Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-09-02 / 35. szám

_____________________Suúbdfäjmam_____________________ Jelentés a Megbízottak Testületének üléséről Biztosítsuk a cséplés és felvásárlás gyors befejezését Kedden, augusztus 21-én a Megbízottak Testületé Karol Bacílek elnök vezetésével ülésezett. A Megbízottak Testületé az ülésen megtárgyalta dr. Falťan földművelésügyi megbízott jelentését az aratás, cséplés, tarlóhántás és tarlóvetemények veté­séről, aminek alapján intézkedléseket fogadtak el a cséplés gyors befejezése érdekében A cséplés gyors befejezése érdekében a Nemzeti Bizottságoknak biz­­tosítaniok kell a cséplőgépek jobb kihasználását, el­lenőrizniük kell a határt és szervezniük kell a csép­lőgépek gyors áthelyezését a községek, járások és kerületek között és a földművesekkel folytatott ta­nácsokozások után minden községben időtervet kell kidolgozniok a cséplés és tarlóhántás befejezésére. A Nemzeti Bizottságok további fontos feladata, hogy biztosítsa az elismert vetőmagok elsőbbségi cséplését, tisztítását és raktározását és ugyancsak biztosítaniok kell a helyi forrásokból brigádok szer­vezésével a lentépést. Dr. Soltész kereskedelmi megbízottnak a gabona­­felvásárlásról szóló jelentése alapján a felvásárlás meggyorsítására határozatokat fogadtak el. A Nem­zeti Bizottságoknak és a felvásárló szerveknek meg kell javitaniok és gyorsítaniok a felvásárlást azál­tal, hogy a felvásárlást minden községben mindjárt a cséplőgéptől fogják végezni, hogy ily módon tel­jesüljön teljes mértékben az az elv, hogy. „az első gabonát a cséplőgéptől az államnak,” hogy elérjük azt, hogy a gabonafelvásárlás a községben a cséplés befejezésével egyidőben érjen véget. A Megbízottak Testületé további határozatot fo­gadott el, hogy felszólítja a Nemzeti Bizottságok ösz­­szes funkcionáriusait, hogy a cséplés napi ellenőrzé­sével és a felvásárlószervek munkájának irányításá­val biztosítsák minden földművesnél, hogy a szer­ződési kötelezettségek szerint, teljes mennyiségben és a meghatározott minőségben teljesítsék beadási kötelezettségüket. Ezenkívül tekintettel az idei ma­gas termésátlagokra, biztosítsák a szerződésen felüli felvásárlást a kormány által megállapított előnyös feltételek mellett. Ezenkívül pontos ellenőrzéssel le­hetetlenné kell tenniök, hogy a falusi gazdagok sza­botálják a beszolgáltatást. A Megbízottak Testületé felhívja a felvásárló szervek dolgozóit és a Nemzeti Bizottságok funkcio­náriusait, hogy különös gondot fordítsanak a felvásá­rolt gabona raktározására és gondozására, hogy egyetlenegy gabonaszem se vesszen kárba. A cséplés befejezése és a gabonafelvásárlás si­keres elvégzése az idei gazdag termésből mindannyi­unk közös feladata. A népi közigazgatási szervek mozgósítják a járások és községek minden erejét ezek gyors és sikeres elvégzéséért, J. Lukacsovics tanár, építés- és iparügyi megbízott, a Megbízottak Testületének jelentést adott a terv teljesítéséről 1951 első felében. Végezetül a Megbízottak Testületé jóváhagyta Ondrej Klokocs tájékožtatás- és népművelési megbí­zott jelentését a szlovák nemzeti felkelés hetedik évfordulójának megünnepléséről. Náci gyilkosok, cseh és szlovák falvak gyújtogató! a prágai Állami bíróság előtt r tűM sízfíiDitifímtHcff 2, ^- --.. Új iskolai év köszöntött gyermekeinkre. Kitárulnak az iskolák kapui, tódulnak a gyermekek az iskolába, hogy tudásuk gazdagodjék, hogy felkészüljenek az életre. Öröm hallani a zsibongást és látni a tarka ösz­­szevisezaságot. Zsúfoltak a tantermek, mert ma a legszegényebb gyermeknek is jut hely az iskolában. Ami a múlt rendszerben csak a kiváltságosoknak jutott, az ma mindnyájunké. A kultúra általánosítása, a nevelés magas színvo­nalra való emelése egyik célja iskolapo­litikánknak. E cél elérésének szolgálatában áll az új típusú iskola új típusú tanítójával együtt. Új, nagy és szép feladatok vál­lalása vár rájuk. A mai iskolának, a mai nevelésnek ki kell formálnia a szocia­lista embert. Ezért a szocialista társa­dalom építésének elengedhetetlen része az iskola. Ezt az új iskolát azonban fa­lun, városon egyaránt a marxista-leni­nista elmélet és gyakorlat iskolájává kell átalakítani. Szocialista szellemmel és tartalommal, valamint modem neve­lési módszerrel kell megtölteni. A munkásosztály és parasztságunk sokat vár az iskolától, jövője zálogát látja benne. Kell, hogy a mai iskola kommunista magatartású embereket neveljen, akiknek az élet forgatagában a Párt tanítása és igazsága mutatja az utat az igazi boldogság felé, a közösség boldogítása felé. A közösség boldogítá­­sát pedig nagyban elősegíti a közösségi szellemben való nevelés. Ez majd köze­lebb hozza egymáshoz az iskolát és a családot és a felnövekvő nemzedéket megtanítja hinni az emberben, hinni az alkotó erőben, hinni a fejlődésben. Az iskola csak akkor teljesíti küldetését, ha felébreszti a gyermekben a tudás utáni vágyat, ha önképzésre, öntevé­kenységre, munkaszeretetre neveli, ha kifejleszti benne az önkéntes fegyelmet és kötelezettségérzetet. Ezek birtokában a gyermek megtanul harcolni az új életért, a közösségi eszméért, magáért a közösségért. Kellő meggyőzés és felvi­lágosítás után becsületérzéséből fog fa­kadni, hogy minél többet és minél ered­ményesebben dolgozzék a közösség hasznára. Ezért nem lehet számunkra közöm­bös, hogy mi történik az iskolában és hogy milyen állapotban van az iskola. Minthogy a nevelés kérdése vezető po­litikai kérdés, kell, hogy mindenki fele­lősséget érezzen e kérdéssel kapcsolat­ban. Főleg falun minden vonatkozásban segíteni kell az iskolának, mint ahogy az iskola is segít a falunak. "És amikor segítségről beszélünk, egy dologról nem szabad elfeledkeznünk és ez az, hogy a tanulás a gyermek legfontosabb dol­ga. A munkájától a gyermeket ne von­juk el, hanem éppen ellenkezőleg, ta­nítsuk meg őt lelkiismeretesen dolgoz­ni. Irányításunk mellett a gyermek éb­redjen tudatára annak, hogy neki a ta­nulás annyi, mint a bányásznak a bá­nyászás, a kőművesnek az építés, az or­vosnak a gyógyítás. A társadalom el­várja, hogy az iskola a nevelés és a ta­nítás terén a lehető legtöbbet nyújtsa. E munkában döntő szerep vár a taní­tóra. A tanító munkáját nem elég csak értékelni, hanem őt munkájában segí­teni, támogatni is kell. Hiszen a tanító törekvése és célja kell, hogy megértésre találjon mindenkinél, aki a dolgozók eszméiének győzelméért vívja a harcot. A tan’tó nehéz építő munkát végez, — egyedül pedig nem lehet építeni. A szo­cializmus énítésének ügye közös ügy, amelyet lelkesedéssel és harcos bátor­sággal kell sikerre vinnie kicsinynek, nagynak egyaránt. A szocialista tahító munkája elválaszthatatlanul összeforr a közösség törekvéseivel. A tanulók tár­­sadalomnolitikai nevelése és általában az iskola munkája szerves része a kö­zösség nagy célkitűzéseinek. Ez pedig nem más, mint: megvédeni a békét és felépíteni a szocializmust. Az új iskolai év kezdetén tanár és ta­nuló különös figyelmet szenteljen ennek a két gondolatnak. S ez a két gondolat kísérje őket egész évi munkájukban. És jelszóul ezt vigyék magukkal egész életükre. —ai. Abban az időben, amikor Nyugat-Németországban szabadlábra engedik a náci gyilkosokat, amikor az amerikai imperialisták beszervezik őket új világ­háború előkészítésébe, a prágai állambíróság au­gusztus 23-án kezdte meg a főtárgyalást azok ellen a náci háborús bűnösök ellen, akik a megszállás ideje alatt állati kegyetlenségeket követtek el a cseh és szlovák lakosokon. Ezeket a bűneseteket na­gyobbrészt kivizsgálták és a bűnösöket a szovjet hivatalok letartóztatták és a nemzetközi egyezmény alapján, amely a háborús bűnösök megbüntetésé­ről szól, átadták a Csehszlovák hivataloknak. Ezek a bűnösök azok közé tartoznak, akikről a moszkvai deklaráció a következőket jelenti: „Azokat a német tiszteket és katonákat és náci párttagokat, akik fe­lelősek az állati kegyetlenségekért, gyilkosságokért és kivégzésekért és egyéb gaztettekért, vagy ezeken önként résztvettek, át kell adni azoknak az orszá­goknak, melyekben ezeket a gyalázatos tetteket el­követték, hogy a felszabadított országok törvénye alapján büntessék meg őket. így tehát azok, akik résztvettek a tömeggyilkolásban, tudják meg, hogy — háborús uszítok — és a csatlós .államokban lévő zsoldosaik, nem akarják megtartani a nemzet­közi egyezményeket, sőt ellenkezőleg ezeknek a bűnösöknek felhasználásával nagyméretű előkészüle­teket tesznek új háborús kegyetlenkedések kirob­bantására. Nyugat-Németország újrafelfegyvetzése, a háborús bűnösök szabadlábra helyezése Nyugat-Né­országai megtartják az összes nemzetközi egyezmé­nyeket a háborús bűnösök megbüntetéséről, hogy megmentsék az emberiséget további háborús veszé­lyektől és katasztrófáktól. Az összes fasiszta bűnö­sök igazságos megbüntetése egyike a biztosítékoknak arra, hogy a világbéke fennmarad és védekezés az ellen, hogy a lidicei, a benyéki és más kegyetlensé­gek többé nem fognak ismétlődni. Az első vádlott Max Rozstock, a kladnói Sicher­heitsdienst vezetője és a hitlerista hóhérok csehor­szági parancsnoki testületének jellegzetes tagja. Egyi­ke a főbünösöknek, akik felelősek a cseh nép szen­vedéseiért a náci megszállás idejében. Szoros együtt­működésben a Gestapóval és az SS-szel, hírszerző szolgálatot vezetett és K. H. Frankkal és Böhmmel együtt vezette a lidicei akciót és a többi SS-ekkel együtt résztvett Lidice férfilakosságának legyilkolá­­sában. Résztvett továbbá a lidicei gyermekek elhur­colásában és a lidicei templom és plébánia kirablásá­ban, és az öreg lidicei pap agyonkínzásában. Richard Schmidt vádlott, mint a német 254. gya­loghadtest parancsnoka 1945. februárjában utasítást adott Benyiki, Liptovsky Mikulás melletti község megsemmisítésére. Tüzérséggel • körülzárták a falut, a férfilakosságot hasonlóképpen mint Lidicén, agyon­verték, az asszonyokat és gyermekeket lezáratták, a község lakóinak tulajdonát elrabolták és az egész falut felégették. Erneszt Hitzegrad váglott, az SS gruppenführer és a náci megszállók csehországi és morvaországi rendőrségének parancsnoka 1943—1945-ben m. K. H. Frank legközelebbi munkatársa és bűntársa volt. Felelős az 'összes csehorsági és morvaországi terrorista akciókért, amilyeket az SS-ek és a német rendőrség elkövettek. Az összes akciókat K. H. Frankkal együtt szervezte, parancsokat adott ki és vezette végrehajtásukat. Walter Richter vádlott, a Gestapó parancsnoká­nak helyettese és a Gestapó népfelszabadítók elleni jicsini osztályának vezető hírszerzője volt 1940—- 1943-ban, kegyetlenül kínozta és brutális módon hallgatta ki a Gestapó kivizsgálás alatt álló szemé­lyeket. sok áldozatát halálra kínozta és egész sor személyt maga ütött agyon. Friedrich Gottschalk vádlott, Toussaint tábornok tábornoki karának beosztottja volt. Morvaország te­rületén 1944—1945-ben szervezte a hitleri hadsereg visszaküldik őket arra a helyre, ahol bűnüket elkö­vették és azok a nemzetek fognak felettük Ítélkezni» amelyeket elnyomtak. Azok, akik ezideig még nem mocskolták be kezüket az ártatlanok vérével, ve­gyék tudomásul,, hogyha a bűnösök sorába kerülnek, még a világ végén is elfogják őket és a vádlóik ke­zébe adják, hogy igazságosan megbüntessék őket.” Ezt a moszkvai deklarációt ép úgy, mint az 1945. augusztus 8-án kötött londoni egyezményt aláírta az amerikai kormány is. Az 1946 febr. 13-i közgyűlés határozata felszólítja az egyesült nemzetek minden tagját, hogy zárják be a háborús bűnösöket és ad­ják át azoknak az országoknak, melyekben bűneiket elkövették. E nemzetközi egyezményeket nem vet­ték tekintetbe az Egyesült Államok és egészen ön­kényesen jártak el, eltérően a nemzetközi alap­elvektől. Ugyanis 1947. november 1-vel beszüntették a háborús bűnösök átadását azoknak az országoknak, melyekben bűntetteiket elkövették, sőt még azokat a kérvényeket sem intézték el, amelyeket 1947. no­vember előtt adtak be. metországban és más kapitalista országokban, a ja­pán fasizmus felújítása, a koreai amerikai támadás, ahol olyan gyalázatosságokat követtek el, amilyent a lakosok még nem értek meg; ezek által akarják elérni imperialista céljaikat, ezért nem teljesítik a nemzetközi egyezményeket, melyekre kötelezték ma­gukat. harcvonal mögötti részét. Szervezte a morvaországi civil lakosok elleni akciókat. Utasítást adott és véghez vitte a Stok város lakossága elleni akciót. Es az 6 személyes parancsa alapján tartoztatták le eze­ket a fegyvertelen lakosokat. Augusztus 24-én a prágai állami bíróság a dol­gozók széleskörű jelenlétében folytatta a vádlottak tanúk, továbbá a katonai, állami biztonsági és egész­ségügyi szakértők kihallgatása után a főtárgvalást az öt náci háborús bűnös ellen. Végül Dr. Pavol Barabás államügyész előadta záróbeszédét, amit az alábbiakkal fejezett be: „Polgárok, elvtársak 1 431 millió aláírás a stockholmi békefelhívás alá és az új százmilliós aláírások az öthatalmi béke­egyezményért, az atom- és tömeggyilkoló fegyverek betiltásáért arra szólítanak fel: Ne engedjük az új háború kirobbantását, féljenek a háborús uszítok! ítéletetek, polgárok — itélőbírók, mint a népi­demokratikus állam dolgozóinak képviseletében végzett ítélet kell, hogy figyelmeztesse a háborús uszítókat, hogy lássák gyalázatos munkájuk követ­kezményét. Mind ezeket a háborús bűnösöket, akik a Vádlot­tak padján ülnek, ugyanúgy eléri a végzet az impe­rialista háború összes előkészítőit a háborús bű­nösöket. Hazánk dolgozó népe nevében, a halottak nevében, akik elestek a náci megszállók elleni harc­ban, a szocializmust építő százmilliós tömegek ne­vében, a béketábor százmilliós szavának nevében követelem, hogy mint az öt lator egyforma bün­tetést kapjon — halálbüntetést". Dr. Bartos államügyész záróbeszéde után a vád­lottak védői elmondták védőbeszédüket. A vádlot­tak az utolsó szó jogán mondott beszéde után a bíróság tanácskozásra vonult vissza. Szombaton a prágai Allambíróság tanácsa a kö­vetkező Ítéletet hozta: Az összes vádlottakat, Max Rostockot, a klad­nói Volt SD SS-Obersturmführerjét, Friedrich Gott­­schalkot, a náci hadsereg volt vezérőrnagyát, Er­nest Hitzegrad, SS Gruppenführert és a volt rend­­fenntartó rendőrség vezérhadnagyát, Richard Schmi­­det, a volt náci hadsereg vezérőrnagyát és Waiter Richtert, a volt jicsini Gestapo vezető tagját bűnös­nek mondta ki és a köztársaság elleni összeesküvés­ért, katonai árulásért és nyilvánvaló gaztetteikért halálra ítélte. 3 Az új szocialista tanító feladatai a nevelés terén és az Egységes Földműves Szövetkezetben A második világháború után a világ két táborra szakadt. Az egyik oldalon ott látjuk a béketábort élén a Szovjet­unióval és a nagy Sztálinnal, a másik oldalon a háborúra készülődő amerikai imperialistákat. Mi is a béketáborhoz tartozunk, s minden erőnkkel arra töre­kedünk, hogy megvédjük a békét. Igen, a békét nemcsak kívánni kell, ki kell harcolni. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha minden dolgozó a gyárakban és az EFSz-ben munkáját becsületesen elvégzi, hogy minél többet termeljen, mert így népidemokráciánkat és a béke táborát erősíti. Ebből az építő munkából a tanítók­nak is ki kell venniök részüket. Mi, ifjú tanítók: Bajkai Béla, Danis Sándor, Tóth Sándor, Kazlov János, Göbö La­jos, Tóth Atilla, Kusi Mihály, Horváth Bálint, Szobi Gyula, Vizi István Juhász Baranyai Klára, Ledénvi Ilona, Németh Éva, Németh Dóra, Berchel Magda, Ákossy Júlia, Koncz Júlia, akik a lévai Dolgozók Főiskolájából kerültünk ki, melynek megnyitását és működését dolgozó népünk élcsapatának, a mi sze­retett Kommunista Pártunknak és bölcs vezetőinek élükön Klement Gottwald elvtárssal, — köszönhetjük. Munkásosztályunk belénk vetett bi­zalma tette számunkra lehetővé, hogy tanulhassunk és mint a dolgozó nép gyermekei tanítókká lehessünk. Taní­tókká, akik hűek a munkásosztályhoz és erős támaszai maradnak a nép boldog­ságát és a szocializmust építő Kommu­nista Párthoz. Harcoljunk a'békéért. Ez kötelességünk nekünk, fiatal tanítók­nak, hogy ezt a belénk vetett bizalmat megérdemeljük. Mindenkor a dolgozó nép érdekeit kell szemünk előtt tartani. Ennek a feladatnak úgy teszünk eleget, ha a reánk bízott gyermekekből kine­veljük a bennük rejtőző és fertőző ka­pitalista ideológia csíráit. Kötelessé­günk, hogy a reánk bízott gyermekek­ből a népi demokratikus köztársaságnak politikai és nemzeti tekintetben öntuda­tos polgárokat, becsületes férfiakat ne­veljünk. Kötelességünk, hogy a gyer­mekekből kineveljük az új arcú szocia­lista ember típust. Munkásosztályunknak szüksége van az új értelmiségre, új káderekre, mert ezekre építjük fel a jövő terveit. Sztálin elvtárs erre vonatkozóan a következő megállapítást tette: „A munkásosztály; nem válhat az ország igazi gazdájává# ha nem képes kiszabadulni a művelet­­lenségből, ha nem képes megteremteni saját értelmiségét, ha nem sajátítja el a tudományt és nem tudja irányítani a gazdasági életet a tudomány alapján“. Ifjú tanító elvtársak! A nevelés terén fontos és nagy feladat hárjil reánk, melynek kötelességünk eleget tenni. Most, hogy -kikerültünk az életbe, mindnyájunkra a nevelésen kívül új feladatok is hárulnak. Különösen a fel­­vakban a szervező munkában kell meg­mutatni erőnket és így viszonozni dol­gozó népünk értünk hozott áldozatát. Minden erőnkkel harcolnunk kell a fa­lusi reakció ellen. Fel kell világosíta­nunk a falu dolgozóit az EFSz-ek jelen­tőségéről, rá kell mutatni a múltban végzett sorvasztó, idegőrlő paraszti munkára, mély az ember számára csak izzadságot és könnyeket termett, s melynek gyümölcsét mások élvezték. A1 dolgozó parasztokat meggyőző és felvi­­lógosító politikai munkával kell meg­nyerni. Meg kell győzni őket arról, hogy a Párt csak jót akar és az az egyetlen helyes lit, melyet a Párt jelölt ki szá­mukra. Nekünk szocialista tanítóknak a falu szocializálásáért vívott harcban minde­nütt élen kell járnunk. Ahol nincs szö­vetkezet ott mielőbb meg kell szervezni azt, ahol van és esetleges hibák fordul­nak elő, ki kell küszöbölni azokat. Ha ezeknek a feladatoknak eleget teszünk, csak akkor mondhatjuk, hogy valóban szocialista tanítók vagyunk. Előre hát minden erőnkkel, ifjú szocialista erővel a világbéke megvédéséért, falvaink szo­cializálásáért. Tóth Károly, Zseüz. Az amerikai monopolisták és banktulajdonosok A másik oldalon a Szovjetunió és a népi demokráciák

Next

/
Oldalképek
Tartalom