Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-05-11 / 19. szám
6 1952. inäjus 11. Védekezzünk idejében a cukorrépa kártevői és kórokozói ellen ciddal vagy HCH-val beporozni. Ezeken a sorokon a kártevő megakad és ugyanúgy elpusztul, mint a rovarcsapdákban. A baromfi tavasszal ugyancsak nagy segítséget jelenthet a kártevők elleni harcban. A baromfit este, vagy korareggel kell kihajtani a répaföldekre, mert a vincellérbogár a cukorrépát főleg éjjel, hűvösebb napszakokban pusztítja. A lisztes répabarkó, vagy az ormányos répabogár még veszedelmesebb kártevő, mint az említett A vincellérbogarat, ormányosbogarat és dögbogarat főleg vegyszerekkel, HCH és Dynocid porozásával irtjuk. Ezekből egy hektárra kb. 25 kg-t számítunk. Az egészen fiatal növényt is minden kár nélkül beporozhatjuk. A kifejlett növényt 1 százalékos arzénkészitménvekkel, esetleg báriumklorid permetezésével védhetjük meg a kártevőktől. Ezekből a szerekből hektáronként 500—600 litert használunk fel. A klórbáriumos keverékkel a fiatal növényt egymásután kétszer permetezzük be 3.5 százalékos oldattal, mert az ennél erősebb permetezés a növényzetet elégetheti. A vetési bagolypille az ismert veszedelmes hernyót adja, amely gyakran teljesen lerágja a növényzetet. A fiatal hernyók csak az első vedlésig mozognak ” növényzet földfeletti részében. Később a talajba bújnak, ahonnan csak estefelé, vagy borús időben húzódnak ki a talaj felszínére. Ez a körülmény a kártevők pusztítását jelentősen megnehezíti. A A drótféreg a pattanóbogár lárvája, veszedelmes pusztítója a cukorrépa gyökerének és zsenge növényzetének. Rendszerint akkor fordul elő, ha helytelenül alkalmazzuk a vetésforgót. Rézkészítményekkel irtjuk, permetezéssel. Műtrágyák alkalmazása ugyancsak hathatós segítséget nyújt. A kainit a drótférget maró hatása következtében a mélyebb talajrétegbe űzi. A kálisó viszont kiszívja a rovar testéből a vizet, ami arra készteti a kártevőt, hogy a talaj felszínére húzódjon fel. Ott viszont a napos időben csakhamar elpusztul. Vegyszerek közül igen jó eredményekkel alkalmazható a HCH. amelyből hektáronként 80 kg-ot használunk. NAGYÜZEMI CSIBENEVELÉS vincellérbogár. Meleg időszakban egyik földről átrepül a másikra s így a rovarfogóárkok is csak az esetben használnak, ha idejekorán készítjük el őket. Ezt a rovart szedéssel és a baromfi kihajtásával pusztítjuk. A dögbogár fekete, csúnya bogár, amely kb 12—15 mm nagyra nő. A barna dögbogár lárvájának hátán rövid szőrök vannak, a fekete dögbogár lárvája csupasz. Hirtelen, tömegesen lép fel, gyakran az egész növényzetet lerágja, majd ugyanolyan hirtelen eltűnik. vetési bagolypille nálunk évente két nemzedéket ád. A vetési bagolypille pusztítását szedéssel, a talajból való kiásással, baromfiakkal és csapdákkal végezzük. A cukorrépa levélzetét lerágó fiatal hernyó ellen arzénos, illetve klórbáriumos permetezést alkalmazunk. A pajor, a cserebogár lárvája, főleg a növény gyökereit támadja meg, aminek következtében az egész növényzet elfonnyad, elsárgul és elpusztul. A cserebogár pajorja által megtámadt répaföldeket gondosan át kell szedni és a pajort el kell pusztítani. A baromfi ugyancsak sok cserebogárt pusztíthat le. A támadásnak kitett répaföldeket fogóárkokkal kell körülvenni. A cserebogarat a fáról le kell szedni és el kell pusztítani. Irtásuknál HCH porozót, vagy pedig 2 százalékos permetezést használunk a fák megvédésére. A répalevéltetű és levéltetű a répát úgy pusztítja, hogy leveléből kiszívja a nedvet, aminek következtében a levél fodrosodik, kiszárad és elpusztúl. Azonnal intézkedéseket kell tennünk, hogy a víruszbetegségek elejét vehessük. Dynocidot vagy 2%-os hexaklórt (HCH) használunk. A levélragya és a barnafoltosság leginkább nyirkos, nedvesebb időszakokban adja föl magát és júniustól augusztus végéig igen sok kárt okozhat. Ez ellen félszázalékos Kuprikolt alkalmazunk, egy hektárra a növény fejlettsége szerint kb. 600—1000 liter készítményt használhatunk fel. A cukorrépa sok kártevő és kórakozó támadásnak van kitéve. Ezek a növényt már kikelésekor megtámadhatják és ez a veszély a növény betakarításáig tart. A cukorrépa fejlődését éppen ezért állandó figyelemmel kell kisérnünk, s a fenálló betegség esetén azonnal meg kell tennünk a szükséges intézkedéseket a kórokozók pusztítására. Mivel a cukorrépa kártevői már egynéhány nap leforgása alatt óriási károkat okozhatnak, ezért szükséges, hogy az első kártevő megjelenésekor energikusan hozzálássunk azok irtásához. Leggyakoribb betegségek egyike a répabolha vagy mint sokhelyütt nevezik, földibolha, amely különösen az ifjúnövényeken okoz óriási károkat. A fiatal répa a kártétel következtében nem tud a nedvességgel gazdálkodni és így elhervad, elpusztul. A kártétel a keléstől a negyedik-ötödik levél megjelenéséig veszedelmes. A bogarak a répa levelén felülről lyukat rágnak, úgyhogy csak az alsó bőrszövet marad meg. Egyöntetű, jó vetés a bolha kártevését a legtöbb esetben kiheveri és ilyenkor a levél növekedése folytán a sebes részen a megmaradt bőrszövet elszárad, aminek következtében a levelek lyukasak maradnak. Egyébként a répabolha csak akkor nagy kártevő, ha rosszul sikerült a répavetés és a kelés idejében az időjárás igen meleg és száraz Melasszal, kátránnyal, olajjal vagy hernyófogó enyvvel bekent lepedőt használhatunk fel legtökéletesebben pusztítására, vagy pedig Dynocidot használunk a megtámadott répa beporozására. Hektáronként kb. kg porzószert használunk fel. Törpe répabogár Apró, barna rovar, amely kb. 1 mm nagyságot ér el. Alig észlelhető módon rágja ki a répa kibúvó csíráit. A növény gyökerein és szárain gombostűfej nagyságú rágásokat okoz, aminek következtében a gyökér és szár megfeketedik és összezsugorodik. A törpe répabogár a kikelő növényzetet annyira kikezdheti, hogy gyakran az egész növényzetet be kell szántani. A kártevésnek úgy vehetjük elejét, hogy a törpe répabogár előfordulásának helyeit olyan maggal vetjük be, amelyet hexaklór (HCH), vagy Dynocid porozószerrel alaposan átkevertünk, 100 kg magra 2 kg vegyszert számítva. A törpe répabogár ellen jó eredményt biztosít az is, ha tavasszal a műtrágyázást erősebb adagolással végezzük. Ilyenkor legalább tíz nappal a vetés előtt hektáronként 600 kg kainitot és 200 kg mésznitrogént juttatunk a talajba. A répafekély / Ugyancsak veszélyes betegsége a fejlődésben levő zsenge növénynek. A cukorrépa megbetegedett növényének -gyökerei megfeketednek, a növény maga megsárgul és elpusztul. A betegségnek úgy vehetjük elejét, hogy a répamagot kellőképpen csávázzuk. 100 kg magra 600 g Agronalt használunk csávázásra. A talaj felszínének cserepesedése ugyancsak elősegíti a répafekély elharapódzását s ezért a talaj kérgesedésének megakadályozására mielőbb kapálást, illetve gyomlálást kell végezni. A vinccllérbogár 7—14 hosszú, sötétbarna, világosszínű pikkelyszőrőkkel fedett, elkorcsosodott repülőszárnyakkal rendelkező rovar, amely repülni nem tud. Koratavasszal elhagyja a lucernást és nagy előszeretettel keresi fel a cukorrépa növényzetét. A cukorrépát a rovar támadása elől úgy védjük meg, hogy a lucernás földeket védöárkokkal vesszük körül, amelyek meredek oldalfalait lesímítjuk. A lucernás földje ■ közelében kiültetett répát ugyancsak fogóérkok hálózatával védjük, amelybe Dynocidos zagy hexaklóius (HCH) porozószeri szórunk vékony rétegben. Ajánlatos a cukorrépaföld szegélyso'ait sűrűbbre vetni és azonnal Dyno-A nagyüzemi baromfitenyésztés kiinduló alapját a nevelés képezi. A nevelés csak erre a célra berendezett nevelőházakban valósítható meg megfelelő eredménnyel. A nevelőház teljesen száraz, világos, napfényes és fűthető legyen. Ezenkívül válaszfalakkal oszszuk több fülkékre úgy, hogy egy fülke körülbelül 4x4 méteres alapterületű legyen s a fülkébe 250—300 csibét helyezhessünk el. Hozzuk rendbe a csibenevelőt A kikelés, vagy a keltetőállomástól érkező csibék átvétele előtt 3—4 nappal a nevelőt kellően elő kell készíteni. Amennyiben nem elég tiszta, úgy újból át kell meszelni, alaposan ki kell takarítani és üzemkész állapotba helyezni a fűtőberendezést: szén-, esetleg fűrészporos műanyakályhát, kolhoz-műanyát, esetleg búboskemenöét. Ugyanakkor meg kell kezdeni a helyiség kiültetését is. hogy mire a csibék megérkeznek a falak kellően átmelegedjenek, s ne legyen nyirkos, párás a levegő. Az aimozásra használt anyagot is készítsük be és teregessük szét. Erre a célra legjobb a száraz homok. A csibék^a nedves homoktól könnyen felfáznak, bélhurutot kapnak, s ennek következtében rosszul fejlődnek, sőt jelentős elhullás is hekövetkezhet. Aimozásra jól használható a tőzeg, szecskázott szalma, vagy törek is, azonban az ne legyen poros. Az előkészítéshez tartozik annak ellenőrzése is, hogy jól zárnak-e az ajtók, ablakok, részben a gazdaságos fűtés, részben a huzatmentesség biztosítása céljából. A huzat ugyanis nagyon árt a kis csibék” le. Ugyancsak készítsünk be kis vályucskákban apróra lön faszenei a béliéi tőilenítésre és apró • kavicsot, vagy durva sziláit homokot az emészlés ciőác§j télére. A csibék érkezése napján a helyiséget úgy fűtsük fel. hogy a helyiség hőmérséklete 20 fok Celsius körüli, míg a műanya alatt 28— 30 Celsius fok legyen. Ezt a hőmérsékletet az első napokban egyenletesen tartani kell. Amint azonban a csibék növekednek, fokozatosan csökkentsük mind a helyiség, mind a műanya alatti hőmérsékletet. A nagy meleg következtében ugyanis petyhüdtek, puhák, s a betegségek iránt fogékonyabbak lesznek a csibék. A műanya alatti hőmérsékletet tehát a második héten 26—28 Celsius fokra, a harmadikon 24—26 Celsius fokra,, a negyediken 22—24 Celsius fokra, az ötödiken 18—22 Celsius fokra kell lecsökkenteni. Ennél idősebb állatoknak fűteni csak akkor kell, ha a helyiség hőmérséklete 18 Celsius fok alá száll. Hűvösebb napokon elegendő csak este befűteni. A kiscsibék gondozása A gondozási munkálatok végzésénél leghelyesebb a kővetkező sorrendet betartani: kora reggel legelőször a műanyakályhát, illetve a fűtés céljára szolgáló berendezést tisztítsuk ki, hozzuk rendbe, s azután fűtsünk be. hogy az egyenletes hőmérséklet biztosítva legyen. A fűtés mértékét mindenkor a külső hőmérséklet alakulásától függően úgy végezzük hogy az előbbiekben közölt hőmérsékletet biztosíthassuk. A fűtés befejezése után etessük meg a csibéket. Az első etetés mindig gabonamagvak darájval történjék, Az első etetés után a helyiséget, az etető- és itatóedényeket takarítsuk ki, tisztogassuk meg. Utána az almot, gondosai-. gereblyézzük ál ?űr-ű fogú gerebl.yével. hogy az ürülékei felfogja. Különös gondossággal .végezzük a műanya alatti részek isztánta rtásá t. Az itatásra használt vizel mindig előre készítsük bé, hogy az vegye át a helyiség hőmérsékletét, s csak ezután szabad az Hatókba kiönteni. Hideg vizet sohasem szabad adlrtsuk az amerikai szövőlepkét Gyümölcsöseink egyik legveszedelmesebb kártevője az amerikai szövőlepke, amely a gyümölcsfák leveleinek elpusztítása után, beleveti magát a cukorrépába, zöldségesekbe, sőt még a kukoricába is s ott folytatja kártevését. Az amerikai szövőlepke hernyói valósággal letarolják a fák leveleit, aminek következtében a fák csakhamar elpusztulnak. Szlovákia területén e kártevő rendszerint két generációt ér el. Az első generáció lepkéi május első napjaiban kelnek s nyomban kikelésük után elkezdik a fák pusztítását. Az első generáció tevékenysége július első napjáig tart, míg a második generáció július végén jelentkezik. Hogyha sikeresen akarunk védekezni az amerikai szövőlepke pusztítása ellen, akkor irtását már az első generációnál kell a legalaposabban végrehajtanunk. Hollétét igen könnyen felfedhetjük, mert míg a hernyók egészen kicsik, pókhálószerű fonattal veszik körül magukat. Ez a legkedvezőbb alkalom a szövőlepke irtására, amit semmiesetre sem szabad elhalasztanunk, mert néhány nappal később a hernyók szétmásznak a fán és pusztításuk már sokkal nehezebb. Az amerikai szövőlepke elleni védekezés lehetőségei tehát a következők- Keressük a fiatal hernyók pókhálóval bevont fészkét és égessük el. Leghelyesebb, hogy a gallynak ama részét, melyen felfedeztük a hernyók fészkét, lemetszük a fáról. Csak magas fákat permetezzünk, ahová másként nem érünk el. A permetezést dynocittal kell végrehajtani. A gyümölcsösök tulajdonosai kötelesek hetenkint háromszor-négyszer is gondosan átnézni gyümölcsöseiket és a szövőlepke hernyóinak fészkeit eltávolítani a fákról, ugyancsak kötelesek hasonlóképpen eljárni azoknál a fáknál is, melyek a ház előtt állanak. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az amerikai szövőlepkét 'csak az esetben irthassuk sikeresen, ha irtásába a leglelkiismeratesebben belekapcsolódik hazánk minden polgára. (TPP) Mit kap a fogyasztó a májusi élelmiszer jegyekre? Május hónapra a fogyasztóknak kiadták a cukor-, élelmiszer- és szappanjegyeket, amelyek drappszínű papíron fekete betűkkel vannak nyomtatva. A májusi jegyek szelvényei május elsejétől május 31-ig érvényesek. ni, mert az bélhurutot idéz elő. Az 5—7 napos csibéket a déli órákban a nevelő előtt lévő elkerített kifutókba engedjük ki. úgy azonban, hogy azok bármikor visszamehessenek. A napfényben, szabad levegőn való mozgás az állatokat edzetté teszi, s egészséges fejlődésüket nagy mértékben elősegíti. A növekedő csibéket mind több és több ideig tartsuk az elkerített kifutókban. A kifutót vessük be, hogy ott is minél több zöldet tudjanak a csibék csipegetni. A kifutó szélén, a kerítés mellett árnyatadó bokrokat ültessünk, hogy az állatok a tűző nap ellen védelmet találjanak. A nevelőbe vezető ajtót azonban nyitva kell tartani, hogyha kint fáznak, bármikor bemehessenek. Az állatok fejlődését kísérjük figyelemmel, s az elmaradt, vagy betegnek látszó csibéket szedjük ki és elkülönítve tartsuk, hogy a töbieket ne fertőzhessék. Á szárnyasok állományának emaiéséyet meg, javítjuk dolgozóink közellátását.
