Szabad Földműves, 1952. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1952-04-20 / 16. szám

1952. április 20. 5 Nyolcvankét évvel ezelőtt született V. I. Lenin, az emberiség nagy géniusza, a világ dolgozóinak nagy vezére Emlékezzetek Iljicsre, szeressétek, tanul­mányozzátok őt, tanítómesterünket, vezérün­ket! Harcoljatok■ és győzzétek le az ellenségeket, a belsőket és a külsőket — úgy, mint Iljics! Építsétek az új életet, az új életformát, az új kultúrát — úgy, mint Iljics! Sohase húzódozzatok a munka aprajától, mert a kicsiből épül a nagy — ez Iljicsnek egyik fontos intelme. J. V. Sztálin • Nyolcvankét évvel ezelőtt született V. I. Lenin, az emberiség nagy géniusza, a világ dolgozóinak nagy vezére. A békéért küzdő emberiség az egész vilá­gon hálatelt szívvel gondol a halhatatlan Leninre,' mert hatalmas művének, a leniniz­­musnak megalkotásával oly hatalmas és biz­tos fegyvert kapott örökségül Lenintől, mely­nek birtokában, méltó utóda, Sztálin vezeté­sével építi a kapitalista kizsákmányolástól mentes, szabad emberek világát és sikerrel harcol az imperialista háborús gyújtogatok ellen. '-• Hogy megértsük Lenin nagyságát és alko­tását, idézünk leghűségesebb fegyvertársa, a leninizmus továbbfejlesztője, a béke nagy zászlóvivője ..Sztálinnak Leninről” az első amerikai munkásküldöttség 1927 szept. 9-én folytatott beszélgetéséből: Első kérdés: Milyen új elveket adott hoz­zá Lenin és a Kommunista Párt gyakorlati­lag a marxizmushoz? Helyes volna-e azt mondani, hogy Lenin hitt az „alkotó forra­dalomban”, míg Marx inkább arra hajlott, hogy bevárja a gazdasági erők fejlődésének csúcspontra jutását? Felelet: Azt hiszem, Lenin semmiféle „új elveket” nem „adott hozzá” a marxizmushoz, mint ahogy Lenin egyet sem törölt el a mar­xizmus „régi” elvei közűi. Lenin, Marx és Engels leghűségesebb és legkövetkezetesebb tanítványa volt és marad, akik teljes egészé­ben a marxizmus elveire támaszkodott. Le­nin azonban nem csupán gyakorlati végre­hajtója volt Marx-Engels tanításainak. Lenin egyúttal Marx és Engels tanításainak foly­tatója is volt. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy Lenin továbbfejlesztette Marx és En­gels tanítását, a fejlődés új körülményeinek megfelelően. A kapitalizmus új szakaszának, az imperializmusnak megfelelően. Ez azt je­lenti hogy, mikor Marx tanítását az osztály­harc új körülményei között továbbfejlesz­tette, Lenin valami újat vitt be a marxizmus közös kincsesházába; újat ahhoz viszonyítva, amit Marx és Engels adott, ahhoz viszonyít­va, amit az imperializmus előtti kapitalizmus időszakában bárki is adhatott, s emelett az az új, amit Lenin a marxizmus kincses­házába bevitt, teljes egészében a Marx és Engels által megadatott elveken alapszik. Éppen ebben az értelemben be­szélnek nálunk a leninizmusról, mint az im­perializmus és proletárforradalmak korsza­kának marxizmusáról íme néhány kérdés, amelyeknek terén Lenin, Marx tanítását to­­tábbfejlesztve, újat adott. Először a monopolista kapitalizmus, az im­perializmus, mint a kapitalizmus új szaka­szának kérdése. Marx és Engels a „Tőké”­­ben megadták a kapitalizmus alapjainak e­­lemzését. De Marx és Engels a monopoliz­mus előtti kapitalizmus uralmának időszaká­ban élt, amikor a kapitalizmus simán fejlő­dött tovább és „békésen” terjeszkedett el az egész földkerekségen. Ez a régi szakasz a XIX. század végén és a XX. század elején fejeződött be. amikor Marx és Engels már nem voltak az élők sorában Érthető, hogy Marxnak és Engelsriek csak sejtelmei lehet­tek a kapitalizmus fejlődésének azokról az új körülményeiről, amelyek a kapitalizmusnak a régi szakaszt felváltó új szakaszával kap­csolatban (következtek be, kapcsolatban a fejlődés imperialista, monopolista szakaszával, amikor a kapitalizmus si­ma továbbfejlődését ,a kapitalizmus ugrás­szerű. katasztrófákkal járó fejlődése váltot­ta fel, amikor a kapitalizmus fejlődésének egyenlőtlensége és a kapitalizmus ellentmon­dásai különös erővel nyilvánultak meg. ami­kor a fogyasztó- és a tőkekiviteli niacokon a fejlődés rendkívüli egyenlőtlenségének fel­tételei között folytatott harc elkerülhetetlen­né tette az időszakonkénti imperialista újra­felosztása céljából Lenin érdeme, és követ­kezésképpen az.úi dolog Leninnél itt az. hogy a „Tőke” alaptételeire támaszkodva, az im­perializmusnak, mint a apitalizmus utolsó szakaszának, megalapozó marxista elemzé­sét adta, s felfedte az iperiaözmus feké­lyeit és elkerülhetetlen sztulásának felté­teleit. Ennek az elemzé k az alapján ke­letkezett Lenin ismert .le arról, hogy az imperializmus körülmér között a szocia­lizmus győzelme egyes, gymagukban vett kapitalista országokban etséges. Előpatony a pozsonyi kerület terü­letén fekszik. Előttünk ismeretlen ennek a falunak a neve. Ha megláto­gatjuk ezt a kis falut elcsodálkozunk izon, hogy népe mennyire megérti egymást és mennyire összetart. Elő­patony a múlt rendszerben nagyon el volt hagyatva, a kapitalista urak nem törődtek azzal, hogy lakói em­berhez méltó módon éljenek. Nem volt sem vonat, sem autóbusz közele­­kedése. Ha faluban betegség adódott elő, a legközelebbi orvoshoz csak szekéren lehetett eljutni. Előpatony­­nak nem voltak nagy gazdái, az egész falu kisparasztokból és proletárokból állt és nagyon szűkös életviszonyok között éltek. De a felszabadulás óta úgy, mint hazánk minden falujában és városá­ban Előpatonyban is megváltozott a helyzet. Ma már Előpatony minden lakósa a szövetkezetben dolgozik. Még 1950-ben megalakult az EFSz. ma már a III. típusban gazdálkod­nak. A szövetkeze szes földterüle­te 254 hektár, - 'andó tag pedig 38. Ha az előpatc zövetkezeti ta­gok összehasonlí 'etüket a múlt­tal, megál-lapíth hogy sokkal jobban élnek, -előtt 8 évvel. Pedig még ne1 cél küzdenek, de ennek eller ült évben ele­get tudtak ten 'am iránti kö­■télességüknek. Az előpaton ben is, mint minden szöv :ben nagy­ütemben foly; iszi vetés. A szövetkezetne ,dó munka­csoportja var ') munkaerő­vel rendelke egy mezei munkacsopo és egy hár­mas agregát eg a tavaszi vetést. Nég­­vetettek 46 hektár árp? rabot és 3 hektár bor \ megmun­kált és ’ etre 220 q műtrágy; y ezzel is hozzájár *zam eme­léséhez A tornóci iskolák tanulói igazi otthonra találtak az úttörő szervezetben Boldog jövő vár az új nemzedékre. Olyan jövő amelyről apáink a múlt társadal­mi rendszerben még álmodni sem mertek. A kapitalista társadalomban a szegénysorsú dolgozók gyermekei is ki voltak zsákmányolva. Még egész fiatal korukban meg kellett ismémiök az élet nehézségeit. A tanulásbannem a tudás szerint osztályozták, hanem a szülei anyagi viszonai szerint. A német fasizmus leverésével, amit a hős Szovjet Hadse­regnek köszönhetünk, felszabadult a nép. Egy uj társadalmi rendszert épitünk, amely­ben minden ember egyenlő és mindenkit m, unkája után értékelnek. Úttörőink megértették a Párt szavát Az úttörő szervezet vezettői az üléseken rendszeresen megtárgyalnak minden problé­mát. A fegyelemsértőket pedig az úttörőszer­vezet kolektíven érdemük szerint megbün­tetik. A legmagasabb fokú büntetés az, ami­kor az úttörőt kizárják a szervezetből. Pél­dául, egyidőben megtörtént, hogy a rendsza­bály megsértésért egy úttörőtől pár napra megvonták a nyakkendőt. Ez már figyelmez­tetés a legnagyobb büntetésre. Az úttörő tud­ta, hogy nem viselkedett úgy, mint ahogyan egy úttörőnek illő. Azt is tudta, hogy durván megsértette az esküt. Éppen ezért alig várta, hogy visszakapja a pirosnyakkendőt és azóta nem szegte meg a rendszabályt. Az úttörőszervezet tagjai átvették Szlová­kia összesített tervét és megértették a Párt szavát. Ügy akarnak dolgozni, mint a felnőt­tek a bányákban, a gyárakban vagy az EFSz-ben. Tervet dolgoztak ki és Sztálin elvtárs fényképe alá függesztették. Ebből az alkalomból értékes egyéni és csoportos köte­lezettségvállalásokat tettek. Néhány pontot le is jegyeztünk a kötelezettségvállalásokból. Mi, a tarnóci úttörőszervezet tagjai Szlo­vákia összesített tervének tiszteletére a kö­vetkező kötelezettségvállalást tesszük: 1. Segítőkezet nyújtunk az EFSz-nek a ta­vaszi és az összes szezonmunkáknál. 2. Osztályzatunkat egyfokkal megjavítjuk és különösképpen segíteni fogunk azoknak az osztálytársainknak, akiknek 3-nál roszszabb osztályzatuk volt. 3. Mindennap a legnagyobb figyelemmel kisérjük a. sajtót, hogy ezáltal tájékozódva legyünk a belpolitikai helyzetről hazánkban és úgyszintén ismertetve legyünk a külpoli­tikai helyzettel is. 4. Gondosan vigyázni fogunk az iskola va­gyonára, az iskolai berendezésre, hogy az teljes mértékben javát szolgálhassa az utá­nunk következő tanulóknak is. 5. Mi a középiskola IV. osztályának tanu­lói kötelezzük magunkat arra, hogy megfe­lelő módon készülünk el az évzáró vizsgákra. 6 Mi. akik már elértük a 15 évet kötelez­zük magunkat arra, hogy élethivatást vá-Az előpatonyi szövetkezetben az idén már kertészettel is foglalkoznak. Két hektáron paradicsomot és papri­kát fognak termelni. Horváth elv­társ, aki 15 tehenet gondoz, vállalta, hogy a kertészmunkát is elvégzi, mi­vel ehhez ő ért a legjobban a szövet­kezetben A szövetkezet állatállományának létszáma is megfelel a gazdaságnak, de a szövetkezet növelni akarja az állatok számát, hogy az Idén beszol­­gáltatási kötelezettségüket túltelje­síthessék. Sertésből van 142 darab, szarvasmarha 85 és 20 darab ló. Az előpatonyi EFSz tagjai bátran kije­lenthetik, hogy a Párt és kormány­­határozatnak ez évben eleget tesz­nek, ugyanúgy, mint ahogyan telje­sítették az első negyedévi tervüket is. Ezután az előpatonyi szövetkezeti tagok még jobban fognak dolgozni, hogy évvégére mindenki elvégzett munkája után szép jövedelemhez jutva boldog és megelégedett, s a kis szövetkezetük pedig szilárd és erős legyen. V. G. lasztunk, amellyel a legjobban segítjükk a szocializmus kiépítését hazánkban. 7. Munkánkról minden nap tájékoztatni fogjuk szüleinket, tanulókönyvünk felmuta­tásával. 8. Tankönyveinket, füzeteinket és minden eszközt, mely tanulásunkban elősegít, min­denkor a legnagyobb tisztaságban és rendben tartjuk. 9. Fejkérünk egy elvtársat a helyi párt­­szervezetből, hogy tartson nekünk előadást a tarnóci Pártnapról, az első köztársaság ide­jéből. 10. Szavaló, ének és tánckörünk pedig kö­telezettséget vállalt, hogy minden ünnepi al­kalommal kiváló programmal lép fel. 11. Középiskolánk összes tanulói kötelezik magukat arra, hogy május elsejéig elolvas­sák Fagyejev világhírű könyvét: „Az ifjú gárdá”-t. A könyv elolvasása után mindan­nyian cikket írnunk arról, hogy a könyvből mi tetszett a legjobban. A legjobb cikket le közöljük „Ifjú építő” című faliújságunkban. 12. A hasznos madarak számára 30 madár­házat fogunk építeni. 13. Miden hónapban elkészítjük védnöki üzemünknek, „Koma” grafiknját, a terv tel­jesítésével kapcsolatban. 14. Felvilágosító munkával igyekezni fo­gunk minél nagyobb számú résztvevőt meg­nyerni azokra az ünnepségekre, melyek köz­ségünkben lesznek megrendezve. 15. Meg javítjuk az iskolábajárás pontossá­­' gát és indokolatlanúl nem hagyunk ki egy órát sem. így készülnek fel a munkára a szocializ­mus legifjabb építői, akik az iskola padjai­ban jó tanulással, a szervezetben pedig jó munkával járulnak a boldog jövő kiépítésé­hez, a világbéke megerősítéséhez. Proksz Eta A vetések pótlólagos trágyázása repülőgépről A bakui körzethez tartozó //Ordzsonikidze" szov­­xhoz gabonaföldjei sok négyzetkilométernyi területre terjednek ki. A közelmúltban az őszi búzával beve­tett szántóföldek felett átrepültek az azerbajdzsáni polgári repülőflotta gépen amelyek a vetésekre nagy­­mennyiségű műtrágyát szórtak le. Ilymódon Voro­­viov Kosatov pilóták több száz hektárnyi őszi ve­tést trágyáztak meg. Az őszi gabonaneműek pótlagos trágyázása repülőgépek útján/ az Azerbajdzsáni Szovjet Köztársaságban nagyot haladt előre. A köz­társaság összes körzeteibe/ ahol gabonaföldek igen nagy kiterjedésüek/ ilyen repülőgépeket küldenek. cióra, hogy ne érezzenek semmiben hiányt. Az iskolában mindent meg lehet találni, ami egy gyermek életében szükségessé válhat. A ta­nítók munkájának megkönnyítésére modern szemléltető segédsszközök állanak rendelke­zésre. Az iskolák padjaiban munkások és parasz­tok gyermekei ülnek, ahol díjtalanul adják át a tudományt és érdem szerint adják a bizonyítványt. A mi társadalmi rendszerünk nagy gondot fordjt a felszabadult új generá-Gyapot az úttörők micsurin-kertjében darabokkal és énekszámokkal szórakostatják a szülőket. De nemcsak a saját községükben, hanem más falvakat is meglátogatnak az úttörők kultúrműsorral. Gyakran ellátogatnak az „élmunkás üzembe” Tarnócra, ahol me­gismerkednek a technikával és a dolgozók életével. Az élmunkás üzem dolgozói gyám­ságot vállaltak a 176 tagú úttörőszervezet fölött és jó munkájukért vándorzászlót ad­tak át az úttörőszervezetnek. Mindez még lelkesebb munkára serkenti a dolgozókat. Az úttörőszervezetben minden diák a sa­ját szellemi képessége szerint dolgozik. Min­denki választhat magának egy csoportot, amelyben tevékenyen működhet. Ilyen cso­portok: tánc, ének és szavalat, Szokol, Micsu­rin, bábszínjátszó és a sakk. Az úttörőszer­vezetnek van úgynevezett szerkesztői cso­portja is, ahol kitűnő rajzolók, novella-írók és vers-írók dolgoznak. A csoportok tagjai versenyben állnak egymással a faliújság meg­szerkesztésénél. A diákok úttörő szervezetbe tömörülve kezdik meg a társadalmi életet. így van ez Tornócon is. A diákok vidám életet élnek és igazi otthonra találtak az úttörő szerve­zetben. Most éppen a tavaszi munkákat vég­zik a micsurin-kertben, mert ők is terveznek, mint az EFSz-ek dolgozói. Ebben az évben már gyapotot termelnek és kaucsokkal is kí­sérleteznek. — Tavaly még hibák csúsztak be a munkákba- mondják az úttörők - de most a tavalyi hibákon okulva jól felkészü­lünk a munkára. Nagyon sok nehézség volt az úttörő szer­vezet megalakításánál. A szülők kezdetben megtiltották, hogy úttörők legyenek. Mindez azért történt, mivel a tanítók nem ismertették közelebbről a szülőkkel az úttö­rőszervezet feladatait. Ma azonban már más­ként van. A szülők boldogok és büszkék gyer­mekeikre, mert látják, hogy az úttörőszerve­­zet helyes irányba neveli őket. Az aktuális ünnepélyeken szebbnél szebb táncokkal, szin-Kis szövetkezet nagy eredni lyei

Next

/
Oldalképek
Tartalom