei május elsejétől május 31-ig érvényesek. ni, mert az bélhurutot idéz elő. Az 5—7 na­pos csibéket a déli órákban a nevelő előtt lévő elkerített kifutókba engedjük ki. úgy azonban, hogy azok bármikor visszamehes­senek. A napfényben, szabad levegőn való mozgás az állatokat edzetté teszi, s egészsé­ges fejlődésüket nagy mértékben elősegíti. A növekedő csibéket mind több és több ideig tartsuk az elkerített kifutókban. A kifutót vessük be, hogy ott is minél több zöldet tud­janak a csibék csipegetni. A kifutó szélén, a kerítés mellett árnyatadó bokrokat ültes­sünk, hogy az állatok a tűző nap ellen vé­delmet találjanak. A nevelőbe vezető ajtót azonban nyitva kell tartani, hogyha kint fáz­nak, bármikor bemehessenek. Az állatok fej­lődését kísérjük figyelemmel, s az elmaradt, vagy betegnek látszó csibéket szedjük ki és elkülönítve tartsuk, hogy a töbieket ne fer­tőzhessék. Á szárnyasok állományának emaiéséyet meg, javítjuk dolgozóink közellátását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom