Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-09-02 / 35. szám
1951. szeptember 2 ítaiadfStímänt Használjuk ki az expresszhizlalás előnyeit Fejlődő népgazdaságunk érdekei megkívánják, hogy állattenyésztésünk termelékenységét is az eddigihez képest lényegesen növeljük, rövldebb idő alatt nagyobb mennyiségű állati terméket, zsírt, húst, termeljünk. A Sertéstenyésztésben a termelékenység növelésének egyik módja az expresszhizlalás. Az expresszhizlalás lényege az, hogy в malacokat közvetlenül a választás után 2—4 hónapos korukban hízóba fogjuk és olyan módszerrel etetjük, hogy 8—10 hónapos korban elérjék a 120— '130 kg, 10—12 hónapos korban pedig a 140—150 kg súlyt. Az expresszhizlalás egyik legfontosabb előnye tehát az, hogy rövid idő alatt az idő jó kihasználásával éri el a hízóba állított süldő a 120—130 vagy akár a 140—150 kg-os súlyt. Az expresszhízó átlagosan 22—23%-ra értékesíti a takarmányt, ugyanakkor a régi módszerű hizlalásnál az átlagos takarmányértékesítő képesség nem haladja meg а IV—18%-ot. A nagyobbméretű takarmány kihasználásából és a sertés megrövidített életkorából adódik azután, hogy egy-egy expresszhizónál 21/z —3 mázsa takarmányt tudunk megtakarítani a régi módszerhez viszonyítva. A expresszhizlalás kezdeti ideje a nyár. Ilyenkor van még zöldlucerna, zöldlóhere, már van őszi árpa és új termésű borsalj, amelyek mind nélkülözhetetlenek az expresszhizlalásnál. MI MOST A TEENDŐ? az, hogyha eddig még nem tettük, azonnal állítsuk hízóba fiatal süldőnket, malacainkat. A hizlalás első időszakában adjunk a sertéseknek sok zöldlucernát, zöídherét, tököt, sílozott répát, burgonyát. Emellett természetesen abrakot' is kell adni, elsősorban árpát, borsóaljat, MWr a eséptésnél pontosan ügyelnünk kell arra, hogy lehetőleg csak száraz, egészséges gabonát csépeljünk és a cséplésnél a szemreszteség, valamint a keveredésmentesség és osztályozottság szabályait pontosan betartsuk. A cséplés technikai részére itt nem kívánunk kitérni. De annyit itt is meg kell említeni, hogy különös fontosságú az osztályozó henger használata és pedig azért, mert a jól osztályozott gabona kezelése, esetleges szárítása, könnyebb. Ettől függetlenül a vetőmag céljára termelt gabonáknál — ha tiszta a cséplőgép és a gabona megfelelő minősége — egyedül az osztályozó henger megfelelő beállításával elérhetjük azt, hogy aránylag gyommentes, tiszta árút kapunk, s' egyszeri átrostálással, — jó esetben — a 998 százalékos tisztaságú vetőmagértéket is elérjük. A TÄROLÄS SZABÁLYAI A tárolás a cséplés után kezdődik. Fő szempontjainál sohasem szabad elfelejteni, hogy nem holt E hónapban végezzük a csonthéjasok és az őszibarack ifjítását. Az őszibarack csakis az éves vesszőkön hoz termést. Hogy a megkopasztott, de jó termést hozó fákat új termőfelülettel több termésre serkentsük, időnként részeinek fokozatos levágásával megifjítjuk. Néha feltűnően sok alsó fattyúhajtást fejleszt egy-egy öreg gyümölcsfa, ami annak a jele, hogy a meglévő korona nem tudja betölteni hivatását. Még ha 30—40 éves is egy ilyen fa, késő ősszel, vagy kora tavasszal vissza kell nyesni összes ágait, hogy új koronát nevelhessen. Az ifjítás keresztülvitelénél a fa régi koronaalakját nem szabad figyelmen kívül hagyni, vagyis képzeletben ugyanazt a koronaalakot mutassák a megifjított fák ágai, mint az eredeti korona volt. Nemcsak akkor kell ifjítani, ha megöregedett a fa, hanem indokolt az ifjítás olvan esetben is, ha például jégverés következtében elpusztult a termőágak nagyrésze, vagy ha az ágak erősen megkopaszodtak, esetleg betegség, vagy rovarkártevők pusztították el a korona nagyrészét. Lehetőleg mindig megmaradt ágak hajtásából, vagy fattyúhajtásból alakítsuk ki Bz új koronát és sohase végezzük részletekben, hanem egyidőben történjék az összes ágak visszamet- Szése. Két-három év múlva az ilyen módon megifjított gyümölcsfa erőteljesen és korpát. Az első időszakban arra törekedjünk, hogy a malacok erőteljesen gyorsán növekedjenek, csontozatuk fejlődjék és sok húst szedjenek fel, mert ez az alapja a jó zsírlerakódásnak. Az első hónap után fokozatosan térjünk át az abraketetésre. Az abrakkeverék mindig változatos, ízes legyen. Arra vigyázzunk, hogy a darába ne kerüljön dohos, penészes takarmány. Nagyon fontos még mindig, hogy sok legyen a keverékben a nagy fehérjetartalmú takarmány. Ezért különösen becsüljük meg a borsót, borsóaljat, korpát vagy a nemsokára rendelkezésre álló olajpogácsát. A 4—5-dik hónapban ezután egyre erőteljesebben térjünk át a kukorica-etetésre, de még mindig keverjünk a kukorica közé korpát, olajpogácsát, árpa darát, legfeljebb összesen 20—30%-os mennyiségben. AZ ABRAKFÉLÉKET ÄLTALÄBAN DARÄLTAN, BEÄZTATVA ETESSÜK A malacok mozgatásának érdekében azonban az abrak egyrészét szemesen adjuk. Különösen kedvvel fogyasztják a sertések a szemesen adott borsót, árpát és kukoricát. Ez arra is jó, hogy mivel a szemesen fokozottabb rágást igényelnek, a sertések rágóizma nem sorvad el. Emellett a rágás alkalmával sok nyál képződik, s amint tudjuk, a nyál az emésztéshez nélkülözhetetlen. Nem szabad azonban megfeledkezni, a kiegészitő takarmányokról sem. Amig a sertés zöldtakarmányt eszik, vitaminpótlásra nincs szükség. Amint azonban szemesre fogjuk, gondoskodni kell megfelelő vitaminpótlásról. Ugyancsak gondoskodni kell az erőteljes csontozat felépítéséhez nélkülözhetetlen mészsókról is, takarmánymész formájában. Az exanyaggal foglalkozunk, különösen fontos ez a vetőmag tárolásánál. Általában a cséplőgépekről lekerülő gabona nem lesz légszáraz, tehát azt először kezelni kell. Első és legfontosabb kezelése — lehetőleg még közvetlenül a cséplőgépnél — a gabona szelelése egyszerű szelelő rostán. Ha a gabona nern nedves, legalább is külső tapintásra a nedvesség nem állapítható meg, a raktárba behordható. Itt azonban feltétlenül vékony halomba kell ömleszteni és azonnal megkezdeni annak mozgatását. Ha mozgatni nem tudjuk munkaerőhiány miatt, a halom 40—50 cmnél magasabb legyen, s naponként feltétlenül kétszer ellenőrizzük, hogy a halom belseje nem melegszik-e és ha a legkisebb melegedést tapasztaljuk, azonnal kezdjük meg annak átlapátolását. A mozgatásnál, átlapátolásnál végtelenül fontos, hogy a mag minél nagyobb felületen és minél tovább levegővel érintkezzék. Ezért a mozgatás lehetőség szerint úgy történjék, hogy a munkás nagy ívben lapáttal hajítsa át a gabonát egyik helyről a mászópen kezd teremni. A cseresznye, dió és gesztenye kivételével a többi gyümölcsfa jó eredménnyel ifjítható. Ajánlatos az ifjítással együtt a trágyázást és a mély talaj munkát is elvégezni. Mennyi C vitamin van a paradicsomban A paradicsomtermés a kedvező időjárás s kertészeink jó munkája következtében előreláthatóan minden eddigi termésnél bőségesebb lesz. A paradicsom C vitamin tartalma megközelíti a citromét, de az emberi szervezetre nézve értékesebb, mert V2 kg nyers paradicsommal fedezni tudjuk a napi C vitamin-szükségletünket. A paradicsom vitamin-tartalmából főzés közben — helyes elkészítéssel — keveset veszít. Készíthetünk például paradicsomszeletekkel rakott burgonyát, paradicsomos zöldbabot, rántott vagy töltött paradicsomot. Nyersen bármilyen gyümölcs helyett fogyasztható. A leggazdaságosabb azonban a télire befőzött paradicsom. Az idei bő paradicsomtermés lehetővé teszi, hogy sok paradicsomot főzzünk be télire. Az ügyes háziasszony ízletes ételeket tud készíteni belőle. De üdítő ital készítésére is alkalmas úgy, hogy a paradicsom levébe cukrot keverünk, majd szódavízzel felhígítjuk. Előnye az, hogy egyszerű eszközökkel otthon is elkészíthető. presszhízó életműködése igen erőteljes. Különösen az emésztőszervek igénybevétele nagy, azért nem szabad megfeledkezni megfelelő mennyiségű konyhasóról sem. A HIZLALÁS ELSŐ IDŐSZAKÁBAN NAPONTA NÉGYSZER ETESSÜK A MALACOKAT így egy alkalommal kevesebbet esznek, tehát emésztőszervüket jól ki tudják használni. A 4-hónapos hízóba állított malac az első hónapban mintegy 1У2 kg. abrakot eszik meg, s ettől 40— 50 dkg-ot hízik. A takarmányt általában 30%-ra értékesítik. Hathónapos korra a napi fogyasztás 2.2—2.5 kg. A napi hízás meghaladja a 1/2 kg-ot, és a takarmányértékesítőképesség még mindig igen jó: 25%. 8 hónapos korra a jól tartott malac eléri a 100—110 kg-ot. Ekkor a napi adagja 3—ЗУ2 kg abrak, zömében kukorica. Naponta % kg-ot hízik s a takarmányt még mindig 22 százalékra értékesíti. 10 hónapos korra a jó expresszhízónak el keíl érnie a 140—150 kg-ot. A napi fogyasztás ekkor 4 kg tiszta kukoricadara a súlygyarapodás ekkor megközelíti a napi 1 kg-ot s a takarmányértékesítőképesség 20% körül van. Minden Egységes Földműves Szövetkezet arra törekedjék, hogy egy napot se késsék. Bőségesen termett árpája, esetleg borsója, rövidesen lesz napraforgópogácsáia s a kukorica is igen szép termést ígér. Használja ki az expresszhizlalás előnyeit minden EFSz, s arra törekedjék, hogy minél több sertést szállítson be terven felül is. mert ezzel nemcsak saját jövedelmét szolgálja, de jelentősen hozzájárul dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. síkra, a lapátot mindig csak félig terhelve. Előfordul zsúfolt gabonaátvevőhelyeken, hogy alig van hely a gabona mozgatására. Ekkor is meg kell oldani a kérdést és még a legszárazabbnak vélt friss gabonát is át kell mozgatni legalább hetenként egyszer. Négyöt mozgatás után a kellő szárazságban csépelt gabona annyira légszáraz lesz, hogy bemelegedés veszélye nélkül nagyobb halomban is tárolható. ELŐZZÜK MEG A KEVEREDÉST Minden tételnél fontos a keveredésmentesség. Különösen fontos ez a vetőmagnak minősített gabonánál. Ezért a vetőmagtételeket lehetőleg az emeleti részen, szélesebb nagyobb helyen tároljuk és mozgatásra is a lehető legnagyobb gondot fordítsuk. A vetőmagtételt minden nap kétszer is meg kell nézni, mert a legkisebb bemelegedési veszély csökkentheti csirázóképességét. Hasonló gondossággal kell kezelni a nem vetőmag'céljára termelt sörárpát, mert bár a sörárpa minősége elsősorban az aratás idejének helyes megválasztásától függ — eltekintve a fajtakérdéstől — helytelen tárolás okozta bemelegedés a jól aratott sörárpa színét, malátázási értékét is rontja s így értéktelenebbé válik. Külön kell megemlíteni a szellőztetés helyes megoldását. Ne felejtsük fel, hogy a gabona nagy mértékben higroszkopikus (nedvességm > ő) és ' ezért a levegő páratartalma a tárolt gabona egészségi állapotát nagyban befolyásolja. Ügyeljünk arra, hogy általában a meleg nyári hónapokban nappal, mikor a külső levegő hőmérséklete a magtári levegő hőmérsékleténél nagyobb, a magtár ablakai, ajtói csukva legyenek. Ellenben éjjel, vagy hűvös szeles nappalokon is, amikor a külső hőmérséklet a magtári levegő hőmérséklete alá száll, minden ablakot tárjunk ki és a magtárt egészen a nappali felmelegedés időpontjáig szellőztessük. Ha ugyanis a magtári hidegebb levegő szellőztetés formájában hirtelen és sokáig érintkezik a külső melegebb levegővel, s e mellett a levegő páratartalma nagy, (nem száraz a levegő), harmat képződik láthatatlan formában a magtári halmokon. A két levegő nagy hőmérsékleti különbsége a hidegebb póluson tehát a magtárban, lecsapódást okoz s így a gabona víztartalma száradás helyett növekedik. OLAJMAGVAK TÄROLÄSA A magvak tárolásánál legtöbb gondot okoz az olajat tartalmazó magvak tárolása. A repce magja kerül először raktárba júliusban akkor, amikor a raktárak éppen kezdenek gabonával megtelni, s később kerül cséplésre az olajlen mag. Az olajat tartalmazó magvak tárolását csak egészen vékony, 10—12 cm-es rétegben kezdjük meg. Naponta legalább egyszer forgassuk, s 8—10 nap múlva kezdjük csak meg összerakását nagyobb halomba. Minden tárolás előtt szelelőrostán eresszük át a nyersárút s nie sajnáljuk a forgatás költségeit. A tárolás alatti gondos kezelés elmulasztása nem takarékosság, hanem nagyfokú terménypazarlás. Csak gondos tárolás biztosíthatja gazdag termésünk oksze rű felhasználását. J. A. Segítsünk megszüntetni a baromfivészt Ha a baromfivéSz nagy méreteket ölt, mérhetetlen kárt okoz nemcsak a tenyésztőknek, hanem az egész közösségnek is, amit megérez a közellátás. A baromfivész következtében kevesebb lesz a baromfihús és a tojás. Nálunk nagyon sok baromfi pusztul el és gyakran maguk a tenyésztők sem tudják, hogy mi a vész oka, vagy hogyan kell ellene védekezni. A baromfivész falvainkban és városainkban ez idő szerint nágyon el van terjedve. Az is előfordul, hogy a tenyésztőnek teljesen kipusztul a baromfiállománya. Gyakran nem tudják, mi a vész oka, nem tudják, honnan jön a járvány, amellyel szemben tehetetlenül állnak. A múlt esztendőben a bratislavai kerületben sok baromfi elpusztult. Abban az esetben, ha a baromfivész felütötte a fejét és a járvány terjedésének elejét akarjuk venni, többféle óvintézkedést kell tennünk. Mindenekelőtt minden beteg vagy beteggyanús szárnyast az egészségesektől azonnal el kell különítenünk. Az ólakat és a kifutókat, ahol a szárnyasok tartózkodni szoktak, azonnal kitisztítjuk. Ezzel elejét vesszük a járvány további terjedésének. A legveszedelmesebb baromfibetegségek közé tartozik a pullorum, a kokci dióza, a rachitis és a kanibalizmus. Ezek főleg a csirkék között szoktak pusztítani. A pullorum, amelyet baromfitífusznak és fehér vérhasnak is szoktak nevezni, a leggyakoribb és legelterjedtebb betegség, főleg a kis csirkék között, amelyek körében közvetlen a kikelés utáni első két hétben szokott pusztítani. A baromfibetegséget leginkább a fészekben lévő, költésre szánt tojások terjesztik. A tojás héja romlott, fertőzött, minek következtében a bacilusok bekerülnek a kikelő csirkék testébe, úgyhogy előbb-utóbb el ell pusztulniok. Azok a csirkék pedig, amelyek megmaradnak, állandó terjesztői a járványnak. Ezért a tyúk alá vagy a villanykeltetőbe csak tisztavérű tyúktól származó és ellenőrizett tojásokat helyezzünk. A járvány elleni védekezés egyik módja a szabályszerű baromfivérvizsgálat. A baromfivész ellen egyedüli óvintézkedést foganatosít az állami közigazgatás kórismereti állategészségügyi állomásain és intézetein keresztül. Hogy az ily nagy mértékben elterjedt baromfivész ellen védekezni tudjunk, október 1-vel falvainkban és városainkban Szlovákiaszerte kezdetét veszi az egészséges baromfik oltását lebonyolító akció. Ebből az alkalomból meg kell emlékeznünk azokról a hibákról, amelyeket a tavalyi baromfioltásnál észleltünk. Nem egyszer előfordult, hogy a baromfitulajdonosok már beteg baromfit oltattak be. Az csak természetes, hogy az ilyen baromfinak előbb vagy utóbb el kell pusztulnia. A mostani oltásnál ezt úgy akarjuk elkerülni, hogy a bctQg baromfit az egészségesért járó magasabb illetékért fogjuk felvásárolni, így akarjuk elejét venni az oltással kapcsolatos felesleges kritikának és hasonlóknak. Ebben az évben az oltásnál a jól bevált magyar szérumot fogjuk használni, amely Magyarországon 100%ra megszüntette a baromfivészt. Ezzel a biztos szérummal fogunk mi is oltani. Maga az oltás díjmentes és minden helységre nézve kötelező. Minthogy ennek az akciónak egész Szlovákia szempontjából nagy jelentősége van a baromfivész elleni harc terén, minden tenyésztő érezze kötelességének, hogy minden aggodalom nélkül beoltássá egészséges baromfiállományát. A baromfitenyésztők ilyen önkéntes segítségével keresztül tudjuk vinni a 100 százalékos oltást, amivel megszüntethetjük az oly nagy mértékben elterjedt barom fivészt. Mikulás Maťašeje, a KPO-SOR szerkesztője. MAGVAK TÁROLÁSA A gyümölcsfák ifiítása
