Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-05-01 / 17. szám
1952. május 1. 7 A méhek ösztönei (Folytatás) őszi gabonavetések tavaszi ápolása Ehhez az ösztönhöz csatlakozik a szaporodási vagy nemi ösztön. A nemi ösztön előfeltétele a többi ösztönöknek is. Ez az ösztön kielégíti a fiatal, méhtejet szolgáltató (dolgozó) méheket, melyeknél idővel, fokozatosan építő és gyarapító — mint másodrangú, de szintén fontos — ösztönné válik, mert ezzel egyetemben következtethetünk a szaporodási, vagy nemi ösztönre. Főleg tavasszal nyilvánul meg a méhcsaládoknál ez a velükszületett szaporodási ösztön. Míg az egyik család a kemény teleken át a petéit gondozza, addig a másik csak a tél elmúltával, az első. — a táplálékot, virágport és mézet szolgáltató, — virágok megjelenése után. Ami a családok kiválasztását illeti, az utóbbiak az olyan vidékeken értékesek, ahol nem nagy a tavaszi hordás lehetősége és a főhordás ideje a későnyár. Ez az egyes családok nagyon figyelemreméltó tulajdonsága és nélküle elképzelhetetlen az észszerű méhészkedés. Az építő ösztön a gyűjtő és szaporodási ösztön után jelentkezik, — a kaptárakba való nagyob mennyiségű készletek gyűjtése után. Ez az ösztön mérsékeli a túlzott nemi ösztönt, a gyarapító ösztön előnyére, ami nagyban hozzájárul a család jó egészségi állapotához és szívósságához, — ezen ösztön nyugalmához, másrészről pedig az elavult, a méhek szervezetére káros, kórokozó csírákat tartalmazó lépek állandó kicseréléséhez. A hordás befejezésével megszűnik a építő ösztön is, ami nagy fontossággal bír a rajoknál, mert ezeknek az új otthont kell kiépiteniök. Itt értékes a segítségnyújtás. Az építő ösztön elsősorban tavasszal nyilvánul a rámák felső részeiben, a tartaléksejtek kikelése után Áttér a nemi ösztönnel egyetemben a dolgozók építkezésére, u. i. a fiasító kibővítésére s végül hasonló szorgalommal, a heresejtek építésére. Az értékes családok, melyeknél a gyűjtő és építő ösztön fejlettebb a nemi ösztönnél, először a dolgozók lakását építik, csak később térnek át a heresejtek építésére. Ez az ösztön- különféleképpen nyilvánul meg egyes fejlődési fokon álló családoknál. Míg az előraj, létezése első tíz napjában a dolgozók munkájával az utódok fészkét építi; az első fiasítás befedése után áttér fokozatosan a heresejtek építésére, lecsillapítja az idősebb méheket, — mivel a méhek kétharmada idősebb korú, — ezzel szemben a másod- és harmadraj fiatal méhei erőtől duzzadva a dolgozók munkáját végzik, várva az érintetlen (szűz) anya megtermékenyítését és csak a szerencsés megtermékenyülés, s a meglevő sejtek betöltése után tér át a nemi rajzás időszakára, ami azonban igen ritka eset. Az építő ösztön kihasználása nemcsak a készletgyüjtéssel függ össze, hanem a viasztermeléssel is, az úgynevezett építőkereteken. Ez a közfal sávval ellátott keret lehetővé teszi nemcsak az építő, hanem a nemi ösztön kielégítését is, a kikelő, fejlődő álcák táplálását, a tápnedvtől duzzadó méhekkel. Az anyabölcső természetes építésé felülről lefelé történik. A méhek egymásba fogódzva viaszmirigyeikből pikkelyeket izzadnak, egyberakják és új sejteket építenek A fejlődés csúcspontja a rajzási ösztön. A rajzási ösztön tulajdonképpen szaporodási ösztön, ami által kielégülnek a fiatal, nemzőerőtől és tánnedvtől (méhtejtől) duzzadó méhek. A rajzási ösztön első tünete a heresejtek építése és gondozása. Ennek az ösztönnek kielégítése után következik a rajzás A legtöbb tápnedv az anyabölcső építéséhez szükséges. Azok az értékes családok, melyeknél a nemi ösztön az anyabölcső mértékletes gondozásában és a csendes anyacserében, nyilvánul meg. A gyülekező ösztön néha ellenkező irányban is megnyilvánulhat és pedig ez ösztön mértéktelenségében. Az anyahiány a nappali etetés, a méhek vizsgálgatása, zaklatása a hordástalanságnál, a méz elszedés, a mézkészlet figyelmetlen elcsepegtetése felébreszti s a természetellenes evülekezésj ösztönt, amely a méhek rablótámadásaiban — a készletbeszerzés céljából nyilvánul. Ez a fa^ta gyülekezési ösztön a méhek természetes jellemvonása, a családoknak azonban nem tulajdonsága, — de az adott körülmények között kifejlődhet. Ellenben a dühösség — megtámadása mindennek ami a méhkas körül van — természetes tulajdonsága némely családnak, a méhész és környezete rovására. Itt nincs más segítség, mint az anya békés törzsből való kicserélése. — mavába foglalva minden föntemlített jótulajdonságot. A családok ingerlékenysége nincs összefüggésben ezzel a jellemvonással. Ennek az oka lehet a hordástalanság, kellemetlen illatok, gyors testmozdulatok, a méhalkotással való helytelen bánásmód és a készlet eltulajdonítása. Mindezen ösztönök figyelembevétele nagy jelentőséggel bír a család kiválasztásánál és a velük való bánásmóddal, mert feltételezendő először is az önellátás a hordástalanság idején, másodszor pedig a méhésznek mézkészlettel való ellátása. Wirthin: Erős tenyészanyák. Az anya nélküli méhek alkalmatlanok tenyésztésre. Ezek a méhek elhagyatottságunkban bujává válnak. Itt az anyaálcák szenvednek, mert méhtej (tápnedv) szűkében vannak. Téves tenyésztésre választani azokat a méheket, amelyek semmi hasznot nem hoznak. Ott hiányzanak a nemes anyákra való előfeltételek, mindenekelőtt a kellő meleget fejlesztő méhtömegek, de hiányzanak tápnedvet permetező mirigyeikkel, a fiatalok is. A tenyésztés elején izzadnunk kell. Ha a külső hőmérséklet kedvezőtlen^ fűtenünk kell a méhesben, vagy az álcákkal megrakott fiasítót jól kifűtött szobába állítjuk. Hordástalanság idején ne feledkezzünk meg a tenyészméhek nanonta kétszeri meleg méz, vagy cukoroldattal való etetéséről, hogy jó kedélyállapotban tarthassuk őket. Már lapunk előbbi számában ismertettük, hogy a Szlovákiai Bortermelő Üzemek modori helyi szervezete kihívta versenyre egész Csehszlovákia területén az összes bortermelő nagyüzemeket, valamint az EFSz-eket és állami gazdaságokat, amelyek bortermeléssel foglalkoznak. A versenyfelhívás célja: a legjobb minőségű bor előállítása. A modoriak versenyfelhívását úgy az EFSz-ek, mint az állami gazdaságok elfogadták. A versenyhez ugyancsak csatlakoztak a többi szocialista szektorok is, ahol már nagyüzemi gazdálkodás folyik. A verseny iránt nagy érdeklődés mutatkozik egész Csehszlovákia területén. Az illetékes szervek értesítése szerint, az alábbiakban közöljük a verseny feltételeit: A versenyre csakis a hazai termésű borral lehet jelentkezni, amelyet meg kell jelölni először is, hogy hány éves, A tavaszi munkával zsúfolt időkben egy igen fontos teendőről nem szabad megfeledkeznünk: éspedig az-őszi kalászosok ápolásáról. A többi, nagyon fontos és rendszerint sürgős munka között ez is azok közé tartozik, amiről, mint alapvető munkáról kell beszélnünk. Milyen körülmények, tényezők határozzák meg az őszi vetések tavaszi ápolását? 1. A felfagyások megszüntetése. 2. A téli csapadék és fagykárok talajra gyakorolt kedvezőtlen körülményeinek megszüntetése. Mi a célja, eszköze és módja a tavaszi növényápolási munkáknak és hogy állnak elő ezek a körülmények? Az őszi gabonavetések felfagyása akkor következik be, amikor kitavaszodáskor vagy tél folyamán a nappali felmelegedés és éjszakai lehűlés között igen nagy hőmérsékleti különbség van. azaz erős nappali felmelegedésre, nagy éjszakai lehűlés következik. Különösen erősen jelentkezik ez az őszi felfagyás akkor, ha ez az erős hőmérsékleti ingadozás hosszabb ideig, több napon át tart. E hőmérsékleti ingadozások következtében a talaj nappal felenged, éjszaka pedig erősen megfagy, miközben nagy mértékben kitágul és összehúzódik. A talajnak ez a fel és lefelé történő mozgása a mérések és megfigyelések szerint több centiméter is lehet. A talajjal egyidőben természetesen a benne fejlődő növények egyenlő mozgást kénytelenek végezni, mert a talaj magával viszj őket. Amig nem túl, nagy mérvű ez a mozgás, addig baj nem történik, mert az élő gyökérzet aránylag elég nyulékony azonban az erősebb talajmozgás következménye az lesz, hogy az alsóbb talajrétegekbe kapaszkodó és a növényt a földhöz kötő gyökerek elszakadnak. Ilyenkor a növények a talajból mintegy kitolódnak. A felfagyást arról vehetjük észre, hogy az egyébként egészséges, ép növények lassan szintelenedni, majd sárgulni kezdenek és megfogva a talajból könynyen kihúzhatok. A vetést ekkor még teljes mértékben megmenthetjük, ha az első lehetőséget kihasználva, azonnal meghengerezzük a vetést. Ezzel a növényeket a talajhoz szorítjuk és a járulékos gyökerek gyors kifejlődése A jó vetőmagtermesztésnek alapvető szabálya, hogy a vetőmagnak szánt tételeket mindig a legjobb agrotechnikával kezeljük. Nyugodtan mondhatjuk, hogy aki vetőmagtermesztő gazdaságban rossz agrotechnikával dolgozik, nem mondható a micsurini irányzat követőjének. Az új módszer 3 pontban különbözik eddigi eljárásainktól, de igen nagyjelentőségű mind a nemesítő, mind a répa- és répamagtermesztő számára, 1952. év tavaszán tehát: továbbá hány százalékos a szesztartalma és feltüntetni a község valamint az üzem nevét. A minták, amelyekkel versenyeznek egyúttal kiállításra is kerülnek, azért fontos minden fajtából 10 litert külön-külön zöld literes üvegekben küldeni. A mintát az alábbi címre kell továbbítani: Az Összállami Verseny Előkészítő és Bor Kiállító Bizottság Modor (Pripravny vybor celostánej sútaze a vystavy vína Módra.) A versenyt a minőséget vizsgáló bizottság fogja kiértékelni. A versenyt évek szerint osztályozva, kerületek szerint és minőségileg értékelik. A versenyt értékelő bizottság Cseh- és Morvaország, valamint Szlovákia legjobb szakembereiből lett öszszeállitva. A legjobb bort előállító üzemet, egy művészien kidolgozott oklevéllel jutalmazzák meg. A verseny eredményeit az elnökség a kiállítás megnyitásánál ismerteti. után a vetés hamarosan ismét zöld színű lesz és erőteljes fejlődésnek indul. Az idei tavaszi időjárásban igen gyakori felfagyásos jelenséget figyelhettünk meg. A fentiektől eltekintve, mint általános tavaszi, ápolási munkát írta elő a régi mezőgazdasági tanítás és szaktanácsadás az őszi vetések tavaszi fogasolását. Az újabb megfigyelések azonban azt igazolják, hogy az őszi vetések helyes ápolási munkája az, ha kitavaszodáskor — amint talajra az összetiprás veszélye nélkül rámehetünk — először meghengerezzük és a fogasolást csak akkor végezzük, ha a vetések már jól megerősödtek. Miért fontosabb a henger az első tavaszi növényápolásban, mint a fogas? Azért, mert a téli fagy és csapadék hatására a növények körül mintegy kis csésze képződik, a növény pedig meglazul talajban. Ezt fogassal megszüntetni nem tudjuk, sőt a tél folyamán amúgy is elég sokat szenvedett növényeket a fogassa] még egy újabb bántalomnak tesszük ki, az aránylag elég durva tépéssel, rángatással. Egyedül a hengerezés lesz alkalmas arra, hogy a növények körül hiányzó talajt odapréselje, odanyomja. Nagyon jól látszik ez az állapot és a hengerezés utáni helyzet a közölt rajzon. A henger az egyenetlen talajfelszínre olyan oldalnyomást gyakorol, hogy a talajt a gabonatő földalatti részéhez nyomja és természetesen a gyökérfejlődés a hengerezés után azonnal megindul. A növények megerősödése után a talaj fellazítására és a gyomok irtására megfogasoljuk, illetőleg megfogasolhatjuk a vetéseket. B. I. 1. A dugványokat cukorrépánál 10 cm-re egyeljük, takarmányrépánál 5—6 cm-re ritkítsuk. 2. Egy elés alkalmával a legéleterősebb egyed eket hagyjuk meg, a a többit távolítsuk el. 3. Ősszel a dugványok szedése alkalmával csak a legjobb, a fajta értékes tulajdonságait teljes mértékben visszatükröző, kb. 30—40 dkg-os egyedeket tegyük el magtermesztés céljából, a meg nem felelőket szelektáljuk ki. A dugványok egyelésével, illetve ritkitásával elérjük, hogy fejlett répákat kapunk, ami a nagyobb magtermés biztosítéka. Az egyelés a szelekció lehetőségét is megadja a nemesítő részére, mind tavasszal, mind ősszel. A jól szelektált, kellően kifejlődött dugványokból nagyobb magtermést kapunk és ez a jobb répatermés alapja. összefoglalva tehát, ha a micsurini biológia ismeretében, a szovjet példához hasonlóan, a dugványokat nagyobb tenyészterületen termeljük, eddigi eljárásainkkal szemben az alábbi előnyöket kapjuk: a) a nemesítő: a szelekció lehetőségét egyeléskor és az őszi szedéskor, b) a répamagtermesztő: a nagyobb magtermést, c) a répatermesztő: a nagyobb répamagtermések következményeképpen a nagyobb répaterméseket. A cukor-/ és takarmányrépa vetésénél és dugvány termesztésénél tartsuk szem előtt a Szovjetunió tapasztalatait, mert csak így nyerünk olyan minőségű és mennyiségű dugványrépát, mely a következő évben legalább ötszörös területre elegendő és hektáronként átlag 16 mázsás termést ad. Az EFSz-ek és az állami gazdaságok elfogadják a Szlovákiai Bortermelő Üzemek modori szervezetének versenyfelhívását Cukor-, takarmányrépa és a dugvány termesztése
