Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1952-04-20 / 16. szám
4 1952. április 20. A kulákok kizárása után szép fejlődésnek indult a kisújfalusi szövetkezet terén. Itt az első negyedévre kiírt 13.000 darab tojásból csak 8.000 adtak be s ezt is a tagok nagy megértésének köszönhetik, mert valamennyien kötelezték magukat, hogy a szövetkezet tojásbeszolgáltatását a tyúkfarm felállításáig, a házkörüli baromfi állományukból teljesítik. Sokkal nagyobb eredménnyel dicsekedhetnének ma a kisújfalusi szövetkezet tagjai, ha a kulákságot még az elmúlt években kizárt volna soraikból. Az éberség hiánya miatt a szegénypa-Csafcnem egymillió korona vesztességet okozott a szövetkezetnek a „jó kulák“ A befurakodott kulákok, mint a szövetkezeti közös gazdálkodás kerékkötői úton — útfélen akadályozták a gazdaság gyarapodását. Mitosinka János aki 19 hektár tulajdonosa volt, a szövetkezetben a dohány termelők, csoportvezetőjének tisztségét ragadta magához. Itt aztán igen sok alkalma volt a szabotálásra. A munkákat úgy szervezte meg, hogy a dohány nagy része töretlenül maradt, ami 900.000 korona veszteséget jelentett a szövetkezetnek és a tagoknak. A tagok egyrésze látván a reakciós elemek gazdálkodását idegenkedett a munkáktól, s nem érezte át munkájának felelőséget. „Szétzüllesztjük a szövetkezetét” — örvendeztek a kulákok a nyár folyamán. Megtörtént az is, hogy a legnagyobb aratás idején kocsmában ültek a mákvirág kulákok, vagy odahaza szőtték terveiket a szövetkezet szétzüllesztésére. Ámde tervük nem sikerült mert a Párt által vezetett szövetkezeti tagok leleplezték és meghiúsították minden aknamunkájukat. Még az elmúlt évben a szövetkezet tagjai az egyik taggyűlésen sízemtőlszembe egyenként leleplezték a befurakodott hét kulákot és kizárták őket soraikból. A közgyűlésen fény derült Ondrusz János 18 hektáros kulák mesterkedéseire is, aki mint könyvelő szerepelt a szövetkezetben. Ondrusz János volt a hangadó a közös gazdálkodást bomlasztó akna munkában. A vezetőségi határozatokat is mindig tudatta az osztályellenséggel. Emellett rávilágítottak jó előre a többi kulák múltban elkövetett gazemberségeikre, kizsákmányoló módszereire, amikor a dolgozók verejtékes munkáján keresztül napról-napra gyarapították vagyonukat. Ilyen volt Zelman István a bátorkeszi Héja-puszta bérlője is, aki több, mint 200 hektárt birtokolt, de ő maga soha nem dolgozott. hanem mások kizsákmányolásával, egy darab száraz kenyérét vagy egy pár fillérért dolgoztatott. Idős Ondrusz András is arra számított. hogy a szövetkezetben saját mal-A kulák és az összesített terv Ma már azonban lényeges változás álhitt be. A felaprózott kisparcellák helyét nagy tábla földek váltották föl, ahol az új típusú mezőgazdasági gépek segítségével egyre gyorsabban folynak a munkálatok, Ezenkívül a szovjet kolhózparasztok gazdak tapasztalatai is rendelkezésünkre állanak, amelyek alkalmazása folytán már számos szövetkezetünk igen szép eredményekkel dicsekedhetik. Ennek köszönhetik a kisújfalusi szövetkezet tagjai is sikerüket és azt, hogy már az elmúlt évben — habár a szövetkezetbe befurakodott kulákok mindent elkövettek a továbbfejlődés'megakadályozására — szép termést, takarítottak be. A tavalyi munkaütem az ideihez viszonyítva csak csigalépésnek számít, holott az időjárás kedvezőbb volt mint ezen a tavaszon, mégis elkéstek a munkálatokkal. Ezen a tavaszon azonban valamenynyien komolyabban fogtak munkához. A két állandó mezei munkacsoport között egészséges verseny fejlődött ki s ez nagyban segítette a munkák gyors elvégzését. A szövetkezet tagjai igen nagyra becsülik a versenyt, mert ezenkeresztűl megtanulták a munkaidő tökéletes kihasználását és rájöttek, hogy a minőségre is nagy súlyt kell fektetniük, ha emelni akarják a földek hozamát. Elsők lettek a járásban Bilik elvtárs a szövetkezet fiatal agronómusa elmondotta, hogy a tervezett 10 hektár tavaszi árpánál 25 hektáron a keresztsoros vetési eljárást alkalmazták. — Már elvetettük a cukorrépát, a zabot, a tavaszi bükkönyt, a takarmányt és a zöldborsót, valamint a kukoricát is. — A járásban — folytatta — elsőnek fejeztük be a tavaszi munkálatokat. Ezenkívül — tette hozzá — még az őszi vetéseinket is rendbehoztuk. Hektáronként fél mázsa mésznitrogént szórtunk el. Az őszi vetéseinknek nem ártott meg a téli hideg, szépen zöldülnek, sőt már zöldül az árpa is. A mellékgazdasági ágak kifejlesztése terén habár az állattenyésztésben még nincs meg a tervezett állományuk, mégis szép eredményt értek el, mert az első negyedévre előírt beszolgáltatási kötelezettségüket a marhahúsban 100 %-ra, a sertéshúsban pedig 103 %-ra teljesítették. Mivel még a tyúkfarmot nem állították fel, igen nagy nehézségekkel küzdenek a tojásbaszolgáltatás Az érsekujvári IV. típusú szövetkezet 120 hektárnyi területen termeszt zöldségféléket. A kiültetésre váró palántáit gondosan locsolják, hogy egy sem ▼esszen kárba Gyáraink dolgozói nagy munkakedvvel igyekeznek túlteljesíteni napi normájukat é/5 napról-napról nő azoknak a munkásoknak a száma, akik újabb kötelezettségvállalásokkal kívánnak hozzájárulni Szlovákia összesített tervének teljesítéséhez. Munkásaink minden téren igyekeznek többet termelni, hogy többet tudjanak\ nyújtani a falu dolgozóinak is. Munkásaink e nagy igyekezetét szövetkezeteink tagjai, az állami birtokok dolgozói és minden becsületes kis- és középparaszt, kellőképpen értékelik. Ez abban nyilvánul meg hogy mindannyian igyekeznek többet termelni és vállalt kötelez ttségeinek teljes mértékben eleget tenni. Ezt annál könnyebben tehetik meg, hogy éppen iparunk hozzájárulása folytán egyre nagyobb a gépi és egyéb segítség, amelyben a falu doldozói részesülnek. rasztok és a mezőgazdasági munkások közé a szövetkezet megalakulásához több kulák furakodott. Már az elején amikor híré vették a közös gazdálkodás megszervezésének. Mitosinka J ános, Vrbiar János, Krnács Pál, Ondrusz János, Zelman István és a többi kulákok álltak a szövetkezeti gazdálkodás megszervezésének élére. Azt remélték, itt is a saját kezükbe kaparinthatják a szövetkezet vezetését. Céljukat részben el is érték. A megalakuláskor Mitosinka Lajos 22 hektáros kulák lett az elnök, kulák barátai pedig, a „jó gazda” nevével arra törekedtek, hogy tanácsaikon keresztül kisajátítsák a vezetést. Mitosinka Lajos kulák elnök miután elfoglalta az elnöki széket nyomban kijelenttette, hogy csakis az ő utasításai alapján fognak dolgozni, ellenkező esetben az akaratoskodókat majd rendre tanítja. mára hajthatja a vizet, ha fia István belép a tagok sorai közé és ott, mint agronómus fogja szabotálni a fejlődést. Azonban a tagok még idejében leleplezték őket és felismerték bennünk az ellenséget. A becsületes szövetkezeti tagók, akik egy szebb és boldogabb élet megteremtéséért léptek a közös gazdálkodás útjára, megfogadták, hogy ezentúl még fokozottabb figyelemmel kisérik szövetkezetük életét és még nagyobb lendülettel látnak a munkálatokhoz, nehogy az osztályellenség bármilyen formában is megbonthassa soraikat, vagy szervezetlenséget idézen elő. Hogy a kulákmesterkedések hosszabb ideig húzódtak hibás abban a Párt helyiszervezetének egyes vezetői és a helyi nemzeti bizottság elnöke is. Bábindeh HNB elnökének inkább az osztályharc kiélezésére kellene figyelmét irányítania a még fennálló ellenséggel szemben, és nem nemzetiségi torzsalkodások szítására. Meg kellene szakítania a kuiákokka! való barátságát, ha együtt érez a szövetkezet építő tagjaival. Amint a kisújfalusi helyzet mutatja Bábindeli elnök hibát hibára halmoz itt van legfőbb ideje, hogy a járás illetékes szervei kivizsgálják ezt a szomorú állapotot amely még a mai napig is akadályozza a falu további sikeres epítőmunkáját. (Sz) A szelizi járási Nemzeti Bizottság nagy megértést- tanúsít a sárói traktorállomás dolgozóival szemben, a tavaszi munkálatok gyors és minőségéé elvégzésének érdekében. A járás a legjobb traktorosokat kitünteti a következő díjakkal: I. díj rádió, 11.800 Korona értékben, II. díj egy karóra, III. díj egy férfi kerékpár. Éhezz hozzájárúl még a traktorállomás által adományozott zsebóra, 3.500 korona értékben, amely azé a traktorosé lesz, aki a legnagyobb teljesítményt éri el a hernyótalpas traktorral. Amíg szövetkezeti tagjaink kis- és középföldműveseink valóban több élelmet és egyéb mezőgazdasági terméket igyekeznek előállítani dolgozóink számára addig a falu kulákjai és spekulánsai szánt-szántdékkal szabotálják a termelési tervet. Ennek ellenére ott látni őket az üzletekben és mindenütt. Igyekeznek fölvásárolni mindent amihez ők semmivel sem járultak hozzá. Ilyen például, Priesin Róza nagycétényi kulákasszony is, aki 20 ha-on gazdálkodik. Ez a kulákasszony ezen a hatalmas termőföldön egyetlenegy üszőt, egy kis borjút, két vézna lovat, egyetlen malacot és egy házinyulat tart. Nyilvánvaló, hogy ebből az „állatállományból“ nem fogja teljesíteni termelési tervét, ö azt nem is akarja teljesíteni, mert hiszen annak ellenére, hogy istállójában éppen elég hely van arra, hogy betartsa a tervszerinti állatai z érsekújvári kacsafarmon A vízi szárnyasok tenyésztése nagy szerepet játszik közellátásunkban. Az érsekujvári IV. típusú EFSz ezen a téren is igyekszik teljesíteni tervét és az évvégéig 5000 darabra emeli a kacsájk számát. Erre meg van a lehetősége, mert a Nyitra folyó egyik ága állandó vízzel látja el a festői helyen levő farmot. Foto „Óráé“ HASZNÁLJUK KI A JÓ IDŐ MINDEN ÓRÁJÁT A TAVASZI MUNKÁK ELVÉGZÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN A második díj egy asztali óra, a harmadik díj pedig egy szép fali óra. A gépállomás legjobb traktorosai Kovács György, napi 143 % munkateljesítménnyel. Füri Lajos traktoros, a garamszentgyörgyi brigád tagja, napi 125 % munkateljesítményével, valamint Varga Lajos, a kissárói brigád tagjai, aki teljesítményét ugyancsak 100 %-on felül, 120 %-ra teljesíti. Mindemellett traktorosaink a brigádközpontok között szocialista versenyben állanak, melyek közűi első helyen áll a Nagysárói brigád, utána Endréd majd Garamszentgyörgy következik. állományt, ezt nem teszi. Az istálló gondozatlan, piszkos, ha az ember kinyitja az ajtót, csak patkányokat riaszt szét az istállóban. Semmivel sem szebb a helyzet Motosics Julianna spekulánsasszonynál sem, aki 8 haon gazdálkodik és istállójában egy vézna tehenet tart, amely alig áll a lábán. Ezenkívül van még 3 birkája, egy házinyula, meg egy libája, holott elegendő hely volna az istállóban nagyobb állatállomány számára is. Ez a két példa is világosan mutatja, hogy a kulák és a spekuláns dolgozóinknak legnagyobb ellensége. Mindenesetre egy dolog bizonyos, hogy dolgozóink nem tűrik, hogy hasonló elemek szabotálják építőmunkánkat és előbb, vagy utóbb minden kuláknak és spekulánsnak, osztályellenségnek körmére fognak nézni. Molnár Pál az ONV szövetkezeti osztályának dolgozója Nyitra A zselísi járásban kitüntetik a legjobb traktorosokat A szövetkezet megalakulása előtt, bizony nem mentek úgy Kisújfalun a tavaszi munkálatok^ mint ezen a tavaszon. A falu apraja-nagyfa erről beszél és valamennyiuk előtt visszatűnnek még azok az idők, amikor a kulákok, a kisparasztság kizsákmányolásával végezték a tavaszi munkálatokát. A kulákot kiszolgáló kisparaszt pedig csak azután vethetett a maga földjén s míg a kuláksegítségre várt, vagy erőtlen állataival sekélyen megszántotta földjét, addig a téli nedvesség elpárolgott a talajból s az így elvetett mag hektáronként öt-hat mázsánál több termést nem hozott.
