Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-09-02 / 35. szám

1951. szeptember 2 ítaiadfStímänt Használjuk ki az expresszhizlalás előnyeit Fejlődő népgazdaságunk érdekei meg­kívánják, hogy állattenyésztésünk ter­melékenységét is az eddigihez képest lényegesen növeljük, rövldebb idő alatt nagyobb mennyiségű állati terméket, zsírt, húst, termeljünk. A Sertéste­nyésztésben a termelékenység növelé­sének egyik módja az expresszhizlalás. Az expresszhizlalás lényege az, hogy в malacokat közvetlenül a választás után 2—4 hónapos korukban hízóba fog­juk és olyan módszerrel etetjük, hogy 8—10 hónapos korban elérjék a 120— '130 kg, 10—12 hónapos korban pedig a 140—150 kg súlyt. Az expresszhizlalás egyik legfonto­sabb előnye tehát az, hogy rövid idő alatt az idő jó kihasználásával éri el a hízóba állított süldő a 120—130 vagy akár a 140—150 kg-os súlyt. Az ex­presszhízó átlagosan 22—23%-ra érté­kesíti a takarmányt, ugyanakkor a régi módszerű hizlalásnál az átlagos takar­mányértékesítő képesség nem haladja meg а IV—18%-ot. A nagyobbméretű takarmány kihasználásából és a sertés megrövidített életkorából adódik azu­tán, hogy egy-egy expresszhizónál 21/z —3 mázsa takarmányt tudunk megta­karítani a régi módszerhez viszonyítva. A expresszhizlalás kezdeti ideje a nyár. Ilyenkor van még zöldlucerna, zöldlóhere, már van őszi árpa és új ter­mésű borsalj, amelyek mind nélkülöz­hetetlenek az expresszhizlalásnál. MI MOST A TEENDŐ? az, hogyha eddig még nem tettük, azon­nal állítsuk hízóba fiatal süldőnket, ma­lacainkat. A hizlalás első időszakában adjunk a sertéseknek sok zöldlucernát, zöídherét, tököt, sílozott répát, burgo­nyát. Emellett természetesen abrakot' is kell adni, elsősorban árpát, borsóaljat, MWr a eséptésnél pontosan ügyelnünk kell arra, hogy lehetőleg csak száraz, egészséges gabonát csé­peljünk és a cséplésnél a szemreszteség, valamint a keveredésmentesség és osztályozottság szabályait pon­tosan betartsuk. A cséplés technikai részére itt nem kívánunk kitérni. De annyit itt is meg kell emlí­teni, hogy különös fontosságú az osztályozó henger használata és pedig azért, mert a jól osztályozott gabona kezelése, esetleges szárítása, könnyebb. Et­től függetlenül a vetőmag céljára termelt gabonák­nál — ha tiszta a cséplőgép és a gabona megfelelő minősége — egyedül az osztályozó henger megfelelő beállításával elérhetjük azt, hogy aránylag gyom­mentes, tiszta árút kapunk, s' egyszeri átrostálással, — jó esetben — a 998 százalékos tisztaságú vető­magértéket is elérjük. A TÄROLÄS SZABÁLYAI A tárolás a cséplés után kezdődik. Fő szempont­jainál sohasem szabad elfelejteni, hogy nem holt E hónapban végezzük a csonthéjasok és az őszibarack ifjítását. Az őszibarack csakis az éves vesszőkön hoz termést. Hogy a megkopasztott, de jó termést hozó fákat új termőfelülettel több ter­mésre serkentsük, időnként részeinek fokozatos levágásával megifjítjuk. Néha feltűnően sok alsó fattyúhajtást fejleszt egy-egy öreg gyümölcsfa, ami annak a jele, hogy a meglévő korona nem tudja betölteni hivatását. Még ha 30—40 éves is egy ilyen fa, késő ősszel, vagy kora tavasszal vissza kell nyesni összes ágait, hogy új koronát nevelhes­sen. Az ifjítás keresztülvitelénél a fa régi koronaalakját nem szabad figyel­men kívül hagyni, vagyis képzeletben ugyanazt a koronaalakot mutassák a megifjított fák ágai, mint az eredeti ko­rona volt. Nemcsak akkor kell ifjítani, ha meg­öregedett a fa, hanem indokolt az ifjítás olvan esetben is, ha például jégverés következtében elpusztult a termőágak nagyrésze, vagy ha az ágak erősen meg­kopaszodtak, esetleg betegség, vagy ro­varkártevők pusztították el a korona nagyrészét. Lehetőleg mindig megma­radt ágak hajtásából, vagy fattyúhajtás­ból alakítsuk ki Bz új koronát és sohase végezzük részletekben, hanem egyidő­­ben történjék az összes ágak visszamet- Szése. Két-három év múlva az ilyen módon megifjított gyümölcsfa erőteljesen és korpát. Az első időszakban arra töre­kedjünk, hogy a malacok erőteljesen gyorsán növekedjenek, csontozatuk fej­lődjék és sok húst szedjenek fel, mert ez az alapja a jó zsírlerakódásnak. Az első hónap után fokozatosan tér­jünk át az abraketetésre. Az abrakke­verék mindig változatos, ízes legyen. Arra vigyázzunk, hogy a darába ne ke­rüljön dohos, penészes takarmány. Na­gyon fontos még mindig, hogy sok le­gyen a keverékben a nagy fehérjetar­talmú takarmány. Ezért különösen be­csüljük meg a borsót, borsóaljat, korpát vagy a nemsokára rendelkezésre álló olajpogácsát. A 4—5-dik hónapban ezu­tán egyre erőteljesebben térjünk át a kukorica-etetésre, de még mindig ke­verjünk a kukorica közé korpát, olajpo­gácsát, árpa darát, legfeljebb összesen 20—30%-os mennyiségben. AZ ABRAKFÉLÉKET ÄLTALÄBAN DARÄLTAN, BEÄZTATVA ETESSÜK A malacok mozgatásának érdekében azonban az abrak egyrészét szemesen adjuk. Különösen kedvvel fogyasztják a sertések a szemesen adott borsót, árpát és kukoricát. Ez arra is jó, hogy mivel a szemesen fokozottabb rágást igényel­nek, a sertések rágóizma nem sorvad el. Emellett a rágás alkalmával sok nyál képződik, s amint tudjuk, a nyál az emésztéshez nélkülözhetetlen. Nem szabad azonban megfeledkezni, a kiegészitő takarmányokról sem. Amig a sertés zöldtakarmányt eszik, vitamin­­pótlásra nincs szükség. Amint azonban szemesre fogjuk, gondoskodni kell meg­felelő vitaminpótlásról. Ugyancsak gon­doskodni kell az erőteljes csontozat fel­építéséhez nélkülözhetetlen mészsókról is, takarmánymész formájában. Az ex­anyaggal foglalkozunk, különösen fontos ez a vető­mag tárolásánál. Általában a cséplőgépekről lekerü­lő gabona nem lesz légszáraz, tehát azt először ke­zelni kell. Első és legfontosabb kezelése — lehető­leg még közvetlenül a cséplőgépnél — a gabona szelelése egyszerű szelelő rostán. Ha a gabona nern nedves, legalább is külső tapintásra a nedvesség nem állapítható meg, a raktárba behordható. Itt azonban feltétlenül vékony halomba kell ömleszteni és azon­nal megkezdeni annak mozgatását. Ha mozgatni nem tudjuk munkaerőhiány miatt, a halom 40—50 cm­­nél magasabb legyen, s naponként feltétlenül két­szer ellenőrizzük, hogy a halom belseje nem me­legszik-e és ha a legkisebb melegedést tapasztaljuk, azonnal kezdjük meg annak átlapátolását. A mozgatásnál, átlapátolásnál végtelenül fontos, hogy a mag minél nagyobb felületen és minél tovább levegővel érintkezzék. Ezért a mozgatás lehetőség szerint úgy történjék, hogy a munkás nagy ívben lapáttal hajítsa át a gabonát egyik helyről a má­szópen kezd teremni. A cseresznye, dió és gesztenye kivételével a többi gyü­mölcsfa jó eredménnyel ifjítható. Aján­latos az ifjítással együtt a trágyázást és a mély talaj munkát is elvégezni. Mennyi C vitamin van a paradicsomban A paradicsomtermés a kedvező időjá­rás s kertészeink jó munkája következ­tében előreláthatóan minden eddigi ter­mésnél bőségesebb lesz. A paradicsom C vitamin tartalma megközelíti a citro­mét, de az emberi szervezetre nézve ér­tékesebb, mert V2 kg nyers paradi­csommal fedezni tudjuk a napi C vita­min-szükségletünket. A paradicsom vitamin-tartalmából főzés közben — helyes elkészítéssel — keveset veszít. Készíthetünk például paradicsomszeletekkel rakott burgonyát, paradicsomos zöldbabot, rántott vagy töltött paradicsomot. Nyersen bármi­lyen gyümölcs helyett fogyasztható. A leggazdaságosabb azonban a télire befő­zött paradicsom. Az idei bő paradicsom­termés lehetővé teszi, hogy sok paradi­csomot főzzünk be télire. Az ügyes háziasszony ízletes ételeket tud készíteni belőle. De üdítő ital készí­tésére is alkalmas úgy, hogy a paradi­csom levébe cukrot keverünk, majd szódavízzel felhígítjuk. Előnye az, hogy egyszerű eszközökkel otthon is elkészít­hető. presszhízó életműködése igen erőteljes. Különösen az emésztőszervek igénybe­vétele nagy, azért nem szabad megfe­ledkezni megfelelő mennyiségű kony­hasóról sem. A HIZLALÁS ELSŐ IDŐSZAKÁBAN NAPONTA NÉGYSZER ETESSÜK A MALACOKAT így egy alkalommal kevesebbet esz­nek, tehát emésztőszervüket jól ki tud­ják használni. A 4-hónapos hízóba állí­tott malac az első hónapban mintegy 1У2 kg. abrakot eszik meg, s ettől 40— 50 dkg-ot hízik. A takarmányt általá­ban 30%-ra értékesítik. Hathónapos korra a napi fogyasztás 2.2—2.5 kg. A napi hízás meghaladja a 1/2 kg-ot, és a takarmányértékesítőké­pesség még mindig igen jó: 25%. 8 hó­napos korra a jól tartott malac eléri a 100—110 kg-ot. Ekkor a napi adagja 3—ЗУ2 kg abrak, zömében kukorica. Naponta % kg-ot hízik s a takarmányt még mindig 22 százalékra értékesíti. 10 hónapos korra a jó expresszhízónak el keíl érnie a 140—150 kg-ot. A napi fo­gyasztás ekkor 4 kg tiszta kukoricadara a súlygyarapodás ekkor megközelíti a napi 1 kg-ot s a takarmányértékesítő­képesség 20% körül van. Minden Egységes Földműves Szövet­kezet arra törekedjék, hogy egy napot se késsék. Bőségesen termett árpája, esetleg borsója, rövidesen lesz naprafor­­gópogácsáia s a kukorica is igen szép termést ígér. Használja ki az expressz­hizlalás előnyeit minden EFSz, s arra törekedjék, hogy minél több sertést szállítson be terven felül is. mert ezzel nemcsak saját jövedelmét szolgálja, de jelentősen hozzájárul dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. síkra, a lapátot mindig csak félig terhelve. Előfordul zsúfolt gabonaátvevőhelyeken, hogy alig van hely a gabona mozgatására. Ekkor is meg kell oldani a kérdést és még a legszárazabbnak vélt friss gabonát is át kell mozgatni legalább hetenként egyszer. Négy­öt mozgatás után a kellő szárazságban csépelt ga­bona annyira légszáraz lesz, hogy bemelegedés ve­szélye nélkül nagyobb halomban is tárolható. ELŐZZÜK MEG A KEVEREDÉST Minden tételnél fontos a keveredésmentesség. Kü­lönösen fontos ez a vetőmagnak minősített gaboná­nál. Ezért a vetőmagtételeket lehetőleg az emeleti részen, szélesebb nagyobb helyen tároljuk és moz­gatásra is a lehető legnagyobb gondot fordítsuk. A vetőmagtételt minden nap kétszer is meg kell nézni, mert a legkisebb bemelegedési veszély csök­kentheti csirázóképességét. Hasonló gondossággal kell kezelni a nem vető­mag'céljára termelt sörárpát, mert bár a sörárpa minősége elsősorban az aratás idejének helyes meg­választásától függ — eltekintve a fajtakérdéstől — helytelen tárolás okozta bemelegedés a jól aratott sörárpa színét, malátázási értékét is rontja s így ér­téktelenebbé válik. Külön kell megemlíteni a szellőztetés helyes meg­oldását. Ne felejtsük fel, hogy a gabona nagy mér­tékben higroszkopikus (nedvességm > ő) és ' ezért a levegő páratartalma a tárolt gabona egészségi ál­lapotát nagyban befolyásolja. Ügyeljünk arra, hogy általában a meleg nyári hónapokban nappal, mi­kor a külső levegő hőmérséklete a magtári levegő hőmérsékleténél nagyobb, a magtár ablakai, ajtói csukva legyenek. Ellenben éjjel, vagy hűvös szeles nappalokon is, amikor a külső hőmérséklet a mag­tári levegő hőmérséklete alá száll, minden ablakot tárjunk ki és a magtárt egészen a nappali felme­legedés időpontjáig szellőztessük. Ha ugyanis a mag­tári hidegebb levegő szellőztetés formájában hirtelen és sokáig érintkezik a külső melegebb levegővel, s e mellett a levegő páratartalma nagy, (nem száraz a levegő), harmat képződik láthatatlan formában a magtári halmokon. A két levegő nagy hőmérsékleti különbsége a hidegebb póluson tehát a magtárban, lecsapódást okoz s így a gabona víztartalma szára­dás helyett növekedik. OLAJMAGVAK TÄROLÄSA A magvak tárolásánál legtöbb gondot okoz az olajat tartalmazó magvak tárolása. A repce magja kerül először raktárba júliusban akkor, amikor a raktárak éppen kezdenek gabonával megtelni, s ké­sőbb kerül cséplésre az olajlen mag. Az olajat tartalmazó magvak tárolását csak egé­szen vékony, 10—12 cm-es rétegben kezdjük meg. Naponta legalább egyszer forgassuk, s 8—10 nap múlva kezdjük csak meg összerakását nagyobb ha­lomba. Minden tárolás előtt szelelőrostán eresszük át a nyersárút s nie sajnáljuk a forgatás költségeit. A tárolás alatti gondos kezelés elmulasztása nem ta­karékosság, hanem nagyfokú terménypazarlás. Csak gondos tárolás biztosíthatja gazdag termésünk oksze rű felhasználását. J. A. Segítsünk megszüntetni a baromfivészt Ha a baromfivéSz nagy méreteket ölt, mérhetetlen kárt okoz nemcsak a te­nyésztőknek, hanem az egész közösség­nek is, amit megérez a közellátás. A baromfivész következtében kevesebb lesz a baromfihús és a tojás. Nálunk na­gyon sok baromfi pusztul el és gyakran maguk a tenyésztők sem tudják, hogy mi a vész oka, vagy hogyan kell ellene védekezni. A baromfivész falvainkban és váro­sainkban ez idő szerint nágyon el van terjedve. Az is előfordul, hogy a te­nyésztőnek teljesen kipusztul a barom­fiállománya. Gyakran nem tudják, mi a vész oka, nem tudják, honnan jön a jár­vány, amellyel szemben tehetetlenül állnak. A múlt esztendőben a bra­­tislavai kerületben sok baromfi el­pusztult. Abban az esetben, ha a baromfivész felütötte a fejét és a járvány terjedésének elejét akarjuk venni, többféle óvintézkedést kell ten­nünk. Mindenekelőtt minden beteg vagy beteggyanús szárnyast az egész­ségesektől azonnal el kell különítenünk. Az ólakat és a kifutókat, ahol a szár­nyasok tartózkodni szoktak, azonnal kitisztítjuk. Ezzel elejét vesszük a jár­vány további terjedésének. A legveszedelmesebb baromfibeteg­ségek közé tartozik a pullorum, a kok­ci dióza, a rachitis és a kanibalizmus. Ezek főleg a csirkék között szoktak pusztítani. A pullorum, amelyet barom­­fitífusznak és fehér vérhasnak is szok­tak nevezni, a leggyakoribb és legelter­jedtebb betegség, főleg a kis csirkék között, amelyek körében közvetlen a kikelés utáni első két hétben szokott pusztítani. A baromfibetegséget legin­kább a fészekben lévő, költésre szánt tojások terjesztik. A tojás héja romlott, fertőzött, minek következtében a baci­­lusok bekerülnek a kikelő csirkék tes­tébe, úgyhogy előbb-utóbb el ell pusz­­tulniok. Azok a csirkék pedig, amelyek megmaradnak, állandó terjesztői a jár­ványnak. Ezért a tyúk alá vagy a vil­lanykeltetőbe csak tisztavérű tyúktól származó és ellenőrizett tojásokat he­lyezzünk. A járvány elleni védekezés egyik mód­ja a szabályszerű baromfivérvizsgálat. A baromfivész ellen egyedüli óvintéz­kedést foganatosít az állami közigazga­tás kórismereti állategészségügyi állo­másain és intézetein keresztül. Hogy az ily nagy mértékben elterjedt baromfivész ellen védekezni tudjunk, október 1-vel falvainkban és városaink­ban Szlovákiaszerte kezdetét veszi az egészséges baromfik oltását lebonyolító akció. Ebből az alkalomból meg kell emlékeznünk azokról a hibákról, ame­lyeket a tavalyi baromfioltásnál észlel­tünk. Nem egyszer előfordult, hogy a baromfitulajdonosok már beteg barom­fit oltattak be. Az csak természetes, hogy az ilyen baromfinak előbb vagy utóbb el kell pusztulnia. A mostani ol­tásnál ezt úgy akarjuk elkerülni, hogy a bctQg baromfit az egészségesért járó magasabb illetékért fogjuk felvásárolni, így akarjuk elejét venni az oltással kapcsolatos felesleges kritikának és ha­sonlóknak. Ebben az évben az oltásnál a jól bevált magyar szérumot fogjuk használni, amely Magyarországon 100%­­ra megszüntette a baromfivészt. Ezzel a biztos szérummal fogunk mi is oltani. Maga az oltás díjmentes és minden helységre nézve kötelező. Minthogy en­nek az akciónak egész Szlovákia szem­pontjából nagy jelentősége van a ba­romfivész elleni harc terén, minden te­nyésztő érezze kötelességének, hogy minden aggodalom nélkül beoltássá egészséges baromfiállományát. A ba­romfitenyésztők ilyen önkéntes segítsé­gével keresztül tudjuk vinni a 100 szá­zalékos oltást, amivel megszüntethet­jük az oly nagy mértékben elterjedt ba­rom fivészt. Mikulás Maťašeje, a KPO-SOR szerkesztője. MAGVAK TÁROLÁSA A gyümölcsfák ifiítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom