Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-05-01 / 17. szám

9 1952. május 1. KOVÁCS PETER NEM FELEJT . . . Kínában jelentősen leszállították többezer árucikk árát Az egész kínia nép nagy lelkesedésesl fogadta a kormány rendelkezését/ amely többezer árúcikk árának leszállítását írta elő az állami és szövet­kezeti boltok számára. Pekingben/ több mint négyezer árúfajta lett ol­csóbb. Sanghájban több mint tízezer/ Mukdenben» Harbinban és Északkelet-Kína több más városában 600/ Szianban és más északnyugati városokban pe­dig mintegy 900 árúcikket érintett az árúleszállí­tás. Hasonló a helyzet Ticucinben/ Cingtaobam Nakingban és sok más nagyvárosban is. Az árleszállítás főleg a fogyasztási cikkeket érin­ti és két százaléktól több mint 40 százalékig ter­jed. Északkelet-Kínában például a gumicipők árát 5.9 százalékkal/ a petróleumét 15 százalékkal csök­kentették. Hangcsauban és Csekiang tartomány többi váro­sában mintegy 32 százalékkal csökkentették a szap­pan/ a gyapjúfonál/ a fogpaszta és a cigaretta árát. Cingtaóban a pamutárak 2—15 százalékkal/ a pi­perecikkek pedig 4—44 százalékkal olcsóbbodtak. Egy átlagos pekingi munkáscsalád jövedelme körülbelül 8 százalékkal növekszik az árcsökkentés eredményeképpen. Azárúcsereforgalom növelésének érdekében A londoni kereskedelmi körökben erősödik az a meggyőződés* hogy vissza kell állítani Nyugat- és Kelet-Európa között a normális kereskedelmi kap­csolatokat. E körökben hangsúlyozzák* hogy sem Anglia* sem a többi nyugati állam nem nélkülözhe­ti a Szovjetunióval és Kínával folytatott kereskedel­met. Anglia gazdasági helyzetének javulásához nagyban hozzájárulna a Szovjetunióval és a többi keleti or­szággal folytatott árúcsereforgalom növelése" — ál­lapítja meg végül a AFP Az ENSZ egyre inkább az USA eszközévé válik A Harian Rakiat című indonéz lap április 15-én vezércikkben foglalkozik az ázsiai országok ENSZ- beli helyzetével. A lap megállapítja/ hogy az új vi­lágháború veszélye ellen létrehozott Egyesült Nemze­tek Szervezete érthetetlen álláspontot foglal el az ázsiai és afrikai események ügyében. //Azt látjuk/ hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete nem képes békés úton megoldani a koreai kér­dést/ ez a szervezet egyre inkább az Amerikai Eqye­­sült Államok eszközévé válik. Az agresszor álla­mok a második világháború előtt idegen területeket raboltak el a kommunismus elleni harc ürügyével Ugyanígy most azt látjuk/ hogy az USA törvényt hozott úgynevezett kölcsönös biztonság érdekében történő segélynyújtásról/ ugyancsak a kommunismus elleni harc ürügyével. Az Amerikai Egyesült Álla­mok ennek a //törvénynek" felhasználásával kato­nai támaszpontokat létesítenek a //szabad világ" te­rületén/ hogy új világháborút készítsenek elő — írja a lap. Az amerikaiak a lábbal tiporják az emberiség általánosan elfogadott elveit A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségé­nek tanácsa most tartja ülésszakát Bécsben Az áp­rilis 16-i ülésen Brandweiner tanár (Ausztria)/ a De­mokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége által Koreába küldött bizottság elnöke tartott beszámo­lót A beszámoló címe: //A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége bizottságának jelentése az USA Koreában lévő fegyveres erői által elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálásának eredmé­nyeiről és azokról a tényekről/ amelyek bizonyítják/ hogy az amerikaiak baktériumfegyvert alkalmaznak Koreában és Kínában." A koreai és kínai nép ellen viselt baktériumhábo­­rú — hangsúlyozta Brandweiner — csak egy része az amerikaiak olyan cselekedeteinek/ amelyek sér­tik a nemzetközi jog előírásait és amelyek a legdur­vább módon lábbal tiporják az emberiesség általáno­san elfogadott elveit/ valamint a hadviselési jog elő­írásait. Brandweiner a továbbiakban ismertette a bizott­ság jelentésében felsorolt tényeket/ amelyek mind bi­zonyítják az amerikaiak bűnösségét. Brandweiner beszámolója után beszédet mondot­tak Gaster (Anglia)/ Jacquier (Franciaország)/ Wa­­sílkowska (Lengyelország)/ Cavalieri (Olaszország)' Moerens (Belgium)- Ko Po Nien (Kína)/ a Demo­kratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége bizottsá­gának tagjai. Valamennyien egyöntetűen megerősítet­ték a Brandweiner beszámolójában kifejtett tényeket és adatokat. Brüsszel lakossága nagyszabású Amerikasellenes tüntetéssel tiltakozott Eisenhower látogatása ellen Eisenhower brüsszeli látogatása alkalmával nagy­szabású tüntetés zajlott le a belga fővárosban. Eisenhower — mint ismeretes — az USA-ba való visszatérése előtt végiglátogatta az Atlanti Szövetség országait. Délben a fővárost valósággal elborították az amerikai megszállás ellen tiltakozó röpcédulák A délután folyamán tüntető tömeg vonult fel a vá­ros kőrútjain szavalókórusban kiáltozva: Amerikák; az amerikaiakkal.! Brüsszel népe este népgyűlésen tiltakozott az ame­rikaiak háborús politikája ellen. — Egy ... kettő... — Egy ... kettő ... három... — Egy ... kettő ... három ... négy ... A templom toronyórája éppen délután fél­hatot ütött. Az óraütésre felfigyelt. Meddig kell még várnia, hiszen már több mint két órája sétál fel s alá a téglaköves verandán fs még mindig nincs semmi... — Egy ... kettő... — számolta lépteit s el­nyűtt bakancsa kilógatta nyelvét, mely a talpa alá csavarodott, mintha még növelni akarná ne­héz perceit. Önkénytelenül felfelé fordította lesoványodott barázdált arcát, mintha figyel­meztetni akarná az egeket nagy nyomorára, de fent nem látott mást, mint szürke felle­geket, melyek olyan alacsonyan szálltak, hogy a templom tornya majd felhasította a gyomrukat. Azután fáradtan legyintett ke­zével. Mit is keresne odafent, hiszen az égi­­hatalom a bölcsőtől kezdve megfeledkezett róla. Öreá soha sem süt a nap, holott a gazdagok sugárözönben ftirödnek és bizony nem csoda, hogy az a csenevész hitpalánta, melyet az iskola padjaiban belé ültettek már rég elsorvadt. Rég megtanulta már, hogy az igazságért lent a földön kell küzdenie. — Egy ... kettő ... három . Tovább taposta a veranda tégláit. Eszébe­jutott, hogy maholnap még a lakásából is kikergeti az ispán úr. Pedig az apja is itt nyűtt el a birtokon. A felesége is vele együtt nyűtt el a kíméletlen hajszában azért, hogy az uraknak legyen miből dőzsölniök. Miért mindez? Ezt a kérdést számtalanszor feltette ma­gában, de nagyon sokáig nem tudott rá fele­letet adni. Tűrt, mert sokáig azt hitte, hogy ezen nem lehet segíteni. Most azonban tudja, — hogy ezt az áldatlan állapotot meg lehet szüntetni, csak körömszakadtáig kell küzde­nie. — Egy ... kettő... — járkált tovább fel s alá. A gondoktól elnehezült agyában egy­mást zavarták a gondolatok, de semmi vi­gasztalót nem talált bennök. Később, mint valami váratlan vendég, hirtelen elárasztot­ta bensejét a riadalom. Mi van az asszony­nyal, hiszen már néhány órája harcol a ter­mészettel, hogy új élettel ajándékozza meg a világot. Gondolatai már ott dideregtek a vert falon belül. Mi van az asszonnyal? Mi van Erzsivel, az ő jó Erzsijével.. . Most már elfeledkezett elnyűtt bakancsá­ról, az ispánról és az új gépekről. Űj aggo­dalom váltotta fel a régi gondokat, mi van za asszonnyal ebben a kétségbeejtő nagy csendben. Majd huncutkodva röppent át agyán a gondolat, fiú lesz, vagy leány? ... — Egy... — s már tovább akart bandu­kolni a megszokott néhány méteren, amikor vékonyka, de erőszakos hang tört át a falon. Első megnyilvánulása a rügyből kipattant életnek. A várakozás borús perceit most már nagy kíváncsiság váltotta fel, de az aggodalom még nem szorúlt háttérbe egészen, Be is ro­hant volna a szobába, de szokása volt, hogy csak akkor lépjen be valahová, ha szólítják s e szokásnak még e nagy pillanatokban is rabja volt. Szerencsére nem kellett sokáig várnia, mert a konyhaajtó kitárult és Piros­káné telt alakja hömpölygött ki rajta, aki­nek arca mosolyra szélesült. — Gyere be Péter, szép fiad van — öm­lött'felőle a szó. Látszott rajta, hogy őszin­tén örül az új jövevénynek. Péternek bizony nem kellett többször mon­dani s berohant a szobába, mint ha ott nagy kincs várakozna rá. S így is volt, mert Ko­vács Péter ennél nagyobb kincset nem ismert az életben. Hiszen az új élet ő nála új re­ménységet jelentett. Az asszony ágyánál egy pillanatra megtor­pant, majd erőt vett megindultságán és resz­kető munkáskezét gyengéden a takaróra téve az asszony fölé hajolt s megcsókolta verej­téktől gyöngyöző homlokát. Azután pedig az új jövevényre siklott örömtől csillogó tekin­tete. Ezekben a pillanatokban minden meg­szépült körülötte s még a kopott bútorok is új fényt kaptak szemében. Miért is ne len­ne olyan szép minden, amikor a drága asz­­szony és a csöpnyi újonnan érkezett is egész­séges s olyan jól ment minden. Ha széjjelnézünk a határban, minde­nütt munkálkodó embereket látunk. A határ megélénkül a traktorok dübörgé­sétől és az emberek vidám beszélgeté­sétől. A tavaszi napsugár szinte kicsal­ja az embereket a szabadba. A deáki határban frissen felszántott földeket látunk. Mindenütt teljes ütemmel folynak a tavaszi munkák. A szövetkezeti dolgozók megértették a Párt és kormány határozatát. Szívvel­­lélekkel hozzáfogtak ötéves tervünk negyedik évének teljesítéséhez. A jó munka megszervezés alapján az EFS? dolgozói már 100%-ban elvégezték a a tavaszi munkákat. Mindez a jó agitá­­ciós munkának, a gyűléseknek és a vi­taestéknek köszönhető, ahol a dolgozók közösen megtárgyalták a problémákat A község elöljárói a hangszórókon ke-Piroskáné, a bábasszony megilletődötten nézte a két ember nagy örömét s nem talált megfelelő szavakat arra, hogy kifejezze ebbe a nagy örömbe való belekapcsolódását. A kegyetlen végzet azonban nem volt tekintet­tel a kis szoba örömtől telt légkörére, mert a jóérzés még alig áradt szét a szobában, amikor valaki erélyesen megkopogtatta a szoba ajtaját. Erre az ünneprontó kopogás­ra egycsapásra elillant a jókedv a szobából. Hat szempár aggodalommal teli kíváncsiság­gal meredt az ajtóra. A szerencsétlenség ár­nya már régebben ott lebegett a..szegényes viskó felett és nem csoda, hogy a váratlan kopogástól senki sem várt jót a szobában Sajnos igazuk volt, mert a következő pil­lanatban nagy lendülettel kitárult az ajtó s egy csendőr lépett be. A nagy darab ember egy pillanatra megil­­letődve állott meg, de hamar legyűrve magá­ban ezt az érzést, recsegő hivatalos hangon dörgött a bentlevökre: — Kovács Pétert keresem. — Melyik Kovács Pétert kérem — tért ma­gához leghamarabb Piroskáné — majd még hozzátette — a kőművest talán? — Mit kíváncsiskodik vén szipirtyó, mint­ha nem tudná, hogy melyiket keressük, de hogy még jobban tudja, hát megmondom. Kovács Péter mezei munkást keresem! — emelte fel hangját a csendőr. Kovács Péter, mintha váratlan ütés érte volna, megtántorodott, majd elfátyolosodott hangon kérdezte: — Miért keresnek engem, hiszen én nem loptam és nem ártottam senkinek. Maga még rosszabbat tett annál, felfor­gató eszméket hirdetett a munkások között a birtokon — vágott vissza a csendőr — azonkívül titkos ülésen a fenollá társadalmi rend ellen szónokolt — folytatta. — Igen, én beszéltem a gyűlésen, de az nyilvános gyűlés volt a munkásotthonban. Arra engedélyünk volt. — Arra is engedélyük volt, hogy maga ilyesmit mondjon, hogy így lázítson — csat­tant fel a csendőr — majd glvasni kezdett; — Olyan társadalmi rendszerért kell har­colnunk, melyben nem lesznek kizsákmányo­lok és kizsákmányoltak, olyan rendért, mely­ben a hatalom a nép kezében lesz s mindenki a munkája mennyisége és minősége szerint lesz jutalmazva ... — Ez igaz, ezt mondom és ezért harcolok is. — vágta vissza Kovács Péter a csendőr­nek most már keményen, de azért még meg­próbált ellent vetni — és miért ne mond­hatnám, hiszen ez a nép akarata. — Ne szónokoljon nekünk annjjit, hanem gyerünk, — rivalt Kovácsra a másik csen­dőr, aki közben szintén belépett a szobába. A szerencsétlen asszony, akiben az ijedelem elfojtotta a szót, keserves zokogásba tört ki, amikor férje búcsú pillantást vetve elindult a csendőrökkel. A szobára kimondhatatlan fájdalom nehezült. *** Az idő gyógyít, de sohasem gyógyít meg úgy egy sebet, hogy ne maradjon nyoma. Kovács Péter sebeit sem gyógyította úgy be az idő, hogy ne emlékezhessen vissza arra az időre, amikor attól a nevezetes szomorú naptól kezdve, évente többször elvitték a csendőrök. Az urak mindig kitaláltak vala­mi okot, különösen pedig május elseje előtt, amikor minden dolgozó sűrű sorokba tömö­rült az elnyomók ellen. Kitaszított és meg­alázott ember lett Kovács Péter, az urak és csahosaik szemében s csak elvétve jutott munkához. Ez az állapot azonban nem törte meg s csak még jobban megacélozta a harc­ban és azon a felejthetetlen napon, amikor a Vörös Hadsereg dicső katonái szülő ott­honába is elhozták a felszabadulást, Kovács Péter munkás élete új fényt kapott. *** Kovács Pétert magával ragadta az élet rég­várt építő lendülete és bizony nincsen azon semmi csodálni való, hogy minden szabad május elsején ott konganak kemény léptei a boldogabb holnapot építő és a békét védel­mező tömegek sűrű soraiban. MIKLYA János. resztül villámhíreket adtak le és moz­gósították a falu dolgozó népét a tava­szi munkák idejében való elvégzésére. A szövetkezetek szarvasmarha-állo­mánya darabszámban megvan, azonban hiány mutatkozik még a fejőstehenek­ben. A feltételek megvannak és az év végére az is meglesz. A sertésállomány nem okoz gondot a szövetkezeti tagok­nak, mert már túllépték a betervezett sertésállományt. Beadási kötelezettsé­güknek az első negyedévre a követke­zőképpen tettek eleget: sertéshús 85%, marhahús 90%, tej 98%, tojás 92%, a hiányzó százalékot a szövetkezet ebben a hónapban teljesíteni fogja. A falu egyénileg gazdálkodó kis- és üözépparasztjai a szövetkezet tagjainak példáját követve dolgoznak és a tavaszi munkákat már 04%-ban elvégezték* RÖVID HÍREK A zsitvagyarmati III. típusú EFSz tagjai az első negyedévre 100%on felül telje­sítették húsbeszolgáltatási kötelezettsé­güket. Sertéshúsból 2.417 kg-ot, mar­hahúsból 2.188 kg-ot adták terven fe­lül. Mivel a tehenek magasan borjasok, a tejbeszolgáltatását fcsak 90%-ban tel­jesíthették. Május elseje tiszteletére az érsekujvári EFSz tagjai 300 sertés részére készítenek hizlaldát. Mivel a munkálatokkal már jól előre haladtak, minden tag szabad idejét arra használ­ja fel, hogy segédkezzék az építkezése­ken. A nagykaposi EFSz tagjai kötelezettsé­get vállaltak, hogy az eddigi 16 mászás hektárhoza­mot a búzánál 20, a takarmányrépánál pedig 450 mázsáról 500 mázsára eme­lik. Ennek elérésére hat hektáron kí­sérleteznek majd a prosenicei mozga­lom irányelvei lapján. 10 mázsa szem­csés műtrágyát készítettek a tavaszi munkálatokhoz is. Ivanovics György magyar tudóst a ,,B 12“ vitamin feltalálóját, — amit a vérszegénység megakadályozására használnak, — a Kossúth díjjal tüntet­ték ki. A newyorki közlekedési dolgozók, akik legutóbb tömeggyűlésükön meg­állapították, hogy rosszabb sorban él­nek, mint a börtönök gengszter lakói, keserű gúnnyal fegyencruhába öltözve, tüntető menetben vonultak végig a vá­ros utcáin. Álarcot, vettek fel, hogy az üzemekben kémkedő spiclik ne állapít­hassák meg személyazonosságukat és ne jelenthessék fel őket. A közlekedési dolgozók kezükben táblákat hordozva, tüntettek az alacsony havibérek ellen, mivel az egyenlő azzal az alamizsná­val, amit a hatóságok a nyomorgóknak iutttntnak. SORSJEGYEK a 66. cs. osztálysorsjátékra az OKRESNÁ SPORITEENA A POKLADNICA-nál BRATISLAVÄBAN kaphatók. Első húzás 1952 május hó 15-én. Az osztálysorsjáték 55.000 sorsjegye közül a fele nyer. Az 1 »000.000 Kcs-t kitévő prémián kívül 1 drb. 500.000.- 2 drb. 250.000.-/ 1 drb. 200.000.- 2 drb. 150.000.-/ 1 drb. 120.000.-, 3 drb. 100.000.­­stb./ összesen 58»520.000.- Kcs nyereményt sorsolnak ki.. A nyereményeket készpénzben/ minden levonás nélkül fizetik ki. Az osztálysorsjáték Öt osztályra van beosztva. A sor jegyek ára osztályonként: Vö Kcs. 42./ Kcs 84./ 1/2 Kcs 168./ és egy egész Kcs 336. ........... Itt levágni és borítékban elküldeni. ............ 10 Az I. osztályra megrendelek: . . . . drb. nyolcad ? • • • drb.negyed drb fél 3 • • • drb egész sorsjegyet. Olvasható név: ......................................................... Pontos cím: ..................................._________ A jó munka eredménye a deákii EFSz*ben Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja. — Kiadóhivatal; Bratislava, Krízková 7. — Telefon-332-99. — Szerkesztőség: Bratislava* Krizková 7. — Telefon: 24346 — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja az „Órái” lap és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Concordia nyomda. Bratislava, ül. Nár. povstanie 41. es Irányító póstahivatal Bratislava 2. — Előfizetés egy évre fOO.— Kcs, félévre 50.— Kcs. — A lap felmondható minden év végén -kt. elsejéig. Eng. sz. PIO 566/52. IV. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom